KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Trollok és “drukkerek” elleni fegyvertár: hogyan védd jó híredet? Hatásos ügyvédi tippek on-line véleményvezéreknek (1.rész)

A közösségi média csodálatos, egyben veszélyes felület. Csodálatos, mert lerövidül a fizikai és időbeli távolság a kapcsolatban lévők között. Veszélyes, mert ha negatív kampány vagy rágalmazás jelenik meg rólad, ugyanolyan villámgyorsan elterjed mint egy pozitív ajánlás. Éppen ezért fontos tudod, hogy:

Milyen gyorsan kell reagálni a téged ért támadásra? És hogyan? 

Hogyan jársz el jobban a támadóval szemben: ha te is nyíltan támadsz vagy ha védekezel? 

Mit mond a jog: mik a lehetőségeid, meddig és netovább?

Véleményem szerint van egy konkrét jogi határ a véleményszabadság és az egyén jogai és jó hírnevének védelme között. Ez minden személy esetében máshol van. Egy konkrét ügyben (netán egy jó jogásszal karöltve) biztosan el tudod dönteni, hogy hol a határ. És azt is meg tudod ítélni: vajon a támadód blöfföl (akkor hagyd a csudába!), vagy konkrét üzleti céllal, tudatosan, bizonyítékok birtokába akar-e lejáratni téged. Ha ez utóbbi történik: olvasd el ezt a cikket.

Színpadra kiállni, Facebookon posztolni bátorság.

Színpadra kiállni, Facebookon posztolni bátorság, egyben kockázat.

Milyen gyorsan kell reagálni a téged ért támadásra? És hogyan?

Ha kiálltál a nyilvánosság elé: közszereplő leszel. Minél ismertebb vagy, annál jobban kell óvnod, védened jó hírneved. Építed a személyes márkádat, alakítod a céged arculatát, PR tanácsadót veszel igénybe vagy egyszerűen csak ösztönösen jól, de teszel érte.

Ez azt is jelenti, hogy ha támadás ér (támadás alatt a jogtalan, sértő támadást, jogalap nélküli nyilvános vádaskodást értem), AZONNAL lépned kell. De ez nem jelenti azt, hogy támadnod kell, vagy máris perelned kell.

Számtalan okos jogi és taktikai lépés létezik, melyekből válogathatsz. Íme ezek közül néhány, melyeket akár külön-külön de akár együtt is alkalmazhatsz:

- közjegyzői ténytanúsítással mentsd el aznap a troll szöveget és kérj róla egy hiteles kiadmányt a közjegyzőtől (egyelőre tedd el);
–  képernyőmentéssel (print screen) magad is archiváld a téged sértő tartalmakat és még aznap küldd el az ügyvédnek is, akinél lesz egy aznapi bejövő e-mail, bizonyítékként;
fejben játssz le egy lehetséges ellentámadást (de egyelőre csak fejben:  mi esne jól neked és mi fájna neki igazán?);
azonnal hívj fel egy ügyvédet, aki személyiségi jogokban, szerzői jogsértésekben jártas, és röviden konzultálj vele a jogi lehetőségeidről;
- készíts egy udvarias levelet, melyben felhívod a másik felet arra, hogy a jövőben tartózkodjon a vádaskodástól (még ne küldd el, csak írd meg, hogyan érvelnél);
- informáld le a másik felet (nézd meg kicsoda, kik az ismerősei, mik a sajtómegjelenései, ki ő és honnan ismerheted, mik az előnyei és miben áll a jó hírneve, ha van neki);
- böngészd át a Ptk-t és a Btk-t is, keresd a jogaidat, légy velük tisztában (Polgári törvénykönyv, Büntető törvénykönyv);
ha forintosítani lehet a Téged ért károkat, próbáld összeadni, mennyi lenne, ha elkérnéd (ez az összeg fontos eleme lesz egy ütős ügyvédi felszólításnak is);
- maradj nyugodt, ez a legfontosabb, mert így nagyon higgadtan tudsz gondolkodni, dühöngés helyett.

Csapjak oda már az elején? Vagy inkább kivárjak? Mit tanácsol az ügyvédem?

Csapjak oda már az elején? Vagy inkább kivárjak? Mit tanácsol az ügyvédem?

Hogyan jársz el jobban a támadóval szemben: ha te is nyíltan támadsz vagy ha védekezel?

A nyilvános támadásokkal szemben első lépésként én a négyszemközti támadást találom megnyugtatóbb megoldásnak. Ha ez a taktika sikeres, a nyilvános támadó maga fog visszavonulni. Kellő utókommunikációval pedig ezt nagyon jól tudod majd felhasználni saját hírneved erősítésére is. De figyelem! Csak a valóságot, csak a tényeket írhatod le utólag, különben te is jogsértést követsz el.

Egy korábbi cikkben a szerzői jogsértések kapcsán írtam már, hogy “Amikor észleled a jogsértést, ne várj, hanem azonnal kezdj el bizonyítékokat gyűjteni. ” Hogyan?  ITT olvasd el újra. Ezek a taktikák a jó hírnév rombolók ellen is rendkívül hatásosak.

A négyszemközti támadás pedig akkor a leghatásosabb, ha: hatásos felszólítást küldesz a támadónak. (Utána pedig az ügyvéded is higgadtan és udvariasan felhívja.) A támadó hamar be fogja látni, jobb ha csendesen visszavonul.

mit_mond_a_jog.jpgMit mond a jog: mik a lehetőségeid, meddig és netovább?

A jogban az okozott sérelmeket csak a jog keretein belül szabad orvosolni. Tilos az aránytalan büntetés és az önbíráskodás alkalmazása. Jogaidat lehetőleg jogásszal és bíróságon érvényesítheted, perben vagy peren kívüli egyezségben kaphatsz kompenzációt. Ha nincs más út, jöhet a büntető feljelentés is. De ha ilyet tervezel, ne céges ügyvédet kérj meg, hanem válassz egy kiváló büntetős kollégát.

A polgári törvénykönyv védi a jó hírnévhez való jogot. A büntető törvénykönyv is védi a szerzői jogokat, és tilos a zaklatás is. Aki ugyanis abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, elköveti a zaklatást. A jó hírnév pedig személyhez fűződő jognak minősül, ami védelmet élvez.

És ne feledd: jogaid érvényesítése mindig a kellő bizonyítékokon és a határozott és korrekt fellépésen múlik. Pert is is veszíthetsz bizonyíték hiányában, és egyezséget is köthetsz karakán kiállásodnak köszönhetően. (Ha tetszett az írás, szólj hozzá, vagy írd meg, veled történt-e más hasonló, mint amiről ez a bejegyzés szól.) (A téma aktuális! folyt. köv.)

Gyakran írunk ilyen ügyekhez tippeket a JOGI NAVIGÁTOR(R)-BAN is.
Kérd itt is, és alkalmazd a saját ügyedben. www.joginavigator.hu

Újabb konkrét ügyvédi taktikák: segítség a plagizálók és honlapmásolók ellen. Felszólítás, kötbér, értelmezési záradék…

Ha másolják a szerzői tartalmaidat, lopnak tőled az interneten át, vagy off-line másolnak, sértik személyes szerzői jogaidat, előbb-utóbb írnod kell egy levelet a jogsértőnek, és ki kell találnod, mit is akarsz konkrétan ebben a helyzetben.

Hogyan és miről szóljon a felszólításod?

Van-e valamilyen konkrét megelőzési módszer a másolások ellen?

Mit tehetsz szerzőként jogaid még erősebb védelméért?

Pereskedj, levelezz vagy változtass – megint – inkább?

Ha ez a 7+1 stratégiai tippem nem volt elég, mert nemcsak megelőzni akarod a szerzői tartalmaid másolását, hanem még erősebb védelmet szeretnél magad és céges szerzői tartalmaid számára, segítek. Van még 3+1 konkrét ügyvédi segítségem a számodra. De emellé szükség lesz még kitartásra, következetességre és erőre, sőt még higgadtságra is részedről, tehát ne add fel, ne torpanj meg az első nehézségeknél és maradj nyugodt a legfelháborítóbb helyzetekben is.

Sürgősen meg kell tanulnod, hogyan írj hatásos felszólítást, hogyan köss ki behajtható kötbért és értelmezési záradékot, és ismerd meg mielőbb (a polgári mellé) a büntető törvénykönyvet is.

Felszólítás kellékei: érzelem nélkül, higgadtan írj!

 

1. Hogyan írj jó felszólítást?

Szerintem egyáltalán nem mindegy, mit írsz egy felszólításba, milyen hangulatot keltesz leveledben. Ha a felszólításod tele van lázadással, minősítéssel, felháborodással, érzelmekkel és vádaskodással, biztos lehetsz abban, hogy a válaszlevélben is – megoldás helyett – hasonló érzelmes vitatkozásra számíthatsz. Pedig nem ez lenne a cél, igaz? Mit tegyél hát?

♦ Írd meg a felszólító leveledet (ehhez pontosan tudnod kell: mit akarsz a jogsértőtől?!), majd aludj rá egyet.

♦ Ezután módosítsd, majd add oda valakinek, akiben bízol és akinek a higgadtságára számítasz. Hagyd, hogy kihúzzon a szövegből felesleges, érzelemkeltő részeket. Na most már jobb lesz.

Mutasd meg végül egy ügyvédnek is, és ha ő is áldását adta rá, akkor elküldheted. (Ugye nem felejtetted, amit már korábban javasoltam: mindig szabj konkrét és ésszerű határidőt és lépj tovább, ha letelt.)

A felszólításokhoz volt már korábban is pár tanácsom, ezeket itt találod, ha elfelejtetted volna: TIPPEK A JÓ FELSZÓLÍTÁSOKHOZ.

A jogellenesen kikötött kötbérrel nemmész majd semmire!

 

2. Köss ki kötbért és értelmezési záradékot, légy profi a megelőzésben!

A felszólítás már egy második lépés a jogsértés bekövetkezte után. Első lépésként profi és valóban használható megelőzési technikákat kell bevetned szerzői jogaid védelmére. Ez akár vissza is tarthatja a másolókat, de növelni fogja a felszólításod hatékonyságát is, ha mégis megtörtént a baj.

Köss ki kötbért, a honlapodon (ÁSZF-ben), a felhasználási szerződésben, a könyved impresszumában (ez utóbbiban ritkán látom…). Bárhol, minden olyan helyen, ami jogilag írásbeli szerződésnek minősül. Erről konzultálj a cégjogászoddal is, mert a kötbér kikötésének meghatározott, szigorú jogi feltételei vannak.

Ha jól csinálod, lehet, hogy pereskedned sem kell, mert a jogsértő az első felszólításodra visszalép majd és megfizeti a káraidat. A kötbért írásban kell kikötni és nem lehet túlzó. (Bővebben a kötbérről és a szerzői jogokról itt találsz további információkat.)

Értelmezési záradékot is írj bele a szerződésedbe. Ez azt jelenti: tedd egyértelművé, hogy bármifajta értelmezési vita esetén a te szándékod egyértelműen az, hogy – ellenkező írásbeli megállapodás hiányában – nem kívánod odaadni ingyen és engedély nélkül a tartalmaidat senkinek. Pláne nem üzleti hasznosításra. Ez azért jó kikötés, mert éppen a vita esetére ad egy támpontot. (Én általában írok ilyet az ÁSZF-ekbe, melyeket honlaptulajdonosoknak készítek.) Pont olyan esetekre való ez, amikor az a vita tárgya: te vajon megadtad-e az engedélyt. Ha ez nem egyértelmű, ha mindenki mást állít, másképp emlékszik, akkor azt kell jogilag feltételezni a záradék alapján (melyet mindkét fél aláírt a szerződésben, hogy): te sosem adtál engedélyt. A záradék megfogalmazásához és ahhoz, hogy az valóban a felek megállapodásának minősüljön, feltétlenül kérj ügyvédi segítséget.

A szerzői jogok védelmét nemcsak a polgári jog, hanem a büntető jogszabályok is támogatják, de ismerned kell ezeket, ha hivatkozni szeretnél rájuk anyagaidban, felszólításaidban.

Büntetőperekben más taktika kell majd!

3. Büntető jogi védelem is segíti a szerzőket.

Igen, ez jó hír, igaz? Külön fejezet rendelkezik a Btk-ban (büntető törvénykönyv) a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekről és ezek védelméről. A bitorás, a szerzői jogok megsértése akár bűncselekményt is megvalósíthat, amelyért több évnyi börtönbüntetés is kapható.

Büntető ügyekben jártas ügyvéd segíthet neked, ha már konkrét vitád van. A büntetőeljárások más reflexeket igényelnek, mint a polgári perek, szerintem erre specializált kollégát is kérdezz ki a részletekről.

De ezt megelőzően is tudnod kell a büntető törvénykönyv adta lehetőségekről mert így a felszólításodban is kilátásba helyezheted a büntetőjogi következményeket. Ez egy erős elrettentés lesz a másolónak, hiszen látni fogja: valós dolgot állítasz, így már nem babra megy a játék.

Szerintem nagyon fontos az is: ha annyira sikeres vagy, hogy rendszeresen másolások áldozat vagy, a legeslegjobb: ha egyenesen bóknak tekinted. Te lettél a piacvezető, téged utánoz a piac. Ez egyben óriási kihívás is. Ugyanis nem lustulhatsz el.

Változtass! Újra és újra.

Csináld, csináld, ne hagyd abba!

4.) Hogyan változtass a dolgokon? Ugyanis néha az a nyerő, ha gyorsabban módosítasz, mint ahogyan másolnak…

- Találj ki még újabb fantázianeveket a termékedre, szolgáltatásodra;

- Képezz új védjegyeket;

- 3-4 havonta nézd át az ÁSZF-et a honlapon (ne feledd, az nem egy állandó valami, hanem ahogyan a céged működése változik, ezt is változtatnunk kell!);

- Módosítsd a leírásokat, módszereidet, levonva a másolás tanulságait (mindig vannak!).

Sok sikert kívánok!

Biztos lehetsz benne, hogy ebben a blogban még fogok írni erről a témáról, amely az egyik kedvencem. Ha kapcsolatban maradnál velem, szeretnél értesítést kapni az új írásaimról, itt add meg emailcímedet, és Téged is értesítelek róla: www.joginavigator.hu

Számla vagy pénztárgép? Nyugta vagy ÁSZF? A cégjogász tanácsai szolgáltatóknak:

A NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Az aktuális “pénztárgép-kérdés” mögött az a dilemma áll a kisvállalkozó részéről, hogy:

“ismét költsek-e újabb 100-150.000 Ft-ot egy új pénztárgépre, vagy egyszerűen vegyek egy számlázóprogramot néhány ezer forintért, és a jövőben ne is adjak nyugtát?”

.

Számla vagy nyugtaadás? Mit szeretne a vevőm?

Számla vagy nyugta?

Minden értékesítésről az eladónak (szolgáltatónak) bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell adnia. Az ÁFA törvény rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli, és mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nyugta is lehet kézi vagy gépi.

A számlán kötelezően szereplő adatokat meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel konkrétan, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán viszont nem kell a vevő személyes adatát feltüntetni (tipikusan ilyen az ABC-ben a pénztárnál kifolyó blokk, ez is nyugta).

Kinek kötelező a pénztárgépet üzemeltetni?

Azoknak a vállalkozásoknak, melyeket a pénzügyminisztérium rendelete erre kötelez. A pénztárgép a nyugtaadás egyik formája olyan tevékenységek esetén, ahol a kézi nyugtatömb  nem megengedett.

A vonatkozó jogszabály 1.számú melléklete rengeteg olyan üzleti tevékenységet sorol fel, melynek gyakorlása során kötelező pénztárgépet használni (gyógyszertár, kiskereskedés, utazási iroda, szálláshely, kölcsönzés, javítás, műszaki kereskedés stb.) Ellenőrizd először is, hogy vajon a te céged által végzett tevékenység benne van-e a felsorolásban. Ha nincs, neked már nincs is dilemmád, kell-e drága online pénztárgép, vagy elég egy nyugtatömb is a számlázó program mellé.

Dilemma 1.: ha a vevő nem akarja…

A szolgáltató szektorban (fogászati rendelő, kozmetikus, vendéglátós, műkörmös stb.) különösen érdekes dilemma vetődik fel (nem úgy, mint például egy kis abc-ben, ahol nyilvánvaló, hogy a Sportszelet megvétele esetén nem túl életszerűn, ha a vevőtől nevet és lakcímet kérünk). Az eddig alkalmazott pénztárgépi nyugta vajon elhagyható-e, felváltható-e számlával? A vevő ugyanis elvileg nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a szolgáltatónak. A névtelenséget kívánó vevői szándék esetén tehát nyugtát kellene adni.

Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, és nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online (drága, és az adóhivatallal összekötött, havi internetköltséggel is terhelt) pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni, csak számlával. Ehhez azonban – mert hiszen a törvény előírja kötelező jelleggel – be kell(ene) írni a vevő nevét és címét. De a vevő nem akarja.

Dilemma 2.: ha a vevő nem mond igazat…

Biztosan ismered az esetet, amikor nincs nálad személyi a buszon, és a büntetési csekkhez bediktálod a szomszéd utca nevét. Ejnyebejnye. Mivel azonban a szolgáltató nem jogosult – úgy mint egy rendőr – elkérni a vevője igazolványát, kénytelen felhívni a vevő figyelmét arra, hogy valódi adatokat adjon meg (ami nem biztos, hogy a sajátja, hanem lehet azé is, akinek a nevében vásárol), majd pedig be kell írnia a vevő által bediktált adatot. Nem vitathatja. Természetesen más a helyzet egy ügyvédi szolgáltatónál, ahol elkérhető az igazolvány, vagy egy magánorvosi rendelőben, ahol életveszélyes lehet, ha a paciens mint vevő nem valódi adatot ad meg. Éppen ezért ezek a szolgáltatók az egyéb nyilvántartásaik számára bármikor elkérhetik a vevő adatait. (Így indulhat is a számlázás, igaz?)

Ha nem megfelelő nyugtát adsz (pl. kézit adtál gépi helyett), az is olyannak minősül a jogszabály szövege alapján, mintha egyáltalán nem tettél volna eleget a nyugtaadási kötelezettségednek. Ajánlom, erről kérdezd meg a könyvelődet is!

Adjak is és igaz is legyen. Számlaadatok bemondásra, ÁSZF kifüggesztve!

Mi a legjobb megoldás a cégjogász szerint?

Olyan személyes szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató adott esetben akár még felelős is a személyen végzett kezelésért (fogászati implantáció, kozmetikai beavatkozás az arcon, a testrészeken stb.) , még az is lehet, hogy hasznosabb, ha a szolgáltató valóban nem adat nélküli pénztárgépes nyugtát ad, hanem névre és címre szóló számlát. Ezeknek a szolgáltatóknak – ha úgy döntenek, hogy költségtakarékossági okokból  leállnak a nyugtaadással, nem cserélnek új pénztárgépre hanem csak számlásan értékesítenek a jövőben -, akár számolniuk kell azzal is, hogy az anonimitást kívánó vevőik elpártolhatnak tőlük. Akik viszont elfogadják az ilyen felelősségvállalást a kozmetológustól, az egészségügyi szolgáltatótól, szerintem akár még nagyobb vevőhűséget is kiépíthetnek ezzel.

Ennek azonban van néhány fontos feltétele a cégjogász szerint, hogy majd az adóhivatal és a vevő se köthessen bele a számlaadásba a nyugtaadás helyett:

1./ A szolgáltató helyiségében  jó láthatóan, ELŐRE ÉS észrevehetően ki kell függeszteni azt az értékesítési feltételt, hogy a szolgáltató csak számla ellenében értékesít, amelyhez a vevőknek meg kell adniuk saját valódi nevüket és lakcímüket ill. azét, akinek a nevében igénybe veszik a szolgáltatást vagy akinek az árut veszik. (Persze az lenne a legjobb, ha ezt a táblát a cég ügyvédje írná meg, ez ugyanis olyan egyoldalú kikötés, amelynek egy ÉRVÉNYES ÁSZF-ben van a helye…);

2./ Tájékoztatást kell adni a vevők részére arról is, hogy ha a vevő a szolgáltatást megrendeli, a fizetéskor már nem kérhet nyugtát, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelésével elfogadja a számlázási folyamatot a nyugtaadás helyett.  (Ezt szerintem mindenképpen egy ÁSZF-ként kell bevezetni és kommunikálni a szolgáltató pacienseivel, vendégeivel.)

Az adóhivatal szempontjából a számla “erősebb” bizonylat, mint egy nyugta, hiszen több adatot tartalmaz, ebbe biztosan nem fognak belekötni. Legfeljebb abba, ha a vevő reklamálna, és az ÁSZF érvénytelen lenne. Mi az az ÁSZF? Erről itt olvashatsz.

3./ A számlát az értékesítés (szolgáltatásnyújtás) végén ki kell állítani, és át kell adni a vevőnek, mielőtt távozna. Ha véletlenül nem vitte el magával, elvileg ki kellene postázni az adott címre is. Mivel a szolgáltató nem köteles a megadott címet ellenőrizni, ez a vevő kockáztat.

Fontos tudni:  az ÁSZF-ben egyoldalú, és az egyik félre méltánytalan kikötést tenni nem lehet, de  valljuk be: olyan szolgáltatást, amely máshol is igénybe vehető (fogorvos, kozmetikus, szempillafeltöltő, tetováló szalon stb.), nem kötelező igénybe venni. Ha igénybe vesszük, és az ÁSZF korrekt, az a felek szerződésének minősül, és ha jogszerűek az abban foglaltak, és annak elfogadása is, akkor nem lehet rajta később sem vitatkozni.

Ha a szolgáltató (eladó cég) állandó cégjogásszal dolgozik, most gyorsan üljenek össze, és konzultálják meg, hogy i) a cégük a fenti jogszabály alá tartozik-e, azaz: kellene-e a pénztárgép vagy elég egy kézi nyugtatömb is, ii) akar-e a cég nyugtát adni, és ha nem, akkor iii) a megfelelő ÁSZF kidolgozásának feltételeivel vajon kiváltható-e a nyugtaadás a számlázással (és ez vajon vevővesztést vagy vevőhűséget okozna-e?).

Jó munkát kívánok!

Tanácsaim és referenciáim az ÁSZF-hez pedig itt találhatóak.

7+1 S.O.S szerzői jogi ügyvédi stratégia a plagizálók-honlapmásolók-védjegybitorlók ellen. (1.rész)

A minap egy VIP Kreatív Konzultációt tartottam egy kedves új megbízómmal, aki arra panaszkodott: folyamatosan másolják a honlapját, lekoppintják a szerzői jogi tartalmait, ellopják a módszereit, kontárkodnak a kommentekben vele. És már eléggé elveszítette a türelmét. Azért fordult ügyvédhez, hogy megtudja: van-e megoldás, hol a határ, meddig kell tűrnie és mik a lehetőségek. Tudod mivel kezdtem a konzultációt?

Feltettem – így most neked is felteszek – 7 + 1 gyomorszorító kérdést!

- Mekkora a domain-porfóliód, a számodra fontos összes nevet levédetted már? Gondoltál a hasonló nevekre is, ugye?

- Több védjegyed is van, saját logót, ábrás megjelölések, ha kell? Használsz saját,  jogilag is jól védhető extra saját szakkifejezéseket a marketingedben? (Ezekhez a legjobb az egyszerű szóvédjegy!)

- A honlapodon van-e és ha van mennyire pontos/alapos/erős védelmet nyújtó az ÁSZF-ed?  (Ha nem tudod mi az, akkor bajban lehetsz…(bocs))

- A Jogi nyilatkozatod külön is kitér a szerzői jogi jogsértésekre és védjegybitorlásokra?

- Kötöttél ki kötbért? És ezt nem hasraütésszerűen, hanem ügyvéddel konzultálva tetted?

- Ki van már adva a könyved? Nem csak a know-how-t próbálod védeni (ez nem lesz könnyű, ugye ezt tudod?)

- Már nem csupán egy módszered van kifejlesztve, ami még csak nem is találmány? Nemcsak netes pdf-jeidet, letölthető túl általános szövegű csalijaidat szeretnéd védeni?  Hanem egészen konkrét szerzői MŰved és egyéniesített tartalmaid is vannak?

+1: Ismered-e (ha nincs jobb ötleted), a találmányi és szabadalmi hivatal műnyilvántartását? Oda is eltehetsz megőrzésre egyedi mintákat, akár jól is jöhet később egy bírósági vitában…

Ha minden kérdésemre IGEN a válaszod, akkor ne is olvass tovább. De ha nem, akkor javasolom: mielőbb építs stratégiát a saját szerzőséged védelmére. Ha ez egyedül nem megy, alakíts egy ötletcsoportot magad köré, vagy menj el egy szakértőhöz, aki segít.

A cikk megírása előtt megkérdeztem a Jogi Navigátor(R) klubom hűséges olvasóit is: számukra mik a legégetőbb kérdések a szerzői jogi jogsértések témában? Válaszaikhoz is igyekszem ebben a cikkben segítséget adni. Kezdjük az elején:

A Szerzőt mindig fel kell tüntetned, ha idézel egy műből!

1.) Mik azok a szerzői jogsértések? És lehet-e ellenük védekezni ebben az on-line és hipergyors világban?

Minden művet, alkotást valaki létrehoz. Legyen ez  egy kézbe fogható Táblácska, egy megírt könyv pl. arról, ‘Hogyan értékesíts nyomulás nélkül?’, akár egy CD oktatóanyag a Legszuperebb Kommandós Vevőszerző Marketing technikákról, vagy egy on-line Túrashop, esetleg egy Dalos esküvői honlap vagy egy BélyegzőBlog. Bármi lehet: egy zenemű, egy írott anyag, egy on-line felület, egy Webgalamb-szerű szoftver, egy adatbázis stb. Ezeknek szerzője van. A Szerzői jogi törvény pedig védi a szerzőt.

Amikor az alkotásról beszélünk, abból idézünk, a fényképet közzétesszük vagy lemásoljuk, mindig engedélyt kell(ene) kérnünk a szerzőtől. Ha ez nem lehetséges, akkor a hivatkozásban oda kell írni, hogy ez a szerző alkotása. Ellenkező esetben jogellenes lesz a mű felhasználása, ezt pedig a törvény bünteti. Ezt nevezzük szerzői jogsértésnek. Akár a Szerző személyes jogait sértjük meg, akár az őt illető vagyoni jogokban teszünk kárt – egyre megy. Lássunk néhány példát a jogellenes tettekből: ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁS, TERJESZTÉS, NEM JÓVÁHAGYOTT INGYENES FEL-/LETÖLTÉS, KALÓZKIADVÁNYOK ELŐÁLLÍTÁSA, COPY-PASTE-CIKKÍRÁS…

A jogellenes felhasználás ellen védekezni elég nehéz, de nem reménytelen. Aki lop, az lopni fog. De azért több mindent is tehet a szerző, ha azt észleli, hogy jogsértő garázdálkodik az alkotása közelében, jogellenes felhasználást valósít meg. Nézd végig a fenti 7 gyomorszorító kérdést, és addig módosíts a vállalkozásodon, alkotásaidon, amíg mindre 7 IGENNEL tudsz válaszolni. Akkor már egy olyan erősre alakított védelmi rendszered van, amivel egy jó ügyvéd is sikeresen tud küzdeni a bitorlók ellen.

Csapjak oda már az elején? Vagy inkább kivárjak? Mit tanácsol az ügyvédem?

2) Mi a jobb: ha hallgatok és tűrök, vagy ha hangos ügyvédi fenyegetést küldök rá aznap, vagy ha csendben taktikázom és csak később jövök elő a farbával?

Azt tanácsolom: majd a végén kb. ekkora baltával csapj oda, de ne ezzel kezdd, ha kibírod idegekkel. (Tudom ám, hogy ez nehéz! Mégis jobban jársz, ha higgadt vagy.)

Amikor észleled a jogsértést, ne várj, hanem azonnal kezdj el bizonyítékokat gyűjteni. Tanúkat, ügyvédit, közjegyzőit – lehetőleg ebben a sorrendben. Ahogy ezeket elkészíted, egyre erősebb fegyvertárad lesz egy első (és remélhetőleg egyben az utolsó) felszólításodhoz is a pofátlan másolóval, plagizálóval szemben. Ha az elején üvöltözve felhívod a jogsértődet, azonnal eltüntethet mindent (ez persze jó is), de bizonyítékod sem lesz, hogy mit csináld ellened.

Ha megteheted, ügyvéddel írasd meg a felszólítást, mert egy jó ügyvéd abba már mindent beleír: mit tegyen, mikorra, ez mennyibe kerül majd neki, és mi történik, ha nem teszi meg, amit kérsz tőle. Fájdalmas lesz az első levél, pláne ha érvényesen kikötött kötbérrel lesz tarkítva benne a kártérítési igényed.

Gyűjts sok erős bizonyítékot már jóval a pereskedés előtt!

3.) Mit tesz majd a jogsértő, ha megkapta az alapos, jogilag helytálló, összegszerűen pontos és érthető, egyszóval: hatásos leveledet (…hmm, inkább az ügyvédedtől, ok)?

Több mindent is tehet. Lehet, hogy elsőre nem csinál semmit. Vannak ilyen elvetemültek. Akkor több időt és energiát vesz majd igénybe, mire eléred amit akarsz, de előbb-utóbb megteszi majd, amit kérsz.

Ha van esze: azonnal leveszi/eltünteti a jogtalanul kitett/felhasznált alkotásodat onnan, ahol észrevetted. Ezt általában gyorsan megteszik.

Egy másik külön követelésed legyen a levélben a kötbérfizetés. Adj meg határidőt, összeget, számlaszámot IS. Lehet, hogy elsőre nem akar fizetni neked, de egy egyezség keretében már – némi alku után – mindenki úgy érzi, sikerrel járt: Te nem kényszerültél egy hosszú és drága perbe, a jogsértőd pedig alkudozás után megmenekült egy ügyvédi irodából és egy szorító helyzetből. (Tanácsolom: alkudj! Légy rugalmas. Nem sokat veszíthetsz, és a perek tényleg sokáig tartanak…)

Ha semmi sem történik, marad a pereskedés, kell hozzá egy jó ügyvéd, egy okos bíró és sok-sok erős bizonyíték (amiről az elején írtam.) Tanúkkal, a webmesterrel, a kiadóval, a védjegy-bejelentéseddel, a domainnév foglalásoddal, vagy éppen az internetről készített közjegyzői ténytanúsítással tudod azt is bizonyítani, hogy a Te tartalmad volt az első. A sok-sok kutatást viszont sajnos nem úszod meg, állandóan figyelned kell a weben a fizetős vagy ingyenes tartalom figyelő programokkal, hogy a honlapod vagy a könyved szövege megjelent-e valahol. Légy résen!

Ennek a cikknek lesz még folytatása. Segítek majd abban is: Hogyan írj jó felszólítást? Hogyan köss ki jól kötbért? Védi-e a Büntető törvénykönyv is a szerzőket? Hogyan változtass a dolgokon, mert néha az a nyerő, ha gyorsabban módosítasz, mint ahogyan másolnak… KOMMENTBEN SZÓLJ HOZZÁ nyugodtan, miről írjak még! Várom a te ötleteidet, kérdéseidet is, mert így még pontosabban tudok segíteni.

Addig is ajánlok még 2 hasznos cikket. Ebben a cikkben jó példákat találsz olyan honlapkikötésekre, amelyekben ügyvéddel nem túlzó kötbéreket kötöttek ki a Szerző jogtulajdonosok.

Itt pedig beiratkozhatsz az ügyvédi irodám díjmentes e-mail tanfolyamára. Ebben nemcsak a kötbérkikötésekről lesz majd szó, hanem a cégedet érintő sok más jogi kérdésről is: szerződésfelmondásról, partnerek ellenőrzéséről, teljesítési határidőkről és a fizetési feltételekről és kamatokról is. (A leckék az én szerzői jogi tartalmaimat képezik, melyeket figyelek ;) )

Interjú az orvosi ügyek szakértő ügyvédjével: dr.Barna Magdolna ügyvédnővel

Fogorvosoknak ezt a cikket melegen ajánljuk!!!

Aki kérdez: a blog szerzője, dr.Németh Gabriella ügyvéd. Akit kérdez: az elrontott orvosi esetek szakértője, dr.Barna Magdolna ügyvédnő. Nos, ha két ügyvéd összekerül, jól kibeszélik az orvosokat…

NG: Kedves Ügyvédnő, kérlek meséld el Olvasóinknak, hogy az elmúlt években milyen peres tapasztalatokat szereztél, hogyan látod, orvosi ügyekben mire kíváncsi a bíróság?

BM: Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa az orvos kártérítési felelősségét 4  elem  együttes megléte szükséges és ennek megfelelően a bíróság is alapvetően ezeket  vizsgálja. Ezek a következők:
- az orvos jogellenes magatartása,
- kár bekövetkezése,
- okozati összefüggés a károkozó magatartás és a
- bekövetkezett kár között, valamint a
- felróhatóság

Kártérítés megítélésére csak a 4 feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, ha bármelyik is hiányzik nem állhat fenn kártérítési felelősség!

Mire figyelj a fogorvosnál!

NG:  Úgy tudom, idén márciusban orvosoknak adtál elő a beteg-orvos kommunikációról? Mit tartottál fontosnak elmondani. ami egy jogász szemével nagyon fontos lehet az orvosi ügyek elbírálásánál?

BM: Az említett kongresszus témája alapvetően a fogorvosi praxisokat érintő marketing és az orvos – beteg közötti kommunikáció volt, így előadásomban én is alapvetően a kommunikáció kérdéskörét próbáltam körbejárni az ügyvéd szemével. Ezért mindenek előtt arra hívtam fel a fogorvosok figyelmét, hogy az utóbbi évek egyértelműen kimutatható tendenciája az orvosi műhiba perek számának növekedése, ezen belül is növekvő tendenciát mutatnak a fogorvosok elleni kártérítési perek. Ez számos okra vezethető vissza, de mindenképpen az egyik legfontosabb okként kell kiemelni az orvos-beteg közötti elégtelen kommunikációt. A nem megfelelő kommunikáció tetten  érhető már az  orvos-beteg közötti jogviszony kialakulásának a kezdetén is, amikor a kezelés, a beavatkozás előtt nem történik meg, vagy nem megfelelően történik meg a beteg tájékoztatása, így kellő információ hiányában nem is adhatja a beteg értő beleegyezését a kezeléshez, mely aztán számos probléma forrása lehet az egész kezelés alatt. A kommunikáció hiánya megfigyelhető ugyanakkor a kezelés alatt vagy végeztével is egy esetleges reklamáció esetén, amikor az orvos azonnal hárít, és meg sem próbálja orvosolni a beteg elégedetlenségét, holott a beteg panasza sok esetben egyébként teljesen egyértelmű és nyilvánvaló hibás teljesítésen alapszik, melyet a becsületes fogorvos elismer és jogos és egyszerű szavatossági igényként orvosolhat is.

Orvosi jogi tudnivalók...

NG: Amikor egy beteg betér egy fogászati rendelőbe, milyen körülményekre ügyeljen, melyeknek akár még jogi jelentősége is lehet?

BM: Nyilvánvalóan számos olyan kérdés, körülmény merül fel egy kezelés alatt, melybe a betegnek nem tanácsos beleszólnia, hiszen nem ért hozzá, ezek alapvetően szakkérdések. Amire azonban érdemes odafigyelnie a páciensnek és egy esetleges későbbi vita esetén még jelentőséggel bírhat az, hogy megtörtént-e a teljes körű, személyre szabott tájékoztatása, mind írásban, mind szóban, és amennyiben ezt jogszabály előírja, aláírta-e a beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyező nyilatkozatot. Még ma sincs vele tisztában mindenki, hogy a tájékoztatás a beteg egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges  a beleegyezése. A tájékoztatás jogának megsértése akár önmagában is megalapozhat kártérítési igényt.

Most jön a lényeg!

NG: Ha a rendelőnek kéne tanácsot adnod, nekik mit tanácsolsz, hogyan kezeljék a paciens adatait, és milyen módon dokumentálják a kezelés vagy a gyógyszeres javaslatokat?

BM: Az előbb elmondottak- megfelelő tájékoztatás, beleegyező nyilatkoztok, minden tény, adat, körülmény dokumentálása - természetesen nagyon fontos és elemi érdeke a kezelést végző orvosnak is, hiszen kimentési lehetőséget biztosíthatnak számára egy esetleges kártérítési követeléssel szemben. Nagyon fontos megemlítenem, hogy a tájékoztatás megtörténtét az orvosnak kell bizonyítani és lényeges tudnivaló az is, hogy az egészségügyi dokumentációval az orvos, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

Eljárás alá vont orvosok?

NG: Elrontott orvosi ügyekben hogyan történik a paciens kárpótlása? Mit mond a jog: hogyan lehet kárérítést kérni és kapni, szerinted mi az amit feltétlenül követelni kell, és mi az , amire egyáltalán nem érdemes energiát fordítani?

BM: Kártérítési igény kialakításakor mindig figyelemmel kell lenni a tényleges kárra, tehát azokra a tételekre, amit a páciens a kezelésért, hídért, koronáért, vagy implantátumért …stb. kifizetett, az esetleges gyógyszerköltségekre, az utazási költségekre és a sort még folytathatnánk. A kártérítési igény másik igen fontos összetevője a nem vagyoni kár, ami egy igen nehezen értelmezhető fogalom. Ebben a tekintetben ugyanis a  bíróra hárul annak becslése, ami vagyoni mércével mérhetetlen, becsülhetetlen és annak jóvátétele, ami helyrehozhatatlan, hiszen nem  vagyoni kártérítést alapvetően az elszenvedett fizikai és pszichikai  fájdalmakért, az emberi méltóság megsértéséért lehet követelni.

NG:  És végül áruld el kérlek: te melyik filozófiát vallod: pereskedés vagy egyezség? Kinek mit tanácsolsz?

BM: Én elsődlegesen mindenképpen a peren kívüli megegyezés híve vagyok, és ezt próbálom ügyfeleimmel is elfogadtatni, legyenek akár orvosok, akár páciensek. A peren kívüli egyezség létrejöttének alapfeltétele, hogy az orvos elismerje a felelősségét. Amennyiben ez fennáll, akkor a peren  kívüli egyezség számos előnnyel bír az évekig tartó pereskedéssel szemben,  mivel mindkét fél érdeke a vitás ügy mielőbbi lezárása, mely megteremti a  minél hamarabbi rehabilitáció lehetőségét is. A peren kívüli megegyezés természetesen mindkét fél részéről kompromisszumot kíván.

NG: Tudom hogy sok mindenről nem kérdeztelek, de van-e még valami, ami annyira fontos, hogy beszélni kell róla?

BM: A problémát én alapvetően nem abban látom, hogy esetleg egy orvos tevékenysége során hibázik, hiszen ez a legnagyobb gondosság esetén is előfordulhat és emberi szervezet lévén az orvos munkáját minden esetben számos előre nem kiszámítható körülmény is nehezíti. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy ha már bekövetkezik a kár sok estben az orvosok nem képesek, hajlandóak ezt beismerni és ennek megfelelően a hibát orvosolni. Nagyon sokszor az orvosok részéről reklamáció esetén alapvetően  inkább passzív, elodázó magatartás figyelhető meg a kommunikáció és a kompromisszumkészség teljes hiánya mellett. Pedig jószerével mindig  létezik egy mindkét fél számára elfogadható megoldás, ha a felek jó szándékkal és valóban törekednek rá. Mondhatnám csak akarni kell és ebben  szeretnék én ügyvédként segítséget nyújtani.

Elrontott fogászati esetekről szívesen olvasnál még? Gyere ide a következő cikkhez.

Kedves Ügyvédnő! Köszönöm az interjút, rendkívül hasznos volt, szerintem valamennyien tanultunk belőle! Ha pedig, kedves Olvasóm, kíváncsi vagy dr.Barna Magdolna eddigi tevékenységére is bővebben, gyere velem, itt is olvass még tovább.

A ravasz ügyvéd, az okos cégvezető és a füstölgő domainnévbitorló…

Kedves Olvasóm! A mai vendégem a blogban egy olyan cégvezető, akit már régóta ismerek. És akit ügyvédként rendkívül példamutatónak találok abban,  hogyan kell a céget jól vezetni. Szombati Orsolyát, a Profonte Menedzsment és SalesAkadémia Kft. vezetőjét kérdezgettem, aki hősiesen állta faggatózásomat, és tényleg minden kérdésemre válaszolt.

Orsi, köszöntelek. Szerinted  mennyire kell ismerniük a jogszabályokat a cégeknek? Hiszen tudjuk: egy bírósági tárgyalóban sem mondhatja senki, hogy “elnézést kérek, nem tudtam erről a jogszabályról!” Lehet-e egyáltalán cégvezetőként követni minden jogi változást? Te hogyan csinálod?

Szombati Orsolya, www.sales-akademia.hu

Sziasztok! Volt idő, amikor megpróbáltam autodidakta módon magamra csipegetni minden olyan tudást, ami a cégvezetéshez kell. Pénzügy, könyvelés, jogszabályok, weboldal szerkesztés, marketing, arculattervezés, dizájn. De elég hamar beláttam, hogy egy cégvezetőnek nem kell polihisztornak lennie. Ma már arra törekszem, hogy cégvezetőként csak arra fókuszáljak, ami a legjobban megy nekem, amit a legjobban szeretek. Az egyes speciális területeket (pl. jog), pedig kiadom a terület általam legjobbnak vélt szakembereinek.

Ez jól hangzik! No és Veled forduld-e már elő olyan helyzet, amikor egyértelműen tudtad, hogy ha nem lett volna ügyvédi segítséged, akkor rosszabbul jártál volna egy szerződésnél vagy egy vitában?

Igen, határozottan. Amikor megszüntettem az alkalmazotti (munkavállalói) státuszomat, akkor kifejezetten ragaszkodtam ahhoz a korábbi munkaadómnál, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos megbeszélésen az ügyvédem is jelen legyen. Talán sokan tisztában vannak azzal, hogy egy-egy ilyen „kényes” és nehéz tárgyaláson a munkaadók többsége többszörös túlerővel képviselteti magát, bízva abban, hogy a munkavállalóra pszichikai nyomást gyakorolhatnak, és ez által a cég számára sokkal kedvezőbb alkut köthetnek. Ezzel tisztában voltam én is, így a megbeszélésre „támogató segítséggel” érkeztem. Nem volt felesleges. Hiszen a tárgyalásról egy korrekt, számomra és a munkaadó számára is a legmegfelelőbb egyezség megkötését követően, megnyugodva és jó érzésekkel álltam fel. Ügyvédi segítség nélkül biztos vagyok benne, hogy sokkal rosszabbul jártam volna (ezért gondolom, hogy az ügyvédi díj is megtérült.) És egyszer korábban is voltam már olyan helyzetben, hogy egy munkahelyi intrikákkal teli közegből felálltam, felmondtam. Az akkori főnököm látszólag közös megegyezésre törekedett, kaptam látszat „kiváltságokat” fájdalomdíjként. De ma már látom, és láttam már az akkori felmondásom után két héttel is, hogy jobban jártam volna, ha már akkor is ügyvédi segítséget veszek igénybe.  Évekig sajnáltam, hogy elhamarkodott döntést hoztam. De így utólag visszatekintve azért nem bánom, mert ez a lépés szükséges volt ahhoz, hogy ma egy jól prosperáló, sikeres saját vállalkozásom lehessen.

Szerződéshez, ÁSZF-hez kell ügyvéd?

Orsi, mondd, Te mit gondolsz: a vállalkozásodban a szerződésekhez kell ügyvéd? És a honlapodon lévő szövegeidet vajon megnézeted jogásszal? Ha igen, miért? Milyen hasznát látod ennek, mert látom: profi, értékesítés központú weblappal rendelkezel (www.sales-akademia.hu).

Korábban azt gondoltam, hogy a honlap szövegeinek átnézéséhez nincs szükség ügyvédre. Azonban, egyre több olyan kérdés érkezett a vásárlóimtól, amelyek miatt ideje volt formalizálni a megrendelési feltételeket, hogy mindenki pontosan tudja, mik a kötelességei és jogai a megrendeléseit illetően. Arról nem is beszélve, hogy személyes adatokat is kezelünk, ezért adta magát, hogy nem csak a megrendelésre, hanem az adatkezelésre vonatkozó feltételeket is tisztába kellett tennünk.

Kíváncsi vagyok arra is, hogy volt-e már olyan helyzet a céged életében, amikor először nem fordultál ügyvédhez, magad intézted ügyedet, de hamar kiderült,  jelentősen erősödnek a pozícióid, ha mégis ügyvéddel jársz el?

Igen, volt. Amikor felszabadult az általam régóta kinézett ’salesakademia.hu’ domain. (Amely elég sokáig egy konkurens cég birtokában volt). Évekig vártam erre és tudtam, hogy ezt meg kell szereznem, hiszen a domain kötőjeles változata, a sales-akademia.hu már évek óta az én cégemé volt. Hetekig készültem a regisztrációra, a webes csapatomnak több emlékeztetőt is küldtem, így szinte biztos voltam benne, hogy a domain az enyém lesz. De a domain szabaddá válásának napján szinte sokkot kaptam. Aznap, amikor már lehetett, beadtuk a regisztrációs kérelmet. Amelyet azonnal el is utasítottak, mert egy szlovák cég (amely domainkereskedőként üzemelt) pár perccel megelőzött minket. A regisztrációnál pedig érkezési sorrend volt.

Persze ezt nem hagytam annyiban! Azonnal felkerestem az ügyvédemet, akit azzal bíztam meg, hogy szerezze vissza számunkra a szóban forgó domain-t. Hiszen a cégre és a vállalkozásunkra igencsak veszélyes, ha a domainkereskedő egy számunkra konkurens cégnek kínálja fel később a domain-t megvételre. Arról nem is beszélve, hogy egy hozzánk hasonló profilú cég egy hozzánk hasonló szolgáltatással akár még a fogyasztókat is megtévesztheti, akik azt hihetik, mi állunk a szolgáltatásuk mögött.

Hogy mi lett a történet vége? Elmondhatom:  az ügyvédem azonnal elérte egy remekül megfogalmazott fellebbezéssel, majd egy korrekt beadvánnyal, hogy  a domain kereskedő önként (!!) lemondott a ‘salesakademia.hu’-ról, és átadta nekünk. Ehhez persze megfelelő jogi tudás, és jogilag megfelelő érvelés kellett, és jogilag is láttatni kellet az erőt és a szándékot, amely vezérelt engem. Egyedül ezt nem sikerült volna végigvinnem, ebben teljesen biztos vagyok.

Ügyvédi díjak, átalány megbízások

Mondd, kérdezhetek a piszkos anyagiakról is? Tapasztalataid szerint milyen ügyvédi díjak vannak? Tényleg minden ügyvéd másképp csinálja? 

Életem során eddig két ügyvéddel dolgoztam együtt. Egy harmadik elől pedig menekültem. Katika, az első ügyvédem amolyan mindenki anyukája volt, nyugdíjba meneteléig gondoskodott rólam, és baráti áron dolgozott nekem. Azután átirányított egy másik ügyvédhez, akinek nem csak az elképesztő árai, hanem a stílusa is sokkolóan hatott rám. Katika után úgy éreztem, egy oktondi, alsóbbrendű kis porszem vagyok az ügyvédi irodában.

Hála az égnek, a sors „átirányított” egy rendkívül korrekt és közvetlen ügyvédhez ;-) , akiben Katika után újra vakon bízom, és ahol ma már az átalánydíjas szerződésemnek köszönhetően nem számolgatom többé a perceket, hogy: „Uram-atyám, mennyibe fog ez fájni nekem?”

Kérlek, hogy az utolsó kérdés előtt még  meséld el azt is, te már valaha kényszerültél ügyvédet vagy könyvelőt leváltani? Ez mennyire könnyű vagy rizikós helyzet szerinted? Épp most írtunk erről a honlapon (itt eléred), mert szerintünk ez mindenkit érdekel.

Mindkettőt egyszer váltottam életem során. Az ügyvédváltásról már fentebb adtam egy képet, ami szerencsére jól végződött. Nem bántam meg, hiszen az új ügyvédnőm volt az, akik figyelmeztetett például arra is, hogy lejárt az ügyvezetői mandátumom (amit nekem bevallom, bokros teendőim közepette elkerülte a figyelmemet)  és arra is, hogy lenne még mit rendbe tenni a cégben. Több javaslatát már meg is valósítottuk. Ma már jó érzés, hogy nyugodtan hajthatom álomra a szemem.

Köszönöm az interjút!

Orsi, nagyon köszönöm, igazán hasznos volt nekem is, ügyvédként látni, hogy te, mint nem jogász, tehát civil cégvezető mit tartasz fontosnak és a céged számára hasznosnak az ügyvédek munkájából és a jog világából, és mitől alszol jól, és mitől érzed magad biztonságban az üzleti világban.

Én is köszönöm a lehetőséget Neked Gabi, és őszintén örülök, hogy elfogadtál ügyfelednek, és segítettél a cég fenti sikereit elérni szaktudásoddal! :D

Kedves Olvasóm, Neked pedig én köszönöm, hogy végigolvastad ezt a hosszú interjút, és bízom abban, hogy hasznos volt. Ha pedig arra is kíváncsi vagy, hogy mi hogyan dolgozunk Orsi részére, itt kukucskálj be irodánkba, és nézz körül. Várunk szeretettel Téged is, online irodánkban.

…titkos részletek Majdnemsikeres Menő fejlődő kisvállalkozó képzeletbeli naplójából:

…avagy: miért nem lett 2012-ben Majdnemsikeres Menő az év nagyvállalkozója, és miért gondolkozik még mindig azon, hogy 2013-ban mit kéne másképp csinálni a cégében a beszállítókkal, Hölgyikével és a netes szerződésmintákkal:

2012. JANUÁR: Nagyon jól haladnak a tárgyalásaink az új beszállítóval. Sok részletet megbeszéltünk már, tervezzük a közös marketing kampányt és már azt is eldöntöttük, melyik pályázót vesszük fel az új projektre (Hölgyikét választottam, hurrá, minden megy, mint a karikacsapás). Bizakodó vagyok! Gabó haverom mondta, hogy szerinte kéne egy szerződést is írni Hölgyikével és a beszállítóval, de szerintem ez ráér. Mennek a dolgok, az a lényeg! Pörögjünk csak. Majd letöltök olcsó mintaszerződéseket a netről, így nem kell ügyvédre se’ költenem… annyi kiadásunk lett hirtelen.

2012. FEBRUÁR: Az új dolgozó szimpatikus, már íróasztalt és telefont is adtunk neki, és kész az új céges e-mailcíme is. Aláírtuk a netes mintaszerződést (csak ki kellett tölteni…). Kezdődhet a kampány. (Gyorsan beirattuk a Sales Akadémia tréningjeire is, és a neten fellelhető, híresebb, az ismert 36 napos sales-es, a nagyon híres 97 napos marketinges és a nagyon hasznos 48 napos szerződésíró e-mailtanfolyamokat is ajánlottam neki.) Tényleg alakulnak a dolgok, nagyon bízom a sikerben!

2012. MÁRCIUS: Kimentek a kampánylevelek, jönnek a megrendelések. Nem túl sok, de szépen lassan beindulni látszódik a biznisz. Elégedetten nyugtázom, hogy végre elküldtük a futárcéget a sok kézbesítési hiba miatt (ugyan semmilyen kártérítést nem kaptunk, mert a szerződésben, amit aláírattak velem, az apróbetűs rész elég jól ki volt találva, hogy ne követelhessek semmit), de megtaláltuk a nyerő szolgáltatót. Találtam ehhez is egy jó kis netes szerződésmintát, majd aláírjuk később… Jó néhány forintom bánja ugyan, de sebaj, újult erővel küldjük a friss megrendeléseket, majd behozzuk ebből a veszteségeket…

2012. MÁJUS: Félek a nyári holtszezontól, de majd csak átvészeljük valahogy. Meg kéne végre csinálni Hölgyikével a munkaköri leírását (február óta már nálunk van, de még nem volt erre időm), és az új beszállítóval sem írtam még egy normális szerződést sem január óta. Mennek a dolgok, de ha vita lesz, nem lennék túl erős pozícióban… Lehet, hogy meg kellett volna fogadnom Gabó haver tanácsát? De akkor olyan életszerűtlenül feleslegesnek tűnt… Most is, ha csak rágondolok, annyira utálom a jogi dolgokat… nem is értek hozzá. Majd később…)

2012. SZEPTEMBER: Elrohant a nyár! Túléltük a holtszezont, elég jól ment az eladás, kész az új webshop is és Hölgyike is jól alkalmazza a marketingben a tanultakat. Igaz a számlázás, a levelezés, a reklamációk kezelése még mindig nem hibátlan… Majd beszélek vele a hónap végén, de annyira kellemetlen ezekről kioktatnom. Jaj, hallottam, hogy a honlap és webshop miatt valamilyen adatkezelési bírságot is kaphatok, ha nem jelentek be adatkezeléseket valamilyen hatósághoz. Jaj, annyi ostoba cégvezetői bürokratikus jogi feladat lett hirtelen! (És addig nem is csinálok munkaköri leírást sem, majd csak akkor, ha végig tudtam beszélni Hölgyikével mindent… Most rohannom kell, mert áfa fizetés van és a banknál csak én írhatok alá…)

2012. OKTÓBER: Már megint nyakunkon a szokásos nyári szüneti pangás utáni őszi nagyhajtás, mindjárt jön a december. A honlapra feltett webshop tök jól sikerült (igaz ugyan, a jogi nyilatkozatot nem látta még jogász, de majd a hónap végén keresek egy ügyvédet ehhez… fontosabb a  dizájn, a grafika és az e-mailszoftver…). 1-2 kintlévőségünk is keletkezett, de majd küldök egy formális felszólítást nekik is (erre is van egy csomó minta a neten), ha végre lesz egy kis időm az adminisztrációval is foglalkozni ebben az őrületben…

2012. DECEMBER: Nem bírunk a reklamációkkal! (Novemberben nem is volt időm írni a naplót…) A beszállító már megint rossz termékeket csinált, de nem tudtam kártérítést kérni, mert még egy szerződést írni sem volt időm év eleje óta. El vagyok keseredve. A honlapvásárlók között pedig egyre több az, aki a 8 napos elállási jogával él. Miért van ez? Hölgyikének is elege lett, felmondott, és a felmondási időt sem akarja letölteni, azt állítja: nem is az volt a munkája amiben megállapodtunk. Persze a munkaköri leírás nélkül ezt nehezen bizonyítom… Most már nagyon kéne egy állandó ügyvéd, aki intézi ezeket helyettem. Megkérdeztem Gabó haveromat, nem tudna-e most segíteni. Adott egy csomó linket, mert megismert egy nagyon megbízható ügyvédi irodát, akik már a neten is fenn vannak, és minden kisvállalkozási témában díjmentes infók elérhetőek a honlapjukon. Az ügyvédek Gabó haverom szerint nagyon normálisak (neki eddig még mindig, mindenben gyorsan segítettek), nem jogászul, hanem magyarul beszélnek, és náluk a munkadíjak sem horror árak. Nem is hallottam még ilyen ügyvédről! Állítólag valamilyen Mérhető Óradíj Garancia és Ügyvédi Biztosítás is van, amitől garantáltan eredményes tanácsokat fogok majd kapni. Ide írom a linkeket, amiket Gabótól kaptam, és nem várok januárig, most rögtön végi nézem az összeset!

Jogi Navigátor(R) – havi hírlevél, ami cégvezetőknek és ingatlan tulajdonosoknak szól – na ez tutira kell nekem is. Feliratkoztam!

A 48 napos szerződésíró tanfolyam, amire szerintem Hölgyike is be volt iratkozva… Már be is léptem. Megkaptam a köszöntőt, várom a leckéket!

Itt tudom elkezdeni a céges kintlévőségeink behajtását, hihetetlen, de mindent értek, amit az ügyvédek magyaráznak itt. (Ez meg a sikeres felszólításokról szól!)

És kell azonnal infó a kötelező cégjogi változásokról is, mert nem akarok bírságot fizetni!!! De még az adatkezelésben sem! 

PS: Köszi Gabó haver, elolvastam már mindent az ügyvédi honlapokon, nagyon érhető!!!! Csak most értettem meg itt a lényeget: az üzletben és a jogban is a lustaság, a halogatás az ügy halála, és a meg nem írt céges feljegyzések, e-mailek, a hiányzó megbízási szerződések és munkaköri leírások, a ki nem kötött kötbérek miatt fogom elveszíteni a pozícióimat minden olyan vitában, amelyből egyébként erősen és jól is kijöhetnék! Most rögtön felírom az ügyvédek telefonszámát ide is, el ne felejtsem: munkaidőben:  06 (1) 225 3041. Elküldöm ezt a cikket most rögtön Jocó havernak is… Neki is felmondott a titkárnője és csak döcög a webshop…

Képzelt riport: a facebook jelszóról. Ki kérheti el és ki nem? Mi a tiltás és mi a hozzájárulás? Cégvezetőknek illik tudni…

Elkérheti-e a munkáltató cég a dolgozója facebook jelszavát, hogy azzal belenézzen az oldalba? Vajon mit mond erről az adatvédelmi törvény?

A 2011. évi CXII. törvény (az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról) értelmező rendelkezése kimondja, mi is az a személyes adat.

Nézzük szó szerint: „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;” A jogban az a szó hogy „különösen” mindig azt jelenti: íme néhány példa erre, de nem kizárólag csak ezek lehetnek. Ennek itt is jelentősége van véleményem szerint. A személyes adatokat csakis az érintett beleegyezésével lehet kezelni, tárolni, használni stb. Látható, hogy eszerint  pl. egy közösségi portálon fenntartott kapcsolati-hálózat és az ott közzétett személyes vélemények mindenképpen alkalmasak arra, hogy valakiről gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságát feltárják. Tehát éppen ezért egy személyes adatról beszélünk.

A törvény 4.§-a pedig egyértelműen rögzíti, hogy: „(1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető… Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.”

Ebből a jogász és nem jogász számára is kiderül: az adott egyedi ügyben meg kell nézni, hogy a belépési jelszó elkérése kell-e pl. a munkaköri kötelezettségek ellátásához, vagy meghatározott cél érdekében történik-e. Ha nem, az adat a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem kezelhető. A törvény tartalmaz még sok egyéb részletszabályt, ezek csak a legfontosabb rendelkezései erre vonatkozóan.

A válaszom tehát a kérdésemre: a munkáltató nem kérheti el a dolgozó facebook-jelszavát külön törvényi felhatalmazás hiányában “csak úgy”, ha annak semmilyen indoka nincsen. Ha elkéri, azt a dolgozó meg is tagadhatja. Csak az önkéntesen átadott jelszóval és csak a dolgozó jelenlétében lehet belenézni az illető személyes oldalába, és csak indokolt esetben.

És mihez járulhatok hozzá és mit tilthatok meg? Erről mond-e valamit a jogszabály?

Amit biztosan tudnia kell minden felhasználónak és adatkezelőnek: a hozzájárulás és a tiltakozás definíciója már most is konkrétan szabályozva van az említett törvényben is.

Hadd idézzem máris: „hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri..” Nem véletlen, hogy ezek a kifejezések szó szerinti definíciót kaptak a törvényben.

Tehát: ha hozzájárulunk valamihez, annak önkéntesnek és határozottnak kell lennie, azaz pont ahhoz kell hozzájárulnunk, nem valami hasonlóhoz (ha tehát ez vitatható, akkor annak az a jogkövetkezménye, hogy nincs hozzájárulás, tehát az adatkezelő erre nem hivatkozhat), ha pedig valaki tiltakozik, annak arról kell szólnia, amit a törvény itt írt. Ha nem arról szól, akkor tiltakozásról sem beszélhet az adat jogosultja.

No és egyáltalán szól-e valamilyen törvény, rendelet a közösségi portálokról, ezek használatáról?

Nem, ezek még nem önálló jogintézmények 2012. áprilisában. A munkajogban, az adatvédelmi jogokban, vagy esetleg a polgári törvénykönyv kártérítésre, üzleti titoksértésre vonatkozó részeiben lehet keresgélni, és még szóba jöhet a szerzői  jogi törvény is. De nincs még jogszabály a személyek virtuális megjelenéséről. érdemes lesz majd a büntetőjogi kódexünket is ebből a szempontból felülvizsgálni, mert pl. a rágalmazást már valójában el lehet követni a facebook-on is. Nem beszélve az oldal feltöréséről, majd az oldaltulajdonos tudta nélkül annak nevében történő posztolásról. Szép kis jogterület, érik a szabályozási igény erre is.

És az vajon elképzelhető, hogy a közösségi oldalak elterjedése új törvényeket, rendeletek hozhat?

Remélem igen. Hiszen minden jog. Éppen ezért a jog területe sem egy befagyott, statikus valami, hanem egy az élet változásaihoz folyamatosan alakuló normarendszer. Ahogyan a szerzői jogi művek nyilvánosságra hozatalának technikái is változtak az online technikák fejlődésével, úgy módosul például a szerzői jogi törvény maga is, amelyben már jó ideje van szó adatbázisokról is. Vagy ahogyan a bűncselekmények egyre színesebbek lesznek, és a bűnözők technikái is folyamatosan fejlődnek, úgy kénytelen ezt a Büntető törvénykönyv is követni az egyre újabb tényállások kialakításával. Így lesz ez az adatvédelem körében is az e-azonosítók általánossá válásával és térnyerésével is.

Sok kérdés van még: elkérheti-e a cég a dolgozó jelszavát azért, hogy a nevében posztoljon a cégről az oldalán? Kirúghatnak-e valakit azért, mert nem adja oda a jelszót? Mire jó a ténytanúsító jegyzőkönyv hasonló helyzetekben? Ki lehet független tanú, ha vita van…

Készült velem egy nem képzelt, hanem valódi interjú is ebben a témában. Sokkal hosszabb, s talán érdekesebb is, ha érdekel a téma bővebben is, elolvashatod azt is itt, a Webkukkolónál.

Ha neked is kérdésed van ebben a témában, tedd fel nekem is, szívesen megosztom veled álláspontomat: Munkaidőben ez a telefonszámom: 06 (1) 225 3041. Itt érhetsz el, ha épp nem vagyok szabin. És őrizd jól a Facebook jelszavadat, minden helyzetben!