Fogorvosoknak ezt a cikket melegen ajánljuk!!!

Aki kérdez: a blog szerzője, dr.Németh Gabriella ügyvéd. Akit kérdez: az elrontott orvosi esetek szakértője, dr.Barna Magdolna ügyvédnő. Nos, ha két ügyvéd összekerül, jól kibeszélik az orvosokat…

NG: Kedves Ügyvédnő, kérlek meséld el Olvasóinknak, hogy az elmúlt években milyen peres tapasztalatokat szereztél, hogyan látod, orvosi ügyekben mire kíváncsi a bíróság?

BM: Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa az orvos kártérítési felelősségét 4  elem  együttes megléte szükséges és ennek megfelelően a bíróság is alapvetően ezeket  vizsgálja. Ezek a következők:
- az orvos jogellenes magatartása,
- kár bekövetkezése,
- okozati összefüggés a károkozó magatartás és a
- bekövetkezett kár között, valamint a
- felróhatóság

Kártérítés megítélésére csak a 4 feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, ha bármelyik is hiányzik nem állhat fenn kártérítési felelősség!

NG:  Úgy tudom, idén márciusban orvosoknak adtál elő a beteg-orvos kommunikációról? Mit tartottál fontosnak elmondani. ami egy jogász szemével nagyon fontos lehet az orvosi ügyek elbírálásánál?

BM: Az említett kongresszus témája alapvetően a fogorvosi praxisokat érintő marketing és az orvos – beteg közötti kommunikáció volt, így előadásomban én is alapvetően a kommunikáció kérdéskörét próbáltam körbejárni az ügyvéd szemével. Ezért mindenek előtt arra hívtam fel a fogorvosok figyelmét, hogy az utóbbi évek egyértelműen kimutatható tendenciája az orvosi műhiba perek számának növekedése, ezen belül is növekvő tendenciát mutatnak a fogorvosok elleni kártérítési perek. Ez számos okra vezethető vissza, de mindenképpen az egyik legfontosabb okként kell kiemelni az orvos-beteg közötti elégtelen kommunikációt. A nem megfelelő kommunikáció tetten  érhető már az  orvos-beteg közötti jogviszony kialakulásának a kezdetén is, amikor a kezelés, a beavatkozás előtt nem történik meg, vagy nem megfelelően történik meg a beteg tájékoztatása, így kellő információ hiányában nem is adhatja a beteg értő beleegyezését a kezeléshez, mely aztán számos probléma forrása lehet az egész kezelés alatt. A kommunikáció hiánya megfigyelhető ugyanakkor a kezelés alatt vagy végeztével is egy esetleges reklamáció esetén, amikor az orvos azonnal hárít, és meg sem próbálja orvosolni a beteg elégedetlenségét, holott a beteg panasza sok esetben egyébként teljesen egyértelmű és nyilvánvaló hibás teljesítésen alapszik, melyet a becsületes fogorvos elismer és jogos és egyszerű szavatossági igényként orvosolhat is.

NG: Amikor egy beteg betér egy fogászati rendelőbe, milyen körülményekre ügyeljen, melyeknek akár még jogi jelentősége is lehet?

BM: Nyilvánvalóan számos olyan kérdés, körülmény merül fel egy kezelés alatt, melybe a betegnek nem tanácsos beleszólnia, hiszen nem ért hozzá, ezek alapvetően szakkérdések. Amire azonban érdemes odafigyelnie a páciensnek és egy esetleges későbbi vita esetén még jelentőséggel bírhat az, hogy megtörtént-e a teljes körű, személyre szabott tájékoztatása, mind írásban, mind szóban, és amennyiben ezt jogszabály előírja, aláírta-e a beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyező nyilatkozatot. Még ma sincs vele tisztában mindenki, hogy a tájékoztatás a beteg egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges  a beleegyezése. A tájékoztatás jogának megsértése akár önmagában is megalapozhat kártérítési igényt.

Most jön a lényeg!

NG: Ha a rendelőnek kéne tanácsot adnod, nekik mit tanácsolsz, hogyan kezeljék a paciens adatait, és milyen módon dokumentálják a kezelés vagy a gyógyszeres javaslatokat?

BM: Az előbb elmondottak- megfelelő tájékoztatás, beleegyező nyilatkoztok, minden tény, adat, körülmény dokumentálása - természetesen nagyon fontos és elemi érdeke a kezelést végző orvosnak is, hiszen kimentési lehetőséget biztosíthatnak számára egy esetleges kártérítési követeléssel szemben. Nagyon fontos megemlítenem, hogy a tájékoztatás megtörténtét az orvosnak kell bizonyítani és lényeges tudnivaló az is, hogy az egészségügyi dokumentációval az orvos, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

NG: Elrontott orvosi ügyekben hogyan történik a paciens kárpótlása? Mit mond a jog: hogyan lehet kárérítést kérni és kapni, szerinted mi az amit feltétlenül követelni kell, és mi az , amire egyáltalán nem érdemes energiát fordítani?

BM: Kártérítési igény kialakításakor mindig figyelemmel kell lenni a tényleges kárra, tehát azokra a tételekre, amit a páciens a kezelésért, hídért, koronáért, vagy implantátumért …stb. kifizetett, az esetleges gyógyszerköltségekre, az utazási költségekre és a sort még folytathatnánk. A kártérítési igény másik igen fontos összetevője a nem vagyoni kár, ami egy igen nehezen értelmezhető fogalom. Ebben a tekintetben ugyanis a  bíróra hárul annak becslése, ami vagyoni mércével mérhetetlen, becsülhetetlen és annak jóvátétele, ami helyrehozhatatlan, hiszen nem  vagyoni kártérítést alapvetően az elszenvedett fizikai és pszichikai  fájdalmakért, az emberi méltóság megsértéséért lehet követelni.

NG:  És végül áruld el kérlek: te melyik filozófiát vallod: pereskedés vagy egyezség? Kinek mit tanácsolsz?

BM: Én elsődlegesen mindenképpen a peren kívüli megegyezés híve vagyok, és ezt próbálom ügyfeleimmel is elfogadtatni, legyenek akár orvosok, akár páciensek. A peren kívüli egyezség létrejöttének alapfeltétele, hogy az orvos elismerje a felelősségét. Amennyiben ez fennáll, akkor a peren  kívüli egyezség számos előnnyel bír az évekig tartó pereskedéssel szemben,  mivel mindkét fél érdeke a vitás ügy mielőbbi lezárása, mely megteremti a  minél hamarabbi rehabilitáció lehetőségét is. A peren kívüli megegyezés természetesen mindkét fél részéről kompromisszumot kíván.

NG: Tudom hogy sok mindenről nem kérdeztelek, de van-e még valami, ami annyira fontos, hogy beszélni kell róla?

BM: A problémát én alapvetően nem abban látom, hogy esetleg egy orvos tevékenysége során hibázik, hiszen ez a legnagyobb gondosság esetén is előfordulhat és emberi szervezet lévén az orvos munkáját minden esetben számos előre nem kiszámítható körülmény is nehezíti. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy ha már bekövetkezik a kár sok estben az orvosok nem képesek, hajlandóak ezt beismerni és ennek megfelelően a hibát orvosolni. Nagyon sokszor az orvosok részéről reklamáció esetén alapvetően  inkább passzív, elodázó magatartás figyelhető meg a kommunikáció és a kompromisszumkészség teljes hiánya mellett. Pedig jószerével mindig  létezik egy mindkét fél számára elfogadható megoldás, ha a felek jó szándékkal és valóban törekednek rá. Mondhatnám csak akarni kell és ebben  szeretnék én ügyvédként segítséget nyújtani.

Elrontott fogászati esetekről szívesen olvasnál még? Gyere ide a következő cikkhez.

Kedves Ügyvédnő! Köszönöm az interjút, rendkívül hasznos volt, szerintem valamennyien tanultunk belőle! Ha pedig, kedves Olvasóm, kíváncsi vagy dr.Barna Magdolna eddigi tevékenységére is bővebben, gyere velem, itt is olvass még tovább.