KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Te már raktál ki nem fizető bérlőt az ingatlanodból?

És sejted-e, hogy például egy zárcsere a saját házadon jogszerűnek minősül-e?

Sokan nem tudják, hogy a tulajdonosnak zálogjoga van a bérlő holmijain. De még  azt sem sejtik, hogy vajon ki kell-e várni a nem fizető bérlő elzavarása előtt a  felmondási időt, vagy másnap kitehető? Pedig ezek mind-mind olyan  kérdések, melyek joggal foglalkoztatják mindazokat, akik olyan szerencsés  helyzetben vannak, hogy vagyontárgyukat bevétel  céljából másnak adják át használatra, azaz bérbe adják.

Igen, meglepően hangzik, de még a nem fizető bérlőnek is van némi joga a  bérleti szerződése alapján. Ez igaz a lakás bérlőjére, de még az autó vagy az ipari  eszköz használójára is.

Milyen joga van a nem fizető bérlőnek? A bérleti díj nem fizetés esetén is a szerződést előbb fel kell mondani, majd a jogszabályok által biztosított felmondási idő után tudod csak a bérelt eszközt vagy ingóságot visszakérni, mindeddig a bérlő magánál tarthatja a használt dolgot. (Természetesen ettől még tartozik neked a bérleti díjjal és az így okozott károkkal is…)

Aki gondosan jár el, természetesen már a szerződés aláírásakor okosan köti ki ilyen esetekre a felmondási szabályokat és a dolog vagy az ingatlan visszaszolgáltatásának szabályait, ebben egy ingatlan- és bérleti szerződésekben jártas ügyvéd sok-sok okos és jól hasznosítható tippet tud adni Neked is.

Na jó, mondok máris egy példát Neked, melyet alkalmazhatsz akár holnaptól a bérleti szerződésedben:

 – ha pl. előre kikötöd, hogy a bérleti vagy használati díj nem fizetése esetén a tulajdonos az első felszólítással egyidejűleg jogosult a dolgot visszavenni és követelni az elmaradt bérleti díjon kívül a szerződés meghiúsulási kötbért is, ez máris erősebb tulajdonosi pozíciót jelent, mintha erről az esetről a szerződésben egyáltalán nem beszélnél;

Az ingatlan visszavétele azonban nem ilyen egyszerű, mert fontos jogszabályokat kell szem előtt tartanod, nem köthetsz ki jogellenes kikötéseket, és még a zárcserével is csak óvatosan apellálj! Viszont van 1-2 technika, melyet bevethetsz a nem fizető bérlőid ellen.

Csak jogszerű szerződéssel a kezedben intézkedj! Ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződést csak a helyiségek bérletéről szóló törvénnyel összhangban lehet megírni. Ha a bérlő nem fizet, fel kell szólítani a fizetésre, és csak az ebben a felszólításban megadott határidő  sikertelen lejárata után van mód a felmondásra. (…a 2012-es szabályok szerint erre is csak a lejárt bérleti díj hónapját követő hónap utolsó napjára.)  Bizony. Ez tehát nem megy gyorsan.

.

Köss ki lelakható kauciót! Hiszen ha több havi kauciót kötöttél ki már az aláíráskor, amit be is szedsz időben a bérlőtől, és meg is állapodsz vele abban, hogy a kauciót a bérleti díjba be lehet számítani, ebben az esetben olyan mintha nem is volna késedelem a bérlő részéről. A kaucióból levonhatod a bérleti díjat, a szerződést nem kell  felmondani, de a bérlőt azonnal fel kell szólítanod a kaució visszapótlására. (Hiszen így nem marad a kaucióból majd arra, amire az eredetileg való: a kiköltözéskor az ingatlanban esett károk megjavítására. Erre ügyelned kell!)

A kaució lelakhatósága tehát egy egyszerű eszköz erre a problémára, de tudnod kell, hogy ha ebben előre nem állapodnak meg, ez bizony nem lesz automatikus.

Mit mérlegeljen a tulajdonos a kilakoltatás előtt? A következők között kell egy ingatlan tulajdonosnak döntenie, ha a bérlője nem fizet és nem is hagyja el az ingatlant:  inkább a bentlakó bérlőnek könyörögjön, hogy legyen szíves visszaadni az akár 50-100 milliós ingatlant, vagy kirakja, tudja, hogy majd egy vita esetén nem lesz igaza, de gyorsan lép, és máris az ingatlanába kerül, rögtön kiadja egy új bérlőnek és “kitermeli” az előző bérlőnek okozott kárt. (Ne feledd: a kiürített holmikon is mint bérbeadónak jelzálogod van, de  a kitett bérlő tulajdonát meg kell őrizni, leltárral együtt. Persze tárolási díjat is lehet felszámolni, hiszen a bérlő holmijaira vigyáznod kell akkor is, ha bedobozoltad a dolgait és egy raktárban vagy tárolóban őrizgeted…. Beszéljünk, ha ilyen ügyed van, látod, van pár ötletem!)

Jogszerűtlen kikötésekkel sokan próbálkoznak: van aki előre aláírattatja a bérlővel, hogy kilakoltatás esetére még a birtokvédelmi jogáról is előre lemond, és semmilyen igényt nem érvényesít majd a zárcsere és a kipakolás esetén. Ez persze nem jogszerű, de talán érted, hogy a tulajdonos fenti dilemmája érdekében mindenki mindennel próbálkozik. A perek sajnos sokáig tartanak, az ügyvédek drágák, mindenki igyekszik saját maga ügyeskedni vagyona védelme érdekében.

Ha a bérlő nem költözik ki, a tulajdonos pedig nem teszi ki,  akkor marad a bírósági kiürítési per, de ehhez már tényleg kéne ügyvéd is (bár szerintem az előzőekben leírtak során is elkél a jogi segítség – mert ezzel a károkat lehet csökkenteni, melyeket a kiürítéssel  okozna magának a tulajdonos…)

Foglaljuk össze, mit is tehetsz, ha a bérlőd nem fizet:

i) jó szerződéssel, jogszerű szerződéssel sikeresebb lehetsz a kiürítésben is;

ii) kérd ki előre az ingatlanos ügyvéded véleményét, már a szerződés aláírása előtt (ő biztosan gondol majd a vitára is!);

iii) köss ki lelakható kauciót, hiszen ez nem automatikus, így elkerülöd az elszámolási vitákat is;

iv) lépj időben és mérlegeld a tulajdonosi kockázataidat a  zárcsere, a  felmondás, a kiürítési per és a kártérítés szempontjaiból.

 Ha ingatlanbérbeadó vagy, és éppen vitatkozol a bérlőddel, de nem akarsz parázsra futni, tűzön járni, jogellenesen kárt okozni magadnak, kérdezz tőlem, szívesen együtt gondolkodom Veled ebben az ügyedben, sőt, még a rossz bérleti szerződésedet is javíthatom egy kicsit, hogyan jobban védje a vagyonodat! ITT A KÉRDŐÍV, ezen kérdezhetsz on-line. HABÁR: lehet, hogy ha Te már itt olvasgatsz, neked egy személyes konzultáción kidolgozott villámstratégia kellene vezető ügyvédünktől. Hívj engem, azaz hívd dr.Németh Gabriellát: 06 (1) 225 3041 (H-Cs: 9,00- 16,30h vagy P: 9,00 – 14,00h között).

Hogyan oldd meg jogi problémáidat? Szerintem 5 egyszerű lépésben csináld.

Tudom, tudom, hogy sokszor a legeslegnehezebb éppen az, hogy konkrétan beazonosítsd, leírd, felfogd, mi is a problémád lényege valójában. Mégis próbáld meg! Kezdd ezzel. Nagyon fontos. Ha nem megy egyedül, beszéld meg valakivel, akiben bízol. Tehát:

1./ Fogalmazd meg konkrétan, mi is a problémád! Ha ez sikerül, máris megoldottál valamit, hiszen kizártál mindent, ami nem probléma, eddig mégis aggódtál rajta, akár családi gondról, akár céges problémákról van szó.

Vajon mi jöhet ezután? Már tudod, min rágódsz, mi az ami zavar. De nem tudod, mekkora a megoldandó feladathalmaz. Akkor:

2./ Mindig meg kell határoznod azt is, hogy összetett vagy egyszerű problémával állsz-e szemben. Ha ugyanis összetett problémával állsz szemben, akkor a legegyszerűbb az lesz, ha szétszeded darabokra. És minden egyes részproblémát is pontosan fogalmazz meg a magad számára. Ez szerintem azért fontos, hogy Te magad is átlásd a helyzetet. Ellenkező esetben vaktában csapkodsz és sötétben vergődsz majd… Ügyvédként a jogi ügyek megoldásakor mi is a kollégáimmal ugyanígy csináljuk. Nekünk minden esetre beválik ez a módszer.

Már tudod a problémádat, szét is szedted darabkákra, hogyan tovább?

3./ Mindezek után már el is kezdheted felállítani a megoldási javaslatokat, az ügy egészét, és az egyes részleteit illetően egyaránt. A megoldási javaslatokat állítsd sorrendbe, és logikusan zárj ki minden olyan ötletet, ami nem vezet a probléma TELJES megoldásához. Sokszor az egész megoldása nem azonos a részmegoldások összességével, hiszen közben változások is bekövetkezhetnek, vagy éppen valamely részprobléma megoldásával válik egy korábbi gond semmissé.

Ha már néhány részproblémát elkülönítettél, sőt, meg is oldottad, netán korábbi problémák is ezáltal megszűntek, jöhetnek a szakértők is. (Jogi ügyeimben néha én is kérek ám véleményt könyvszakértőktől vagy éppen építész szakértőtől.) Szégyen a futás de hasznos. Én ugyanígy vagyok a kérdezéssel.

4./ Állapítsd meg, hogy valamely feladat megoldásához szükséged van-e olyan személyre, aki jobban ért a témához nálad. Ha igen, azonnal keresd meg, és kérj tőle tanácsot. Majd a kapott jó tanácsot fogadd is meg. Ha nincs szükség ilyen emberre, kezdd el a megoldást magad, bár lehet, hogy ez lesz a legnehezebb majd. A külső szemek általában frissebben, jobban nézik a Te problémádat is, és másképp gondolkodva töprengenek majd el róla.

Képzeld: én is “csak” ügyvéd vagyok, és nem könyvvizsgáló, sőt mégcsak nem is ingatlanforgalmi szakértő vagy alkotmánybíró. Ha valamihez nem értek, magam is szakértőhöz fordulok, tőle kérdezek. A bírók is a perekben ezért rendelnek ki igazságügyi szakértőt egy-egy bonyolultabb esetben.

Ha pedig a végére értél, jöhet a legkellemesebb rész, az utolsó, ötödik lépés:

5./ Sose felejtsd el összegezni az eredményt, és az összeírt feladatok közül minden egyes megoldott problémát kihúzni a listádról. Így egyszerűen fogod nyomon követni, milyen tennivalók vannak még hátra. Ne keseredj sosem el, mindig gondolj arra: hamarosan az egész dolog lezárul majd és vége lesz!

A listád leürült? GRATULÁLUNK! Vélhetően magad és szakértő tanácsnokaid közreműködésével nemcsak feltérképezted, megtervezted, de meg is oldottad az addig téged nyomasztó gondokat. Ha bármikor ezután egy újabb problémahalmazzal kerülsz majd szembe, csináld végig még egyszer, ugyanígy.

Ugye ez így leírva, végiggondolva, már nem ördöngösség?! TUDNOD KELL: ügyvédként mi is ugyanígy kezdünk hozzá egy-egy új ügy feldolgozásához, egy-egy új problémahalmaz megoldásához. Nekünk is beválik, ezért tanácsolom Neked is.

No akkor vágj bele! Ha pedig kérdeznél a szakértőktől is ingatlannal vagy cégeddel kapcsolatos problémádról, azt is megteheted ezen a kérdőíven. Megnyugtató megoldásokat kívánok Neked!

Szigeteletlen ház, rossz csövekkel teli lakás – csapdák és kockázatok ingatlan vásárlásakor…

Lakás és házvásárlásnál az egyik legfontosabb teendőd: még az adásvételi szerződés aláírása (tehát a foglaló kifizetése) előtt,  jó alaposan, egyedül is, ketten is, hárman is, szakértővel és szakértő nélkül is, reggel is, este is, alulról is, felülről is megszemlézni az ingatlant. Aztán mégegyszer. Ne spórolj a megtekintéseken, mert jobban jársz. Akár még el is kérheted a legutóbbi felújítás dokumentációját is az eladótól (építési engedély, kiviteli terv, vagy a vállalkozó költségvetése, ajánlata stb), mert abból sok minden kiderül majd.

Miért tanácsolom ezt Neked, kedves olvasó?

Mert az építési szavatossági ügyekben a jog sajnos csak lassan nyújt megoldást a felületesen átvizsgált ingatlan hibáira, és az elszenvedett kellemetlenségek kompenzálására, ha már kifizetted az ingatlant (és a nevedre is kerül).

Nézzük, miért nem gyorsak a szavatossági igényekre alapított perek?

1.) Szakértő kell: Az építési szavatossági kérdésekben szinte kivétel nélkül igazságügyi szakértői véleményre lesz majd szükség a hibák súlyának és a javíthatóság költségeinek megállapítására. Mire a szakértőt a bíróság kirendeli, majd ő az állásfoglalását elkészíti, majd arról a felek vitatkoznak, majd újabb szakértői véleményt kérnek (vajon ő is azt mondja-e amit a kolléga…stb) addigra sok víz lefolyhat a Dunán…

 

2.) Érdekellentét az eladóval: A perindítást megelőzően kiküldött felhívások, egyezségi kérések az eladó felé a legtöbbször nem nyújtanak azonnali megoldást, hiszen az eladó szabadulni akart ingatlanától, és örült, hogy valaki megvette. Nemhogy még visszavegye vagy éppen fizessen érte. Ebben az esetben az egyezségek – ha létrejönnek – leginkább az utólagos árengedményi összegre jöhetnek létre, erre kell törekedni.

.

3.) Rejtett hiba volt? Végül de nem utolsó sorban: a legnehezebb eldöntendő kérdés az: a felmerült hibák (nincs aljzatszigetelés, hiányzik a kéményből valami, a falban ócska, régi csövek futnak stb.) vajon tudott vagy rejtett hibák-e? Nem  mindegy ugyanis, hogy az eladó tudva vagy vétlenül sózta ránk a hibákat is az ingatlannal együtt. Ez a körülmény a polgári perben és az azt megelőző egyezési kísérletek folyamán is kellő hangsúllyal fog bírni.

Remélem látod már, hogy igencsak megéri alaposabban körülnézni kint és bent is, ha lakás vagy ház vásárlását tervezed.

Mit tegyél, ha nem várt hibákat fedeztél fel utólag, melyek jelentős többletköltséget okozhatnak a felújításnál, melyet nem terveztél?

  1. Írd össze a hibákat, csinálj egy listát és döntsd el: mi az amit kockázatként magadra vállalsz, de mi az amit nem.
  2. Kérj egy kivitelezési költségvetést, majd összesítsd a felmerült pluszköltségeket.
  3. Próbálj megegyezni az eladóval, hogy mely összegeket vállalja át helyetted. (Ha van egyezségi készség, azonnal írjatok egy rövid megállapodást erről – összegekkel és fizetési határidőkkel).
  4. Ha szóba se áll veled, fordulj szakértőhöz. Ügyvéddel konzultálj arról, hogy a fennálló helyzetben a jog eszközeivel mit tudnál és mit nem tudnál érvényesíteni.
  5. Ezután eldöntheted, pert indítasz-e, tovább próbálkozol egy csökkentett összegű egyezséggel vagy hagyod a csudába az egészet.

És hidd el: nem vagy egyedül, ha egy ilyen helyzetbe futottál. Ügyvédi tapasztalataim alapján tanácsolom a fentieket, mert a perek sokáig tartanak, nem olcsóak, és a komplex szakértői kérdésekben ritkán lesz egyértelmű az igazság. Próbálj ésszerű összegre egyezkedni, ez lehet a hatékony megoldás.

Ha lakás, ház vásárlását tervezed, vannak további tippjeim is ehhez, gyere velem ügyvédi irodám honlapjára, és olvasd el az ügyvédek által összeállított tipplistát itt!

Jó ingatlanvásárlást kívánok!

Egy életem, egy halálom…

Ennek az írásnak nincs más apropója, csakis az, hogy ma eszembe jutott valami. El is mondom Neked:

Te vajon már gyűjtöttél egy kis vagyont? Értékes a céged, fontosak számodra az ingatlanaid? No és még fontosabbak a gyerekeid, a családod? Van már lányod, fiad, vannak már utódaid, és szeretnéd a jövő nemzedékének is megtartani életed eredményeit, mindazt amit már megvalósítottál?

Téged, kedves Olvasó foglalkoztattak már ilyen vagy ehhez hasonló gondolatok a vagyonoddal kapcsolatosan?:

  • - Érdemes-e még életemben a gyermeknek ajándékozni az ingatlant?
  • - Érdemes-e végrendeletben alapítványt tenni?
  • - Kellene-e a házastársamat is feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban?
  • Tovább is van, mondjam még?:
  • - A cégem üzletrészét még életemben átírathatom a leendő örökösömre?
  • - Mit jelentene nem örökölhető életbiztosítási befektetést kötni?
  • - Mi lenne, ha a bankszámlám összegét az öröklés előtt máshol tartanám?
  • - Ha valakit végrendeleti örökösnek neveznék, attól még kell fizetni másnak is?
  • - Ha egy nagy ingatlant hagynék örökül, mibe kerül az majd az örökösnek? Lehet, hogy nem is jót teszek majd?
  • - Megérné-e adószakértővel konzultálni az öröklés pénzügyi terheiről?
  • - Megkérdezzem a leendő örököseimet, hogy mit szeretnének?
  • - Vajon miben tudna egy  ügyvéd segíteni, ha előre szeretnék tervezni?

Ha igen, gondoltál már ilyesmire, akkor megnyugtatlak: nem vagy egyedül. Sőt: meg is dícsérlek, mert bátor vagy, és mersz előre gondolkodni a jövődön. Mindenkit csak bátorítani tudok arra, hogy még életében gondolkodjék el azon a kellemetlen pillanaton: mi történne, ha holnap váratlanul el kellene hagynia ezt a világot. Mi történne jogilag és pénzügyileg? Mit hagyna a szeretteire, mennyi intézendőt, tisztázatlan helyzetet, és mennyi váratlan és felesleges kiadást és szervezést.

De vajon ha nincs is a neveden a kocsid!? A barátnődre írattad a nyaralót… A céged – bizonyos okokból – a sógorkomára került bejegyzésre… Netán a haverod külföldi széfjében pihen a dugidevizád? Szerinted ezek a vagyontárgyaid valaha eljutnak majd a gyermekedig?

No és ha a gondolatig eljutottál, tettél is valamit?

Hogy mit? Megtervezted-e a vagyonod, a céged átszállását egy váratlan helyzetre? Gondolj csak bele: ha hirtelen nem leszel, már nem tudsz ám gyorsan iratokat aláírni! Nincs több pillanat, csak a meglévő iratokból tudnak majd a szeretteid, a közjegyzők és az ügyvédek dolgozni.

Ne vess meg érte kedves Olvasó, de nekünk ügyvédeknek mindig kell(ene) mindenre gondolnunk, így az ehhez hasonló kérdéseket is fel kell tennünk 1-1 személyes konzultáción. Jobb egy távoli lehetőségre előre gondolni, mint kellemetlenségek tömkelegével megterhelni azokat (egyébként majd a legváratlanabb pillanatban!), akiket szeretünk, és akiknek leginkább csak adni szeretnénk.

Ennek az írásnak nem volt más apropója, csakis az, hogy ma eszembe jutott: egy ügyvéd sokszor büntetlenül kimondhat kellemetlennek tűnő gondolatokat is egy család életében, melyeket nem biztos, hogy otthon a vacsora asztalnál bárki bevállalna. Pedig milyen hasznos volna (jogilag és pénzügyileg biztosan!).

Kérdezz itt, ha foglalkoztatnak hasonló gondolatok Téged is, és jelentős vagyont szeretnél megóvni a családodnak.

Miért nem működnek a társasházak? Mert a tulajdonosok…

…nem viselkednek tulajdonosként. Az én ügyvédi tapasztalataim szerint legalábbis elég sokszor, sok helyzetben így tűnik.

Mit jelent az szerintem, ügyvédként, hogy tulajdonosként viselkedj, ha egy társasházban egy vagy több ingatlanod van?

Lássunk néhány konkrét példát:

1. Járj el a közgyűlésre az iroda vagy a lakás tulajdonosaként, mert csak ott tudod gyakorolni tulajdonosi jogaidat. Ha a többség eljár, akkor tényleg nem a kisebbség fog dönteni a többségi ügyekben, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűléseken. Ha soha nem mégy el, vajon mire alapozod majd felháborodásodat, ha valami nem tetszik…

 

 

2. Vállald el a Számvizsgáló Bizottsági tagságot, és így nemcsak kérdezhetsz a közös képviselőtől, de a közgyűlés elé tárt jelentésben jelezheted a tulajdonosi többségnek a hibákat és a megoldási javaslataidat is. Tudom, hogy ez fáradtság, de hidd el, megéri. Elvégre az ingatlantulajdonod értéken tartása a végső cél, nem-de-bár?

 

 

3.) Ha sérti az érdekeidet a meghozott határozat, támadd azt meg, és vedd a fáradságot az ügyvéddel együtt a profi pereskedésre. Ha valóban van látható=bizonyítható tulajdonosi érdeksérelem, hidd el, a bíróság meg fogja semmisíteni a sértő határozatot… (2012. májusában az erre nyitva álló határidő: 60 nap a sértő határozat meghozatalának napjától számítva.)

 

4.) Ha a közös képviselő nem vagy nem jól teszi a dolgát, kérd számon a megbízási szerződésében lévő kötelezettségeket (vajon kötött vele a társasház ilyet??!!), mert különben nem fogja érezni a felelősséget a hanyag vagy felületes, mégis következmények nélküli munkájával kapcsolatban. Pedig az ő tevékenysége a tulajdonosnak kerülhet ám sokba!

 

Ugye látod már, mi lesz ennek a tulajdonosi szemléletnek az eredménye?

Az ingatlanod értékes marad, mert egy jól működő társasházban lesz…

Az ingatlanod értékes marad, mert egy gondos gazdálkodású társasházban van…

Az ingatlanos értékes marad, mert egy felelős tulajdonosokkal teli társasházban van…

Az ingatlanod értékes marad, mert vigyáz a pénzedre a közös képviselő…

Több ingatlan is van a tulajdonodban? Valamelyik társasházban gondok vannak a működéssel? Érzed, hogy ez nem lesz így jó, ideje változtatni? A vagyonod védelme fontos számodra, és nem engedheted meg a pazarló működést? Nem is láttad a közös képviselő megbízási szerződését? Nincs SzMSz-ed sem, azt sem sejted, hogyan kellene működnie a háznak? Sokat tartoznak a közös költséggel, Te viszont fizeted és ez így nem fair számodra? Nincs is kifüggesztett házirend?

Ingatlanügyekben jártas ügyvédeinktől bármikor kérdezhetsz, és kérhetsz egy fixdíjas személyes konzultációt, van jó pár ötletük a fenti témákban. (JÓ TUDNOD: mi a panelházak mostrum ügyeiben nem járunk el, csak akkor keress tehát fel bennünket, ha maximum 15-20 albetétnél kisebb társasházban van az ingatlanod.) Vedd fel a kapcsolatot kollégáimmal, és küldj be nekik egy kérdést ezen a kérdőíven, akár most rögtön. És legfőképpen nagyon köszönöm, hogy velem együtt gondolkodtál egy kicsit ezeket a számodra fontos kérdéseken. (A kérdőíven írd be majd, hogy a itt a Közérthető Jogi Blogban találtál ránk.)

Íme 4 egyszerű technika, ami ahhoz kell, hogy ingatlanod értékes maradjon!

Ügyvédi és ingatlan tulajdonosi tapasztalataim alapján mondhatom,  igen, van 4 egyszerű technika, amit ha betartasz, nem fog elértéktelenedni az ingatlanod a kezeid között. És ezek a tanácsaim igazak lakásra, házra, telekre és akár nagyobb (projekt)ingatlanegységekre is.

Ha már kíváncsi lettél, íme, megosztom veled is ezeket a technikákat, elvégre nem titok:

.

1) Mindig költs az állagmegóvásra.

Ha az ingatlanod tönkre megy, nem ér majd túl sokat a pénzed sem, amiért vetted. Az állagmegóvás még a Polgári törvénykönyv vagy a helyiségek bérletéről szóló jogszabály szerinti is a tulajdonos kötelessége. Értelemszerűen. Hiszen elsődleges tulajdonosi érdek az, hogy a meglévő, birtokolt vagyontárgyad értékes maradjon. Nosza, tégy érte!

2) Folyamatosan végezd/végeztesd el a napi karbantartást is.

Nemcsak az állagmegóvó nagyberuházások, hanem a napi karbantartás is szükséges ahhoz, hogy az ingatlanod értékes maradjon. Hiszen előbb csak ez romlik el, aztán majd az is. végül minden rossz lesz, ha nem vigyázol! Itt is igaz a sok kicsi sokra megy – elv. Figyelj az apró hibákra, és ha javítod őket, sosem lesz nagy galiba belőle.

3) Évente 1x ellenőrizd a tulajdoni lapot.

Én is megteszem. Mert ha hiszed, ha nem, néha olyan dolgok derülnek ki a földhivatalban, amire nem is gondolnál. Mondok néhány példát: kiderül, hogy valaki hamis szerződést nyújtott be az ingatlanodra (láttam már ilyet…), vagy te azt hitted, hogy a hiteled visszafizetésekor a bank törölte a jelzálogjogot, és lám-lám, mégis még mindig ott virít a tulajdoni lapodon. Az is előfordulhat, hogy az elhunyt szülő vagy nagyszülő haszonélvezeti jogát is elfelejtette a család törölni. Ha pedig valaha pereskedtél egy ingatlanon, kiderülhet akár az is, hogy a per már régen véget ért, a perfeljegyzés mégis ott ragadt a tulajdoni lapodon. Na ebből lehet galiba.  Ha viszont mindezt előre kideríted, nem akkor kell majd kapkodnod, amikor éppen a lakás vagy a ház eladását tervezed. Ehhez képest pedig csupán néhány ezer forintba kerül egy tulajdoni lap…

4) No és: használd vagy hasznosítsd a lakást vagy a házadat.

Nincs rosszabb üzlet egy kihűlt, benedvesedett, lakatlan ingatlannál. Lakj benne, vagy add ki bérlőnek, esetleg rendezd be irodának és ott üzemelj, netán engedd át a hasznosítást egy jótékony szervezetnek, amíg nincs jobb ötleted. Ha nem megy a hasznosítás, akkor inkább add el és fektesd másba a pénzedet. Olyan vagyonba, amit jobban esik kezelned. Mindenkinek más esik jól…

Remélem könnyű belátnod, hogy ez a 4 egyszerű gondoskodás az ingatlanod értékének megőrzését, így tehát vagyonod megmaradását szolgálja. Hiszen mi értelme úgy tulajdonosnak lenned, hogy nem óvod, amid van?! Ingatlanügyekben bármikor kérdezhetsz tőlem, ha munkaidőben felhívsz az irodámban, mert van még számos ötletem az ingatlanok kapcsán is: Tel.: 06 (1) 225 3041.

És segítségképpen van 4 ügyvédi tippem és néhány további ötletem is ahhoz, hogyan add ki biztonságosan ingatlanodat. Klikk a tippekhez, az ingatlan bérleti szerződésekhez. Sok sikert kívánok!

Van 5 hiba, amit majdnem mindenki elkövet az ingatlan adásvétel során?

Igen, ügyvédként bátram ki merem jelenteni, hogy van 5 olyan tipikus hiba, melyek közül egyet majdnem mindenki elkövet a lakás vagy a ház vásárlásakor, eladásakor. Mert az ingatlan adásvételt sokan annyira egyszerű ügyletnek gondolják - “…ááá, hiszen csak egy mintát kell kitölteni, nem? …ugyan már, lakást akárki tud venni! …ne viccelj, mit lehet egy tulajdonjog átírásnál elrontani?” és még sorolhatnám a gyakran hallott véleményeket -, hogy óvatlanul, túl hiszékenyen járnak el a saját ügyükben, még a nagy értékű házak, lakások vásárlásakor is.

Most rögtön vegyük sorra azt az 5 legfontosabb hibát ingatlan (adásvételi és más) szerződéseknél, amelyek szerintem még akár a tulajdonjog bejegyzését is meghiúsíthatják:

1. hiba, amit ne kövess el!   Ha az ingatlanszerződésben elírt, rossz adatokat hagysz (nem egyezik az igazolványaiddal), és aláírás előtt nem nézed át saját, személyes adataidat, akkor biztosan benne marad majd egy-két apró elütés is, ami később bonyodalmakat okozhat a jogaid  bejegyzésekor vagy kötelezettséged törlésekor (pl. hibás lakcímedre küldik majd a határozatod, amelyről így nem fogsz tudni).

2. hiba, ezt is kerüld el:   Ha az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát sem ellenőrzöd le a szerződés szövegében, a társasházi ingatlannál pedig nem ellenőrzöd az osztatlan közös tulajdoni hányadból a lakásodhoz, irodádhoz tartozó, téged illető rész nagyságát sem. Így pedig biztosan mindent megteszel annak érdekében, hogy ne legyél jogi biztonságban ingatlan adásvételi ügyedben… (pl. a társasházi alapító okirattal nem egyező számú lakásról szól majd a szerződésed – ezen is elbukhat egy tulajdonjog bejegyzés, pláne, ha az ügyvéd sem figyel az adatok beírásakor a szerződésedbe…)

3. tipikus hiba, megeshet veled is:  Ha eladó  vagy, és már azt megelőzően átadod a tulajdonjogot a vevődnek, mielőtt a vevő teljesen, hiánytalanul kifizette volna a vételárat. Így lehetőséget adsz a vevődnek arra, hogy a nevére kerüljön az ingatlanod, anélkül, hogy a teljes vételárat kifizette volna neked készpénzben vagy banki utalással… (ugye ezt nem is kell magyarázni…)

4. hiba, remélem nem a te hibád!   Ha még a tulajdonjogod átadása előtt, és a vételár kifizetése előtt birtokba adod a lakást, vagy az eladott házadat (lehetőleg aláírt birtokba adási jegyzőkönyv, leolvasott közműóraállások nélkül), abból nagy baj lehet. Ezzel is segítenéd ugyanis a vevődet abban, hogy a vételár teljes kifizetése nélkül, azaz vételártartozással, hátralékkal is hozzájusson az ingatlanhoz, sőt akár közmű rezsitartozást is felhalmozzon a beköltözés után. Ezzel elérheti minden tulajdonos azt is,  hogy csak keserves, hosszan tartó és drága jogi vitákkal, perekkel tehesse ki a saját ingatlanából a nemfizető személyt, céget, és helyette a keletkezett közműtartozásokat is befizethesse… (…hiszen a közmű cégek végső soron, előbb utóbb a tulajdonost perlik majd…)

5. hiba, láttam már ilyet is!  Bármilyen ingatlannal kapcsolatos szerződést kötöttél, ha a szerződéskötés után, az iratoknak a földhivatalhoz történő ügyvédi benyújtását követően (körülbelül 60-90 nap elteltével) sem kérdezel rá az eljáró ügyvédnél arra, hogy vajon érkezett-e már bejegyző vagy törlő határozat a saját ügyedben, hibát követsz el. Azaz nem ellenőrzöd: vajon végre  rákerült-e a nevedre, vagy lekerült-e a nevedről a megvett vagy eladott ingatlan, a megszerezni kívánt jog vagy kötelezettség.

A legtöbb ügyvéd alapos, és azonnal szól, ha érkezett válaszirat a földhivataltól. De lehet, hogy szabadságon van, vagy késik az ügyintézéssel, vagy elfelejti az ügyek tömkelegében a te szerződésed utánkövetését. (És gondolj csak bele: ha te magad sem tartod fejben ügyedet, magad is elősegítheted azt, hogy akár el se jusson hozzád időben mindazon információ, ami a saját ügyedben számodra fontos lenne…. (pl: ha időben megkapnád a határozatot, és abban esetleg hiba van,  időben tudnál kijavítást is kérni…))

Adtál vagy vettél már ingatlant? Házat, lakást, telket? Volt már valamilyen ingatlanjogi gixerben részed? Ráismertél a fenti hibákra?

Ha többet nem szeretnéd elkövetni azokat, és esetleg van még kérdésed, szívesen megosztom veled további tippjeimet is azzal kapcsolatban, hogyan tegyük még biztonságosabbá az ingatlanjogi ügyleteket, legyen szó adásvételről vagy akár ingatlan bérleti szerződésekről. Munkaidőben itt tudsz tőlem kérdezni: Tel.: 06 (1) 225 3041. (Majd mondd, hogy itt, a Közérthető Jogi Blogomban olvastad a telefonszámomat.)

Az ingatlan adásvételi szerződésről pedig még többet olvashatsz itt is, az on-line ügyvédi irodánkban.

Mit érdemes tudnod az ügyvédi letétről? Ügyvédi letét – csak ismert ügyvéddel…

Mire jó és mikor alkalmazható az ügyvédi letét?

Vannak olyan helyzetek, amikor a szerződő partnerek között még nem 100%-os a bizalom.  De mégis azt szeretnék, hogy a gazdasági ügylet létrejöjjön, lehetőleg a legnagyobb jogi biztonsággal. Milyen ügyletekről beszélhetünk? Pl. ingatlan adásvételi ügy,  kereskedelmi szerződések vagy éppen valamilyen bérleti szerződés kapcsán jöhet szóba az ügyvédi letét.  Ilyenkor tehát (bizalom híján) a felek maguk közé beékelnek egy ügyvédet, akinek az lesz a szerepe, hogy a  szerződésben leírt részletes feltételek megvalósulása esetén az abban foglalt koreográfia szerint fizesse ki vagy adja ki a szerződésben megnevezett félnek (ő lesz a letét jogosultja) a letétbe tett pénzösszeget vagy nagy értékű vagyontárgyat. Ebben a szituációban az ügyvéd lesz az ún. letéteményes, aki a letétet kapja. A letétet adja a letevő, aki pedig a végén megkapja majd a letett dolgot, őt pedig jogosultnak, vagy kedvezményezettnek hívjuk. Remélem, ez így érthető!


Van-e az ügyvédi letétkezelésnek díja, költsége?

Igen, van, de ez ügyenként eltérő lehet. A letétkezelő ügyvédi iroda saját díjszabása mondja meg, milyen költséggel kezeli majd a letétet. Ezt a feleknek be kell kalkulálniuk a letéti konstrukció finanszírozásába. (Pl. olyan megállapodás is lehetséges, hogy az ügyvéd nem kér letétkezelési díjat, viszont a letét kamatait ő használhatja fel. Minden megállapodás a kezelt összeg nagyságától, hozadékától függ….) Azonban általánosságban azt mondhatom: az ügyvédi letét kezelése mindig sokkal de sokkal kevesebbe kerül majd, mint amennyi előnyt nyújt a letétet alkalmazó partnerek számára.

Miért kérj mindig letéti igazolást?

Sose feledd: amikor a letét az ügyvédhez megérkezik, arról azonnal kérj egy letéti igazolást. Ezzel tudod ugyanis igazolni, hogy számodra valahol egy letét vár. Ügyelned kell arra, hogy a letéti igazolás ne csak azt tartalmazza, hogy mekkora összeg vagy milyen vagyoni érték került letevésre, hanem azt is, hogy annak kiadása mikor, kinek és milyen feltételek beállta esetén fog majd megtörténni. Ha az ügyvédi letéti igazolás ennél szűkszavúbb, nyugodtan kérd annak kibővítését, hiszen mindenkinek érdeke, hogy minél egyértelműbb és minél jobban tervezhető ügylet valósuljon meg. Ezt az igényedet már előre jelezd a letéti konstrukció kialakításánál (még a szerződés aláírása előtt), így nem meglepetésként, hanem jogos elvárásként merül majd fel részedről ez a plusz feltétel.

És mi az a 2 legfontosabb ügyvédi tanácsom, amelynek megfogadása nélkül szerintem nem képzelhető el sikeres ügyvédi letéti konstrukció?

1.) Csak általad ismert vagy megbízhatónak tartott ügyvédnél helyezz vagy helyeztess el letétet, lehetőleg olyannál, akivel már többször is volt pozitív tapasztalatod ügyeid intézésekor (netán már letétkezelésben is megszolgálta az ügyvéd a bizalmadat).

2.) Ha erre nincs módod, mert a másik fél ragaszkodik saját jogi képviselőjéhez, akit te még nem ismersz, akkor bízz meg a kollégában, de akkor is köss alapos ügyvédi letéti szerződést, és azt mutasd meg saját jogászodnak is. Így biztosan olyan megállapodás születik, amely nemcsak a felek teljeskörű akaratát tükrözi majd, hanem a “Több szem többet lát” hasznos elvének alkalmazásával majdnem minden hibalehetőség kiszűrésre kerülhet az aláírás előtt.

Ha megbízható ügyvédi irodát keresel egy letét kezeléséhez, kérlek ismerd meg ügyvédi irodámat is, és most klikkelj tovább erre a linkre.

Ügyvédi letéti ügyekben akár tőlem is kérdezhetsz személyesen, ha tanácstalan vagy, és szívesen elmondom neked is tapasztalataimat ebben a témában. Ezen a számon, munkaidőben érsz el: 06 (1) 225 3041. 

A birtokvédelem az ingatlantulajdonos ellensége?

A birtokvédelem kifejezés értelme alapján joggal gondolhatnánk, hogy valamilyen védelmet jelent az ingatlan tulajdonos számára. Ám bizony vannak vitás helyzetek, amikor a jogait védő ingatlantulajdonosra fegyverként szegeződik egy birtokvédelmi eljárás.

Birtokviták bérlő és tulajdonos közt. (drnemethlaw.hu)

Hogyan lehetséges, hogy a birtokvédelem a tulajdonosra nézve hátrányos?

A birtokvédelmi eljárás mindig elsődlegesen azt a személyt védi, aki az ingatlanban ténylegesen belül van, azaz annak birtokában van. Jogszerűen vagy anélkül? Ez itt még nem lehet kérdés. A birtokvédelmi vizsgálat egyetlen célja az ugyanis, hogy megállapítsák, hogy a tényleges birtokost a birtoklásában vajon zavarta-e valaki. Az nem, hogy miért…

 

A birtokvédelmi eljárásról azonban sokan nem tudják, hogy az eljárás kezdeti szakaszában (tehát a hatóság előtti és nem a bíróság előtt ügyszakban) csakis birtokkérdéseket jogosult vizsgálni a jegyző. A tulajdonjogi vitákba nem lehet belemerülni a vizsgálat során.

Milyen viták során merülhet  fel a birtokvédelmi eljárás mint a tulajdonos elleni fegyver?

- bérleti szerződés azonnali felmondása pl. rongálás miatt, és a bérlő ellenáll…
– bérnemfizetés miatti felszólítás, felmondás, és a bérlő ellenáll…
– visszavont ingatlan ajándékból felszólítás a kiköltözésre, de nem történik meg…
– zárcsere kockázata, önhatalmú kilakoltatási kérdések…
– a felújítási munkálatok és azok elszámolása miatti viták, nincs kiköltözés, mehet a felszólítás… stb.stb.

 

Mit tehetsz, ha ingatlantulajdonos vagy, és nem akarsz  hibát elkövetni ebben a küzdelemben?

A birtokvédelmi vitára mindig készülni kell. Ez a jognak egy olyan ingoványos területe, ahol még akkor is könnyen és gyorsan veszíthetsz, ha egyébként jogilag igazad van.
Ha neked jogod van tulajdonosként az ingatlanodba beköltözni, és a felmondásod is szerinted jogszerű volt, csak éppen azt a másik fél vitatja, akkor a jogcím vizsgálati kérdésekre csak a birtokvédelmi határozat fellebbezésének a bírósághoz történő beérkezését követően lesz mód.(Megelőzésképpen pl. foglaltasd közjegyzői okiratba a szerződésedet. Ez kicsit költségesebb lesz, mint egy sima szerződés,  de ha vita keletkezik a bentlakóval, ez egy gyorsan végrehajtható okirat, amivel adott esetben a kiürítést megoldhatod, ahelyett, hogy végeláthatatlan birtokvitába bonyolódnál.)

 

TEHÁT:  birtokvédelmi határozat ellen mindenképpen fellebbezést kell benyújtani, ha nem kaptál igazat! És el kell menni a bíróságra is érvényesíteni a tulajdonosi jogaidat.

 

Kérdések, melyek talán már most is felmerülnek benned?

Hogyan tegyem ki a nemfizető bérlőt az ingatlanomból?

Mit tehetek és mit ne tegyek szenvedő tulajdonosként?

Mire jó a birtokvédelem és mire nem lesz jó egyáltalán?

Meddig tűrjem a jogaival visszaélő bérlő mulasztásait?

Vajon mikorra és hogyan tudom majd kiebrudalni az adóst az ingatlanomból?

Ezt a cikket is olvasd el, ha ilyen gondolatok foglalkoztatnak!

Előfordulhat tehát, hogy hiába van szigorúan jogilag nézve igazad, a birtokvédelmi eljárásban ezt mégsem tudod gyorsan érvényesíteni. Ezért alkalmazzák a jogcím nélküli birtoklók előszeretettel a birtokvédelem intézményét (sokszor ügyvédi tanácsra is akár – hiszen ezeket a jogi nüanszokat szerintem elég nehéz egyedül kilogikázni…), mert így ez időhúzásra és költség okozásra időlegesen kiváló eszköz, és kihasználják, hogy ebben az eljárásban a jegyző nem jogosult a valódi jogcímek vizsgálatára. De ami késik, nem múlik, tartja a hasznos mondás.

 

Mit mond a jog a birtokvitáról?

A birtokvédelemről mit mond a jogszabály? Van-e külön törvény erre is?

Igen hogyne, külön kormányrendelet szól erről a jegyzői eljárásról. És bár a Polgári törvénykönyv szerint is a tulajdonost megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga, mégis kialakulhat a vita, amelyre nézve ez a kormányrendelet ad lehetőséget a jegyző előtti eljárás indítására.

A birtokvédelmi eljárást követő bírósági pernek lesz majd végül a célja az, hogy megállapítsa azt: vajon a tulajdonos vagy a birtokvédelmet kérő birtokosnak van-e jogszerű indoka (jogalapja) arra, hogy az ingatlan birtokában legyen. Ahhoz, hogy megtudjuk, ki nyert, meg kell várni a jogerős ítéletet. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló jogszabály pedig mindaddig azt  mondja szó szerint:  “…A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le…” Tehát a bizonyítást kérni kell és minden bizonyítékot csatolni, előadni szükséges.

Van-e végső megoldás?

A cél a Neked megfelelő jogerős ítélet, ugye? A bírósági pernyerést azzal tudod leginkább elősegíteni (már a birtokvédelmi jegyzői eljárásban is), hogy bár a jegyző nem lesz tekintettel a jogalapodat megalapozó irataidra, indokaidra, mégis ezeket már ebben az eljárásban csatold az ügy iratai közé, hiszen a körülményekhez tartoznak. (Persze a legjobb az volna, ha az ügyvédedet is bevonnád ebbe az eljárásba, sokat segíthet Neked! Ha nincs ügyvéded, tőlem is kérhetsz egy konzultációt, itt érdeklődj a konzultáció díjáról, ha komolyak a szándékaid és valóban igényled a szakértő segítséget, mert életet menthet: 06 (1) 225 3041))

A jegyzőnek is az ügy összes körülményére tekintettel kell majd meghoznia a döntését, még akkor is, ha nincs is joga a jogalap kérdésében dönteni, csak a tényleges birtokállapotot vizsgálhatja. A jegyző a határozatában sok mindenről rendelkezhet, ez is nagyban függhet minden előadásodtól. És légy türelemmel. Ha valami, akkor a birtokvédelem tényleg a taktikák és a stratégiák világa, pláne, ha nagy értékű ingatlan a tét. Keményen kell küzdened!

Ezt a cikket is olvasd el: Hogyan rakd ki a nemfizető bérlőt az ingatlanodból!