KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

A munkaügyi felmondás titkai – avagy hogyan ne csináld! 5 egyszerű lépés Neked…

A munkaügyeket lehet szeretni, utálni, de ettől még vannak. A munkaviszony egy speciális polgári jogi jogviszony, amelyben nem a polgári jogban megszokott, teljesen egyenrangú felek működnek együtt, hanem mindig van egy főnök, aki dirigál, és mindig vannak azok, akiknek az utasításokat teljesíteniük kell. Időben, hibátlanul, szakszerűen, becsülettel, jóhiszeműen és kárt nem okozva.

Eddig érthető, ugye?

Ha ezt a viszonyt meg akarod szüntetni – akár munkáltató vagy, aki az utasításokat adja, akár munkavállalóként dolgozol mint végrehajtó – vannak olyan alapelvek, amely áthágásával automatikusan a jogellenes felmondást hozod majd létre, amit el kell kerülnöd.

A jogellenes munkaügyi felmondás következménye a kártérítés, és akár az is, hogy a per végén a bíróság a munkaviszonyba vissza is helyezheti a dolgozót, ráadásul megítélheti az addig ki nem fizetett bérét is neki. Hiányzik ez bárkinek is?

Nézzük 5 egyszerű lépésben a helyes és kártérítésmentes felmondás titkát. mert nem lesz ördöngösség…

1.lépés a munkaügyi felmondáshoz: vedd elő azt a munkaszerződést, melyet fel akarsz mondani. A munkaszerződésnek melléklete is lehet, ilyen a munkaköri leírás vagy éppen a munkaidőkeretet tartalmazó időbeosztás is, tehát minden olyan irat, ami az adott munkakört leírja, szabályozza, jellemzi. (Nagyvállalatoknál létezhet kollektív szerződés is, erre hamarosan visszatérünk.) Kizárólag emlékek alapján tehát soha ne mondj fel!

2. lépés a munkaügyi felmondáshoz: ha kéznél van a szerződés, és minden, ami ahhoz tartozik és a munkaviszony tartalmát kitölti, utána kell járnod annak is, hogy mit mondanak az éppen hatályos jogszabályok arról, hogy ezt a munkaviszonyt hogyan lehet szabályosan felmondani. A Munka törvénykönyve és ennek háttérszabálya, a Polgári törvénykönyv az a norma, amelyekben legelőször keresgélned kell majd. Ezekben majd azt olvashatod, hogy legalább 3 féleképpen tudod megszüntetni a munkaviszonyt: a) közös megegyezéssel, írásban, b) rendes felmondással, indoklással, c) rendkívüli (azonnali hatályú) felmondással, akár másnaptól, szintén indoklással ellátva. A felmondásról rendelkezhet még a jogszabályok mellett a vállalati szabályzat is (pl. Kollektív szerződés), vagy más nagyvállalati szabályzat, ezt is át kellene olvasni…

Itt máris hoznod kell egy jó döntést: melyik módot választod a munkaviszony megszüntetésére. (Természetesen a közös megegyezés a teljesen vitamentes megoldás, hiszen a két fél közös egyetértésén alapul, míg a felmondásokhoz pedig – amit egyedül is bárki megléphet – mindenkinek joga van, ha szabályszerűen csinálja.)

3.lépés a munkaügyi felmondáshoz: ha eldöntötted, hogy a munkaszerződést felmondással – tehát a másik fél előzetes tájékoztatása nélkül, egyoldalúan – szünteted meg, akkor mérlegeld, hogy rendes vagy a rendkívüli felmondást alkalmazhatnál az adott esetben. A rendkívüli felmondás a munkaszerződés megszegése esetén lehetséges, részletes szabályait a fent írott törvényekben találod, ezeket be kell tartani. A rendes felmondás pedig arra való, hogy ha már nem szeretnéd ezt a munkakapcsolatot hosszú távon fenntartani, akkor egy előre megállapított felmondási idő eltelte után tudtok megválni egymástól a cégtől, a munkatárstól. A felmondási idő hossza függ attól is, hogy milyen pozícióban (pl. vezető), és mennyi ideje van az érintett dolgozó a cégnél, ezeket alaposan járd körül egy jogásszal.

Apróságnak tűnik, de fontos: a felmondást saját kezűleg és cégszerűen kell aláírni. (Ha valaki meghatalmazottként járna el, kifejezetten erre szóló meghatalmazást is csatolni kell, különben ez is vitára adhat alapot.) A nem szabályszerűen aláírt felmondás ugyanis nem lesz érvényes, így a kívánt jogi hatást nem fogja elérni, azaz nem szünteti meg a munkaviszonyt. Akkor meg minek írtad?

4. lépés a munkaügyi felmondáshoz: a felmondásodat – legyen szó bármelyikről – indokold, és kizárólag valódi, vita esetén egyértelműen és kétséget kizáróan bizonyítható tényekre, körülményekre alapítsd, és késedelem nélkül tedd meg. Minden utat a vitákhoz meg kell előzni.

TIPP Neked: Ha nincs ilyen indokod, mindig inkább törekedj a közös megegyezésre, mert egy közösen megállapodott ésszerű elválási határidő és pénzösszeg tapasztalataim szerint mindig elősegítik a békés elválást egymástól, még akkor is, ha korábban voltak nézeteltérések vagy súrlódások köztetek.

Itt a vége fuss el véle? No még nem vagyunk a végénél:

5. lépés a munkaügyi felmondáshoz: el ne felejtsd a felmondólevelet kézbesíteni. Ahogyan a közös megegyezés is az aláírással jön létre, azaz mindenki tudomásul veszi a megállapodást, ugyanúgy a felmondásról is tudnia kell az érintettnek. A kézbesítés történhet akár személyesen (átadod neki az irodában, és a nálad maradó példányra ráíratod eredeti, kék tintával, hogy “a mai napot átvettem”), vagy történhet akár postai úton. De mindig egyre ügyelj: a kézbesítést, azaz a kézhezvételt (átvételt) bizonyítanod kell. Mindaddig ugyanis, amíg a felmondólevél nem ér el a címzetthez, ő a felmondásról nem kell, hogy tudjon. Tévhit, hogy a felmondást el kell fogadni. Nem, ez nem így van!  Elég a felmondást közölni (=átvetetni, kézbesíteni, átadni), ha pedig a másik fél azt nem akarja elfogadni, bírósághoz fordulhat.

Mi mindenről nem beszéltünk még? (…avagy ami most helyhiány miatt és azért is kimaradt, mert minden ügy más, minden munkaviszonyban különböző körülmények lehetnek…)

Mennyi a felmondási idő? Mikor jár vagy nem jár végkielégítés? Van-e olyan védett időszak, amikor valakinek tilos felmondani (pl. betegség, szülési szabadság stb.)? Kell-e a jogorvoslatra való tájékoztatást is írni a felmondó levélbe? Hány nap a felmondási idő, és ez mikortól indul? Mi van, ha nem veszik át a postán kiküldött felmondást? Ha a felmondást egy zárt szobában kényszerhelyzetben adják át, az érvényes lesz-e? A felmondás átadása után kitilthatnak-e az irodából valakit? Kell-e előzetesen egyeztetni a felmondásról? Mikor kell kifizetni az utolsó munkabért? Mikor kell visszaadni a munkakör ellátásához átvett dolgokat? Mikor irányadó a régi, és mikor az új Munka törvénykönyve? stb. stb.

A felmondások esetén különösen érvényesek a jóhiszemű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának általános polgári jogi elvei, erről is már írtam ebben a blogban, itt elolvashatod ezt a cikkemet is.

Ha pedig cégvezető vagy, és éppen a vállalkozásodban fontolgatod egyik munkatársadtól való megválást, akkor járj el körültekintően. Ehhez segít ez a cikkünk is, amely a tematikus honlapunkon a munkaügyekben elkövetett tipikus hibákról készült. (És itt kérdezhetsz is az ügyvédektől…) Jó fejlődést kívánok! Ha pedig érthető és azonnal alkalmazható volt számodra ez a cikk, küldd el cégvezető társadnak a Közérthető Jogi Blog linkjét, így neki is segítünk ezekkel a fontos információkkal.

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*