KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Jóhiszemű joggyakorlás? Joggal való visszaélés? Melyiket válasszam?

Mindig megdöbbenek, amikor a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség teljes hiányát tapasztalom polgári jogi ügyekben, helyette a joggal való visszaélést látom. Pedig ezek az alapelvek – melyek valljuk be, alapvető erkölcsi értékeket is képviselnek (tehát ha nem lennének paragrafusba foglalva, akkor is be kéne tartani őket!) – még a Polgári törvénykönyvünkben is benne foglaltatnak. És benne lesznek a hamarosan hatályba lépő új polgári jogi kódexünkben is

Ritkán idézek jogszabályszöveget ezen a blogon, éppen azért, hogy a jogszabályváltozásoktól teljesen független, hosszan tartó tanácsokat és ötleteket adhassak azoknak is, akik majd csak holnap olvassák írásaimat. Ezúttal mégis kivételt teszek. Azért, hogy adott helyzetben Te is Kedves Olvasóm akár innen is hivatkozhass a legfontosabb polgári jogi alapelvekre ügyeid intézése során.

.

Nézzük sorjában. Kezdjük azzal, hogyan is szól a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség alapelve a polgári jogban: “A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.” Ez azt jelenti tehát: mindig tartózkodni kell(ene) a csalárd gondolkodástól, a másik megtévesztésétől, a rosszhiszemű taktikázástól, és még a megtévesztés, kényszer jogellenes bevetésétől is, akár szerződések, akár viták, akár megállapodások aláírásakor, kezdeményezésekor vagy éppen felmondásakor.

.

És vajon mit jelent a joggal való visszaélés tilalma? “A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.” Nagy szavaknak tűnnek ezek, de gondolj bele konkrétan. És máris megérted. Ne úgy alkalmazd egy jogosítványodat, hogy az másnak csak kárt okozzon. Ne úgy élj egy jogoddal (pl. fellebbezés, felmondás, nyilatkozat, hozzájárulás kiadásának joga stb.), amellyel csak hátrányt okoznál valakinek. Illetéktelen előnyre szintén ne apellálj, és ezt elvárhatod mástól is, azaz fel is szólíthatod az ilyen magatartás abbahagyására, éppen ezen Polgári törvénykönyvbéli szabályok alapján.

Az eddigiek alapján most már remélem el tudod képzelni, miért ragadhattam tollat, és mi mindent látok, tapasztalok nemcsak az ügyvédi irodámba beérkező ügyekben, hanem a médiában, a sajtóhírekből felvillanó esetekben is.

.

Engedd meg végül, hogy megosszak veled egy harmadik szabályt is, ami az előbbiekről azonnal eszembe jutott. És máris látod, miért tartom ezt is fontosnak. Idézem ismét a Polgári törvénykönyvet:  “Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat…” Én mindig azt  mondom: a jog és a józan ész nem áll távol egymástól. Ugye látod ebből a rendelkezésből is ugyanezt?  Van egy társadalmilag elvárható normális viselkedés, amelyhez mindenkinek jó volna alkalmazkodni. Különben az emberiség egyedi, individuum tagjai nem férnének meg egymás mellett, békében. Ha pedig jogellenesen jártál, és ebből még gazdagodnál is, arra természetesen  nem hivatkozhatsz majd a vagyoni előnyök megszerzése céljából. Természetesen más sem teheti ezt.

Mivel is búcsúzhatnék mindezek után? Érvényes és működő, jó érzéssel teli megállapodásokat kívánok. Valamint azt, hogy tapasztalatokat csak az együttműködésben és a jóhiszemű joggyakorlásban szerezz majd, mert szerencsére Te ilyen emberekkel vagy körülvéve.  Ha pedig a szerződéses nyilatkozatokról, vagy éppen a szerződés felmondásáról is szívesen olvasnál hasonló stílusban, itt böngéssz tovább: www.szerzodesugyveddel.hu

Honnan ismerheted fel, hogy érvénytelen szerződést készülsz aláírni?

Van egy rossz hírem! Az érvénytelen szerződés ugyanúgy néz ki, mint az érvényes. Mint a hideg és a forró jénai tál esete. Ugye emlékszel? De egy valamiben viszont nagyon hasonlóak:  a meglepetés ereje ugyanakkora lesz, mint amikor megfogod a forró üvegtálat (pedig azt hitted jéghideg), mint amikor megtudod, hogy érvénytelen a szerződésed, melyről azt hitted, rendben van!

Az érvényes szerződés működik, és ki is kényszeríthető, ha valaki megszegi. Az érvénytelen szerződés is ugyanúgy néz ki, mint az érvényes szerződés, de vita esetén az érvénytelenségre való hivatkozás után már nem azt kapod majd, amire számítasz.

Aláíráskor nem mindig tudod könnyen észlelni, hogy érvénytelen nyilatkozatot iratnak alá veled. De ha ezt a bejegyzésemet elolvasod, remélem máris sikeresebben ismered majd fel a helyzeteket, amibe kerülhetsz a jövőben.

Mit jelent az érvénytelenség a való életben? Hogyan képzeld el? 

Az érvényes szerződésnek az a jogkövetkezménye, hogy kiváltja mindazon joghatásokat, amit az aláírók elvárnak tőle. Ha az eladó el akarja adni a kocsit és megkapni a vételárat, akkor az eladó kocsija átszáll majd a vevőre, aki azt kifizette.

Nézzük ugyanezt egy érvénytelen szerződésnél: az eladó el akarja adni a telkét, ha a vevő kifizette. A vevő azonban érvénytelenségre hivatkozik, sikeresen, így ezután a telek az eladó nevén marad, a földhivatal sem jegyzi át a tulajdonjog változást, és a vételárat sem kapja meg az eladó az ingatlanért.

Hogyan kell az érvénytelenségre hivatkozni? És mikor kell ezt megtenni?

Az érvénytelenségre hivatkozni úgy lehet, hogy a szerződő félnek, aki tőled várja a teljesítést, megírod, hogy szerinted a szerződésed miért érvénytelen. Ezt alapos indokokkal alá is kel támasztanod. Ha pedig ezt nem akarja tudomásul venni és továbbra is követelőzik, akkor bírósághoz kell fordulnod, és egy alapos és precíz keresetlevélben kérni, hogy a bíró vizsgálja meg a vitatott szerződést, majd ítéletben mondja ki, hogy a szerződés érvénytelen volt és a feleknek mit kell tenniük emiatt.

És vajon mi minden okozhat érvénytelenséget?

Tudom, hogy ha most ezt a bekezdést elolvasná egy egyetemi jogi oktató, biztosan megfeddne, hogy nagyon pongyolán magyarázom el Neked, Kedves Olvasóm az okokat. Én ezt mégis így vállalom, mert szerintem – nem jogászként – így fogod a leggyorsabban megérteni a lényeget.

Lássunk néhány egyszerű és közérthető példát arra, mikor nem jön majd létre érvényesen egy nyilatkozat vagy egy szerződés. Pl. a fenyegetés, a megtévesztés (tévedésben tartás vagy valótlan állítások) alkalmazása esetén, vaqy ha pl. valaki nem tud írni-olvasni, mégis aláír valamit, amit nem mondtak el neki. Esetleg ha egy olyan szerződést vagy nyilatkozatot iratnak alá veled, ami éppen egy konkrét jogszabályi tilalomba ütközik, az is biztosan érvénytelen (semmis) lesz. Vagy – a munkajogban bevált módszer a nagyobb cégeknél sajnos még mindig – ha egy szobából addig nem engednek ki, amíg alá nem írsz valamit: az is érvénytelen aláírás lesz.

Az érvénytelenségnek két formája is van:  A SEMMISSÉG ÉS A MEGTÁMADHATÓSÁG.

Ennek megkülönböztetéséhez már tényleg “jogi szakmunkás” kell, hogy segítsen Neked, hiszen csak ő fogja tudni a Polgári törvénykönyvünk alapján, hogy: egy jogszabályba ütköző semmiségről beszélünk, vagy egy megtámadhatósági körülmény áll fenn.

VIGYÁZAT!  A megtámadás azonban mindig csak egy bizonyos ideig lehetséges, utána a jog azt feltételezi: ha eddig nem támadtad meg érvénytelenség miatt az iratot, ami neked hátrányos, talán nem is volt olyan fontos számodra, és bírói ítélettel sem tudod majd az érvénytelenséget érvényesíteni. A semmiségre azonban bárki, határidő nélkül hivatkozhat (de csakis akkor, ha a semmisséget megalapozó, a Polgári törvénykönyvben vagy más jogszabályban hivatkozott olyan körülmény forog fenn, amely valóban semmisséget okozhat.).

Az érvénytelen szerződésekkel kapcsolatban is bármikor kérdezhetsz on-line ügyvédi irodánkban ezen a linken.

Továbbra is tájékozódj mindig hiteles, ügyvédi forrásból jogi dolgokban! És kérünk, hogy ne is szörfölj névtelen jogi(nak tűnő) internetes oldalakon!

Kezdd inkább itt, online ügyvédi irodánkban.

Édes… drága… munkajog: a Különvélemény mégsem szabad?

Az új Munka Törvénykönyve – hasonlóan egyébként a nemrégiben hatályon kívül került korábbihoz – tartalmaz jó néhány rendelkezést arra nézve, mi mindent és hogyan tehet a dolgozó – hivatalos elnevezésén a munkavállaló – a cégnél, a munkahelyén. Máris eszembe jut egy klassz film, Spielberg filmje: A különvélemény.

Nézzük is sorjában: Mit nem tehet a munkavállaló? Azaz: mi sértheti a munkahely érdekeit? Miről nem lehet különvéleménye a lojális munkavállalónak?

 

Tilos a kárt okozó cselekedet. “8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.”

Mik lehetnek ezek?  Például: titkos tárgyalások a konkurenciával; céges belső adatok továbbítása a piac hasonló szereplőihez; a készülő friss marketingajánlatokról vagy belső munkafeljegyzésekről chat-elés a neten stb. Valamilyen aktív, tevőleges cselekedet, ami akár gazdasági kárt is okozhat a cégnek.

Tilos a munkaidőn kívüli hírnévrontás is.8.§ (2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére…”

Sőt: a munkavállaló magatartása korlátozható is, erről a korlátozásról azonban a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. Azaz: elvárhatod cégtulajdonosként, hogy vezetőid, középvezetőid a pozíciójukhoz méltóan viselkedjenek, és a munkaidőn kívül is tartsák ehhez magukat. Ha megtudod, hogy a buliban a cégedet szidták, vagy esetleg alpári módon, italozva hivalkodtak, mindeközben trágár megjegyzésekkel illették a céget vagy a marketingkoncepciót, konkrét munkajogi szankciót alkalmazhatsz a nagyszájú dolgozóval szemben.

Tilos a különvélemény? “8.§ (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.”

A dolgozó tehát legfeljebb lojális lehet a munkaadójával szemben. Jobb, ha a belső viták lepedőit nem teregeti ki az ablakba, nem mesélget a belső céges konfliktusokról, még akkor sem, ha abban különvéleménye is van. Az tehát a Munka törvénykönyve szerint mindig a vállalaton belülre tartozik.

A munkahelyi titkokat őrizni kell! “8.§ (4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

Ez a szabály érthető, és indokolt is. Azt azonban tudnod kell: a titoktartás nem terjedhet ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Hiszen az ilyen adatokat épp a törvények erejénél fogva nyilvánossá kell tenni a munkahelynek is, mert erre valamelyik rá vonatkozó jogszabály kötelezi a cégvezetést.

A munkajog világa zegzugos, a törvényi szabályozás átalakulóban van, alkalmazkodva a gazdasági változásokhoz. Ez így van rendjén. Az új Munka törvénykönyvéről is számos helyütt, sok mindent olvashatsz. Ez is jó lehet a tájékozódáshoz.

Konkrét kérdés, konkrét munkahelyi felmondás vagy vita esetén azonban mindig kérdezz a céged ügyvédjétől, hogy ne hibázz. Ha Te is cégvezető vagy, de nincs kihez fordulnod, mert nincs állandó jogászod, mi is szívesen segítünk. Írd be ide, a kérdőívbe, hogy a blogon olvastad a cikket és itt találtál ránk. Kérdezek itt, irány a kérdőív.

 Vitamentes munkaszerződéseket kívánunk a cégednek!

Egy életem, egy halálom…

Ennek az írásnak nincs más apropója, csakis az, hogy ma eszembe jutott valami. El is mondom Neked:

Te vajon már gyűjtöttél egy kis vagyont? Értékes a céged, fontosak számodra az ingatlanaid? No és még fontosabbak a gyerekeid, a családod? Van már lányod, fiad, vannak már utódaid, és szeretnéd a jövő nemzedékének is megtartani életed eredményeit, mindazt amit már megvalósítottál?

Téged, kedves Olvasó foglalkoztattak már ilyen vagy ehhez hasonló gondolatok a vagyonoddal kapcsolatosan?:

  • - Érdemes-e még életemben a gyermeknek ajándékozni az ingatlant?
  • - Érdemes-e végrendeletben alapítványt tenni?
  • - Kellene-e a házastársamat is feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban?
  • Tovább is van, mondjam még?:
  • - A cégem üzletrészét még életemben átírathatom a leendő örökösömre?
  • - Mit jelentene nem örökölhető életbiztosítási befektetést kötni?
  • - Mi lenne, ha a bankszámlám összegét az öröklés előtt máshol tartanám?
  • - Ha valakit végrendeleti örökösnek neveznék, attól még kell fizetni másnak is?
  • - Ha egy nagy ingatlant hagynék örökül, mibe kerül az majd az örökösnek? Lehet, hogy nem is jót teszek majd?
  • - Megérné-e adószakértővel konzultálni az öröklés pénzügyi terheiről?
  • - Megkérdezzem a leendő örököseimet, hogy mit szeretnének?
  • - Vajon miben tudna egy  ügyvéd segíteni, ha előre szeretnék tervezni?

Ha igen, gondoltál már ilyesmire, akkor megnyugtatlak: nem vagy egyedül. Sőt: meg is dícsérlek, mert bátor vagy, és mersz előre gondolkodni a jövődön. Mindenkit csak bátorítani tudok arra, hogy még életében gondolkodjék el azon a kellemetlen pillanaton: mi történne, ha holnap váratlanul el kellene hagynia ezt a világot. Mi történne jogilag és pénzügyileg? Mit hagyna a szeretteire, mennyi intézendőt, tisztázatlan helyzetet, és mennyi váratlan és felesleges kiadást és szervezést.

De vajon ha nincs is a neveden a kocsid!? A barátnődre írattad a nyaralót… A céged – bizonyos okokból – a sógorkomára került bejegyzésre… Netán a haverod külföldi széfjében pihen a dugidevizád? Szerinted ezek a vagyontárgyaid valaha eljutnak majd a gyermekedig?

No és ha a gondolatig eljutottál, tettél is valamit?

Hogy mit? Megtervezted-e a vagyonod, a céged átszállását egy váratlan helyzetre? Gondolj csak bele: ha hirtelen nem leszel, már nem tudsz ám gyorsan iratokat aláírni! Nincs több pillanat, csak a meglévő iratokból tudnak majd a szeretteid, a közjegyzők és az ügyvédek dolgozni.

Ne vess meg érte kedves Olvasó, de nekünk ügyvédeknek mindig kell(ene) mindenre gondolnunk, így az ehhez hasonló kérdéseket is fel kell tennünk 1-1 személyes konzultáción. Jobb egy távoli lehetőségre előre gondolni, mint kellemetlenségek tömkelegével megterhelni azokat (egyébként majd a legváratlanabb pillanatban!), akiket szeretünk, és akiknek leginkább csak adni szeretnénk.

Ennek az írásnak nem volt más apropója, csakis az, hogy ma eszembe jutott: egy ügyvéd sokszor büntetlenül kimondhat kellemetlennek tűnő gondolatokat is egy család életében, melyeket nem biztos, hogy otthon a vacsora asztalnál bárki bevállalna. Pedig milyen hasznos volna (jogilag és pénzügyileg biztosan!).

Kérdezz itt, ha foglalkoztatnak hasonló gondolatok Téged is, és jelentős vagyont szeretnél megóvni a családodnak.

Miért nem működnek a társasházak? Mert a tulajdonosok…

…nem viselkednek tulajdonosként. Az én ügyvédi tapasztalataim szerint legalábbis elég sokszor, sok helyzetben így tűnik.

Mit jelent az szerintem, ügyvédként, hogy tulajdonosként viselkedj, ha egy társasházban egy vagy több ingatlanod van?

Lássunk néhány konkrét példát:

1. Járj el a közgyűlésre az iroda vagy a lakás tulajdonosaként, mert csak ott tudod gyakorolni tulajdonosi jogaidat. Ha a többség eljár, akkor tényleg nem a kisebbség fog dönteni a többségi ügyekben, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűléseken. Ha soha nem mégy el, vajon mire alapozod majd felháborodásodat, ha valami nem tetszik…

 

 

2. Vállald el a Számvizsgáló Bizottsági tagságot, és így nemcsak kérdezhetsz a közös képviselőtől, de a közgyűlés elé tárt jelentésben jelezheted a tulajdonosi többségnek a hibákat és a megoldási javaslataidat is. Tudom, hogy ez fáradtság, de hidd el, megéri. Elvégre az ingatlantulajdonod értéken tartása a végső cél, nem-de-bár?

 

 

3.) Ha sérti az érdekeidet a meghozott határozat, támadd azt meg, és vedd a fáradságot az ügyvéddel együtt a profi pereskedésre. Ha valóban van látható=bizonyítható tulajdonosi érdeksérelem, hidd el, a bíróság meg fogja semmisíteni a sértő határozatot… (2012. májusában az erre nyitva álló határidő: 60 nap a sértő határozat meghozatalának napjától számítva.)

 

4.) Ha a közös képviselő nem vagy nem jól teszi a dolgát, kérd számon a megbízási szerződésében lévő kötelezettségeket (vajon kötött vele a társasház ilyet??!!), mert különben nem fogja érezni a felelősséget a hanyag vagy felületes, mégis következmények nélküli munkájával kapcsolatban. Pedig az ő tevékenysége a tulajdonosnak kerülhet ám sokba!

 

Ugye látod már, mi lesz ennek a tulajdonosi szemléletnek az eredménye?

Az ingatlanod értékes marad, mert egy jól működő társasházban lesz…

Az ingatlanod értékes marad, mert egy gondos gazdálkodású társasházban van…

Az ingatlanos értékes marad, mert egy felelős tulajdonosokkal teli társasházban van…

Az ingatlanod értékes marad, mert vigyáz a pénzedre a közös képviselő…

Több ingatlan is van a tulajdonodban? Valamelyik társasházban gondok vannak a működéssel? Érzed, hogy ez nem lesz így jó, ideje változtatni? A vagyonod védelme fontos számodra, és nem engedheted meg a pazarló működést? Nem is láttad a közös képviselő megbízási szerződését? Nincs SzMSz-ed sem, azt sem sejted, hogyan kellene működnie a háznak? Sokat tartoznak a közös költséggel, Te viszont fizeted és ez így nem fair számodra? Nincs is kifüggesztett házirend?

Ingatlanügyekben jártas ügyvédeinktől bármikor kérdezhetsz, és kérhetsz egy fixdíjas személyes konzultációt, van jó pár ötletük a fenti témákban. (JÓ TUDNOD: mi a panelházak mostrum ügyeiben nem járunk el, csak akkor keress tehát fel bennünket, ha maximum 15-20 albetétnél kisebb társasházban van az ingatlanod.) Vedd fel a kapcsolatot kollégáimmal, és küldj be nekik egy kérdést ezen a kérdőíven, akár most rögtön. És legfőképpen nagyon köszönöm, hogy velem együtt gondolkodtál egy kicsit ezeket a számodra fontos kérdéseken. (A kérdőíven írd be majd, hogy a itt a Közérthető Jogi Blogban találtál ránk.)

Képzelt riport: a facebook jelszóról. Ki kérheti el és ki nem? Mi a tiltás és mi a hozzájárulás? Cégvezetőknek illik tudni…

Elkérheti-e a munkáltató cég a dolgozója facebook jelszavát, hogy azzal belenézzen az oldalba? Vajon mit mond erről az adatvédelmi törvény?

A 2011. évi CXII. törvény (az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról) értelmező rendelkezése kimondja, mi is az a személyes adat.

Nézzük szó szerint: „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;” A jogban az a szó hogy „különösen” mindig azt jelenti: íme néhány példa erre, de nem kizárólag csak ezek lehetnek. Ennek itt is jelentősége van véleményem szerint. A személyes adatokat csakis az érintett beleegyezésével lehet kezelni, tárolni, használni stb. Látható, hogy eszerint  pl. egy közösségi portálon fenntartott kapcsolati-hálózat és az ott közzétett személyes vélemények mindenképpen alkalmasak arra, hogy valakiről gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságát feltárják. Tehát éppen ezért egy személyes adatról beszélünk.

A törvény 4.§-a pedig egyértelműen rögzíti, hogy: „(1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető… Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.”

Ebből a jogász és nem jogász számára is kiderül: az adott egyedi ügyben meg kell nézni, hogy a belépési jelszó elkérése kell-e pl. a munkaköri kötelezettségek ellátásához, vagy meghatározott cél érdekében történik-e. Ha nem, az adat a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem kezelhető. A törvény tartalmaz még sok egyéb részletszabályt, ezek csak a legfontosabb rendelkezései erre vonatkozóan.

A válaszom tehát a kérdésemre: a munkáltató nem kérheti el a dolgozó facebook-jelszavát külön törvényi felhatalmazás hiányában “csak úgy”, ha annak semmilyen indoka nincsen. Ha elkéri, azt a dolgozó meg is tagadhatja. Csak az önkéntesen átadott jelszóval és csak a dolgozó jelenlétében lehet belenézni az illető személyes oldalába, és csak indokolt esetben.

És mihez járulhatok hozzá és mit tilthatok meg? Erről mond-e valamit a jogszabály?

Amit biztosan tudnia kell minden felhasználónak és adatkezelőnek: a hozzájárulás és a tiltakozás definíciója már most is konkrétan szabályozva van az említett törvényben is.

Hadd idézzem máris: „hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri..” Nem véletlen, hogy ezek a kifejezések szó szerinti definíciót kaptak a törvényben.

Tehát: ha hozzájárulunk valamihez, annak önkéntesnek és határozottnak kell lennie, azaz pont ahhoz kell hozzájárulnunk, nem valami hasonlóhoz (ha tehát ez vitatható, akkor annak az a jogkövetkezménye, hogy nincs hozzájárulás, tehát az adatkezelő erre nem hivatkozhat), ha pedig valaki tiltakozik, annak arról kell szólnia, amit a törvény itt írt. Ha nem arról szól, akkor tiltakozásról sem beszélhet az adat jogosultja.

No és egyáltalán szól-e valamilyen törvény, rendelet a közösségi portálokról, ezek használatáról?

Nem, ezek még nem önálló jogintézmények 2012. áprilisában. A munkajogban, az adatvédelmi jogokban, vagy esetleg a polgári törvénykönyv kártérítésre, üzleti titoksértésre vonatkozó részeiben lehet keresgélni, és még szóba jöhet a szerzői  jogi törvény is. De nincs még jogszabály a személyek virtuális megjelenéséről. érdemes lesz majd a büntetőjogi kódexünket is ebből a szempontból felülvizsgálni, mert pl. a rágalmazást már valójában el lehet követni a facebook-on is. Nem beszélve az oldal feltöréséről, majd az oldaltulajdonos tudta nélkül annak nevében történő posztolásról. Szép kis jogterület, érik a szabályozási igény erre is.

És az vajon elképzelhető, hogy a közösségi oldalak elterjedése új törvényeket, rendeletek hozhat?

Remélem igen. Hiszen minden jog. Éppen ezért a jog területe sem egy befagyott, statikus valami, hanem egy az élet változásaihoz folyamatosan alakuló normarendszer. Ahogyan a szerzői jogi művek nyilvánosságra hozatalának technikái is változtak az online technikák fejlődésével, úgy módosul például a szerzői jogi törvény maga is, amelyben már jó ideje van szó adatbázisokról is. Vagy ahogyan a bűncselekmények egyre színesebbek lesznek, és a bűnözők technikái is folyamatosan fejlődnek, úgy kénytelen ezt a Büntető törvénykönyv is követni az egyre újabb tényállások kialakításával. Így lesz ez az adatvédelem körében is az e-azonosítók általánossá válásával és térnyerésével is.

Sok kérdés van még: elkérheti-e a cég a dolgozó jelszavát azért, hogy a nevében posztoljon a cégről az oldalán? Kirúghatnak-e valakit azért, mert nem adja oda a jelszót? Mire jó a ténytanúsító jegyzőkönyv hasonló helyzetekben? Ki lehet független tanú, ha vita van…

Készült velem egy nem képzelt, hanem valódi interjú is ebben a témában. Sokkal hosszabb, s talán érdekesebb is, ha érdekel a téma bővebben is, elolvashatod azt is itt, a Webkukkolónál.

Ha neked is kérdésed van ebben a témában, tedd fel nekem is, szívesen megosztom veled álláspontomat: Munkaidőben ez a telefonszámom: 06 (1) 225 3041. Itt érhetsz el, ha épp nem vagyok szabin. És őrizd jól a Facebook jelszavadat, minden helyzetben!

Ami a tagi kölcsönről ügyvédként rögtön eszembe jut az az, hogy…

..az elmúlt években az adóhivatal egyik kedvenc ellenőrzési témája volt. Amelyik cégben felfedeztek egy akár több tízmillió (vagy százmillió!!!) forintos tagi kölcsönt, máris rávetették magukat a cégre és a tagra is, és oda-vissza megpróbáltak hibát keresni az ügyletben. Máris adódik a kérdés:

A tagi kölcsönt lehet adójogilag szépen is csinálni?

Természetesen lehet. És kell is. A tagi kölcsön ugyanis kiváló eszköz arra, ha a cég(ed) átmeneti pénzzavarba kerül, kilendítsd belőle, és ezzel egyidejűleg ne adj okot adóellenőrzésre sem. Mégis hogyan gondolom ezt?

Szerintem minden tagi kölcsön a szerződésen és a könyvelés átláthatóságán  múlik. A tagi kölcsön szerződésbe csak valósághű adatok kerülhetnek, előzetes tervezést követően.

.

Konkrétan mire kell hát figyelned, ahhoz, hogy ne kövess el hibát a tagi kölcsön szerződésben, vagy a tagi kölcsön folyósítása vagy éppen visszafizetés kapcsán?

1.) Gondold végig, mennyi pénz kell a cégnek az elkövetkező teljes üzleti évben (vagy félévben)? Ha ezt felmérted, egyösszegben tedd be a tagi hiteledet, így a könyvelésbe nem számlánként vagy havonta improvizált tagi kölcsönök kerülnek bekönyvelésre (erről azonnal azt gondolják a hozzáértők, hogy a könyvelő magától pótolgatta a pénztárat pénzeszköz hiánya miatt, hogy a költségszámlát lekönyvelhesse…).

2.) A cég és a tulajdonos is kössön valódi, írásbeli szerződést, amit a cég jogásza készítsen el.  Ő ugyanis tudni fogja majd, hogy a könyvelővel mit egyeztessen (pl. mekkora legyen a kölcsön kamata, hogy ne keletkeztessenek a felek a cégnek adóalap növelő tényezőt stb.)

Ha csak ezt a két technikát betartaná mindenki, máris rengeteg adminisztratív hátránytól mentesítené cégét. De még ehhez is van egy-két további javító technikám:

3.) Évente  (a gondosabban félévente) összesítsék a könyveléssel a tagi hitelek állását. Feketén-fehéren látszódik majd a főkönyvi kartonokból, hogyan áll a cégpénztár és a tartozások egyenlege. (Ne adj isten, ha szabad pénzeszköz áll a házhoz, vissza is lehetne fizetni a tagi kölcsönt, ha már nem kell. Lehet, hogy ezzel a pénztárállás is azonnal csökkenthető, ami sokszor szintén segítség a cégnek.)

4.) Ha pedig van arra mód, hogy a társaság taggyűlése is döntést hozzon a különösen nagy összegű tagi kölcsönök befogadásáról, az már számomra, mint ügyvéd számára egyenesen az ideális álomszerű ügyfelet jelentené. Ebből ugyanis már hiba nem lehet. Így később sem az ügyvezető, sem a többi (másik) tag sem reklamálhat majd, hogy erről a nagy, a cég és tagja közötti ügyről nem tudott vagy nem vették figyelembe kellően a többiek érdekeit is. Egy ilyen nagy kölcsön tervezésénél ugyanis egyszerűen azt is végig kell gondolni: mely bevételek terhére történik majd a visszafizetés, és milyen ütemben.

Szerinted ez vajon ördöngösség? Ugye nem…

.

Tagi kölcsön vagy tagi hitel?

Jogilag majdnem egyre megy, van aki így használja, van aki úgy mondja, a lényegen nem változtat. (Hivatalos jogászi álláspontok szerint azonban a pénzintézetek által nyújtott hitelek a valódi hitelek, cégek esetében szakszerűen inkább tagi kölcsönnek kellene hívni…)

Akkor most jó vagy rossz a tagi kölcsön?

Se nem rossz, se nem jó, viszont lehet kifejezetten rosszul vagy szépen csinálni. Cége, embere válogatja.

Van kedved fejlődni, akár a tagi kölcsön szerződés apropóján is? Akkor ajánlok neked egy teljesen ingyenes e-mail tanfolyamot, amelyben az általam írott szerződéses leckékben (körülbelül 12 leckében) jól megtanulhatod, hogyan köss jó szerződést, akár a céged és magad közt kötöd, akár a céged és annak szállítója vagy vevője között. Ha felkeltettem érdeklődésedet, megtisztelnél, ha jönnél velem tovább a tanfolyamhoz, ide. Itt előtte még azt is elolvashatod, mit kell beleírni a tagi kölcsön szerződésbe ahhoz, hogy adójogilag is szép legyen. Várlak, a viszont látásra!

Bemutatom megbízóimat: A Pörgős, A Határozott, Az Elemző és A Humánus. Ahány megbízó, annyi féle a siker!

Most nem jogi dolgokról írok, hanem egy kicsit beavatlak irodám kulisszatitkaiba.

Szerintem ugyanis mindenki szívesen bekukucskálna egy ügyvédi irodába,  minden kötelezettség nélkül. Csak úgy nézelődne egy kicsit, hogy pl. ide vajon kik járnak, milyen ügyeket hoznak, én vajon hogyan érezném magam ott, és egyáltalán: miféle ügyvédek vannak?

Sajnos az ügyvédi etikai normák jelenleg még nem teszik lehetővé, hogy nyilvánosan közzé tehessem megbízóimat, vagy éppen az ügyeket, melyekben sikeresen részt vettem. De tudod mit?

Azt viszont elárulhatom Neked, hogy az én megbízóim között alapvetően négyféle ember van, akikkel különösen jól tudok (tudunk a kollégáimmal együtt) dolgozni:

1.) A pörgős típusú megbízómat nagyon szeretem. Általában, ha cégvezetőként, cégtulajdonosként dolgozunk együtt, az a cégnek nagyon jó. Gyorsan döntünk, aztán meg is csináljuk. Én is ilyen vagyok, ha megvan a cél, mielőbb meg kell csinálni, és élvezni a sikert. A gyors munka lázba hozza nemcsak a megbízót, de az ügyvédet is, bármily hihetetlen.

2.) Van olyan megbízóm is, aki mindig elemez. Kérdez, érvel, épp ezért kedvelem Mindenre gondol, mindig rákérdez az apró részletekre. Nekem ez jól esik, hiszen erre nem kötözködésként tekintek, hanem hogy kíváncsi a részletekre is. Ez munkatársaimat is örömmel tölti el, megbecsülve érezzük magunkat, ha nekik dolgozhatunk.

3.) Ha pedig valaki emberséges, nagyon barátságos, kedves, akkor különösen nagy öröm, ha segíthetek. Hiszen a megbízóm nemcsak a munkám szakmai, jogi részét értékeli, hanem igazán hálás azért is, hogy emberként is segítek neki, cégének, családjának. Igazán hálás szerep egy ilyen humánus megbízó ügyvédjének lenni. Köszönöm nekik ezúton is.

.

4.) És vannak olyan megbízóim is, akik mindig nagyon pontosan tudják, hogy mit akarnak. Ezt azért értékelem igazán, mert nem csak nekünk, ügyvédeknek egyedül kell kitalálnunk az egész megoldási folyamatot, hanem gyakran egyértelmű utasításokat teljesíthetünk, és máris halad a munka. Így mindig közelebb és gyorsabb a siker!

Ugye hányféle emberrel dolgozhat egy ügyvéd is? Igazán színes, érdekes a munkánk, különösen, ha bonyolult szerződésekben, vagy nagy értékű, érdekes és komplex jogvitákban vehetünk részt.

Te vajon melyik típushoz hasonlóan gondolkodsz az ügyeidről?  Valamelyikben esetleg magadra is ismertél? Igazán megtisztelő, hogy elolvastad ezt az írásomat is, és megismerkedtél egy kicsit a színpadok mögötti emberi, nem kifejezetten az ügyek megoldásával összefüggő jogi részletekkel is ügyvédi munkámban.

Örülök, hogy megoszthattam veled is személyes és munkatapasztalataimat is, remélem Te is érdekesnek találtad, hogyan tudok (tudunk kollégáimmal) nap mint nap sikeresen együtt dolgozni nemcsak pörgős vagy határozott, de elemző és érző megbízóinkkal is. Hiszen mindenki másért fontos, mindenkivel más a siker! Most, hogy így végig gondolom, látom, hogy ügyvédként rengeteg igazán értékes, tehetséges és tenni akaró cégvezetőnek, cég- vagy ingatlan tulajdonosnak segítettem már 1996 óta.

És ki tudja? Talán egyszer Téged is megismerhetlek majd… Remélem, a következő írásomat is kíváncsian várod, és visszatérsz majd ide, ha időd engedi. Tedd el blogom címét a könyvjelzők közé, és azonnal láthatod majd, ha friss írást tettem közzé. (Kitalálom: ha pörgős vagy, már klikkeltél is fent a böngésződben, ha pedig elemző olvasóm vagy, még gondold alaposan végig, ez az oldal miért is lehet fontos neked…)

Kifejezetten a szakmai írásaimat is szívesen olvasgatnád, akár havi, vagy heti rendszerességgel, anélkül, hogy ide vissza-vissza kellene térned? Akkor ajánlom Neked a Jogi Navigátor(R)-t, amely házhoz megy. Itt kérd.

Mitől jó a felszólítás? 5,5 tipp, amit már alkalmazhatsz holnaptól!

Amikor üzleti partnered nem teljesíti ígéretét, legyen szó valaminek a teljesítéséről vagy akár egy összeg megfizetéséről, már azonnal a késedelem után érdemes udvariasan felszólítanod, hogy pótolja a mulasztását. Ha már az első felszólításod is jó, nemcsak üzleti komolyságot tanúsítasz (hiszen követed a szerződéseidet, a partnereidet), de egy későbbi jogvitában is már a saját nyerési esélyeidet növeled, pedig még nem is tudsz erről.

Lássuk, mi az az 5,5 tippem Számodra, amelyet ha betartasz, szerintem a felszólításod az átlagosnál sokkal eredményesebb lesz majd, és sikerre számíthatsz. (Legjobb, ha mind az 5,5 tippemet betartod, így majdnem minden lehetséges gondosságot megtettél az eredmény elérése érdekében. A többi a másik félen is múlik majd…)

1. Mindig arról szóljon a felszólításod, amiről kell. Ne mismásolj benne, ne meséld el, mi minden történt még, ami fontos neked, hanem egyszerűen csak írd le, mit és meddig vársz el attól, akit felszólítasz valamire.

ELŐNYE, még ha nem is gondolnád: nem lehet majd belekötni, hogy elterelje a figyelmet.

 

2. Sose legyen a felszólításod agresszív, ám mindig nagyon határozott legyen. Szerintem lehet egyértelműen és határozottan fogalmazni úgy is, hogy mindeközben udvarias vagy és megfelelő szavakat használsz. Látszódjon csak, hogy volt gyerekszobád!

ELŐNYE nagyon konkrét: aki kapja, fogja tudni egyből, hogy ezt is majd valami követi hasonlóan udvarias, ám határozott stílusban.

3. A tényszerűségből nem engedhetsz, felszólításba csak alappal hivatkozhatsz bármit is. Tehát mindig csak azt írd le, ahogyan volt, csak azt, amit ígértek neked és nem tartották be, ha pedig tudsz, jó ha egy jogszabályra is tudsz hivatkozni már az első felszólításban.

ELŐNYE: itt sem lehet belekötni majd a leveledbe, legfeljebb csak hazugsággal. Máris 1:0 ide.

4. Szabj határidőt, és azt tartsd is nyilván. Azaz: egyszerűen és pontosan add meg azt a napot (esetleg órát is), ameddig elvárod a választ vagy a cselekedetet. A felszólítás nemcsak arra szólhat, hogy valaki tegyen meg valamit. vagy fizessen meg valamennyit, hanem akár arra is, hogy vegye fel veled a kapcsolatot és válaszoljon a leveledre.

ELŐNYE ennek is van ám! Az idő múlása így már neked dolgozik, nem pedig a felejtést segíti elő. Ehhez nagyon kell: te is írd be a naptáradba a szabott határidőt, és ha lejárt, lépj késedelem nélkül újra.

5. Állításaidat támaszd alá bizonyítékkal már az elején. Ha ugyanis a felszólításba beleírod azt is, hogy ki mikor tanúsítja majd a történteket, láttatod egyből, hogy nem csak a levegőbe beszélsz. Ez persze nem jelenti azt, hogy már az első levélben add ki valamennyi adudat, de egyet biztosan bemutathatsz a hangsúly kedvéért.

ELŐNYE? Ha már egy adut kiteszel, a többire csak elég lesz utalnod. Hidd el: el fogja hinni a másik fél, hogy van még… Né és még van egy fél tippem ehhez a témához:

 

5,5: Írd rá azt is: kapja még – az ügyvéded. A címzett  mellé biggyeszd oda a “c/c dr. Ügyvéd Úr”-t is, hadd lássa a másik fél, hogy ez a levél most már elindult a jogi ügyintézés útján is. Ez ugyanis még nem jelenti, hogy a felszólítást már ügyvédi fejlécen egy jogász küldi ki az érintettnek, vagy máris rohannál a bíróságra, de hangsúlyt ad a dolognak, és láttatja: a következő lépés már az ügyvéd közreműködésével  valósul meg.

ELŐNYE egyértelmű: a határozottság megspékelve azzal, hogy még ügyvéded is van, egyértelműen tárgyalási hatalom és erő számodra. Ha pedig van egy felszólításod, amit éppen holnap akarsz elküldeni, eszerint gondold át még egyszer, utoljára, az elküldés előtt.

No és milyen ügyekben alkalmazhatod a fentieket már holnaptól?

Nemcsak fizetési felszólításra, hanem felszólításra bárminek a teljesítésére, valamilyen vállalás betartására, szóval: mindenre, amit megígértek neked, de nem történt még meg. Lássuk konkrétabban is:

  • Felszólítom, hogy fizesse meg….
  • Felszólítom, hogy hagyja abba holnaptól a…
  • Felszólítom, hogy azonnal költözzön ki…
  • Felszólítom, hogy a szerződés 5.1.pontját tartsa be és bizonyítsa, hogy …
  • Felszólítom, hogy az előszerződés alapján kösse meg a véglegest…
  • Felszólítom, hogy tegye lehetővé, hogy…
  • stb.

TIPP! Ne feledd: 2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv. Eszerint már egy sima felszólítás nem szakítja meg az elévülést, kérlek, ha elévüléshez közeli a követelésed, azonnal indítsd meg a pert vagy a fizetési meghagyást és ne “csak” felszólítást küldj az adósnak!

Fizetési felszólításokhoz pedig van még néhány egészen konkrét tippünk is a honlapunkon, ha érdekel ez is, klikkelj ide.

És remélem tudod már: ha kérdésed van, engem is elérsz a munkahelyemen, munkaidőben. Cégeknek és ingatlantulajdonosoknak szívesen segítek. Ingyenes jogsegélyként ugyan nem “üzemelek”, de ha komolyak a szándékaid, és azonnali jogi segítségre vágysz, próbálj elérni itt, munkaidőben:  Tel: 06 (1) 225 3041.

Honnan ismerheted fel, ha rosszul vezeted a cégedet (bocs)…

Cégtulajdonosként és cégvezetőként csakis egyetlen célod lehet: vigyázol a vállalkozásodra, építed, gazdagítod azt. Hiszen ebből élsz, ezért (ezzel) töltöd az idődet, melyet magadtól és a családodtól veszed el.

No akkor lássuk, pontosan miről ismerheted fel könnyen, ha kezded a cég ügyeit rosszul intézni.  4 egészen konkrét kérdésem van, amit ha felteszel magadnak, azonnal felismerheted a hibáidat már ma:

1. A cégalapítást követően minden problémát, felmerülő feladatot improvizatíve, ötletszerűen oldasz meg? Ez mit is jelent? Nem írsz feladatlistákat, nem tűzöl magadnak határidőket, nem veszed magadat körül szakértőkkel, akikkel egyeztethetsz, és mindig csak éppen azzal az egyetlen dologgal foglalkozol, ami aznap beesik. Így mindig marad elintézetlen feladat, be nem fejezett ügy, hátra hagyott megoldandó dolog, és egyre csak gyűlnek és gyűlnek majd… No, magadra ismersz? Ha még nem, olvass tovább.

2.  A könyvelőd, adótanácsadód által jelzett pénzügyi feladatokat halogatod, és még a céged kintlévőségeit is csak évente egyszer, a mérleg készítésekor nézed át. Mit érnél el mindezzel? Nem lesz képed az egészről, fogalmad sem lesz a behajtható összegekről és a főkönyvi kivonatokban látható adataidról. De még arról sem, vajon mit vehettél volna a behajtható összegen, ha utánamégy a kintlévőségeidnek… Ugye nem így csinálod?

3.  Ha tartozol valakinek, bízol benne, hogy megúszod, tolod a papírokat az asztal aljára, és a felszólításokat is olvasatlanul dobod a kukába. Miért baj ez?

Ha nem követed a lejárt fizetési határidőket, bizony hamar egy végrehajtás közepében is találhatod magadat. A jogszabályok ugyanis nincsenek tekintettel arra, hogy valaki a postán “nem kereste” jelzéssel hagyja ott a neki címzett felszólításokat. Ez tehát egy struccpolitika, és a homokba dugott fej politikájából semmi jó nem sülhet majd ki sem egy perben, de még a fizetési meghagyás vagy az elvesztett pert követő végrehajtási eljárásban sem. Ha viszont időben segítséget veszel igénybe, egy ésszerű egyezségben akár még a késedelmi kamatokat vagy az ügyvédi díjakat is megúszhatod…

4. Sose kérsz tanácsot senkitől? Ismerőseidet, barátaidat, tulajdonostársaidat sem avatod be a felmerülő problémába, és szakértőre se költesz, így biztosan elkerülöd a “Több szem többet lát” biztonsági hálóját, de még a külső, objektív szemlélő másik álláspontjából eredő új gondolatokat is. Így lesz nagyobb baj a kicsiből, több probléma a kevésből, pedig lehetne egy gondmentes, hatékony és sikeres vállalkozásod is. Vajon ez igaz rád?


Remélem nem felbosszantottalak, hanem segítek felismerni a rossz cégvezetői reflexeket, így máris megbocsátottad nekem ezt az írásomat. Van, amikor egyszerűen kell egy finom jelzés, egy homlokra csapós beolvasás valakitől, hogy változtass az eddigi rossz beidegződéseiden.

Ha hajlandó vagy a változásra, ezt máris ajánlom:

Egy ötlettár a fizetési felszólításokhoz itt elérhető.

Hogyan legyen a rossz szerződésből jó szerződés, olvasd el itt.

Mihez kell és mihez nem kell jogi szakértő, ügyvéd?