KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Az alkotás öröme és a nyilvánosság jogi hátrányai: Interjú egy kreatív alkotóval – a Fércművek bemutatkozik.

Kedves Olvasóm! Bemutatom a Fércművek megalkotóját és kreatív megvalósítóját. Sebők Juditot, akitől megtanultam: a nyilvános alkotás öröme nem vehető el senkitől.

A Fércművek és Sebők Judit alkotó álmodó bemutatkozik.

Judit, üdvözöllek a Közérthető Jogi Blogban, kérlek röviden mutatkozz be, ki vagy és mivel foglalkozol? Szeretném, ha az olvasóim is megismerhetnék kreativitásodat, amellyel bevallom, engem már elkápráztattál.

Sebők Judit vagyok, a fércművek játékszerésze. Talán furcsa a párosítás, de gyerekjátékokat és játékos ékszereket készítek. A közös kapocs a textilek és a letisztult formák használata.

Te egy igazi alkotóművész vagy. Én már sokszor gyönyörködtem a webshopodban  az alkotásaidban. Szerintem ez másoknak is tetszik nagyon. Te mit tapasztalsz: akiknek tetszenek az alkotásaid azok csak megvásárolják azokat, vagy esetleg másféle felhasználással is találkozol?

Csupa szív, lelkes vásárlóim vannak, akik nagyon értékelik az egyedi vagy kisszériás termékeket. Rengeteg biztatást, ötletet, de akár építő kritikát is kapok tőlük. Ez mind-mind előre viszi a fércműveket, folyamatos újításra, ötletelésre ösztönöz. Szerencsére folyamatos a kommunikáció a különböző csatornákon a fércművek iránt érdeklődőkkel. Egy kisvállalkozásnál különösen fontosak a visszajelzések. Mondjuk meglepődtem, amikor valaki arról írt, hogy látta a termékeimet egy-egy viszonteladónál, mert egyszemélyes vállalkozásként csak én foglalkozom az értékesítéssel.

Ne másold, hanem élvezd a Fércművek ékszereit!

Oh, ezek szerint téged is másolnak. Ügyvédként azonnal felmerül bennem a kérdés: ehhez mikor kérték el az engedélyedet? És mennyire zavar ez téged? Bevallom: több hozzád hasonló kézműves alkotótól hallottam én is, hogy bizony egy igen sajnálatos tendencia az engedély nélküli másolás.

Az alkotást hobbiból kezdtem és a kezdetek óta folyamatosan járom a szamárlétrát alkotóként. Éppen ezért pontosan tudom mi az ihletődés, a hirtelen szerelembe esés újabb és újabb technikákkal és azt is tudom milyen érzés, amikor az ember megtalálja a saját hangját, stílusát, amit mások is felismernek már, és hozzá kötik. Volt példa arra, hogy magáncélra mások engedélyt kértek, hogy elkészíthessék egy-egy fércemet vagy ékszeremet, és boldogan mutatták meg a végeredményt. Ez a fajta ihletődés nagyon megtisztelő, a munkám elismerése.

Az évek során, ahogy alkotóként fejlődtem, vállalkozóként sem tehettem mást. A vállalkozói léttel nem csak azt választottam, hogy boldogan készítek játékokat és ékszereket kedvemre a műhelyemben. Bele kellett tanulnom olyan dolgokba, amikről korábban csak hírből hallottam. A többi mellett jogi kérdések is napirendre kerültek. Az általános hiedelemmel ellentétben, azért, mert valaki közzétesz valamit az interneten, attól az, nem lesz közkincs.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában érdeklődhet minden alkotó, hogyan védheti a saját alkotásait. Azért tartom ezt különösen fontosnak, mert ha nem védem a saját alkotásaimat, akkor hogy is garantálhatnám a termékek egyediségét a vásárlók felé. Az a réteg, aki kézművesektől, tervezőktől, iparművészektől vásárol, pont azért teszi, mert nem tömegcikket szeretne a magáénak tudni. A kezdetekben nagyon megviseltek a másolási ügyek, de hamar rájöttem, hogy ez csak tőlem rabolja az energiát. Miután döntöttem, hogy a jövőben csak a fércművekkel szeretnék foglalkozni, már az is fontos volt, hogy a termékeimet a jog adta lehetőségekkel is védjem. Ilyen módon az érzelmek a háttérbe kerülnek, szakember segítségével intézem az ehhez hasonló ügyeket. Nagyon örülök, hogy megismertelek, mert sok ügyvédi irodában jártam, de a ti irodátokban éreztem először, hogy jó kezekben vannak az ügyeim.

Alkotás és jogvédelem - együtt könnyebb...

Köszönöm, ez nagyon jól esik!

Kérlek árulj el valamit. Amióta együtt dolgozunk, megváltozott-e valami a szemléletmódodban? Mik azok a technikák, melyeket te már ismersz, és más alkotótársaidnak is ajánlasz, mert úgy érzed, erősebbé teheti az ő szerzői alkotásaik védelmét és akár a webáruházukat is? Így már talán nem oly reménytelen a másolók elleni küzdelem…

Az idei év elsődleges feladata a webáruházam megnyitása volt. Korábban is értékesítettem a termékeimet a neten más gyűjtőportálokon, de úgy éreztem, hogy eljött az idő, hogy saját boltot nyissak. Vállalkozóként szeretek utánanézni a dolgoknak. Hamar kiderült, hogy egy webáruház nyitásához több kell, mint amit én először gondoltam.

Ahogy a vállalkozás pénzügyeit érintő kérdésekben könyvelőhöz fordultam, úgy a webáruház nyitásakor a fejlesztők mellett egy jó cégjogászt is keresnem kellett – akit a személyedben megtaláltam.

Most már tudom, hogy egy jó ÁSZF, egy Jogi Nyilatkozat elengedhetetlen az induláshoz. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kézműves és iparművész webáruházak egy részének nincsen semmilyen jogi háttere. Alkotóként értem, hogy ilyesmivel nem szeret foglalkozni az ember, de ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Amikor az ember azt hiszi, hogy mindenre gondolt, akkor is érhetik meglepetések, váratlan helyzetek. Ilyenkor a kétségbeesés helyett jó, ha van, akitől lehet kérdezni.

A Férművek ékszerek mesterdarabjait önkéntes műnyilvántartásba vétel is védi.

Lehet, hogy furcsa lesz a következő kérdésem: Neked mi a fontosabb: a nyilvánosság, az alkotás fesztelen öröme, vagy a jogvédelem? Kicsit úgy érzem, mintha nektek, művészeknek mindig választanotok kellene aközött, hogy zárt dobozban tartjátok a gyönyörű termékeiteket, vagy kitesztek az ablakba minden egyedi alkotást, de bevállaljátok ezzel együtt a becstelen másolók azonnali koppintását is?  (Hasonlóan a fiókban tartott találmányokhoz…)

A fércművek története egy bloggal kezdődött. Azzal, hogy a nyilvánosság elé mertem lépni az alkotásaimmal. Az olvasók mindennapi biztatása, lelkesedése és a vásárlók bizalma építette fel a fércműveket. Ha az ember mosolyt csal mások arcára, alkotásra ihleti őket, akkor jól végzi a dolgát. Mindemellett a nyilvánosságnak vannak hátulütői. Mindig vannak egy páran, akik úgy gondolják, hogy mások termékeit, képeit, leírásait szó nélkül a magukévá tehetik. Sokszor meglep, hogy itthon a szerzői jogokról milyen kevés szó esik és egy-egy másolásról szóló történet micsoda érzelmeket korbácsol fel alkotói körökben.

Szerencsére ma már van lehetőség jogi védelemre és ezzel sok hasonló szituációt egyszerűen, érzelemmentesen meg lehet oldani ügyvédi segítséggel. Az energiát pedig inkább az újabb alkotásokba lehet fektetni.

Az ÁSZF a Fércműveknek is segít: hisz a kötbér - csodaszer!

Végül áruld el kérlek, hol láthatóak a legújabb termékeid, mik a közeljövőben nem titkos alkotói terveid?

A legújabb termékek az őszi katalógusban találhatók meg és a webáruház virtuális polcain. Ezen kívül legközelebb október 13-án, a WAMPon, a Millenáris B csarnokában találkozhatunk. Igaz, még csak most köszöntött be az ősz, de én már a téli ékszereken, figurákon dolgozom. Jövőre szeretnék még több időt tölteni az ékszerek mellett a fércművek figuráival, mert idén kicsit a háttérbe szorultak és már hiányoznak.

Kérlek kedves Olvasóm, élvezd Judit alkotásait, és alaposan tájékozódj a webáruházban, mielőtt rendelnél, netán a feltöltött képeket  kérés nélkül lemásolnád. Bizony ahhoz is a honlaptulajdonos alkotók előzetes engedélye kell, ha az egyedi termékeket szeretnéd lemásolni és magad is előállítani. Ez bizony szerzői jogsértésnek minősül, amely azonban egy jó ÁSZF alapján nemcsak kötbérfizetéssel, de akár kártérítési perrel is végződhet, bárki ellen követed el.  Köszönöm az interjút, Judit, örülök, hogy egy ilyen kreatív vállalkozás életében én is részt vehetek jogi szaktudásommal.

Mindenkinek ajánlom, hogy kövesse a Fércművek filozófiáját: “Ha az ember mosolyt csal mások arcára, alkotásra ihleti őket, akkor jól végzi a dolgát…”- mondta Judit. 

Tartózkodj kérlek a jogtalan másolásoktól, kérd ki Te is a kreatív szerzők engedélyét a felhasználáshoz, és ne vállald be, hogy egyszer csak kapsz egy ügyvédi felszólítást több tízezer forint kötbérrel, és egy közjegyzői ténytanúsító jegyzőkönyvvel együtt. Ha pedig látod, hogy egy általad ismert, kedvelt alkotó műveit valaki elvtelenül másolja és árulja, értesítsd Te is a jogtulajdonost, hogy mielőbb felléphessen jogai védelme érdekében.

  A szerzői jogsértők elleni küzdelemhez itt találsz egy kis muníciót, ha Te is egyedi alkotásokat készítesz és másolják a termékeidet, a honlapodat. Maradj velem, kövesd a Közérthető Jogi Blog friss írásait egész évben.

Számla vagy pénztárgép? Nyugta vagy ÁSZF? A cégjogász tanácsai szolgáltatóknak:

A NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Az aktuális “pénztárgép-kérdés” mögött az a dilemma áll a kisvállalkozó részéről, hogy:

“ismét költsek-e újabb 100-150.000 Ft-ot egy új pénztárgépre, vagy egyszerűen vegyek egy számlázóprogramot néhány ezer forintért, és a jövőben ne is adjak nyugtát?”

.

Számla vagy nyugtaadás? Mit szeretne a vevőm?

Számla vagy nyugta?

Minden értékesítésről az eladónak (szolgáltatónak) bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell adnia. Az ÁFA törvény rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli, és mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nyugta is lehet kézi vagy gépi.

A számlán kötelezően szereplő adatokat meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel konkrétan, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán viszont nem kell a vevő személyes adatát feltüntetni (tipikusan ilyen az ABC-ben a pénztárnál kifolyó blokk, ez is nyugta).

Kinek kötelező a pénztárgépet üzemeltetni?

Azoknak a vállalkozásoknak, melyeket a pénzügyminisztérium rendelete erre kötelez. A pénztárgép a nyugtaadás egyik formája olyan tevékenységek esetén, ahol a kézi nyugtatömb  nem megengedett.

A vonatkozó jogszabály 1.számú melléklete rengeteg olyan üzleti tevékenységet sorol fel, melynek gyakorlása során kötelező pénztárgépet használni (gyógyszertár, kiskereskedés, utazási iroda, szálláshely, kölcsönzés, javítás, műszaki kereskedés stb.) Ellenőrizd először is, hogy vajon a te céged által végzett tevékenység benne van-e a felsorolásban. Ha nincs, neked már nincs is dilemmád, kell-e drága online pénztárgép, vagy elég egy nyugtatömb is a számlázó program mellé.

Dilemma 1.: ha a vevő nem akarja…

A szolgáltató szektorban (fogászati rendelő, kozmetikus, vendéglátós, műkörmös stb.) különösen érdekes dilemma vetődik fel (nem úgy, mint például egy kis abc-ben, ahol nyilvánvaló, hogy a Sportszelet megvétele esetén nem túl életszerűn, ha a vevőtől nevet és lakcímet kérünk). Az eddig alkalmazott pénztárgépi nyugta vajon elhagyható-e, felváltható-e számlával? A vevő ugyanis elvileg nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a szolgáltatónak. A névtelenséget kívánó vevői szándék esetén tehát nyugtát kellene adni.

Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, és nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online (drága, és az adóhivatallal összekötött, havi internetköltséggel is terhelt) pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni, csak számlával. Ehhez azonban – mert hiszen a törvény előírja kötelező jelleggel – be kell(ene) írni a vevő nevét és címét. De a vevő nem akarja.

Dilemma 2.: ha a vevő nem mond igazat…

Biztosan ismered az esetet, amikor nincs nálad személyi a buszon, és a büntetési csekkhez bediktálod a szomszéd utca nevét. Ejnyebejnye. Mivel azonban a szolgáltató nem jogosult – úgy mint egy rendőr – elkérni a vevője igazolványát, kénytelen felhívni a vevő figyelmét arra, hogy valódi adatokat adjon meg (ami nem biztos, hogy a sajátja, hanem lehet azé is, akinek a nevében vásárol), majd pedig be kell írnia a vevő által bediktált adatot. Nem vitathatja. Természetesen más a helyzet egy ügyvédi szolgáltatónál, ahol elkérhető az igazolvány, vagy egy magánorvosi rendelőben, ahol életveszélyes lehet, ha a paciens mint vevő nem valódi adatot ad meg. Éppen ezért ezek a szolgáltatók az egyéb nyilvántartásaik számára bármikor elkérhetik a vevő adatait. (Így indulhat is a számlázás, igaz?)

Ha nem megfelelő nyugtát adsz (pl. kézit adtál gépi helyett), az is olyannak minősül a jogszabály szövege alapján, mintha egyáltalán nem tettél volna eleget a nyugtaadási kötelezettségednek. Ajánlom, erről kérdezd meg a könyvelődet is!

Adjak is és igaz is legyen. Számlaadatok bemondásra, ÁSZF kifüggesztve!

Mi a legjobb megoldás a cégjogász szerint?

Olyan személyes szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató adott esetben akár még felelős is a személyen végzett kezelésért (fogászati implantáció, kozmetikai beavatkozás az arcon, a testrészeken stb.) , még az is lehet, hogy hasznosabb, ha a szolgáltató valóban nem adat nélküli pénztárgépes nyugtát ad, hanem névre és címre szóló számlát. Ezeknek a szolgáltatóknak – ha úgy döntenek, hogy költségtakarékossági okokból  leállnak a nyugtaadással, nem cserélnek új pénztárgépre hanem csak számlásan értékesítenek a jövőben -, akár számolniuk kell azzal is, hogy az anonimitást kívánó vevőik elpártolhatnak tőlük. Akik viszont elfogadják az ilyen felelősségvállalást a kozmetológustól, az egészségügyi szolgáltatótól, szerintem akár még nagyobb vevőhűséget is kiépíthetnek ezzel.

Ennek azonban van néhány fontos feltétele a cégjogász szerint, hogy majd az adóhivatal és a vevő se köthessen bele a számlaadásba a nyugtaadás helyett:

1./ A szolgáltató helyiségében  jó láthatóan, ELŐRE ÉS észrevehetően ki kell függeszteni azt az értékesítési feltételt, hogy a szolgáltató csak számla ellenében értékesít, amelyhez a vevőknek meg kell adniuk saját valódi nevüket és lakcímüket ill. azét, akinek a nevében igénybe veszik a szolgáltatást vagy akinek az árut veszik. (Persze az lenne a legjobb, ha ezt a táblát a cég ügyvédje írná meg, ez ugyanis olyan egyoldalú kikötés, amelynek egy ÉRVÉNYES ÁSZF-ben van a helye…);

2./ Tájékoztatást kell adni a vevők részére arról is, hogy ha a vevő a szolgáltatást megrendeli, a fizetéskor már nem kérhet nyugtát, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelésével elfogadja a számlázási folyamatot a nyugtaadás helyett.  (Ezt szerintem mindenképpen egy ÁSZF-ként kell bevezetni és kommunikálni a szolgáltató pacienseivel, vendégeivel.)

Az adóhivatal szempontjából a számla “erősebb” bizonylat, mint egy nyugta, hiszen több adatot tartalmaz, ebbe biztosan nem fognak belekötni. Legfeljebb abba, ha a vevő reklamálna, és az ÁSZF érvénytelen lenne. Mi az az ÁSZF? Erről itt olvashatsz.

3./ A számlát az értékesítés (szolgáltatásnyújtás) végén ki kell állítani, és át kell adni a vevőnek, mielőtt távozna. Ha véletlenül nem vitte el magával, elvileg ki kellene postázni az adott címre is. Mivel a szolgáltató nem köteles a megadott címet ellenőrizni, ez a vevő kockáztat.

Fontos tudni:  az ÁSZF-ben egyoldalú, és az egyik félre méltánytalan kikötést tenni nem lehet, de  valljuk be: olyan szolgáltatást, amely máshol is igénybe vehető (fogorvos, kozmetikus, szempillafeltöltő, tetováló szalon stb.), nem kötelező igénybe venni. Ha igénybe vesszük, és az ÁSZF korrekt, az a felek szerződésének minősül, és ha jogszerűek az abban foglaltak, és annak elfogadása is, akkor nem lehet rajta később sem vitatkozni.

Ha a szolgáltató (eladó cég) állandó cégjogásszal dolgozik, most gyorsan üljenek össze, és konzultálják meg, hogy i) a cégük a fenti jogszabály alá tartozik-e, azaz: kellene-e a pénztárgép vagy elég egy kézi nyugtatömb is, ii) akar-e a cég nyugtát adni, és ha nem, akkor iii) a megfelelő ÁSZF kidolgozásának feltételeivel vajon kiváltható-e a nyugtaadás a számlázással (és ez vajon vevővesztést vagy vevőhűséget okozna-e?).

Jó munkát kívánok!

Tanácsaim és referenciáim az ÁSZF-hez pedig itt találhatóak.

7+1 S.O.S szerzői jogi ügyvédi stratégia a plagizálók-honlapmásolók-védjegybitorlók ellen. (1.rész)

A minap egy VIP Kreatív Konzultációt tartottam egy kedves új megbízómmal, aki arra panaszkodott: folyamatosan másolják a honlapját, lekoppintják a szerzői jogi tartalmait, ellopják a módszereit, kontárkodnak a kommentekben vele. És már eléggé elveszítette a türelmét. Azért fordult ügyvédhez, hogy megtudja: van-e megoldás, hol a határ, meddig kell tűrnie és mik a lehetőségek. Tudod mivel kezdtem a konzultációt?

Feltettem – így most neked is felteszek – 7 + 1 gyomorszorító kérdést!

- Mekkora a domain-porfóliód, a számodra fontos összes nevet levédetted már? Gondoltál a hasonló nevekre is, ugye?

- Több védjegyed is van, saját logót, ábrás megjelölések, ha kell? Használsz saját,  jogilag is jól védhető extra saját szakkifejezéseket a marketingedben? (Ezekhez a legjobb az egyszerű szóvédjegy!)

- A honlapodon van-e és ha van mennyire pontos/alapos/erős védelmet nyújtó az ÁSZF-ed?  (Ha nem tudod mi az, akkor bajban lehetsz…(bocs))

- A Jogi nyilatkozatod külön is kitér a szerzői jogi jogsértésekre és védjegybitorlásokra?

- Kötöttél ki kötbért? És ezt nem hasraütésszerűen, hanem ügyvéddel konzultálva tetted?

- Ki van már adva a könyved? Nem csak a know-how-t próbálod védeni (ez nem lesz könnyű, ugye ezt tudod?)

- Már nem csupán egy módszered van kifejlesztve, ami még csak nem is találmány? Nemcsak netes pdf-jeidet, letölthető túl általános szövegű csalijaidat szeretnéd védeni?  Hanem egészen konkrét szerzői MŰved és egyéniesített tartalmaid is vannak?

+1: Ismered-e (ha nincs jobb ötleted), a találmányi és szabadalmi hivatal műnyilvántartását? Oda is eltehetsz megőrzésre egyedi mintákat, akár jól is jöhet később egy bírósági vitában…

Ha minden kérdésemre IGEN a válaszod, akkor ne is olvass tovább. De ha nem, akkor javasolom: mielőbb építs stratégiát a saját szerzőséged védelmére. Ha ez egyedül nem megy, alakíts egy ötletcsoportot magad köré, vagy menj el egy szakértőhöz, aki segít.

A cikk megírása előtt megkérdeztem a Jogi Navigátor(R) klubom hűséges olvasóit is: számukra mik a legégetőbb kérdések a szerzői jogi jogsértések témában? Válaszaikhoz is igyekszem ebben a cikkben segítséget adni. Kezdjük az elején:

A Szerzőt mindig fel kell tüntetned, ha idézel egy műből!

1.) Mik azok a szerzői jogsértések? És lehet-e ellenük védekezni ebben az on-line és hipergyors világban?

Minden művet, alkotást valaki létrehoz. Legyen ez  egy kézbe fogható Táblácska, egy megírt könyv pl. arról, ‘Hogyan értékesíts nyomulás nélkül?’, akár egy CD oktatóanyag a Legszuperebb Kommandós Vevőszerző Marketing technikákról, vagy egy on-line Túrashop, esetleg egy Dalos esküvői honlap vagy egy BélyegzőBlog. Bármi lehet: egy zenemű, egy írott anyag, egy on-line felület, egy Webgalamb-szerű szoftver, egy adatbázis stb. Ezeknek szerzője van. A Szerzői jogi törvény pedig védi a szerzőt.

Amikor az alkotásról beszélünk, abból idézünk, a fényképet közzétesszük vagy lemásoljuk, mindig engedélyt kell(ene) kérnünk a szerzőtől. Ha ez nem lehetséges, akkor a hivatkozásban oda kell írni, hogy ez a szerző alkotása. Ellenkező esetben jogellenes lesz a mű felhasználása, ezt pedig a törvény bünteti. Ezt nevezzük szerzői jogsértésnek. Akár a Szerző személyes jogait sértjük meg, akár az őt illető vagyoni jogokban teszünk kárt – egyre megy. Lássunk néhány példát a jogellenes tettekből: ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁS, TERJESZTÉS, NEM JÓVÁHAGYOTT INGYENES FEL-/LETÖLTÉS, KALÓZKIADVÁNYOK ELŐÁLLÍTÁSA, COPY-PASTE-CIKKÍRÁS…

A jogellenes felhasználás ellen védekezni elég nehéz, de nem reménytelen. Aki lop, az lopni fog. De azért több mindent is tehet a szerző, ha azt észleli, hogy jogsértő garázdálkodik az alkotása közelében, jogellenes felhasználást valósít meg. Nézd végig a fenti 7 gyomorszorító kérdést, és addig módosíts a vállalkozásodon, alkotásaidon, amíg mindre 7 IGENNEL tudsz válaszolni. Akkor már egy olyan erősre alakított védelmi rendszered van, amivel egy jó ügyvéd is sikeresen tud küzdeni a bitorlók ellen.

Csapjak oda már az elején? Vagy inkább kivárjak? Mit tanácsol az ügyvédem?

2) Mi a jobb: ha hallgatok és tűrök, vagy ha hangos ügyvédi fenyegetést küldök rá aznap, vagy ha csendben taktikázom és csak később jövök elő a farbával?

Azt tanácsolom: majd a végén kb. ekkora baltával csapj oda, de ne ezzel kezdd, ha kibírod idegekkel. (Tudom ám, hogy ez nehéz! Mégis jobban jársz, ha higgadt vagy.)

Amikor észleled a jogsértést, ne várj, hanem azonnal kezdj el bizonyítékokat gyűjteni. Tanúkat, ügyvédit, közjegyzőit – lehetőleg ebben a sorrendben. Ahogy ezeket elkészíted, egyre erősebb fegyvertárad lesz egy első (és remélhetőleg egyben az utolsó) felszólításodhoz is a pofátlan másolóval, plagizálóval szemben. Ha az elején üvöltözve felhívod a jogsértődet, azonnal eltüntethet mindent (ez persze jó is), de bizonyítékod sem lesz, hogy mit csináld ellened.

Ha megteheted, ügyvéddel írasd meg a felszólítást, mert egy jó ügyvéd abba már mindent beleír: mit tegyen, mikorra, ez mennyibe kerül majd neki, és mi történik, ha nem teszi meg, amit kérsz tőle. Fájdalmas lesz az első levél, pláne ha érvényesen kikötött kötbérrel lesz tarkítva benne a kártérítési igényed.

Gyűjts sok erős bizonyítékot már jóval a pereskedés előtt!

3.) Mit tesz majd a jogsértő, ha megkapta az alapos, jogilag helytálló, összegszerűen pontos és érthető, egyszóval: hatásos leveledet (…hmm, inkább az ügyvédedtől, ok)?

Több mindent is tehet. Lehet, hogy elsőre nem csinál semmit. Vannak ilyen elvetemültek. Akkor több időt és energiát vesz majd igénybe, mire eléred amit akarsz, de előbb-utóbb megteszi majd, amit kérsz.

Ha van esze: azonnal leveszi/eltünteti a jogtalanul kitett/felhasznált alkotásodat onnan, ahol észrevetted. Ezt általában gyorsan megteszik.

Egy másik külön követelésed legyen a levélben a kötbérfizetés. Adj meg határidőt, összeget, számlaszámot IS. Lehet, hogy elsőre nem akar fizetni neked, de egy egyezség keretében már – némi alku után – mindenki úgy érzi, sikerrel járt: Te nem kényszerültél egy hosszú és drága perbe, a jogsértőd pedig alkudozás után megmenekült egy ügyvédi irodából és egy szorító helyzetből. (Tanácsolom: alkudj! Légy rugalmas. Nem sokat veszíthetsz, és a perek tényleg sokáig tartanak…)

Ha semmi sem történik, marad a pereskedés, kell hozzá egy jó ügyvéd, egy okos bíró és sok-sok erős bizonyíték (amiről az elején írtam.) Tanúkkal, a webmesterrel, a kiadóval, a védjegy-bejelentéseddel, a domainnév foglalásoddal, vagy éppen az internetről készített közjegyzői ténytanúsítással tudod azt is bizonyítani, hogy a Te tartalmad volt az első. A sok-sok kutatást viszont sajnos nem úszod meg, állandóan figyelned kell a weben a fizetős vagy ingyenes tartalom figyelő programokkal, hogy a honlapod vagy a könyved szövege megjelent-e valahol. Légy résen!

Ennek a cikknek lesz még folytatása. Segítek majd abban is: Hogyan írj jó felszólítást? Hogyan köss ki jól kötbért? Védi-e a Büntető törvénykönyv is a szerzőket? Hogyan változtass a dolgokon, mert néha az a nyerő, ha gyorsabban módosítasz, mint ahogyan másolnak… KOMMENTBEN SZÓLJ HOZZÁ nyugodtan, miről írjak még! Várom a te ötleteidet, kérdéseidet is, mert így még pontosabban tudok segíteni.

Addig is ajánlok még 2 hasznos cikket. Ebben a cikkben jó példákat találsz olyan honlapkikötésekre, amelyekben ügyvéddel nem túlzó kötbéreket kötöttek ki a Szerző jogtulajdonosok.

Itt pedig beiratkozhatsz az ügyvédi irodám díjmentes e-mail tanfolyamára. Ebben nemcsak a kötbérkikötésekről lesz majd szó, hanem a cégedet érintő sok más jogi kérdésről is: szerződésfelmondásról, partnerek ellenőrzéséről, teljesítési határidőkről és a fizetési feltételekről és kamatokról is. (A leckék az én szerzői jogi tartalmaimat képezik, melyeket figyelek ;) )

Kérdések válaszok a Kft.alapításról, a cégalapításról: Meddig tart a cégbejegyzés és mennyi pénz kell hozzá?

500e Ft  eddig elég volt a cégalapításhoz, ezután már 3 Mio Ft-tal kell számolni. Miért?

A cégalapítást 2014 előtt a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza, 2014-ben viszont a teljes társasági jogi szabályrendszer az új polgári jogi kódex részévé válik. És nem csak ez a rendszertani változás lép életbe, de számos konkrét cégalapítási rendelkezés is módosul.

A Szerző videoüzenete Neked, kedves Olvasó!

KLIKKELJ IDE ÉS  HALLGASD MEG dr.Németh Gabriella videoüzenetét a Kft. alapítás új szabályairól, UTÁNA OLVASS TOVÁBB.

Az új Polgári Törvénykönyvet 2014. márciusától kell majd alkalmazni.

A Kft. alapítására vonatkozó szabályok is változni fognak, melynek leglényegesebb része az, hogy ellentétben  a jelenleg érvényben lévő szabályokkal  500.000 forint törzstőke már nem lesz elég egy új cég létrehozásához.

Kérdésként merül fel máris – tudom, tudom – hogy mikor kell majd ezt al alacsony törzstőke összeget felemelni? Mit mond a jogszabály? Hallani 2 évről, de van aki ennél kevesebbet mond. Mi az igazság? Nézzük sorjában:

Hamarosan 3 Mio Ft kell majd a cégalapításhoz.

 

Hány forinttal lehet 2014-ben  Kft-t alapítani?

2007. szeptember óta 500e Ft elegendő volt egy kis Kft megalapításához. Ez a lehetőség 2014. tavaszáig marad életben, ezt követően egy Kft. minimum 3.000.000 Ft-tal lesz megalapítható.

Ez az összeg készpénzbetétből és apportból állhat majd. Tehát nem szükséges 3 Mio Ft készpénzösszeg a cégalapításhoz, viszont apportként célszerűbb lesz nagy értékű vagyontárgyat a cég rendelkezésére bocsátani, hogy ez a tőkeösszeg összejöjjön.

A jelenleg 500 ezer forintos Kft-knek is egyszer majd tőkét kell emelniük, de nem mindegy, mikor. És ebben már okosak lehetünk az új kft. megalapításakor. Ha mindenre ügyelünk, akár 2 évig is húzható a feltőkésítés, ha viszont az alapításkor nem kellő körültekintéssel járunk el, lehet hogy erre előbb kell majd sort keríteni.

Mikortól és mely cégekre kell alkalmazni az új előírásokat?

A cikk írásakor azt gondoltam, hogy a jogalkotó remélhetőleg különbséget tesz majd már megalapított, 500e Ft törzstőkéjük cégek, és újonnan alapítandó cégek közt. A jóhiszeműen szerzett jogok alapelvéből kiindulva szerintem helytelen lenne, hogy a korábban 500e Ft tőkével egyébként teljesen jogszerűen megalapított cégek törzstőkéjét minden átmenet nélkül megemeljék 3 mio Ft-ra. És ez így is lett.

Meglévő, kis törzstőkéjű cégek végül 2 éves türelmi időt kaptak a cégük feltőkésítésére. De érdemes tájékozódni: ha ugyanis időközben más miatt is a társasági szerződés módosítása lesz szükséges, akkor a törzstőke összegét is módosítani kell majd az első cégbírósági bejelentéskor a megemelt új összegre.  Természetesen vannak olyan konkrét javaslataink, amivel elkerülheted a 2 éven belüli módosításokat. (Kérdezz arról is ügyvédet, hogyan kell és lehet majd tőkét emelni? Készpénzzel? Apporttal? Jogokkal? Mik a szabályok? ) Ha az alapításkor mindent előre jól eltervezünk, olyan Kft-t fogunk közösen készíteni neked, amelyhez 2 évig sem kell nyúlni, így kihasználjuk a törvény adta 2 éves moratóriumot. Jól hangzik?

.

Érdemes-e még az idén céget alapítani?

Akkor  itt egy újabb kérdés: érdemes-e még az idén céget alapítani?

Ha egyébként is van egy új üzleti terved, vagy kimerítetted a kisadózói bevételkeretedet egyéni vállalkozóként vagy Bt-ként, mindenképpen fontod meg most még 500e Ft összeggel a Kft. alapítást. Egyeztess könyvelőddel és ügyvédeddel, mert a 2 éves türelmi idő bőven elég lehet a terveid költséghatékony megvalósításához.

Az új Kft. alapítását érdemes az egyszerűsített, társasági szerződésmintás alapítással létre hozni (hiszen ennek a legolcsóbb az eljárási illetéke és az ügyvédi díja is), úgy, hogy lehetőleg ne kelljen 2 évig hozzányúlni majd a szerződéshez. Így teljes mértékben ki tudod használni az átmeneti időt. Egy jó ügyvéd mindenre felhívja majd a figyelmedet annak érdekében, hogyan fogalmazd meg a társasági szerződést úgy, hogy lehetőleg 2 évig ne kelljen majd hozzányúlnod.

Ha még mindig bétézel, én lehet, hogy ügyvédként nem értelek meg.

* Beltag vagy? Teljes és korlátlan felelősséggel?

* Házad, kocsid, bankszámlád a neveden, ha baj érné a céget, sokat veszíthetnél?

* Sokszor érzed, hogy a válságban kiszolgáltatott a céged a körülményeknek?

* Úgy érzed, nem tudnál gyorsan reagálni a növekvő adósságok ellen?

Lehet, hogy itt az ideje váltani? Hiszen választhatod a korlátolt felelősségű társasági formát is, akár még az idén. (A Bt-t is bármikor átalakíthatod Kft-vé (persze ennek díja többe kerül, mint egy új Kft alapításáé, mert sokkal több könyvelési és jogi munka van vele.) Sőt: profiknak +1 tipp: a Bt-nek lehet Kft. is a beltagja, na, mit szólsz?)

 

Így néz ki egy e-akta, amit vezető ügyvédünk már e-aláírt. Itt már minden elektronikusan megy!

Mennyire bonyolult egy Kft alapítás? És mennyit kell várni a cégbejegyzésre?  

Semennyire nem bonyolult. Ha eldöntöd, mit szeretnél csinálni, mi legyen a cég neve és hol legyen a székhely, adunk neked egy államilag előírt szerződésmintát, de ezt is mi töltjük ki helyetted. Kitöltjük az adatokkal, leellenőrizzük a cégnevet a Kúria cégnévre vonatkozó legújabb döntését is figyelembe véve és máris indulhat a cégeljárás. Adunk konkrét javaslatokat is ahhoz hogyan szabályozd az üzletrész átruházást vagy éppen a pótbefizetést.

Ma már az egész bejegyzési eljárás elektronikusan megy, csak egyszer látsz papírokat: amikor ügyvédi irodánkban aláírod a cégiratokat a benyújtás előtt. Az aláírt iratokat beszkenneljük, majd egyetlen e-aktába rendezzük, elektronikusan aláírjuk, és így kell beküldenünk az illetékes cégbíróságra.

A cégbejegyző végzést is e-mailben kapjuk majd kézhez, és te is e-mailben kapod meg tőlünk, hiszen ebben az eljárásban már semmi sem hiteles kinyomtatva. Az ügyvédi és bírói digitális aláírások teszik hitelessé az e-okiratokat.

Cégalapítási rekordunk: kb. 20 perc a beadástól a bejegyzésig!

Hallottál már ügyvédi irodám cégalapítási rekordjáról? (Élőben is szívesen elmondjuk, mi kellett hozzá: 06(1)225 3041)

Rekordunk: 2012. májusában egy ilyen egyszerűsített eljárásban megalapított Kft. bejegyzés iránti kérelmét délelőtt küldtük be a központi bírósági emailcímre, és 24 perc múlva kézhez vehettük az adószámot és a statisztikai számot tartalmazó Tanúsítványt. Újabb néhány perc múlva megérkezett a cégbejegyző végzés is. Ez összesen a beadástól számítva alig több mint 20 perc volt! 2013. májusában pedig a délelőtt 10:04h után beadott cégbejegyzési kérelmet 13:24kor máris bejegyezték. Óriási! Hibátlan iratok és makulátlan múltú megbízónk nélkül ez biztosan nem sikerülhetett volna.

Persze ez nem megy mindig ennyire gyorsan, de optimális esetben egy cégbejegyzésre ma már nem kell hónapokat várnod, legfeljebb napokat/heteket.

HALLGASD MEG dr.Németh Gabriella vieoüzenetét a Kft. alapítás új szabályairól

Élőben is szívesen elmondjuk, mi minden kellett a cégbejegyzési rekordhoz. Azt is megtudhatod, ha bennünket kérdezel, hogy

?? ki nem lehet ügyvezető,

?? mikor nem jó a választott cégnév, vagy

?? mit vizsgál az adóhatóság a cégalapítás benyújtását követően, és

?? miből nem lehet apport a tőke emeléshez?

CÉGET AKAROK MINÉL ELŐBB ALAPÍTANI, ITT KÉREK MIELŐBBI ÜGYVÉDI TANÁCSOT AZ ÜGYVÉDEKTŐL.

Hívd ezt a számot, kérj egy ügyvédet, ha éppen cégalapításon gondolkozol: 06(1)225 3041. Vagy ide írj egy emailt, és válaszolunk neked néhány napon belül. Ha szívesen megadod telefonszámodat, visszahívunk: Ide írj: office@drnemethlaw.hu

 

Ügyvédváltás – és ami mögötte van. “Lecserélném az ügyvédem, de hogyan kell? Annyira kellemetlen…”

Te elmennél egy másik ügyvédhez is az ügyedben akkor, ha van saját ügyvéded? Ezt miért tennéd? Vajon egy orvosi lelettel is egyszerre 3-4 orvoshoz szaladgálnak az emberek, hogy biztosak legyenek abban, hogy pontosan mi a bajuk?

Bevallom, először nagyon megdöbbentem, de ma már egyre nagyobb nyugalommal veszem tudomásul, hogy hozzám olyanok is eljönnek konzultálni, akiknek egyébként van ügyvédjük. És el sem árulják neki, hogy engem is megkérdeznek az ügyükben. Az emberek tehát egyre bizonytalanabbak, ezáltal az én felelősségem egyre nő,  és mindez ráadásul csak a személyes konzultáció közepe felé derül ki, az egyre több feltett kérdésem nyomán (mit tett már az ügyében? küldtek-e felszólítást? járt-e már ügyvédnél mert ehhez már indokolt lenne egy szakértő? stb).

Ügyvédi irodámba egyre több olyan cégvezető vagy ingatlantulajdonos jön el és kér tőlem személyes konzultációt, akinek tehát van családi vagy céges ügyvédje (de sokaknak leginkább csak egy családi jogász ismerőse, aki eddig segített…). Én pedig egyre kíváncsibban kérdezgettem őket arról:

- ha van ügyvédje, miért kér tőlem is tanácsot?

- ha van ügyvédje, miért gondolja, hogy az ügyvédje nem jól jár el?

- ha van saját ügyvédje, mit vár el tőlem, az általam mondottaktól?

Meglepőbbnél meglepőbb válaszokat kapok. (Már most elárulom, e válaszok alapján megszületett 8+1 kérdés is a fejemben, amit fel kéne tenni az ügyvédválasztás előtt. Mert látom: ez ugyanannyira kényes kérdés az embereknek, mintha könyvelőt vagy orvost kéne váltani. Macerás, kellemetlen, és nem tudni előre a következményét, ami valljuk be elég idegesítő lehet…)

Kettő óriási dilemmát azonosítottam be az ügyvédváltással kapcsolatos saját tapasztalatok és ügyfeleim elbeszélései alapján:

Mit ne tegyek, ha van ügyvédem, de nem vagyok elégedett!

Első  dilemma:

Mi a helyes viselkedés akkor, ha valaki nem elégedett saját ügyvédjével, de még nem mondta meg neki?!

Nos egyszerűen csak elképzelem, mennyire esne jól nekem ez a helyzet? Nem örülnék, az biztos, de jól esne ha kíméletesen bánna velem a kritikus ügyfelem. Éppen ezért mondhatom: 2 dolgot ne tegyél semmiképp, ha békében szeretnél elválni a számodra nem megfelelő ügyvédtől!

Az egyik: ne hallgass, ne titkolózz! Biztosan minden ügyvédnek rosszul esne, ha a megbízás felmondása előtt nem tudhatná meg, mi volt vele a probléma. Szerintem a kritikát méltóan és humánusan is lehet közölni, finoman és intelligensen elmondva. Ha a stílusban nem lesz hiba, hidd el, a kritikád is termékeny talajra hull majd.

A másik: ha döntésed végleges, ezt ne hallgasd el, hanem konkrétan mondd meg neki! Az ügyvéddel azt is közölnöd kell(ene): végleges a bizalomvesztésed (azaz már ne küzdjön tovább a mulasztások pótlásán vagy a hiba kijavításán. Ha viszont adsz még neki egy utolsó esélyt, ezt tudasd vele mielőbb.  Ez utóbbi mindenkinek jól esne.)

.

Mi a garancia, hogy az új ügyvédem jobb lesz?

Második dilemma:

Hogyan válasszak új ügyvédet? Mi a garancia arra, hogy most a cégemnek legmegfelelőbb cégjogászt vagy a legprofibb jogi képviselőt választom ki az ingatlan ügyemhez?

Garancia természetesen nincsen, én is csak néhány olyan új szemponttal tudok neked segíteni, ami inkább együttgondolkodás veled és nem a tutibiztos ügyvédválasztás receptje.

Ha a korábbi ügyvédválasztásnál nem tetted fel a megfelelő kérdéseket az ügyvédnek a megbízás előtt, akkor ez most csináld másképp, például kérdezd meg a kiszemelt jogi képviselőtől, mielőtt megbízod, hogy:

- vállal-e bármilyen garanciát az eredményekre, melyeket elvársz tőle? (Ha igen, az már jó jel szerintem!);

- írásban veszi-e fel a megbízást, aláírat-e tényvázlatot, vagy csak szóbeli megállapodások vannak az ő irodájában? (Nekem ez utóbbi biztosan nem tetszene…);

- a munkadíjakról majd csak az ügy végén tudsz meg többet (“Ráérünk majd arról beszélni később…”), vagy már előre mérhető, jól tervezhető díjajánlatot kapsz írásban, esetleg fizetési kedvezményekkel is megfűszerezve? (Nos, ugye mondanom sem kell, melyiket válaszd!);

- specialistája-e az adott szakterületnek, amelyről az ügyed szól, vagy már egyszer valóban látott ilyet, és most is majd egy kicsit kísérletezik veled is? (érzed a veszélyt, ugye?);

- ha zárva van az irodája még akkor is tud neked segíteni? (Ma már nem álom az olyan ügyvéd, aki nonstop nyitvatartó on-line irodát is fenntart, és ott is találsz azonnali válaszokat a kérdésedre, sőt, kérdezni is tudsz. Én is erre törekszem, itt láthatod az eredményét: www.drnemethlaw.hu, de ebben bizony még kevesen állunk jól ügyvédek között…)

Nos, ugye látod: számos olyan egyszerű kérdés létezik, amely már az első intő jeleket segít felismerni neked, hogy éppen a megfelelő jogi képviselőt kérdezgeted-e, vagy jobb, ha még gyorsan tovább keresel, mert nem győzött meg téged az ügyvéd által adott válasz.

Ha szívesen olvasnál erről a témáról még többet, gyere velem. Az írásom elején elárultam: ebben a témában (Hogyan válasszak megfelelő ügyvédet…) már megszületett az a 8+1 kérdés, melyet fel kell tenned új ügyvéd választása előtt. A kérdéseket éppen azoknak az embereknek, cégvezetőknek állítottam össze, akik nem biztosak abban, hogy megfelelően jártak el az első ügyvédválasztás során, és nem szeretnének megint nehéz helyzetbe kerülni.

Tippek, a 8+1 kérdés az ügyvédválasztáshoz itt. Sok sikert kívánok!

Ha pedig van véleményed ehhez a témához, kérlek szólj hozzá, mert engem őszintén érdekel, te hogyan gondolkodsz erről a helyzetről. Várom a kommentedet :D

Interjú az orvosi ügyek szakértő ügyvédjével: dr.Barna Magdolna ügyvédnővel

Fogorvosoknak ezt a cikket melegen ajánljuk!!!

Aki kérdez: a blog szerzője, dr.Németh Gabriella ügyvéd. Akit kérdez: az elrontott orvosi esetek szakértője, dr.Barna Magdolna ügyvédnő. Nos, ha két ügyvéd összekerül, jól kibeszélik az orvosokat…

NG: Kedves Ügyvédnő, kérlek meséld el Olvasóinknak, hogy az elmúlt években milyen peres tapasztalatokat szereztél, hogyan látod, orvosi ügyekben mire kíváncsi a bíróság?

BM: Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa az orvos kártérítési felelősségét 4  elem  együttes megléte szükséges és ennek megfelelően a bíróság is alapvetően ezeket  vizsgálja. Ezek a következők:
- az orvos jogellenes magatartása,
- kár bekövetkezése,
- okozati összefüggés a károkozó magatartás és a
- bekövetkezett kár között, valamint a
- felróhatóság

Kártérítés megítélésére csak a 4 feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, ha bármelyik is hiányzik nem állhat fenn kártérítési felelősség!

Mire figyelj a fogorvosnál!

NG:  Úgy tudom, idén márciusban orvosoknak adtál elő a beteg-orvos kommunikációról? Mit tartottál fontosnak elmondani. ami egy jogász szemével nagyon fontos lehet az orvosi ügyek elbírálásánál?

BM: Az említett kongresszus témája alapvetően a fogorvosi praxisokat érintő marketing és az orvos – beteg közötti kommunikáció volt, így előadásomban én is alapvetően a kommunikáció kérdéskörét próbáltam körbejárni az ügyvéd szemével. Ezért mindenek előtt arra hívtam fel a fogorvosok figyelmét, hogy az utóbbi évek egyértelműen kimutatható tendenciája az orvosi műhiba perek számának növekedése, ezen belül is növekvő tendenciát mutatnak a fogorvosok elleni kártérítési perek. Ez számos okra vezethető vissza, de mindenképpen az egyik legfontosabb okként kell kiemelni az orvos-beteg közötti elégtelen kommunikációt. A nem megfelelő kommunikáció tetten  érhető már az  orvos-beteg közötti jogviszony kialakulásának a kezdetén is, amikor a kezelés, a beavatkozás előtt nem történik meg, vagy nem megfelelően történik meg a beteg tájékoztatása, így kellő információ hiányában nem is adhatja a beteg értő beleegyezését a kezeléshez, mely aztán számos probléma forrása lehet az egész kezelés alatt. A kommunikáció hiánya megfigyelhető ugyanakkor a kezelés alatt vagy végeztével is egy esetleges reklamáció esetén, amikor az orvos azonnal hárít, és meg sem próbálja orvosolni a beteg elégedetlenségét, holott a beteg panasza sok esetben egyébként teljesen egyértelmű és nyilvánvaló hibás teljesítésen alapszik, melyet a becsületes fogorvos elismer és jogos és egyszerű szavatossági igényként orvosolhat is.

Orvosi jogi tudnivalók...

NG: Amikor egy beteg betér egy fogászati rendelőbe, milyen körülményekre ügyeljen, melyeknek akár még jogi jelentősége is lehet?

BM: Nyilvánvalóan számos olyan kérdés, körülmény merül fel egy kezelés alatt, melybe a betegnek nem tanácsos beleszólnia, hiszen nem ért hozzá, ezek alapvetően szakkérdések. Amire azonban érdemes odafigyelnie a páciensnek és egy esetleges későbbi vita esetén még jelentőséggel bírhat az, hogy megtörtént-e a teljes körű, személyre szabott tájékoztatása, mind írásban, mind szóban, és amennyiben ezt jogszabály előírja, aláírta-e a beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyező nyilatkozatot. Még ma sincs vele tisztában mindenki, hogy a tájékoztatás a beteg egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges  a beleegyezése. A tájékoztatás jogának megsértése akár önmagában is megalapozhat kártérítési igényt.

Most jön a lényeg!

NG: Ha a rendelőnek kéne tanácsot adnod, nekik mit tanácsolsz, hogyan kezeljék a paciens adatait, és milyen módon dokumentálják a kezelés vagy a gyógyszeres javaslatokat?

BM: Az előbb elmondottak- megfelelő tájékoztatás, beleegyező nyilatkoztok, minden tény, adat, körülmény dokumentálása - természetesen nagyon fontos és elemi érdeke a kezelést végző orvosnak is, hiszen kimentési lehetőséget biztosíthatnak számára egy esetleges kártérítési követeléssel szemben. Nagyon fontos megemlítenem, hogy a tájékoztatás megtörténtét az orvosnak kell bizonyítani és lényeges tudnivaló az is, hogy az egészségügyi dokumentációval az orvos, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

Eljárás alá vont orvosok?

NG: Elrontott orvosi ügyekben hogyan történik a paciens kárpótlása? Mit mond a jog: hogyan lehet kárérítést kérni és kapni, szerinted mi az amit feltétlenül követelni kell, és mi az , amire egyáltalán nem érdemes energiát fordítani?

BM: Kártérítési igény kialakításakor mindig figyelemmel kell lenni a tényleges kárra, tehát azokra a tételekre, amit a páciens a kezelésért, hídért, koronáért, vagy implantátumért …stb. kifizetett, az esetleges gyógyszerköltségekre, az utazási költségekre és a sort még folytathatnánk. A kártérítési igény másik igen fontos összetevője a nem vagyoni kár, ami egy igen nehezen értelmezhető fogalom. Ebben a tekintetben ugyanis a  bíróra hárul annak becslése, ami vagyoni mércével mérhetetlen, becsülhetetlen és annak jóvátétele, ami helyrehozhatatlan, hiszen nem  vagyoni kártérítést alapvetően az elszenvedett fizikai és pszichikai  fájdalmakért, az emberi méltóság megsértéséért lehet követelni.

NG:  És végül áruld el kérlek: te melyik filozófiát vallod: pereskedés vagy egyezség? Kinek mit tanácsolsz?

BM: Én elsődlegesen mindenképpen a peren kívüli megegyezés híve vagyok, és ezt próbálom ügyfeleimmel is elfogadtatni, legyenek akár orvosok, akár páciensek. A peren kívüli egyezség létrejöttének alapfeltétele, hogy az orvos elismerje a felelősségét. Amennyiben ez fennáll, akkor a peren  kívüli egyezség számos előnnyel bír az évekig tartó pereskedéssel szemben,  mivel mindkét fél érdeke a vitás ügy mielőbbi lezárása, mely megteremti a  minél hamarabbi rehabilitáció lehetőségét is. A peren kívüli megegyezés természetesen mindkét fél részéről kompromisszumot kíván.

NG: Tudom hogy sok mindenről nem kérdeztelek, de van-e még valami, ami annyira fontos, hogy beszélni kell róla?

BM: A problémát én alapvetően nem abban látom, hogy esetleg egy orvos tevékenysége során hibázik, hiszen ez a legnagyobb gondosság esetén is előfordulhat és emberi szervezet lévén az orvos munkáját minden esetben számos előre nem kiszámítható körülmény is nehezíti. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy ha már bekövetkezik a kár sok estben az orvosok nem képesek, hajlandóak ezt beismerni és ennek megfelelően a hibát orvosolni. Nagyon sokszor az orvosok részéről reklamáció esetén alapvetően  inkább passzív, elodázó magatartás figyelhető meg a kommunikáció és a kompromisszumkészség teljes hiánya mellett. Pedig jószerével mindig  létezik egy mindkét fél számára elfogadható megoldás, ha a felek jó szándékkal és valóban törekednek rá. Mondhatnám csak akarni kell és ebben  szeretnék én ügyvédként segítséget nyújtani.

Elrontott fogászati esetekről szívesen olvasnál még? Gyere ide a következő cikkhez.

Kedves Ügyvédnő! Köszönöm az interjút, rendkívül hasznos volt, szerintem valamennyien tanultunk belőle! Ha pedig, kedves Olvasóm, kíváncsi vagy dr.Barna Magdolna eddigi tevékenységére is bővebben, gyere velem, itt is olvass még tovább.

Mire jó a szerződésben a kötbér? És hogyan kell kikötni, hogy behajtható legyen?

Biztosan találkoztál már kötbérkikötéssel életedben, mert ez  nagyon sokféle szerződésben szerepelhet. Pl. címlista adásvételi szerződésben, akár okostelefon vásárlási szerződési feltételekben a mobilszolgáltatóknál (ez talán a legismertebb kötbér), olvashattad projektszerződésekben, egy építési vállalkozási kivitelezési szerződésben, de akár ingatlan adásvételi szerződésben vagy együttműködési megállapodásban is aláírtál már ilyet.

Meghiúsulási kötbér, késedelmi kötbér, elállási kötbér, szerződésmegszüntetési díj, bánatpénz vagy éppen hibás teljesítési kötbér – ilyen és ehhez hasonló bármilyen elnevezéssel olvashatod a kötbérkikötéseket.

Mi az a kötbér és mi a célja?

A kötbér célja a szerződések teljesítésének biztosítása.  Ez azt jelenti, hogy a kötbér lesz a büntetés arra az esetre nézve, ha a szerződést egészében, vagy valamely kötbérrel biztosított részében nem teljesíti a szerződést aláíró fél.

A kötbér tehát biztosíték, egy büntetési tétel, melyet a szerződésszegő fizet meg a szerződést rendesen teljesítő másik érintett szerződő partnernek. DE: csakis akkor, ha ebben a felek előre megállapodtak, tehát kölcsönös és egybehangzó akaratuk erre irányul.

A jó kötbér gyorsan behajtható!

Hogyan köss ki kötbért, hogy utána be tudd hajtani?

A kötbér kikötésének és érvényességének alapvető szabályait a Polgári törvénykönyvünkben találod. A kötbért írásban kell kikötni, tehát a felek szerződésébe kell belefoglalni, különben nem lesz érvényes a kikötés.

Sokan nem tudják azt, hogyha a kötbért a szerződés nem-teljesítése esetére kötik ki, akkor annak bekövetkeztekor (azaz: amikor valaki nem teljesíti a szerződést) a jogosult a teljesítés és a kötbér közül csak az egyiket követelheti.

Ha a szerződés teljesítését követeled, ugyanabban a felszólításban nem fenyegetőzhetsz tehát a kötbér követelésével is, ha viszont kötbért kérsz, ne írd oda azt is,  hogy és legyen kedves a szerződést is teljesíteni. A kettő együtt nem megy majd!

Egyéb esetekre kikötött kötbér megfizetése mellett azonban a jogosult (tehát az a fél, aki addig is betartotta a szerződést) kérheti a teljesítést is. Tehát ha valaki késve teljesít, és késedelmi kötbért kötöttél ki, bizony követeld majd a kötbért is, és a mielőbbi teljesítést is együtt, egy felszólításban. Tudod: szabj határidőt a teljesítésre és a fizetésre is – a hatékony felszólításokról itt írtam már e blogban is, ismételd át!)

Miért jobb a kötbér mint egy sima kártérítési követelés?

A kötbér egyik nagy előnye, hogy nem kell külön igazolni, hogy ténylegesen mennyi kár érte a károsult felet (őt hívják a jogban a kötbér jogosultjának). A kötbér akkor is jár a jogosultnak, ha a  szerződésszegés nem okozott neki kárt, vagy ha a felmerült kár igen nehezen forintosítható pl. egy polgári perben (képzeld el a jó hírnév rontását, vagy egy hátrány okozásáért egy nem vagyoni kár követelését is).

Ha viszont kára is keletkezett, a jogosult csak a kötbér összegén felüli kárának megtérítését követelheti. Vagyis ha 1.000.000 Ft (egymillió forint)a kötbér, és a jogosultnak a másik fél szerződésszegése összesen 10.000.000 Ft (tízmillió forint) kárt okozott, akkor jár neki nemcsak a kikötött 1.000.000 Ft kötbér, hanem azon felül még kérheti a 9.000.000 Ft-ot is, mint kártérítés.  A kártérítések követelésénél részletes és alapos bizonyításra kell felkészülnöd, tehát vegyél igénybe szakértő segítséget a káraid kimunkálásához (fordulj ügyvédhez, számviteli szakértőhöz stb.)

Mennyi legyen a kötbér?

Jó, jó, de mégis: mekkora kötbért kössek ki?

A kötbér összege nem lehet túlzó. A bíróság mérsékelheti a túlzott mértékű kötbér összegét. Az, hogy mi minősül túlzottnak, mindig az adott eset körülményei alapján döntik el. Nincs tehát egyetlen törvényben meghatározott pontos mérték leírva sehol, és lehet túlzó egy 100.000 Ft-os kötbér is, és egy 10.000.000 Ft-os is. Az adott ügyben kell mérlegre tenned: vita vagy szerződésszegés esetén mit veszíthetsz? És ha ezt a veszteséget forintosítanád, no akkor mennyi lenne az? Ez az összeg lesz a kötbéred nagysága  – és bármily csábító is, légyszíves tisztességesen és becsülettel, üzletileg reálisan kalkulálni, különben a bíróságon sem jársz majd sikerrel.

Ha honlapról értékesítesz, te is nagyon szeretni fogod a kötbért. Miért? Itt írok erről, gyere velem, nézd át: Kötbér az Ászf-ekben.  (Nem kell megijedned a cikktől: csakis a téma komolyságára való tekintettel mondom el a legfontosabb információkat magázódva…)

Ha pedig szívesen olvasnál még a kötbérről, no de pláne inkább arról, hogyan köss ki érvényesen kötbért, akkor gyere velem egy e-mailtanfolyamra, ahol megtanítalak szerződést írni, szerződést felmondani, és kötbért is kikötni. Klikkelj most a díjmentes tanfolyamhoz, cégvezetőknek. Várlak mielőbb, ha beiratkozol küldöm a köszöntőt és az első leckét is. Viszont látásra!

A családi vállalatoknak, “family businessek”-nek másmilyen ügyvéd kell?

Már az elején le kell szögeznem – még ha esetleg vitaindító is lesz ez az írásom: igen, véleményem szerint az átlagtól eltérő, másmilyen típusú ügyvéd kell a jól működő és tudatosan tervező, jól prosperáló családi vállalkozások számára.

De akkor milyen az átlagos ügyvéd? És miben más a családi vállalatot hosszú távon is kiszolgálni tudó jogász?

Eljárás alá vont ügyvédek...

Saját teóriám van arra nézve, hogy milyen ügyvédre van szüksége a családi vállalat alapítójának. Manapság, amikor az ügyvéd kollégák közül nem egyet ügyészségi vagy nyomozati, netán bírósági eljárás alá vontak (pl. letétkezelési szabályszegések, uzsorakölcsön ügyletek, szoborleöntések, vagy éppen zsebszerződések miatt), igazán el kell gondolkodni azon, mit tehet és mit nem tehet egy ügyvéd. És mi az, ami legjobb volna, ha fel sem merülne a fejében! A családi vállalkozások örömére megérkezett a vagyonkezelést lehetővé tevő új jogszabály is, módosul a polgári törvénykönyv, amely ezt a tevékenységet lehetővé teszi, régóta léteznek irányadó ügyvédi etikai normák a szakma képviselői számára. (Kell még ehhez az adójogszabályok változása is, de nem megy minden egyszerre…) Mindezekből számomra következik: az etikus ügyvédi minőség ismét felértékelődik, és a felelős vállalattulajdonos sem engedheti meg magának, hogy olyan szakértővel álljon kapcsolatban, akik árthat a több generációra tervezett vállalkozás (cég- és ingatlanbirodalom) számára.

A sikeres családi vállalat jellemzője az, hogy optimális esetben több generáción is átível a cég, ill. a cégcsoport működése. A stratégiai tervezés és a piaci viszonyokra való rugalmas és sikeres reakciók mind mind jellemzik az ilyen vállalatcsoportot. A családi vállalkozások (idegen szakkifejezéssel: family business) jellemzően válságérzéketlen piaci szegmenst jelentenek szerte a világban, és olyan gazdasági erővel bírnak (külön-külön, de egymással kooperálva különösen!), amely stabil szakértői hátteret is igényel. Akár a menedzsmentet, akár a pénzügyi tanácsadókat, vagy az ügyvédeiket tekintjük, megállapítható,  hogy a hűséges szolgálat lehet az a szakértői támogató erő, amely sok más hosszú távú tényező mellett biztosan segíti az alapító terveit és a családi cégek hosszú távú sikereit.

Kimondom tehát: a sikeres családi vállalatnak nemcsak rendkívül etikus és hűséges ügyvéd kell, hanem olyan ügyvéd, aki különösen tájékozott i) a klasszikus polgári és gazdasági jogi területeken belül a hosszú távú szerződések jogában, ii) megbízható vagyonkezelő lehet, iii) nem riad vissza az alapítványok kezelésétől vagy a végrendelet készítésétől sem, iv) de még pszichológiai döntéstámogató ismeretekkel is rendelkezik, és így segíti megbízóját a családi döntésekben és azok kivitelezésében is. v) Ráadásul a család többi tagja is megbízhat benne, mert emberként is lehet rá támaszkodni, és nem csak az alapító, hanem a családtagok és az egész vállalat érdekeit is képes szem előtt tartani, ha kell.

Az Európai Bizottság definíciója szerint családi vállalkozás az, ahol természetes személyek kezében van a befolyásoló mértékű (25+1 százalék) tulajdon, akik alapítók, leszármazottak vagy rokonok, és legalább két családi képviselő aktív tagja a vállalkozást irányító testületnek.

Képzeljük el, hogy nem etikus az ügyvéd, aki a vagyont kezeli? De mi is az a vagyonkezelés? A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy valaki – a vagyonrendelő – átruházza a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki ezután a saját tulajdonaként kezeli azt. Majd pedig a vagyonkezeléssel elért nyereséget köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani. (A gyakorlatban ezt például az örökösödés, utódlás rendezésére lehetne használni: hiszen egy vállalat alapítója a végrendeletében előírhatja, hogy halála után minden vagyona a vagyonkezelőhöz kerüljön, aki köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni.) Ennek a megoldásnak a végrendelettel szemben az lehet az előnye, hogy az örökhagyó hitelezői, vagy az örökségből kihagyott rokonai nem férnek hozzá a vagyonhoz, hiszen az a vagyonkezelő tulajdonában van. Külföldön ez a jogintézmény működik, általában igen kedvező adózási szabályokkal támogatva. Nos, akkor képzeljük csak el, mibe kerülhet a családnak, ha a vagyonkezelő nem etikus?

A családi vállalkozások között is vannak óriások, közepesek, és kisebbek, de attól függetlenül, hogy milyen mérlegadatokat mutat maga a vállalatcsoport, meghatározó jellemzője tehát valamennyinek, hogy az alapító a kezdetektől jelen van a cég életében, jó esetben már készülve az utódlásra (vagy már túlesve egy sikeres utódláson) szintén a cégcsoportnál tevékenykedik a fiatalabb generáció is (fiúk, lányaik vagy éppen az unokák átvéve a stafétabotot). Így a családi folyamatosság a vezetésben, a koncepciókban, a tervezésben, a kivitelezésben is állandóságot jelent. A családi tanács formálisan vagy informálisan de folyamatosan működik, ugyanúgy, ahogyan az otthonunkban megkérdezzük egymást egymás terveiről.

Utódlási kérdések a magyar family businessekben...

A magyar családi vállalkozások életében a rendszerváltásból következő speciális és sok vállalatnál egyidejűleg jelentkező utódlási dömpingre kell nemsokára számítani – írják a szakértők időről időre megjelenő riportokban, cikkekben. Az utódlás pedig végül – akárhonnan nézzük is  – konkrét jogi cselekedetekbe torkollik majd: végrendelet, hagyatéki eljárás, cégüzletrész átszállása, a cég átalakítása, ingatlanátírás vagy éppen alapítvány alapítása stb.

Tényleg tönkre teheti a céget a nem tervezett utódlás? – merül fel a kérdés sokakban, akik már foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Az alapító előre is gondolkozhat(na). Erre nagy szükség is van, hiszen a nemzetközi szakirodalomban is mindig megjelenik egy rémísztő adat: azon vállalatok 2/3-a, melyek sehogy sem készülnek az utódlásra,  hanem annak bekövetkeztekor “csak” improvizálnak, nagy eséllyel nem élik túl az utódlást, azaz az addig sikeres vállalat(csoport) visszazuhan egy sikertelenebb minőségbe vagy tönkre is megy. Csak az 1/3 az. amelynek számos szerencse elemmel támogatva sikerül a talpon maradás, a korábbihoz hasonló színvonalon.

Mégis, hogyan lehet előre készülni az utódlásra? Mondok néhány példát:

Ha az alapító döntéstámogatói segítséggel hajlandó elgondolkozni a közeledő utódlás tényén, és arra is hajlandó, hogy lelkileg tudomásul vegye, hogy a stafétabotot nem tarthatja örökké a saját kezében (tudom, ez nem könnyű!!), akkor a pénzügyi és jogi szakemberek segítésével még aktív vezető korában elkezdheti a cég átalakítását. Átalakítását ahhoz, hogy az alapító visszavonulását követő időben is a cég az átvevő új személyhez, személyiségéhez “szabva” tovább prospeláljon. Hiszen változtatások nélkül nem fog menni. Viszont az évtizedeken keresztül egy adott alapítói stílusban vitt üzlet biztosan nem fog működni, ha annak vezetését, döntéseit más személyiségek viszik tovább. És ez így van rendjén.

Egy etikus ügyvéd számára nem okoz problémát a halálról vagy az azt követő jogi és élethelyzetekről beszélgetni a családdal. Hiszen ez nekem is egy nem family business típusú polgári jogi tanácsadáson is feladatomat képezi. A hosszú távú jogi ügyleteket ugyanis mindig ilyen kérdésekre is tekintettel kell megoldanom ügyfeleim számára.

Utódlási dilemmák...

Mik a jellemző utódlási dilemmák ebben a helyzetben?

“Vajon a fiam, a lányom alkalmas-e erre a szerepre egyáltalán? Ha nincs kedve átvenni a céget, mi történjen? Ha én is még tevékenyen, de nem vezetőként részt kívánok venni a cég életében, de már csak “félgőzzel”, akkor ezt hol tehetem meg? A helyemet átvevő menedzser vajon ugyanolyan jó lesz majd, mintha a családom tagja volna a vezető? Ha a fiamnak még szüksége van 2-3 évre egy jó egyetemen, hogyan húzzuk ki nélküle addig? stb. stb. “

A családi vállatok tehát speciálisan hosszú távú, válságfüggetlen, a teljes családot kiszolgáló vállalkozások, melyeknek több generáción átívelő sikeres működtetése olyan kihívást jelent nemcsak az alapítónak, hanem a működést segítő szakértőknek is, amelynek célja sokkal nagyszerűbb csak a család anyagi támogatásánál. Az egész ország gazdasági stabilitását is jelenthetik. Ezért van szükségük etikus és hűségek szakemberekre is, hiszen ezen hosszú távú elköteleződések és értékek nélkül nincs garancia a generációkat támogató sikerre.

Hol olvashat még erről a  témáról? Ebben a linkgyűjteményben összegyűjtöttük a témában már megjelent legfontosabb interjúkat vagy összefoglalókat maguktól a családoktól vagy a  szakértőktől (pl. Gelléri Péter, a Kürt család, az FBN-H tagjai, Rudas László stb.)

A ravasz ügyvéd, az okos cégvezető és a füstölgő domainnévbitorló…

Kedves Olvasóm! A mai vendégem a blogban egy olyan cégvezető, akit már régóta ismerek. És akit ügyvédként rendkívül példamutatónak találok abban,  hogyan kell a céget jól vezetni. Szombati Orsolyát, a Profonte Menedzsment és SalesAkadémia Kft. vezetőjét kérdezgettem, aki hősiesen állta faggatózásomat, és tényleg minden kérdésemre válaszolt.

Orsi, köszöntelek. Szerinted  mennyire kell ismerniük a jogszabályokat a cégeknek? Hiszen tudjuk: egy bírósági tárgyalóban sem mondhatja senki, hogy “elnézést kérek, nem tudtam erről a jogszabályról!” Lehet-e egyáltalán cégvezetőként követni minden jogi változást? Te hogyan csinálod?

Szombati Orsolya, www.sales-akademia.hu

Sziasztok! Volt idő, amikor megpróbáltam autodidakta módon magamra csipegetni minden olyan tudást, ami a cégvezetéshez kell. Pénzügy, könyvelés, jogszabályok, weboldal szerkesztés, marketing, arculattervezés, dizájn. De elég hamar beláttam, hogy egy cégvezetőnek nem kell polihisztornak lennie. Ma már arra törekszem, hogy cégvezetőként csak arra fókuszáljak, ami a legjobban megy nekem, amit a legjobban szeretek. Az egyes speciális területeket (pl. jog), pedig kiadom a terület általam legjobbnak vélt szakembereinek.

Ez jól hangzik! No és Veled forduld-e már elő olyan helyzet, amikor egyértelműen tudtad, hogy ha nem lett volna ügyvédi segítséged, akkor rosszabbul jártál volna egy szerződésnél vagy egy vitában?

Igen, határozottan. Amikor megszüntettem az alkalmazotti (munkavállalói) státuszomat, akkor kifejezetten ragaszkodtam ahhoz a korábbi munkaadómnál, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos megbeszélésen az ügyvédem is jelen legyen. Talán sokan tisztában vannak azzal, hogy egy-egy ilyen „kényes” és nehéz tárgyaláson a munkaadók többsége többszörös túlerővel képviselteti magát, bízva abban, hogy a munkavállalóra pszichikai nyomást gyakorolhatnak, és ez által a cég számára sokkal kedvezőbb alkut köthetnek. Ezzel tisztában voltam én is, így a megbeszélésre „támogató segítséggel” érkeztem. Nem volt felesleges. Hiszen a tárgyalásról egy korrekt, számomra és a munkaadó számára is a legmegfelelőbb egyezség megkötését követően, megnyugodva és jó érzésekkel álltam fel. Ügyvédi segítség nélkül biztos vagyok benne, hogy sokkal rosszabbul jártam volna (ezért gondolom, hogy az ügyvédi díj is megtérült.) És egyszer korábban is voltam már olyan helyzetben, hogy egy munkahelyi intrikákkal teli közegből felálltam, felmondtam. Az akkori főnököm látszólag közös megegyezésre törekedett, kaptam látszat „kiváltságokat” fájdalomdíjként. De ma már látom, és láttam már az akkori felmondásom után két héttel is, hogy jobban jártam volna, ha már akkor is ügyvédi segítséget veszek igénybe.  Évekig sajnáltam, hogy elhamarkodott döntést hoztam. De így utólag visszatekintve azért nem bánom, mert ez a lépés szükséges volt ahhoz, hogy ma egy jól prosperáló, sikeres saját vállalkozásom lehessen.

Szerződéshez, ÁSZF-hez kell ügyvéd?

Orsi, mondd, Te mit gondolsz: a vállalkozásodban a szerződésekhez kell ügyvéd? És a honlapodon lévő szövegeidet vajon megnézeted jogásszal? Ha igen, miért? Milyen hasznát látod ennek, mert látom: profi, értékesítés központú weblappal rendelkezel (www.sales-akademia.hu).

Korábban azt gondoltam, hogy a honlap szövegeinek átnézéséhez nincs szükség ügyvédre. Azonban, egyre több olyan kérdés érkezett a vásárlóimtól, amelyek miatt ideje volt formalizálni a megrendelési feltételeket, hogy mindenki pontosan tudja, mik a kötelességei és jogai a megrendeléseit illetően. Arról nem is beszélve, hogy személyes adatokat is kezelünk, ezért adta magát, hogy nem csak a megrendelésre, hanem az adatkezelésre vonatkozó feltételeket is tisztába kellett tennünk.

Kíváncsi vagyok arra is, hogy volt-e már olyan helyzet a céged életében, amikor először nem fordultál ügyvédhez, magad intézted ügyedet, de hamar kiderült,  jelentősen erősödnek a pozícióid, ha mégis ügyvéddel jársz el?

Igen, volt. Amikor felszabadult az általam régóta kinézett ’salesakademia.hu’ domain. (Amely elég sokáig egy konkurens cég birtokában volt). Évekig vártam erre és tudtam, hogy ezt meg kell szereznem, hiszen a domain kötőjeles változata, a sales-akademia.hu már évek óta az én cégemé volt. Hetekig készültem a regisztrációra, a webes csapatomnak több emlékeztetőt is küldtem, így szinte biztos voltam benne, hogy a domain az enyém lesz. De a domain szabaddá válásának napján szinte sokkot kaptam. Aznap, amikor már lehetett, beadtuk a regisztrációs kérelmet. Amelyet azonnal el is utasítottak, mert egy szlovák cég (amely domainkereskedőként üzemelt) pár perccel megelőzött minket. A regisztrációnál pedig érkezési sorrend volt.

Persze ezt nem hagytam annyiban! Azonnal felkerestem az ügyvédemet, akit azzal bíztam meg, hogy szerezze vissza számunkra a szóban forgó domain-t. Hiszen a cégre és a vállalkozásunkra igencsak veszélyes, ha a domainkereskedő egy számunkra konkurens cégnek kínálja fel később a domain-t megvételre. Arról nem is beszélve, hogy egy hozzánk hasonló profilú cég egy hozzánk hasonló szolgáltatással akár még a fogyasztókat is megtévesztheti, akik azt hihetik, mi állunk a szolgáltatásuk mögött.

Hogy mi lett a történet vége? Elmondhatom:  az ügyvédem azonnal elérte egy remekül megfogalmazott fellebbezéssel, majd egy korrekt beadvánnyal, hogy  a domain kereskedő önként (!!) lemondott a ‘salesakademia.hu’-ról, és átadta nekünk. Ehhez persze megfelelő jogi tudás, és jogilag megfelelő érvelés kellett, és jogilag is láttatni kellet az erőt és a szándékot, amely vezérelt engem. Egyedül ezt nem sikerült volna végigvinnem, ebben teljesen biztos vagyok.

Ügyvédi díjak, átalány megbízások

Mondd, kérdezhetek a piszkos anyagiakról is? Tapasztalataid szerint milyen ügyvédi díjak vannak? Tényleg minden ügyvéd másképp csinálja? 

Életem során eddig két ügyvéddel dolgoztam együtt. Egy harmadik elől pedig menekültem. Katika, az első ügyvédem amolyan mindenki anyukája volt, nyugdíjba meneteléig gondoskodott rólam, és baráti áron dolgozott nekem. Azután átirányított egy másik ügyvédhez, akinek nem csak az elképesztő árai, hanem a stílusa is sokkolóan hatott rám. Katika után úgy éreztem, egy oktondi, alsóbbrendű kis porszem vagyok az ügyvédi irodában.

Hála az égnek, a sors „átirányított” egy rendkívül korrekt és közvetlen ügyvédhez ;-) , akiben Katika után újra vakon bízom, és ahol ma már az átalánydíjas szerződésemnek köszönhetően nem számolgatom többé a perceket, hogy: „Uram-atyám, mennyibe fog ez fájni nekem?”

Kérlek, hogy az utolsó kérdés előtt még  meséld el azt is, te már valaha kényszerültél ügyvédet vagy könyvelőt leváltani? Ez mennyire könnyű vagy rizikós helyzet szerinted? Épp most írtunk erről a honlapon (itt eléred), mert szerintünk ez mindenkit érdekel.

Mindkettőt egyszer váltottam életem során. Az ügyvédváltásról már fentebb adtam egy képet, ami szerencsére jól végződött. Nem bántam meg, hiszen az új ügyvédnőm volt az, akik figyelmeztetett például arra is, hogy lejárt az ügyvezetői mandátumom (amit nekem bevallom, bokros teendőim közepette elkerülte a figyelmemet)  és arra is, hogy lenne még mit rendbe tenni a cégben. Több javaslatát már meg is valósítottuk. Ma már jó érzés, hogy nyugodtan hajthatom álomra a szemem.

Köszönöm az interjút!

Orsi, nagyon köszönöm, igazán hasznos volt nekem is, ügyvédként látni, hogy te, mint nem jogász, tehát civil cégvezető mit tartasz fontosnak és a céged számára hasznosnak az ügyvédek munkájából és a jog világából, és mitől alszol jól, és mitől érzed magad biztonságban az üzleti világban.

Én is köszönöm a lehetőséget Neked Gabi, és őszintén örülök, hogy elfogadtál ügyfelednek, és segítettél a cég fenti sikereit elérni szaktudásoddal! :D

Kedves Olvasóm, Neked pedig én köszönöm, hogy végigolvastad ezt a hosszú interjút, és bízom abban, hogy hasznos volt. Ha pedig arra is kíváncsi vagy, hogy mi hogyan dolgozunk Orsi részére, itt kukucskálj be irodánkba, és nézz körül. Várunk szeretettel Téged is, online irodánkban.

Titkos részletek dr.Németh Gabriella ügyvédnő naplójából…

…avagy hogyan töltöttem ügyvédként a 2012-es esztendőt, és mi az, amit biztosan nem csinálok majd másképp 2013-ban sem…

Kedves Naplóm! Kérlek mutasd meg, szépen sorjában januártól – decemberig mindazt az örömöt és aktivitást, amelyben részem lehetett 2012-ben:

Újévi fogadalmak helyett...

2012. január – Újévi fogadalmak helyett: Betartottam tavalyi egyetlen szilveszteri fogadalmamat: mindent folytatok úgy, ahogyan 2010-ben és 2011-ben elkezdtem. Ügyvédi irodámat ugyanis megújítottam, hiszen 2010. óta teljesen új alapokra helyeztük a jogi szolgáltatásokat és termékeinket, melyeket munkatársaimmal nyújtunk kedves vevőinknek. Elégedettséget jelentő és csakis garantált eredményeket adunk a hozzánk fordulóknak, ködös ígéretek, eredménytelen jogászkodás és lekezelő stílus helyett.

Például ezt a kedves ajánlást is januárban kaptuk: “Az iroda munkatársát nyíltnak és segítőkésznek találtam. Az első személyes konzultáción kaptam sok jó tanácsot és támogatást és egy könyvet is…” (M.Kinga, 2012. január)” Elégedett vevőink véleményét honlapunkon elérhetővé tettük számodra, hiszen csak a konkrét vevői elismerés és a szakmai dícséret az, ami alapján egy addig nem ismert ügyvédet ki tudsz Te is választani.

2012. február-március: Tervezés után megvalósítás: A január-február nálam is a tervezés időszaka volt, amelynek köszönhetően nemcsak a tavasz, de az egész 2012-es esztendő igen aktívan (és terveimnek megfelelően) telt. Nem csoda: hiszen a Te ügyeid megoldását is megtervezem majd, miért is tennék másképp saját ügyvédi irodám ügyeiben?

Így márciusban nemcsak a Jogi Navigátor(R)-t, hanem a 48 napos szerződésíró tanfolyamunkat is megújítottuk, melyek így még dinamikusabb, még hitelesebb és aktuálisabb, nemcsak a vállalkozásodnak, hanem a családodnak is erőt adó aktív tartalommal érhetők el. (Ha Te is már olvasónk, hallgatónk vagy, remélem az idén megtapasztaltad a hasznos, még gyakorlatiasabb tudást, melyet ügyvédi irodámtól szerezhetsz. Tudod már milyen a sikeres és hatékony felszólítás, vagy éppen milyen tippeket próbálj ki ingatlanvitákban stb.)

Interjú a jogásszal - dr.Németh Gabriella ügyvéddel

2012. április – Interjú a jogásszal: Két igen megtisztelő felkérésnek tettem eleget, amikor nemcsak a közösségi marketing általam ismert legkiválóbb szakértőjével arról beszélgettünk a neten, hogy vajon elkérheti-e a munkáltató a dolgozó Facebook jelszavát, és vajon az új közösségi online formációk új törvényeket is létrehoznak-e? Ha érdekel a téma, még mindig eléred az interjút, itt, a közösségi marketing oldalon. Hanem arról is megkérdezett az Ügyvédvilág társasági magazin, hogy vajon mit gondolok az ügyvédekről, és hogyan egyeztethető össze az ügyvédi szakma és az internet. Ügyvédek és a közösségi média – ez volt az interjú címe. Élveztem!

2012. májusban – Évzárás, cégek, ingatlanok: Ahogyan a november-december, úgy – nálunk ügyvédeknél – a május-június is “csúcshónap”, mert az előző üzleti év zárásához kapcsolódó májusi mérleg készítési határidők miatt a cégvezetők még az utolsó pénzügyi és jogi ügyeiket rendezik ügyvédjükkel. Cégátalakítás, ingatlanbérbeadás, üzletrészeladás, szerződéskötés mind-mind szerepelt irodánk munkái között ebben az időszakban.

A sok munka, a sok szerződés mellett sok friss cikket is írtunk a Facebookon májusban is, például ezt a Jegyzetet arról, hogy melyek a felmondás rizikói, amit ne kövess el (sem munkavállalóként, sem cégvezetőként!) Büszkék vagyunk, hiszen már több mint 80 jegyzetünk áll a rendelkezésedre, tele tudással.

2012. június – Haszon Akadémia felkérése: A Haszon Akadémia felkért előadójaként a családi vagyoni utódlási kérdésekben adtam elő nyáron, egy kellemes családi hotelben megtartott vállalkozói rendezvényen. Tények és tévhitek az öröklési és házassági vagyonjogi kérdésekben, azaz: Hogyan tervezzünk végrendeletet? Mit írjunk a házassági szerződésbe? Kié lesz a cég üzletrész a tulajdonos halálakor? És még néhány nem könnyű ám jogilag igen érdekes témában adtam válaszokat a figyelő hallgatóságnak. Ezúton is köszönöm a neves Haszon Magazin megtisztelő és ismételt felkérését. (Ez itt a  tartalmas program ékes bizonyítéka, ha nem hinnéd…)

És bár júniusban dúl a nyár, én mégis dolgoztam, és eközben kaptam ezt a dícséretet egyik igen kedves vevőnktől, a Sales Akadémia alapítójától:  “…még sosem éreztem magam ennyire jól egy ügyvédi irodában! Ezt tényleg komolyan mondom. Végre nem azt éreztem, hogy alsóbbrendű, oktondi, jogban járatlan, tudatlan ügyfél vagyok, hanem azt, hogy itt partnerként kezelnek. Örülök, hogy a sors összehozott Önökkel! Megnyugtató, hogy végre a cégem ügyei (is) jó kezekben vannak!”  Szombati Orsolya, személyiség-tipológus tréner (2012. június) Orsi megerősített abban, hogy jó úton járok, még akkor is, ha egyértelműen letértem egy olyan jogászi útról, melyen valaha én is lépdeltem (de már tudom, nem térek rá vissza sosem…).

Kérdezz, az ügyvéd válaszol!

2012. augusztus-szeptember: Nem hivalkodom vele, de irodám tényleg bármikor, egész évben elérhető. On-line küldhetsz be kérdéseket, időben válaszokat kapsz, és már az első személyes konzultáción is akár konkrét eredményt is vihetsz haza tőlünk magaddal. Akár Te is kérdezhetsz tőlünk ezen a kérdőíven.

Az egyik kedves érdeklődő pedig az ősszel ezt írta nekünk, miután kézhez kapta a válaszokat kollégámtól (akik szinte mindig 2-5 napon belül válaszolnak): “Tisztelt Cím! Köszönöm a gyors és kimerítő választ! … Az irodáról csupa pozitív megítélésem van, kívánok a jövőre nézve is sok sikert és szerencsét Önöknek! Köszönettel, T.Sz. (2012. szeptember)”

2012. október – Expo, expanzió: Már augusztusban elterveztem, hogy ellátogatok egy értékes tudást nyújtó eseményre, a Marketing Expora. Nos, nem csalódtam, és bevallom: a szervezőktől sokkal többet kaptam mint amit vártam. Ma már ennek is köszönhetően másképp nézek saját ügyvédi irodámra is, leginkább a vevőink, ügyfeleink szemével. (Itt a sok fotó, a bizonyíték, hogy volt expo…) És örömmel gondolok rá nap mint nap, hogy nemcsak a Mérhető Óradíj Garanciánk, de az ingatlanügyekben vállalt Tulajdonjog Bejegyzési Garanciánk is vevőink elégedettségét szolgálja egész évben. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy nőtt a havidíjas átalánymegbízóink száma is ebben az évben, és jogi biztonságra vágyó kisvállalkozókat is köszönthetünk közöttük. (Ők már tudják, hogy az ügyvéd nem a bajban, hanem a megelőzéshez kell…)

2012. november – Navigátor cikk a honlapmásolásokról: Számtalan szakmai konferencián vettem részt hallgatóként idén ősszel is. Végrehajtással, polgári joggal, de még adatvédelemmel  kapcsolatos aktuális témákban is képeztem magam. SŐT. Volt alkalmam arra is, hogy tőlem is tanulhassanak a cégvezetők. Ha Te is olvasod a Marketing Commando Navigátor magazinját, akkor olvashattad benne írásomat arról, hogyan védekezz a honlapmásolókkal szemben. Remélem a benne olvasott trükköket fejben tartod, és már módosítottad is Jogi nyilatkozatodat az általam megadott instant/konzerv szövegek alapján. Gyorsan tedd meg. Ha még nem ismered a cikket, ide klikkelj, és töltsd le bármikor.

Novemberben végeztünk egy igen meglepő eredménnyel záródó felmérést, kutatást is az ügyvédekről, ennek összefoglalóját remélem hamarosan Te is olvashatod majd. Még részt vehetsz benne, itt válaszolj a kérdésekre.

BÚÉK 2013! www.drnemethlaw.hu

2012. december – Öröm, ünnep, meglepetés: A cégvezetőknek sok pénzügyi, jogi teendőjük van az év lezárása előtt, így irodánkban is sokan jártak decemberben. Elárulhatom, hogy mindenki, aki nálunk járt, egy titkos kis csomagocskát is kapott a jogi eredmények mellé, mert így megnyugtató számunkra, hogy a jogi stressz helyett örömöt és meglepetést is adhatunk ügyfeleinknek.

No és ezt a megtisztelő ajánlást is decemberben kaptuk egy könyvelőiroda vezetőjétől a 48 napos szerződésíró tanfolyamunkról: “Magam is hozzájuk (az ügyvédekhez.. a szerk.) fordulok, amennyiben komolyabb segítségre van szükségem és itt a leckékben is olvastam olyat, amiről régóta tudom, hogy bizony a mi szerződéseinkben is ez a rész nagyobb odafigyelést érdemelne… …Amit idáig olvastam, azzal abszolút egyetértek…” (Molnár Gyula – 2012. december)”

Kedves Naplóm! Jó érzéssel csuklak be most. Megírtam minden fontos sikert, amelyre örömmel és büszkén gondolok majd Szilveszterkor, a koccintáskor. BÚÉK mindenkinek!!! És hasonlóan elégedett, Sikeres Új Esztendőt, no és mint mindig: Biztonságos szerződéseket és megnyugtató jogi megoldásokat kívánok Neked is, személyesen!

dr.Németh Gabriella, a napló szerzője

PS: Terveim 2013-re? Természetesen vannak bőségesen. Jövőre megírom azt is, milyen új tervekre koccintottam az idén Szilveszterkor, jó? Viszlát!