valóban változott-e a vezetői felelősség az új Polgári törvénykönyvben?
2014. március 15-e óta az új Polgári Törvénykönyv tartalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat. A gazdasági társaságok kifejezést nem is kellene használnom, mert a társasági törvény (Gt.) hatályon kívül helyezésével minden, a cégekre vonatkozó anyagi (nem eljárási jogi) szabályt mostantól a polgári jogi kódexünk tartalmaz. Ez a törvénykönyv nem használja a ‘gazdasági társaság’ kifejezést, hanem jogi személyekről beszélünk. Mostantól a Kft-nek és a Bt-nek is ügyvezetője van, és a törvénykönyv egységesen beszél a vezetőkről, a vezetők feladatairól és a felelősségükről is.
A vezetői felelősség új szabályai miatt nem kell rettegni, kedves Cégvezető!
A vezetők felelőssége korábban
A vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban számos írás megjelent a sajtóban. Remélem, hogy az ezekben felfokozott izgalmakat sikerült egy kicsit lenyugtatnom a 2014. február 26-i és márciusi Adónavigátor képzéseken. Akik nem voltak ott azoknak most ebben a cikkben mondom el, hogy mi változott valójában és mi az, ami egyáltalán nem módosult.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek (ügyvezetők, képviselők, igazgatók) felelősségét a társasági törvény korábban is tartalmazta. Ez azt jelentette, hogy a cégeket vezető személyek eddigi is a tőlük elvárható – az átlagosnál magasabb! – gondossággal voltak kötelesek az ügyeket intézni. Ha mégis károkozásra került sor, a korábbi Polgári Törvénykönyv szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályai szerint helytállással tartoztak az okozott kárért (harmadik személyek irányába), a társaság felé pedig belső szerződéseik szerint feleltek már akkor is.
A magyar jogban a kárfelelősség a teljes kártérítés elvére épül, ez nem változott. Ha a társaság vezetője kárt okozott, a főszabály szerint a teljes kárt meg kellett téríteni. Elsődlegesen a cég nevében, tehát a cég okozta a kárt, így a károsult régen is a céghez fordulhatott kártérítésért. Majd pedig, ha a cég taggyűlésén a tagok, a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a károkozó ügyvezetőt felelősségre vonják, beperlik, az ügyvezetőnek is helyt kellett állnia, akár a teljes vagyonával. Mi a helyzet most?
Az ügyvezető a bíróság előtt – felmentvény, tiltakozás, felelősségkorlátozás segíthet!
Megváltozott az ügyvezetők és vezetők perlési sorrendje, lássuk hogyan:
Az új Polgári Törvénykönyv újdonsága, hogy a jövőben a harmadik személyek felé okozott kár esetében a károsult nem csak a társaságot perelheti, hanem rögtön a cég ellen indított perében másodrendű alperesként megnevezheti a károkozó vezető tisztségviselőt is. Ez azt jelenti, hogy a kárigény érvényesítése eggyel kevesebb lépcsőfokban valósulhat meg az ügyvezető, a vezető tisztségviselő irányában – leginkább a társaság szemszögéből nézve.
Ugyanis az ügyvezető mindig a céget képviseli. Továbbra is természetes, hogy a cég lesz a károsult által beperelhető (jogi) személy, de az új Polgári Törvénykönyv a társaságnak, az ügyvezető felé történő felelősségre vonását gyorsítja, mert a károsult részére lehetővé teszi, hogy egyből az ügyvezetőt is beperelje (a társasággal együtt!). A továbbiakban nem kell két lépcsőben futni a kár után, hanem az ügyvezető egyetemleges perelhetősége, helytállási kötelezettsége az az újdonság, amely az új Ptk-ból levezethető. (Ez ellen a kiszolgáltatottság ellen lehet tenni, később megmutatom, hogyan.)
Az új Ptk újdonsága: szigorú szerződéses felelősség!
Az új Polgári Törvénykönyvnek még egy újdonsága van:
Amennyiben az ügyvezető egy szerződés teljesítése kapcsán okoz kárt harmadik személyeknek, úgy a szerződéses kártérítés új, külön is nevesített jogintézményének megjelenésével még szigorúbb helytállással tartozik, mint eddig. Az új Polgári Törvénykönyv óta már nem csak a szerződésen kívüli károkozás szabályait hívhatjuk segítségül, ha egy káresemény bekövetkezik (pl. egy szerződést késve, vagy nem, vagy hibásan teljesít a szerződő partner), hanem amennyiben a felek közötti kapcsolat egy megállapodáson alapult, úgy a szerződéses kártérítés új és a korábbiaknál szigorúbb szabályait vehetjük igénybe. Ez a jövőben sokkal nehezebb kimentést jelent majd a károkozónak, mint a régi Ptk. szabályai (de szerintem itt is sokat tehet a cég a céges szerződéseinek megfelelő megfogalmazásával a felelőssége ésszerű csökkentéséért…).
Felértékelődik a céges szerződések tartalma a kárfelelősség szempontjából! (azaz: mostantól ne csak a NAV-nak gyártsd a szerződéseket a “számla mögé”!)
Mindig hittem ügyvédként abban, hogy a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük, és a szerződéskötés során jóhiszeműen kötelesek a jogaikat gyakorolni. (Ha még nem ismered online e-mail tanfolyamomat, melyet a céges szerződéses kultúra fejlesztése érdekében állítottam össze speciálisan kisvállalkozások vezetőinek, gyere, itt hamar megtudod, mennyi kockázatot rejthet, ha nincs vagy nem elég jó a szerződésed: http://bitly.com/szerzodesirotanfolyam)
Ha valakivel leszerződünk, már jó előre tájékoztatni illik arról, hogy a szerződés esetleges megszegése alapján milyen olyan nehézséget okoznak a szerződő felek a másiknak, amely később problémát okozhat további személyek irányába is (pl. kárként). Ez a logikus és ésszerű gondolatmenet immáron az új Polgári Törvénykönyvben feketén-fehéren kimondva is fellelhető.
Kimondja a kódex, hogy minden olyan kár esetén, amelyről előre nem tájékoztatta legalább egy lehetséges forgatókönyv, vagy egy esetlegesen bekövetkezhető lehetséges hátrány ismertetése formájában az egyik szerződő fél a másikat, és a kár nem volt előre látható, és nem volt elhárítható, akkor a másik szerződő fél kártérítési igénye igen-igen nehezen lesz érvényesíthető.
A szerződés nem az aláírásnál és véget – a szerződésszegés bármikor lehetséges!
Fontos tehát, hogy amennyiben leszerződünk valakivel, mindig néhány pontban térjen ki a szerződés arra is, hogy milyen lehetséges késedelmes vagy hibás károkozás merülhet fel (akár harmadik személyek felé is), valamint rögzítsük a szerződésben azt, hogy a partnert tájékoztattuk mindezekről. A pontos megfogalmazáshoz mindig kérd cégjogászod segítségét, és őrizd meg a szerződéskötéskor váltott e-maileket és memorandumokat is. Jól fog jönni vitatkozáshoz és bizonyításhoz…
Hogyan jelentkezik ez a probléma az ügyvezetői szerződésekben? Mire figyeljünk a jövőben?
Ez különösen fontos az ügyvezetők megbízási szerződésével kapcsolatban is. Amennyiben a vezető tisztségviselő esetleg tart attól, hogy nagy összegű kártérítési felelősséggel bírna az adott cégnél, a saját ügyvezetői megbízási vagy munkaszerződésében természetesen van lehetősége korlátozni akár a kártérítése mértékét is, pl. egy-két éves vagy X havi ügyvezetői díjának megfelelő maximált összegben. (Kivétel, hogy a felek érvényesen nem zárhatják ki a felelősséget az élet, a testi épségben okozott károkért, ezt a Polgári Törvénykönyv kifejezetten tiltja. Az ilyenben történő megállapodás semmis.)
Amennyiben a kár korlátozására a felek által kötött szerződésben nincs lehetőség (mert pl. a cég nem írja alá), akkor a cég köthet olyan felelősségbiztosítást, amely fedezi az esetleges károkozásokat. Mindenesetre remélem, hogy ebből a cikkből már kiderült, hogy pusztán azért mert új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba, nem szükséges drága ügyvezetői felelősségbiztosítást kötni. Éppoly hasznos lehet a céges és az ügyvezető szerződések módosítása, pontosítása, mert ez megelőzést jelent a cég, a vezető tisztségviselő számára.
dr.Németh Gabriella javaslatai a Te cégednek:
2+1 KONKRÉT ÜGYVÉDI JAVASLATOM máris van a céged számára:
1./ MÓDOSÍTSD A SZERZŐDÉSEKET: A társaságnak a beszállítókkal, szakértőkkel és az ügyvezetővel kötött szerződéseit érdemes a következő hónapokban felülvizsgálni és ezeket megfelelő biztosítékokkal, kiegészítő tartalmakkal korrigálni, módosítani, modernizálni.
AZONNALI EREDMÉNYE: Így a felek mindent megtesznek azért, hogy minimalizálják a lehetséges kárfelelősség kockázatait. Itt egy díjmentes és gyors segítség ehhez: szerződésírótanfolyam itt.
2./ KÉRD A FELMENTVÉNYT: A vezető tisztségviselő minden esetben kérje el felmentvényét a taggyűléstől, legkésőbb akkor, amikor a társaság tagjai az éves beszámolót jóváhagyják. (Ha nem tudod mi ez, beszélj cégjogásszal!)
AZONNALI EREDMÉNYE: A felmentvénnyel jóváhagyott, a társaság által ismert üzleti ügyeket a felmentvény kiadását követően nehéz lesz megtámadnia a cégnek, a taggyűlésnek.
3./ TILTAKOZZ BIZONYÍTHATÓAN: Az ügyvezetők egymás rossz intézkedései ellen bizonyítható módon (írásban!) tiltakozzanak, ezzel ugyanis saját kárhelytállásukat minimalizálják a társaság elleni perben.
AZONNALI EREDMÉNYE: Bizonyított tiltakozásod a károkozó intézkedés, magatartás esetében akár teljesen is mentesíthet a céggel szemben indított perekben a kártérítés alól. (De ettől még a társaság ellen indított perben vezető tisztségviselőként jelen kell lenned, és kivárnod a végeredményét…)
A következő bejegyzésben mutatok majd néhány konkrét példát arra is, hogyan, milyen konkrét szöveggel módosítsd a szerződésedet. Ennek egyértelműen kárfelelősség gyengítő és kárigény hárító hatása lesz. Ha nem szeretnél várni és azonnal információra van szükséged, gyere, itt eléred: szerződésíró online tanfolyam cégvezetőknek itt.
Jó munkát kívánok!
Segítség a szerződésíráshoz – az új ptk-nak megfelelően aktualizált tananyag kisvállalati cégvezető részére: ITT ELÉRHETŐ.
Véleményem szerint – ellentétben a fenti ügyvédi kijelentéssel – napjaink vállalkozói inkább nyitottak, viszont a hazai jogásztársadalom kevésbé nyitott a közérthető, érthető jogi szabályzatok készítésére. Egykori ügyfeleim a mai napig “panaszolják” nekem, hogy az ügyvédek döntő többsége – tisztelet a ritka kivételnek – ragaszkodik még mindig a bonyolult, összetett fogalmazású irományok gyártásához, egyszerűen nem tudnak lazábbat írni.
