KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Bélyegző és stemplinyomkodás, kék tinta vagy nyomtatott betűk? Mitől erős egy okirat, és mi az, ami nem számít az aláíráskor?

Ügyvédként gyakran szembesülök azzal, hogy a postán vagy akár egy hivatalban 2 tanúval aláíratott meghatalmazást követelnek rajtam, és ha saját kézzel írott és aláírt iratot viszek, az nem jó. Sőt: ha van nálam bélyegző, akkor én leszek a király, de ha nincs, senkinek is érezhetem magam…

Vajon mi az igazság az okiratok erejéről?

Mit mond a jog, és milyen tévhitek keringenek erről?

A géppel írt papiros nem gyengébb, mint a saját kézzel írott és aláírt. Gondoltad volna?

A polgári jogban ismerünk erősebb és gyengébb iratokat is. Vannak saját kézzel írt iratok, léteznek legépelt, kinyomtatott papirosok. Ismerünk eredeti, másolati, vagy hiteles másolati példányokat is. Mi ügyvédek és a közjegyzők is készíthetünk hivatalos iratokat,  és ezek felhasználhatósága között bizony vannak különbségek.

Ezeket szeretném most megmutatni, elmagyarázni Neked. A végén mindent érteni fogsz, ígérem.

Vajon mit értünk erős irat kifejezésen, és milyen a gyenge papiros?

Egy úgynevezett erős okiratnak a bizonyítóereje nagyobb, mint a gyengébb iraté. Jogi szaknyelven ezt teljes bizonyítóerejű okiratnak, netán közokiratnak nevezzük. Ha egy iratnak kicsi a bizonyítóereje, akkor jobb, ha olyat szerzünk vagy írunk inkább, amivel többre megyünk egy vitában. A közjegyzők által készített okiratok a legerősebbek, mert ezeknek a tartalmát szinte lehetetlen még egy perben is ellenbizonyítani. Ilyen közjegyzői erős közokirat elkészítését javasolom akkor, ha szerzői jogi jogsértés ért, és szuper erős bizonyítékot szeretnél gyártani a másoló ellen. Vesd be, hasznos lesz!

De a saját kézzel írt és aláírt okirat semmivel sem gyengébb, mintha a papíron gépelt, nyomtatott szöveg található, és azt valaki saját kezűleg aláírja, az aláírását pedig 2 tanú hitelesíti. Mindkettő teljes bizonyítóerejű iratnak minősül a jogi vitákban.  (Sokan nem is tudják: a tanúknak nem az a szerepük, hogy tudják, mi van a papírban, “csak” azt igazolják, hogy az aláíró személy ott előttük maga írta alá a papirost.) Ilyen értelemben tehát a “leggyengébb” az olyan, nem saját kézzel írott, előre gépelt irat, ami nincs aláírva vagy alá van írva, de nincsenek rajta tanúk. (Ne feledd!! Egy tanú nem tanú…)

Ismerek egy céget, sok-sok örökgaranciás bélyegzőt készítenek. Ennek a cégnek a vezetője a blogjában gyakran filozofál arról, hogyan kell a cégvezetőknek jól vezetni a céget és a bélyegzőt hogyan kell ügyesen használni.

A cégszerű aláírásnak NEM kötelező jogi kelléke a bélyegző.

Nekem a bélyegzőről jogászként teljesen más jut eszembe. Az, hogy elvileg nem is kell. A jogszabályok ugyanis nem azt írják elő, hogy a cég bélyegzővel nyomja rá a nevét az aláíráskor, hanem azt, hogy a cég neve legyen mindig kiírva. És amikor az ügyvezető valamit aláír az általa képviselt cég nevében, akkor az aláírását az aláírási címpéldánya vagy az ügyvédi aláírásmintája alapján biggyessze oda.

Ebből az is következik, hogy ha nincs nálad a céges bélyegződ, de az aláírás helyére kézzel, gyönyörű, olvasható nyomtatott gyöngybetűiddel odaírod a céged nevét, és úgy írod alá mint ügyvezető, akkor az aláírásod jogilag hivatalos, úgynevezett cégszerű aláírás lesz. Ha azonban ákombákom krikszkrakszot firkálsz oda, akkor ez nem igaz, ezért könnyebb megoldás a zsebbe tett stempli. Az mindig olvasható. De nem jogi kellék.

Az aláírási címpéldányon mindig ellenőrizd, hogyan írj alá!!!

Te, kedves Olvasó, mikor vetted elő utoljára az aláírási címpéldányodat, hogy megnézd: vajon a legközelebbi banki aláírásodnál el fogják-e fogadni a régi aláírásodat, vagy annyira megváltozott, hogy tényleg nem ártana egy új aláírásmintát készíteni? Ha hitelfelvételen gondolkodsz, szerintem erre is szánj 5 percet a tervezésnél! Az évek múlásával, vagy súlyosabb betegség kialakulásával ugyanis egy ember aláírása sokat változhat…

A cégszerű aláírásodat a cégalapításkor vagy az ügyvezetővé történt kinevezésedkor írtad elő magadnak, a közjegyzői aláírási címpéldányodban (esetleg az ügyvédi aláírásmintádban). Ez mit jelent pontosan? Hogyan írhatod alá a céged nevében kiállított, céged részére átvett iratokat, számlákat, szerződéseket? Pontosan a céged neve alatt/felett, a céged előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá/fölé kell írnod a nevedet az aláírásmintában foglalt módon. Ez tehát a cégszerű aláírás titka, nem a céges bélyegző.

BÓNUSZ TIPP: az én ügyfeleim az aláírásokkal kapcsolatosan 2 dolgot biztosan tudnak már maguktól (annyiszor és mindig újra meg újra elmondtam nekik…): lehetőleg mindig kék tintával, és minden oldalt írjanak alá egy több oldalas okiraton. Így védekezhetünk nemcsak a fekete aláírással ellátott irat összekeverése ellen egy másolattal, hanem az ellen is, hogy nehogy valaki kicseréljen egy oldalt az általad aláírt szerződés lapjai közül. (…a kisördög nem alszik, ugye?)

Biztonságos céges szerződéseket, és bélyegzőimádatmentes üzleti megoldásokat kívánok neked.

Ha érdekelnek a céges szerződések, gyere, mutatok egy jogi cikkgyűjteményt, ahol csak ezekről olvashatsz. ITT TALÁLOD.

  • Mátraházi Ildikó says:

    Gratulálok az interaktív honlapjához, tartalmához és figyelmet felkeltő hírleveleihez. Köszönöm a díjmentes tanfolyamot. Karácsony közeledtével kívánok jó pihenést és szép ünnepeket. M. Ildikó

    • drnemeth says:

      Kedves Ildikó! Örülök, hogy segítettem. Remélem hasznos tartalmakat talált. Önnek is minden jót kívánok a 2014-es esztendőre is. Üdvözli: Dr.Németh Gabriella

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*