KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Tartozol és mégsem kell megfizetned? IGEN, lehetséges. Tudj meg mindent az elévülésről!

Álmodoztál már valaha arról, hogy ha jönne egy aranyhal, és kívánhatnál egyet, akkor azt kívánnád, hogy  a korábban fennálló kötelezettségedet vagy tartozásodat inkább mégse kelljen teljesítened?

Nos, elméletileg még ez is lehetséges, és még aranyhal sem kell hozzá.

Lássuk:  – Mi az az elévülés?

- És mennyi az általános elévülési idő? Mikor kezdődik?

- És mi különbözteti meg az elbirtoklástól?

- Vajon megszakítható?

- És lehet-e kevesebb mint 5 év? És mi kell hozzá konkrétan???

- Van-e ami nem évül el sosem?

Kell hozzá néhány eltelt év a naptárban és egy jó ügyvéd. Tudom, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen, de a jogban is történhetnek csodák, csak még nem tudsz róla.

Ha még nem ismered az elévülés intézményét, most mesélek róla, mert sokan még a létezéséről sem tudnak. Így fordulhat elő még az is, hogy elévült, régen be nem hajtható követelést valaki kifizet (tudatlanul), azután pedig ha felvilágosította valaki, csodálkozik, hogy nem tudja visszacsinálni és feleslegesen fizetett…

Mi az az elévülés? És mennyi az általános elévülési idő?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy korábban létező jogos követelés elenyészik. A követelések általában 5 (öt) év alatt elévülnek. Az általános elévülési időt a Polgári törvénykönyv mondja ki, de ettől más jogszabályok is eltérhetnek. És még a felek is, írásbeli szerződéssel kiköthetnek ennél rövidebb vagy hosszabb elévülési időt, azonban e kikötések, megállapodások során egyéb jogszabályi rendelkezéseket is be kell tartani, az ilyen megállapodásokhoz vegyél igénybe jogászt!

Vajon mikor kezdődik az elévülés? Általában akkor, amikor a követelés esedékessé vált. (De ez alól van kivétel is a jogszabályban, szintén a Polgári törvénykönyvben találhatsz erre részletes útmutatást. vagy érdeklődj egy jogásznál, aki tud segíteni ebben is neked.)

Elévülés vagy elbirtoklás? Elmesélhetem, hogy volt olyan, hogy egyik ügyfelem összekeverte az elévülést az elbirtoklással. Te ne tedd! Ez két teljesen külön jogintézmény, habár mindkettőnek alapja az évek múlása. Az elbirtoklás nem elévülés, az elbirtoklással egy meghatározott idő elteltével meg tudod szerezni pl. egy ingatlan tulajdonjogát anélkül hogy megvennéd (tehát nem elveszítesz valamit, hanem kaphatsz általa…). De ne keverd össze az elévüléssel, amely tehát valaminek a megszűnését jelenti.

Mit jelent az, ha valami elévült? Mit jelent az konkrétan, ha valami elévült? 

Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azaz ha ilyennel perel valaki, sosem kap majd igazat (akkor sem, ha valaha tartoztál neki). Ha pedig Te szeretnél egy elévült követelést behajtani, akkor már most el kell, hogy keserítselek: ez sohasem fog sikerülni (legalábbis perrel biztosan nem!), legfeljebb egyezség keretében történő önkéntes teljesítéssel, ha az adósod ezt akarja. Ha nem akarja, megúszhatja (miért nem léptél időben!?).

Tanulság:  mielőtt bármit lépnél,  fontos pontosan tudnod: vajon elévült vagy el nem évült követelésed/tartozásod van-e?

Ha egy perben elévülésre hivatkozik valaki, azt úgynevezett elévülési kifogás bejelentésével teheti meg. Ennek körülményeit a bíró vizsgálni fogja, és ha megállapítja, hogy valóban elévülést történt, a pert meg fogja szüntetni, mert bírósági úton nem perelhető ügyről van szó. Ha nem hivatkozol elévülésre, automatikusan nem fog ez magától kiderülni, úgyhogy légy résen!

Megállíthatja bármi az idő múlását? Azt nem, de az elévülést igen! A jó hír az (persze ez csak akkor jó hír, ha tartoznak Neked!), hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás (pl. egy ügyvédi levél, vagy egy ajánlott, tértivényes küldemény) megszakítja az elévülést. Ez lesz a következménye a követelés bírósági úton való érvényesítésének is (pl. elindítod a fizetési meghagyást vagy egy pert stb.), továbbá ha a korábbi megállapodást, ami alapján tartoznak neked megegyezéssel módosítjátok – ideértve az egyezséget is -, és végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is 100% biztonsággal megszakítja az elévülést. Ilyenkor ettől az eseménytől újra indul az 5 év.

Kérdezz az ügyvédtől!

Vajon az úgynevezett főköveteléssel együtt a járulékos követelések (pl. jelzálog, kezesség) is elévülnek? Mikor rövidebb az 5 évnél az elévülés? Lehet-e semmis egy elévülésre vonatkozó leírt megállapodás? Kimenthető-e az elévülés után, hogy a jogosult nem intézkedett korábban?

Van még jó néhány tisztázandó kérdés ebben a témában, tehát, ha elévülésre hivatkoznak Veled vagy a cégeddel szemben, vagy Te ilyenre szeretnél hivatkozni, mert láthatóan több évvel ezelőtti tartozásról van szó, és szeretnéd tisztán látni, hogy mik a lehetőségeid, kell-e fizetned vagy jár-e neked még az a tartozás?

Vajon mi az, ami nem évül el sosem?

Sokan bizony nem tudják, hogy az úgynevezett tulajdoni igények nem évülnek el sosem. Ha tehát akár 7-8 év elteltével jut a tudomásodra egy igény, mely szerint tulajdonnal bírsz pl. egy ingatlanon, azt ennyi idő múltán is érvényesítheted, bár az 5 év már bőven eltelt. Az ilyen eljárások indításához azonban feltétlenül vedd igénybe jogi szakember (ügyvéd) segítségét, hogy mindent jól csinálj, a megfelelő időben.

Szerintem: inkább ne várj az aranyhalra, hanem kérdezz ügyvédtől.

Ha kérdésed van, kérlek a saját egyedi, egyszeri és kivételes ügyedben NE itt a kommentekben keresd ügyed megoldását. Nem fogunk válaszolni.  Ez a cikk ugyanis nem azért született, hogy telefonszámla, diákhitel vagy adótartozásod ügyében segítsek szabadulni adósságodtól, hanem azért, hogy megértsd az elévülés jogi jellegét és azt: minden ügy más. Így ha a saját ügyedben volt már ügyvéded, kérlek nyugodtan menj vissza hozzá, és tőle kérdezd meg, mi lesz a számodra legjobb megoldás. Az én ügyvédi irodám cégeknek segít, saját követeléseiket behajtani másoktól. Bővebben a behajtásokról ITT olvashatsz, ha Te is cégvezető vagy. Várlak!

Hogyan oldd meg jogi problémáidat? Szerintem 5 egyszerű lépésben csináld.

Tudom, tudom, hogy sokszor a legeslegnehezebb éppen az, hogy konkrétan beazonosítsd, leírd, felfogd, mi is a problémád lényege valójában. Mégis próbáld meg! Kezdd ezzel. Nagyon fontos. Ha nem megy egyedül, beszéld meg valakivel, akiben bízol. Tehát:

1./ Fogalmazd meg konkrétan, mi is a problémád! Ha ez sikerül, máris megoldottál valamit, hiszen kizártál mindent, ami nem probléma, eddig mégis aggódtál rajta, akár családi gondról, akár céges problémákról van szó.

Vajon mi jöhet ezután? Már tudod, min rágódsz, mi az ami zavar. De nem tudod, mekkora a megoldandó feladathalmaz. Akkor:

2./ Mindig meg kell határoznod azt is, hogy összetett vagy egyszerű problémával állsz-e szemben. Ha ugyanis összetett problémával állsz szemben, akkor a legegyszerűbb az lesz, ha szétszeded darabokra. És minden egyes részproblémát is pontosan fogalmazz meg a magad számára. Ez szerintem azért fontos, hogy Te magad is átlásd a helyzetet. Ellenkező esetben vaktában csapkodsz és sötétben vergődsz majd… Ügyvédként a jogi ügyek megoldásakor mi is a kollégáimmal ugyanígy csináljuk. Nekünk minden esetre beválik ez a módszer.

Már tudod a problémádat, szét is szedted darabkákra, hogyan tovább?

3./ Mindezek után már el is kezdheted felállítani a megoldási javaslatokat, az ügy egészét, és az egyes részleteit illetően egyaránt. A megoldási javaslatokat állítsd sorrendbe, és logikusan zárj ki minden olyan ötletet, ami nem vezet a probléma TELJES megoldásához. Sokszor az egész megoldása nem azonos a részmegoldások összességével, hiszen közben változások is bekövetkezhetnek, vagy éppen valamely részprobléma megoldásával válik egy korábbi gond semmissé.

Ha már néhány részproblémát elkülönítettél, sőt, meg is oldottad, netán korábbi problémák is ezáltal megszűntek, jöhetnek a szakértők is. (Jogi ügyeimben néha én is kérek ám véleményt könyvszakértőktől vagy éppen építész szakértőtől.) Szégyen a futás de hasznos. Én ugyanígy vagyok a kérdezéssel.

4./ Állapítsd meg, hogy valamely feladat megoldásához szükséged van-e olyan személyre, aki jobban ért a témához nálad. Ha igen, azonnal keresd meg, és kérj tőle tanácsot. Majd a kapott jó tanácsot fogadd is meg. Ha nincs szükség ilyen emberre, kezdd el a megoldást magad, bár lehet, hogy ez lesz a legnehezebb majd. A külső szemek általában frissebben, jobban nézik a Te problémádat is, és másképp gondolkodva töprengenek majd el róla.

Képzeld: én is “csak” ügyvéd vagyok, és nem könyvvizsgáló, sőt mégcsak nem is ingatlanforgalmi szakértő vagy alkotmánybíró. Ha valamihez nem értek, magam is szakértőhöz fordulok, tőle kérdezek. A bírók is a perekben ezért rendelnek ki igazságügyi szakértőt egy-egy bonyolultabb esetben.

Ha pedig a végére értél, jöhet a legkellemesebb rész, az utolsó, ötödik lépés:

5./ Sose felejtsd el összegezni az eredményt, és az összeírt feladatok közül minden egyes megoldott problémát kihúzni a listádról. Így egyszerűen fogod nyomon követni, milyen tennivalók vannak még hátra. Ne keseredj sosem el, mindig gondolj arra: hamarosan az egész dolog lezárul majd és vége lesz!

A listád leürült? GRATULÁLUNK! Vélhetően magad és szakértő tanácsnokaid közreműködésével nemcsak feltérképezted, megtervezted, de meg is oldottad az addig téged nyomasztó gondokat. Ha bármikor ezután egy újabb problémahalmazzal kerülsz majd szembe, csináld végig még egyszer, ugyanígy.

Ugye ez így leírva, végiggondolva, már nem ördöngösség?! TUDNOD KELL: ügyvédként mi is ugyanígy kezdünk hozzá egy-egy új ügy feldolgozásához, egy-egy új problémahalmaz megoldásához. Nekünk is beválik, ezért tanácsolom Neked is.

No akkor vágj bele! Ha pedig kérdeznél a szakértőktől is ingatlannal vagy cégeddel kapcsolatos problémádról, azt is megteheted ezen a kérdőíven. Megnyugtató megoldásokat kívánok Neked!

Jóhiszemű joggyakorlás? Joggal való visszaélés? Melyiket válasszam?

Mindig megdöbbenek, amikor a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség teljes hiányát tapasztalom polgári jogi ügyekben, helyette a joggal való visszaélést látom. Pedig ezek az alapelvek – melyek valljuk be, alapvető erkölcsi értékeket is képviselnek (tehát ha nem lennének paragrafusba foglalva, akkor is be kéne tartani őket!) – még a Polgári törvénykönyvünkben is benne foglaltatnak. És benne lesznek a hamarosan hatályba lépő új polgári jogi kódexünkben is

Ritkán idézek jogszabályszöveget ezen a blogon, éppen azért, hogy a jogszabályváltozásoktól teljesen független, hosszan tartó tanácsokat és ötleteket adhassak azoknak is, akik majd csak holnap olvassák írásaimat. Ezúttal mégis kivételt teszek. Azért, hogy adott helyzetben Te is Kedves Olvasóm akár innen is hivatkozhass a legfontosabb polgári jogi alapelvekre ügyeid intézése során.

.

Nézzük sorjában. Kezdjük azzal, hogyan is szól a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség alapelve a polgári jogban: “A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.” Ez azt jelenti tehát: mindig tartózkodni kell(ene) a csalárd gondolkodástól, a másik megtévesztésétől, a rosszhiszemű taktikázástól, és még a megtévesztés, kényszer jogellenes bevetésétől is, akár szerződések, akár viták, akár megállapodások aláírásakor, kezdeményezésekor vagy éppen felmondásakor.

.

És vajon mit jelent a joggal való visszaélés tilalma? “A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.” Nagy szavaknak tűnnek ezek, de gondolj bele konkrétan. És máris megérted. Ne úgy alkalmazd egy jogosítványodat, hogy az másnak csak kárt okozzon. Ne úgy élj egy jogoddal (pl. fellebbezés, felmondás, nyilatkozat, hozzájárulás kiadásának joga stb.), amellyel csak hátrányt okoznál valakinek. Illetéktelen előnyre szintén ne apellálj, és ezt elvárhatod mástól is, azaz fel is szólíthatod az ilyen magatartás abbahagyására, éppen ezen Polgári törvénykönyvbéli szabályok alapján.

Az eddigiek alapján most már remélem el tudod képzelni, miért ragadhattam tollat, és mi mindent látok, tapasztalok nemcsak az ügyvédi irodámba beérkező ügyekben, hanem a médiában, a sajtóhírekből felvillanó esetekben is.

.

Engedd meg végül, hogy megosszak veled egy harmadik szabályt is, ami az előbbiekről azonnal eszembe jutott. És máris látod, miért tartom ezt is fontosnak. Idézem ismét a Polgári törvénykönyvet:  “Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat…” Én mindig azt  mondom: a jog és a józan ész nem áll távol egymástól. Ugye látod ebből a rendelkezésből is ugyanezt?  Van egy társadalmilag elvárható normális viselkedés, amelyhez mindenkinek jó volna alkalmazkodni. Különben az emberiség egyedi, individuum tagjai nem férnének meg egymás mellett, békében. Ha pedig jogellenesen jártál, és ebből még gazdagodnál is, arra természetesen  nem hivatkozhatsz majd a vagyoni előnyök megszerzése céljából. Természetesen más sem teheti ezt.

Mivel is búcsúzhatnék mindezek után? Érvényes és működő, jó érzéssel teli megállapodásokat kívánok. Valamint azt, hogy tapasztalatokat csak az együttműködésben és a jóhiszemű joggyakorlásban szerezz majd, mert szerencsére Te ilyen emberekkel vagy körülvéve.  Ha pedig a szerződéses nyilatkozatokról, vagy éppen a szerződés felmondásáról is szívesen olvasnál hasonló stílusban, itt böngéssz tovább: www.szerzodesugyveddel.hu

A birtokvédelem az ingatlantulajdonos ellensége?

A birtokvédelem kifejezés értelme alapján joggal gondolhatnánk, hogy valamilyen védelmet jelent az ingatlan tulajdonos számára. Ám bizony vannak vitás helyzetek, amikor a jogait védő ingatlantulajdonosra fegyverként szegeződik egy birtokvédelmi eljárás.

Birtokviták bérlő és tulajdonos közt. (drnemethlaw.hu)

Hogyan lehetséges, hogy a birtokvédelem a tulajdonosra nézve hátrányos?

A birtokvédelmi eljárás mindig elsődlegesen azt a személyt védi, aki az ingatlanban ténylegesen belül van, azaz annak birtokában van. Jogszerűen vagy anélkül? Ez itt még nem lehet kérdés. A birtokvédelmi vizsgálat egyetlen célja az ugyanis, hogy megállapítsák, hogy a tényleges birtokost a birtoklásában vajon zavarta-e valaki. Az nem, hogy miért…

 

A birtokvédelmi eljárásról azonban sokan nem tudják, hogy az eljárás kezdeti szakaszában (tehát a hatóság előtti és nem a bíróság előtt ügyszakban) csakis birtokkérdéseket jogosult vizsgálni a jegyző. A tulajdonjogi vitákba nem lehet belemerülni a vizsgálat során.

Milyen viták során merülhet  fel a birtokvédelmi eljárás mint a tulajdonos elleni fegyver?

- bérleti szerződés azonnali felmondása pl. rongálás miatt, és a bérlő ellenáll…
– bérnemfizetés miatti felszólítás, felmondás, és a bérlő ellenáll…
– visszavont ingatlan ajándékból felszólítás a kiköltözésre, de nem történik meg…
– zárcsere kockázata, önhatalmú kilakoltatási kérdések…
– a felújítási munkálatok és azok elszámolása miatti viták, nincs kiköltözés, mehet a felszólítás… stb.stb.

 

Mit tehetsz, ha ingatlantulajdonos vagy, és nem akarsz  hibát elkövetni ebben a küzdelemben?

A birtokvédelmi vitára mindig készülni kell. Ez a jognak egy olyan ingoványos területe, ahol még akkor is könnyen és gyorsan veszíthetsz, ha egyébként jogilag igazad van.
Ha neked jogod van tulajdonosként az ingatlanodba beköltözni, és a felmondásod is szerinted jogszerű volt, csak éppen azt a másik fél vitatja, akkor a jogcím vizsgálati kérdésekre csak a birtokvédelmi határozat fellebbezésének a bírósághoz történő beérkezését követően lesz mód.(Megelőzésképpen pl. foglaltasd közjegyzői okiratba a szerződésedet. Ez kicsit költségesebb lesz, mint egy sima szerződés,  de ha vita keletkezik a bentlakóval, ez egy gyorsan végrehajtható okirat, amivel adott esetben a kiürítést megoldhatod, ahelyett, hogy végeláthatatlan birtokvitába bonyolódnál.)

 

TEHÁT:  birtokvédelmi határozat ellen mindenképpen fellebbezést kell benyújtani, ha nem kaptál igazat! És el kell menni a bíróságra is érvényesíteni a tulajdonosi jogaidat.

 

Kérdések, melyek talán már most is felmerülnek benned?

Hogyan tegyem ki a nemfizető bérlőt az ingatlanomból?

Mit tehetek és mit ne tegyek szenvedő tulajdonosként?

Mire jó a birtokvédelem és mire nem lesz jó egyáltalán?

Meddig tűrjem a jogaival visszaélő bérlő mulasztásait?

Vajon mikorra és hogyan tudom majd kiebrudalni az adóst az ingatlanomból?

Ezt a cikket is olvasd el, ha ilyen gondolatok foglalkoztatnak!

Előfordulhat tehát, hogy hiába van szigorúan jogilag nézve igazad, a birtokvédelmi eljárásban ezt mégsem tudod gyorsan érvényesíteni. Ezért alkalmazzák a jogcím nélküli birtoklók előszeretettel a birtokvédelem intézményét (sokszor ügyvédi tanácsra is akár – hiszen ezeket a jogi nüanszokat szerintem elég nehéz egyedül kilogikázni…), mert így ez időhúzásra és költség okozásra időlegesen kiváló eszköz, és kihasználják, hogy ebben az eljárásban a jegyző nem jogosult a valódi jogcímek vizsgálatára. De ami késik, nem múlik, tartja a hasznos mondás.

 

Mit mond a jog a birtokvitáról?

A birtokvédelemről mit mond a jogszabály? Van-e külön törvény erre is?

Igen hogyne, külön kormányrendelet szól erről a jegyzői eljárásról. És bár a Polgári törvénykönyv szerint is a tulajdonost megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga, mégis kialakulhat a vita, amelyre nézve ez a kormányrendelet ad lehetőséget a jegyző előtti eljárás indítására.

A birtokvédelmi eljárást követő bírósági pernek lesz majd végül a célja az, hogy megállapítsa azt: vajon a tulajdonos vagy a birtokvédelmet kérő birtokosnak van-e jogszerű indoka (jogalapja) arra, hogy az ingatlan birtokában legyen. Ahhoz, hogy megtudjuk, ki nyert, meg kell várni a jogerős ítéletet. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló jogszabály pedig mindaddig azt  mondja szó szerint:  “…A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le…” Tehát a bizonyítást kérni kell és minden bizonyítékot csatolni, előadni szükséges.

Van-e végső megoldás?

A cél a Neked megfelelő jogerős ítélet, ugye? A bírósági pernyerést azzal tudod leginkább elősegíteni (már a birtokvédelmi jegyzői eljárásban is), hogy bár a jegyző nem lesz tekintettel a jogalapodat megalapozó irataidra, indokaidra, mégis ezeket már ebben az eljárásban csatold az ügy iratai közé, hiszen a körülményekhez tartoznak. (Persze a legjobb az volna, ha az ügyvédedet is bevonnád ebbe az eljárásba, sokat segíthet Neked! Ha nincs ügyvéded, tőlem is kérhetsz egy konzultációt, itt érdeklődj a konzultáció díjáról, ha komolyak a szándékaid és valóban igényled a szakértő segítséget, mert életet menthet: 06 (1) 225 3041))

A jegyzőnek is az ügy összes körülményére tekintettel kell majd meghoznia a döntését, még akkor is, ha nincs is joga a jogalap kérdésében dönteni, csak a tényleges birtokállapotot vizsgálhatja. A jegyző a határozatában sok mindenről rendelkezhet, ez is nagyban függhet minden előadásodtól. És légy türelemmel. Ha valami, akkor a birtokvédelem tényleg a taktikák és a stratégiák világa, pláne, ha nagy értékű ingatlan a tét. Keményen kell küzdened!

Ezt a cikket is olvasd el: Hogyan rakd ki a nemfizető bérlőt az ingatlanodból!