KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Az ingatlanos ügyvéd alapvető feladata az adásvételi szerződés megkötésekor az, hogy…

Számtalan történetet hallunk mi ügyvédek a kollégáinkról. Honnan? Hogyan? Például amikor a megbízóink eljönnek egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor az irodába, és elmesélik korábbi tapasztalataikat más ügyvédi irodákról. (Akkor is, ha nem kérjük…) Ezért most arról írunk, hogy szerintünk:

Mi az ügyvéd alapvető feladata egy lakásvásárláskor?

Hogyan kell egy ügyvédnek szerződést szerkeszteni és miről kell a feleket tájékoztatni?

Mi mindenről essen szó az ügyvédi irodában feltétlenül még az aláírás előtt?!

A szerződés nem az aláírásnál és véget - a szerződésszegés bármikor lehetséges!

A lakásvásárlási szerződés nem az aláírásnál ér véget és nem is ott kezdődik…

Nézzük sorban: Mi az ügyvéd alapvető feladata egy lakásvásárláskor?

Ingatlan adásvétel során az ügyvéd mindenről tájékoztatni köteles a feleket. Arról is, ami nem az ügyvéd dolga (ilyenkor el kell mondani, hogy könyvelőt vagy adótanácsadót, esetleg építészt vagy egy ingatlanforgalmi szakértőt kell-e felkeresni inkább). Arról pedig különösen, ami ügyvédi kötelezettség (hogyan történik a tulajdonjog bejegyzés, mennyi illetéket kell fizetni és mikor, milyen igazolványokat kell elhozni a szerződéskötéshez, mikorra kell elkészíteni az energetikai tanúsítványt, milyen tartalmi és formai kellékei vannak egy szerződésnek stb.).

Az ingatlan adásvétel – bár elsőre nem úgy tűnik – igazi csapatmunka! Az eladó, a vevő, a könyvelő, a jogász (olykor a bankos), végül a földhivatal munkatársának  szakértelmén és “együttműködésén” múlhat a teljes jogi ügylet sikere.

Az ügyvéd mindenről tájékoztassa a megbízókat, enélkül nem megy,

Az ügyvéd mindenről tájékoztassa a megbízókat, enélkül nem megy,

Hogyan kell egy ügyvédnek szerződést szerkeszteni és miről kell a feleket tájékoztatni?

Egyetlen szóval: teljeskörűen. Az elejétől a végéig mindenről. Azaz:

i) még az aláírás előtt a tulajdoni lapon látható részletekről, egyes jogok törlésével kapcsolatos teendőkről, az igazolványok érvényességéről, a jövőbeli eljárási díjakról, lehetséges fizetési módokról (ügyvédi letétkezelés szabályairól) stb,;

ii) a szerződés aláírásakor a szerződés tartalmáról, a felek jogairól és kötelességeiről, a jövőbeli lehetséges vitákról és azok lehetséges rendezési módjáról, az aláírást követő földhivatali eljárásokról és azok díjairól, valamint a lehetséges vagyonszerzési illetékfizetés részleteiről is;

iii) a szerződés aláírása után arról, hogy mikor adta be a szerződést a földhivatalba, mikorra várható az ügy elintézése, közben történt-e változás a tulajdoni lapon, az illeték kiszabó végzés helyes volt-e, megtörtént-e a tulajdonjog (és a haszonélvezeti jog) bejegyzése (vagy törlése).

Az aláírás előtt számtalan dolgot tisztázni kell.

Az aláírás előtt számtalan dolgot tisztázni kell.

Az is fontos: Mi mindenről essen szó az ügyvédi irodában még az aláírás előtt!

Akár az ügyvédi irodában tartunk előzetes konzultációt a telek-, ház- vagy lakásvásárlás előtt, akár telefonon konzultálunk a vevővel, számos olyan körülményre fel kell hívnunk ügyvédként a figyelmét, amelyre már az elejétől gondolnia kell.

Mondok néhány konkrét példát:

- az ingatlan bejárása hogyan történjék (nappal is, este is, esőben és napfényben is…);
- a vételár fizetését hogyan képzelik (kell-e egyeztetni a bankkal, akár hitelről akár bankbetét feltöréséről vagy nagy összegű készpénz felvételről lesz szó…);
- van-e olyan személy, akit be kell vonni az ügyletbe (pl. haszonélvező, elővásárlási jogosult, házastárs vagy éppen kiskorú törvényes képviselője, vagy gyámhivatal stb);
- van-e olyan eljárás folyamatban, amely befejezése előtt nem is lehet szerződést kötni (hatósági vagy bírósági eljárás…) stb.

Egy ügyvédnek rendkívüli körültekintéssel kell eljárnia. (Éppen ma, az írás születése közben hívott egy érdeklődő telefonon – aki ezt a blogot olvasta -, és elmesélte, hogy adásvételi szerződést kötött, de csak az ügyvédi ellenjegyzésnél volt dátum a szerződésben, magának a megállapodásnak nem volt dátuma. Ezt a bank kifogásolta, és lehet, hogy nem kapja meg a hitelt…)

Ügyvédi irodám számos olyan tippet és ötletet tesz közzé, amely segíti a felkészülést a leendő vevőknek. ITT LEHET ELOLVASNI EZEKET. Mindig olyan ügyvédet kell választani, aki láthatóan szakértője az ingatlanügyeknek. Így biztosan minden rendben lesz a kiszemelt ingatlan megszerzésekor.

Sok sikert kívánunk! Íme 10 gyorstipp az ingatlanvásárláshoz, azonnal alkalmazható.

Mit nézz a tulajdoni lapon, ha ingatlan adásvétel előtt állsz? Konkrét ügyvédi tippek az ingatlanjogásztól, vevőknek.

A lakásvásárlással egy család akár több tízmillió forintot is megmozgat – egy életben akár többször is – így nagyon észnél kell lenni, miközben a szerződéskötést tervezed. Nagy városokban az értékesebb ingatlanok 20-50 mió Ft-ba is kerülhetnek, ezért nem mindegy, hogy már a legelső lépéstől kezdve ki ad tanácsot (ingatlanos, ügyvéd, adótanácsadó), majd pedig ki készíti el a szükséges iratokat (megbízási szerződés, adásvételi szerződés, NAV nyomtatvány, földhivatali kérelem, használati megállapodás, lemondó nyilatkozat, bejegyzési engedély stb). Egy apró hiba, egy rutintalan mozdulat – akár több millió forintos kockázatot is okozhat!

Tényleg már a tulajdoni lap megnézésével is sok minden kiderülhet?

Tényleg érdemes a földhivataltól a helyszínrajzot is lekérni?

Elképzelhető, hogy elővásárlási jogosult is van, csak nem mondják, mert nem kérdeztem?

Bizony, ezek mind indokolt kérdések. Ezért született ez a blogbejegyzés is, hogy ezekre is felhívjuk a figyelmedet. Már a legelső lépésektől kezdve vigyázunk értékes vagyonodra, hogy nehogy elkerülje valami a figyelmedet:

A tulajdoni lap az első lépés!

A tulajdoni lap az első lépés!

“Tényleg már a tulajdoni lap megnézésével is sok minden kiderülhet?”

Mi ezt valljuk. Az ügyvédi irodában be tudunk lépni a földhivatalok Takarnet online rendszerébe, és betekinthetünk  egy tulajdoni lapba. Itt azonnal látni fogjuk ha van az ingatlanon teher (jelzálog, haszonélvező, elidegenítési tilalom, vételi jog stb.).

Az ilyen gyors betekintéskor az is rögtön kiderül, ha a lakás alapterülete esetleg nem annyi, mint amennyi a hirdetésben volt.

Sőt: fény derülhet elhunyt özvegyi jogosultra, vagy akár egy elutasított bejegyzésre is. (A perfeljegyzésről már nem is merünk említést tenni….) Tehát mindenképpen érdemes 1 db tulajdoni lap árát rááldozni arra, hogy a legelején előzetesen tájékozódj a kiszemelt álomingatlannal kapcsolatosan.

Helyszínrajz, térkép, tulajdoni lap, használati megállapodás. Szükségesek!

Helyszínrajz, térkép, tulajdoni lap, használati megállapodás. Szükségesek!

“Tényleg érdemes a földhivataltól a helyszínrajzot is lekérni?”

Közös tulajdoni részeknél, ahol nem lehetséges a telek megosztása, de az ingatlan tényleges használata elkülönített, akár ez is érdemes lehet. Vagy olyan külterületi ingatlanok esetén is jól jön a helyszínrajz lehívása, melyeknél nincs kerítés, csak elnyúlik a mező a látóhatárig – de valójában senki nem tudja, melyik határ hol húzódik… (utoljára talán a nagypapa járta körbe a határt…)

Egy pontos helyszínrajz vagy egy térképész felmérés birtokában máris egészen pontosan megszövegezhető a szerződésben, hogy hol a határ, meddig tart a tulajdonjog, vagy a szomszéd átjárási joga mettől meddig tart. Az ilyen  műszaki felmérések cm-re pontosan megmutatják a részleteket, érdemes ezekből kiindulni vitás helyzetekben.

ÜGYVÉDI TIPP: ezeket a dokumentumokat mindig a szerződés hivatalos mellékleteként csatoljuk az iratok közé már az aláíráskor. Mindenki leszignálja az összes oldalt, így később sem lesz vita belőle, amikor mindenki elkezd másképp emlékezni.

Az elővásárlási jogosult blokkolhatja az adásvételt!

Az elővásárlási jogosult blokkolhatja az adásvételt!

“Elképzelhető, hogy elővásárlási jogosult is van, csak nem mondják, mert nem kérdeztem?”

Akár ez is előfordulhat – de nem Veled, ha lekérted a tulajdoni lapot, és betekintettél az ingatlan nyilvántartásba. Ott ugyanis 90%-ban mindennek látszódnia kell.

Ha pedig egy jogosult személye a bejegyzésben mégsem látszódik, az ügyvéd azonnal tudni fogja, ha egy házastárs jogával, vagy egy tulajdonostárs elővásárlási jogával is számolni kell az aláírásig. Elővásárlási jogot ugyanis általában valamely jogszabály keletkeztet, de akár írásbeli megállapodással is lehet ilyet alapítani. Kérdezz rá erre is az eladónál.

Segítettek a fenti tippjeink? Szeretnél még többet tudni az ingatlan és lakásvásárlásról? Akkor gyere, ügyvédi irodánk honlapján mutatunk még néhány tippet, hogyan készülj fel a vásárlásra, a több tízmillió forintod  biztonságos és rizikómentes elköltésére: TOVÁBBI TIPPEK ITT.  Ügyvédünktől pedig itt kérdezhetsz, munkaidőben: infovonal ingatlan adásvételhez: 06/1/225 3041. Kérj ajánlatot!

Az ingatlan adásvétel lehetséges buktatói – az adásvételi szerződés aláírása után! Egy praktizáló ügyvéd tippjei…

A lakásvásárlás, a teleknézés, az új családi ház vagy egy még újabb befektetés megszerzése igazi kihívás, akár egy üzletembernek, akár egy családfőnek. Az ingatlan megvásárlása a szerződésaláírással még csak elkezdődik.

Ingatlan ügyekben az eredmény ugyanis egyáltalán nem a szerződés aláírása. Hanem a földhivatali bejegyzés. Ha már jogerős!

Hiszen minden ingatlanvásárló titkos vágya: mielőbb rákerüljek a tulajdoni lapra (végre!)…

Megértem, hogy hosszú, bizonytalan procedúrának látod az adásvétel folyamatát, és olykor nehéz kivárni a jogi ügyintézést…

Kezdő ügyvédként én is nagyon örültem, ha túl voltunk egy szerződés aláírásán. Pedig ott újabb feladatok kezdődnek el.  Éppen ezért én a mai napig gratulálok a feleknek az aláíráskor, hiszen ők már egy nagy lépést megtettek céljuk elérése felé. De a munka nagyja itt még nem ér véget, hiszen a földhivatali bejegyzésig még hosszú út vezet, így erről is tájékoztatom őket. A pezsgőbontást halasszuk egy kicsit későbbre!

Hasznosnak találtan ebben a bejegyzésben összefoglalni 5+1 olyan akadályt, melyet a sikeres ügyvédnek le kell győznie ahhoz, hogy a szerződő felek sikereit a tulajdoni lapon is elérje.

A sze5rződés nem az aláírásnál és véget - INGATLAN ÜGYEKBEN!

A sze5rződés nem az aláírásnál és véget – INGATLAN ÜGYEKBEN!

1.) Lehetséges buktató – Egyéb iratok: A szerződés aláírásával egyidejűleg még számos már olyan okiratot is alá kell íratni a felekkel, amelyek nélkül nem fog megvalósulni a bejegyzés. Nemcsak a szükséges adóhivatali bejelentő nyomtatványról beszélek, hanem a letétbe helyezett Bejegyzési engedélyről (részletfizetés esetén), vagy pl. az ügyvédi letéti szerződésről, esetleg további ügyvédi letéti igazolásokról is, melyek a bejegyzési engedély felhasználásának feltételei lesznek. Minden ügy más, így érdemes minden apró részletre figyelni!

2.) Lehetséges akadály – Hibás, hiányos adatok: Amennyiben a szerződésből tévedésből vagy akár figyelmetlenségből valamilyen fontos személyes adat kimaradt vagy hibásan került be, úgy emiatt nem fog sikerülni a bejegyzés és a feleknek újra alá kell írniuk a szerződést, immáron a hibátlan adatokkal. Egy elutasított bejegyzés rossz élmény mindenki számára!

3.) Hibalehetőség aláírás után – Túl kevés pld. vagy kevés eljárási díj: Ha a földhivatal és az adóhivatal részére  túl kevés példányszámú okirat kerül benyújtásra, az is negatív következményekkel járhat a bejegyzési eljárásban. Inkább több mind eggyel kevesebb szerződést és iratot írjunk alá! Ha pedig a benyújtási kérelemnyomtatványon túl kevés eljárási illetéket fizetünk meg tévedésből, vagy odanemfigyelésből, szintén pórul járhatunk.

Bejegyzési engedély, NAV papírok, Igazolások - mi kell még???

Bejegyzési engedély, NAV papírok, Igazolások – mi kell még???

4.) Buktató – A meghatalmazott meghatalmazása hibás! Bizony ilyen esetben nem kerül sor a bejegyzésre, és a szerződés aláírása sem lesz szabályos. Ingatlan ügyekben a meghatalmazásnak ugyanolyan tartalmi és formai kellékekkel kell bírnia, mint magának a szerződésnek. Nem lesz jó az otthon írt sajtpapír, vagy a 2 tanúval ellátott “házi-meghatalmazás”. Szabályos, adatokkal teli, ügyvéd által ellenjegyzett (vagy külföldön apostille-jal hitelesített) meghatalmazásra lesz szükség.

+1.) Meghiúsító tényező lehet még a:

Amikor egy szerződés jónak tűnik, ám tartalma mégis hiányos, akkor bár sikeresnek tűnik az aláírás, elegendő példányban nyújtották be azt a hivatalhoz, a meghatalmazott is rendben találtatott, mégsem következik be a bejegyzés a tulajdoni lapon. Nincs siker.A Polgári törvénykönyv és az Ingatlan-nyilvántartási szabályok előírják, mi mindennek kell belekerülnie egy ingatlan adásvételi szerződésbe.

A szerződésnek még arra is tartalmaznia kell adatot, hogy az ingatlan energetikai tanúsítványának mi a sorszáma, vagy éppen arra, hogy a haszonélvezők ingyen vagy visszterhesen szerezték-e meg a vagyoni értékű jogukat. Netán ha hiányzik a vételi jog alapításából a vételár vagy a jog érvényesítésének eljárása a szerződésből, nem lesz sikeres a jog vagy a tény bejegyzése. Ha pedig a szerződés szerint a birtokbaadáshoz volt kötve az utolsó vételárrészlet kifizetése, és hiányzik azt ezt tanúsító eladói hozzájárulás, szintén nem lesz gyors bejegyzés…

Rengeteg apróság van tehát, amire figyelni kell - az aláírás után is. Ez az ellenjegyző ügyvédek dolga, van teendő bőven  a szerződés sikeres megkötését követően is.

Válassz olyan jogi képviselőt ingatlan ügyedhez, aki szakértő ezen a területen, és már sok éves praxissal a háta mögött nagy tapasztalattal bír az ingatlanszerződések területén.

Ingatlan adásvétel – tipikus hibák az adásvételi szerződésben, melyeket újra és újra elkövetnek eladók, vevők, ügyvédek…

Nem régen átnéztem egy kedves megbízómnak egy ingatlan adásvételi szerződés tervezetét, melyet egy ügyvéd kolléga készített. Az adásvételi szerződés bonyolult volt. Nem csak egy eladó és  egy vevő (hanem több vevő is) szerepeltek benne, ráadásul volt a tulajdoni lapon egy haszonélvező is, aki szintén részese lett a jogügyletnek. A vevők bankhitel ügyintézést is igénybe kívántak venni a vételár megfizetéséhez, így igazán sokszínűnek ígérkezett ez az ügyvédi feladat. Az átnézett szerződés tervezetben azonban számos hiba, figyelmetlenség adódott, melyek akár meg is hiúsíthatták volna a vevő sikeres tulajdonjog bejegyzését.

Elmesélem tanulságul – természetesen név és adatok nélkül -, hogy a szerződéssel milyen főbb problémáim voltak. Teszem ezt azért, mert ha a jövőben neked is hasonlóan bonyolult szerződésed lesz, már itt tájékozódhatsz ezekről a kérdésekről:

Címek nélkül a szerződésekben is nehéz tájékozódni!

1. bosszúság: Hiányzik a tagolás, és nincs a vételár megfelelően megosztva a felek között...

Legnagyobb sajnálatomra a szerződés nem volt áttekinthető, nem voltak benne fejezetek, címek, ami alapján könnyen kereshettem volna benne. Pedig ezt a szerződésíró tanfolyamunkon magam is oktatom: egy kiváló szerződésben mindig fejezetcímek, alcímek, címszavak segítik a tájékozódást (a szerződő feleknek, az ügyvédnek, a könyvelőnek is…) Ezek nélkül egy átláthatatlan és kezelhetetlen okiratot szerkesztünk, és a földhivatali bejegyzés során is bosszús lesz a döntéshozó, akihez az okirat kerül majd elintézés céljából.

Mint említettem, nemcsak eladó és vevők, hanem haszonélvező is voltak a szerződésben, és a vételár fizetési feltételeinél nem volt egyértelműen feltüntetve az, hogy a vételárból mennyi Ft jár az eladónak és mennyi a haszonélvezőnek (aki nem ingyen mondott le a haszonélvezetről). Ilyenkor majd az év végi adóbevallásnál jön a valódi bosszúság: kinek mennyi járt, ki mennyit adózik, esetleg ki mi után fizeti  a vagyonszerzési illetéket. És a szerződésből nehéz lesz megállapítani.

Nem mindegy kié a pénz, és ki kapja a bankhitelt!

2.bosszúság: Ha nem egyértelmű, kié a pénz a bankszámlán, és az sem, hogy mi történik, ha nem lesz meg a bankhitel…

Az adásvételi szerződés szövege szerint a vevők banki átutalással kívánták fizetni a vételárat. Ez még nem volna baj, azonban csak az egyik fél nevén volt a bankszámla, ahová utalniuk kellett a vevőknek a teljes összeget.

De az már baj, ha a számlatulajdonos csak egyetlen személy, viszont a többeket megillető összegeket is küldeni kell(ene) erre a számlára. Anélkül, hogy a másik fél nem nyilatkozik arra nézve, hogy úgy tekinti, mintha neki, a saját kezéhez fizettek volna erre a más nevén lévő bankszámlára, ez vitára adhat okot. A kettejük (hármójuk) közötti elszámolás ugyanis tényleg ne az utaló (fizető) fél dolga legyen. De a viták elkerüléséhez hibátlan szövegű nyilatkozatokat kell a szerződésbe illesztenie a szövegező ügyvédnek.

.

Bosszúságok az ingatlan adásvételi szerződésben...

3. További apró bosszúságok: pénzmosás, “ellenjegyzem/ellenjegyeztem”, végső határidő...

Nem örültem annak sem, hogy nem volt rendelkezés arra nézve, mi lesz, ha a megállapodott távoli határidőig sem adja meg a bank a hitelt a vételárhoz, vagy a pénz nem érkezik meg. Még rosszabb: semmilyen legvégső távoli határidőt nem találtam a szerződésben. Így viszont végtelenné nyúló vita keletkezhet, kellően kötözködő felek esetén. Én általában majdnem minden szerződésben alkalmazom a végső határidőt (erről írok is a cégvezetőknek kifejlesztett  szerződésíró tanfolyamunk egyik leckéjében).

Sajnos nem volt a szövegben az ügyvédekre kötelező pénzmosási záradék sem. Ez nagy hiba, erre az ügyvédi törvények köteleznek bennünket.

A legújabb jogszabályok szerint – ezzel azonban én magam nem értek egyet – egyáltalán nem mindegy az sem, hogy az ügyvéd azt írja a szerződés végére (az ügyvédi aláírás és pecsételés helye fölé), hogy “Ellenjegyzem” vagy “Ellenjegyeztem”. Ebből a földhivatali bejegyzések során rendszeresen elutasító határozat születhet (nem kellően rugalmas ügyintézés során.) Őszintén remélem, hogy a jogalkotó nem azt akarta szabályozni, hogy jelen időben vagy múlt időben írhat az ügyvéd ilyen szót a szerződés végére, hanem azt, hogy kell lennie egy, az ügyvédi ellenjegyzésre utaló igének az okirat végén.

Happy End egy valódi ingatlan adásvételben.

A végén pedig: HAPPY END, mint az amerikai filmekben…

Természetesen az észrevételeimet udvariasan egyeztettem a kollégámmal, aki indokoltnak is találta azokat. Örömmel jelenthetem, hogy az ingatlan adásvételi ügylet mindenki legnagyobb elégedettségére ért véget. A vételárat a vevők megfizették, a haszonélvezőt törölték a tulajdoni lapról, a bank megadta a hitelt, az eladó kiadta a tulajdonjog bejegyző nyilatkozatát és birtokba is adta a házat és a telket. Itt a vége fuss el vége…

Ha te is épp ingatlan adásvételi szerződést szeretnél kötni, nyugodtan kérdezz  tőlünk munkaidőben itt: 06-1-225 3041. (Mondd annak, aki fogadja hívásodat, hogy most olvastad a blogban a cikket, és ide volt írva, hogy telefonálhatsz, ha adásvételi ügyben kérdésed van.)

Ügyvédi irodánkban ennél még sokkal több tapasztalattal rendelkezünk, mint amiről ez a rövid cikk szólt. Nem írtunk a foglalóról, előlegről, a birtokba adásról, a bejegyzési engedélyről, és a kiköltözési kötbérről sem. Szívesen segítünk neked is, hogy elkerüld a buktatókat.  Hívj minket, vagy olvass tovább. Itt még több ingatlanszerződéssel kapcsolatos tippet is olvashatsz. KLIKK a cikkekhez.

Tények és tévhitek a bérleti szerződésről: avagy még mindig nem fizet a bérlőm…

Ügyvéd kollégáimmal specializálódtunk a nem fizető bérlők és a jogcím nélküli bentlakók részére küldendő felmondásokra és a felmondást megelőző utolsó felszólításokra. Ezért rengeteg személyes ügyvédi konzultációt tartunk bérleti szerződésekkel és nem fizető bérlőkkel kapcsolatosan. És pontosan tudjuk, hogy:

Minden bérbeadó álma a pontosan fizető bérlő…

A bérbeadó csak arra vágyik, hogy “macera-mentesen” adja ki a házat, lakást…

A bérbeadók arról álmodnak, hogy a nemfizető bérlőt már a szerződés aláírásakor ki tudják szűrni… (ehhez kell ám aláírt szerződés!)

A személyes konzultációkon sok-sok tévhittel találkoztam már, így eljött az ideje annak, hogy 3 tévhitről most rögtön lerántsam a leplet. Ezt azért teszem, hogy elhidd, kedves Bérbeadó: igen, lehetséges a biztonságos bérbeadás, de sajnos nem lehet “megúszni” egy bérleti szerződés írásbeli elkészítését, lehetőleg nem netes mintaszerződés kitöltésével!

JAJ! Nem fizet a bérlőm.

1. TÉVHIT:  “Bent lakik a bérlőm, nem fizet és nincs vele szerződésem, most mit tegyek?”

Kedves Ingatlantulajdonos! Ébresztő! Neked van szerződésed, csak nem írtátok le. Bár ez a mulasztás tényleg hiba volt, de ettől még vonatkozik a bérleti jogviszonyra a Polgári törvénykönyv és a Helyiségbérleti törvény is.

Ez tehát jó hír, hiszen a le nem írt bérleti jogviszonyokat is fel lehet mondani, meg lehet szüntetni. Csak ha vita van, akkor nehezebb lesz annak bizonyítása, hogy miben állapodtál meg a bérlővel az elején. (Felkészítelek arra is, hogy akár még az is lehetséges, hogy a bérlőd tagadni fog mindent…). Ilyenkor nem csak a ráutaló magatartásoknak, de még az idő múlásának is nagy szerepe lesz a vita tisztázásában, a szerződés tartalmának megállapításában – tehát jó lesz beszélned ügyvéddel.

Ha eddig a szomszédod, vagy a családod csak azt mondogatta: ne bonyolítsd szerződéssel, úgyis fizetni fog – most eljött az idő, hogy eldöntsd: hiszel-e nekik. Ha ugyanis nem fizet a bérlő. te fogsz szerződés nélkül ügyvédhez szaladni, hogy segítsen gyorsan a behajtásban, a pereskedésben. És lehet, hogy nem vállalják majd el az ügyet, mert még bizonyítható szerződésed sincsen.

Ha nem veszi át a postát a bérlőm, mit tehetek?

2. TÉVHIT:  “A bérlőm nem vesz át semmit, tehát ha kétszer nem veszi át, akkor innentől automatikusan átvettnek tekintendő minden kiküldött  felszólítás.”

Sajnos nem. Amire Te gondolsz, az a Polgári perrendtartás sokak által ismert perekben alkalmazandó kézbesítési szabálya. Ez azonban nem alkalmazható  olyan ügyekben, amikor még nincs is per, és a fizetési meghagyás vagy a kiürítési eljárás sem indult még meg.

A perlés előtti felmondólevelek és felszólítások esetén a Polgári perrendtartás szabálya helyett inkább kreatív ötleteidet kell bevetned, hogy átvetesd a levelet. (Pl. videózd le, ahogyan bedugod az ajtó alá (mert ez is több mint a semmi…); vagy: két tanúval menj oda, és ha élőben megtagadja a bérlő az átvételt, azonnal  jegyzőkönyvezd a tanúkkal ennek tényét; vagy: keress másik postacímet is, és akár több helyre is postázd el újra  a felszólítást stb.)

A kézbesítés egy nagyon fontos momentuma minden nem fizető bérlő elleni eljárásnak, ezért erre rendkívül nagy figyelmet fordíts, és fektess energiát a sikeres kézbesítésbe!

A bérbeadó álma: a jól fizető, minden postai felszólítást átvevő bérlő. Ha te is ilyen bérlőket szeretnél, kérlek, hogy a jövőben vizsgáld felül a bérleti szerződésedet. Ellenőrizd a gyenge pontjait, szigorítsd a felmondást, és építs be a szerződésbe automatikus kézbesítési vélelmeket, hogy ezzel is csökkenteni próbáld a jogtalanul és visszaélésszerűen át nem vett küldemények számát. Megelőzéssel.

Lakik velük kisgyerek is, vajon mit tehetek, ha nem fizetnek? Micimackó mit mondana?

3. TÉVHIT:  “Lakik velük egy gyerek is, tudom, hogy emiatt sosem tudom majd kitenni, akkor sem, ha nem fizet.”

Ez így nem igaz, de tény: kiskorú jelenléte esetén akár pl. a közművek elzáratása, akár önhatalmú zárcsere vagy kipakolás megvalósíthat büntető jogi következményekkel járó sérelmet is (pl. kiskorú veszélyeztetése). Ezért ilyen esetben különösen óvatosan és mindenre kiterjedő figyelemmel kell eljárnod.

Ha van büntetőjogász ismerősöd, kérd ki a véleményét. Beszélj a nemfizető bérlők elleni eljárásokra szakosodott ügyvéddel, és részletesen tájékozódj a jogszerű és a tilos magatartásokról. Így nem hibázol majd, pláne nem követsz el kisgyermek sérelmére alkalmas cselekedetet.

Bérbeadóként gyakran elképzeled: a következő bérlőddel nem lesz semmi gond? Legközelebb már a szigorú és jogszerű írásbeli szerződésed aláírásakor megtudod: fizetőképes bérlővel van-e dolgod vagy egy újabb ügyeskedővel? (Hiszen aki eleve nem akar fizetni, az egy erős szerződést eleve nem is akar majd aláírni, igaz? )

Ha az is érdekel, hogy milyen cikkeket írtunk már a nem fizető bérlőkkel kapcsolatban, akkor segítünk, íme a cikkek: 

Légy tulajdonos! Óvd vagyonodat!

A nem fizető bérlővel köss mielőbb fizetési egyezséget, de ha nincs remény, lépj megfelelően, mindig jogszerűen, és egyeztess szakértővel. Köszönöm, hogy elolvastad írásomat és ügyvédi tudásomat is hasznosítod vagyonod megóvásához.

Sikeres ingatlan bérleti szerződést és határidőben fizető bérlőt kívánok Neked! Kérdésed van? Itt tedd fel:

Hogyan kell a közös tulajdont megszüntetni, ha a másik nem akarja???

Van egy ingatlanod, ami közös valakivel? De már nem szeretnéd, hogy így legyen, mert “közös lónak túrós a háta” ? Nem tudod hogyan kell a közösködést megszüntetni? Netán a tulajdonostársadtól kaptál egy felszólítást? Nem tetszik az értékbecslés? Nem szeretnél vitatkozni?

Adok 1-2 hasznos tippet, és biztatlak: lehetséges a közös tulajdon megszüntetése, nem kell örökké így maradnia!

 

Mielőtt pereskednél, próbálj előbb megegyezni!

1. A leggyorsabb út mindig a közös megegyezés.

Azaz: üljetek össze tulajdonostársa(id)dal, és beszéljétek meg, mi lenne, ha megszüntetnétek a helyzetet. Ha megállapodtok valamiben, azonnal írjátok le (legjobb lenne ehhez egy jogászt is igénybe venni).

FIGYELEM! Jó lenne teljes bizonyító erejű okiratba foglalni a megállapodást, hogy később ne lehessen vitatni ennek eredetiségét. (Ilyen a 2 tanúval ellátott irat, vagy közjegyzői, esetleg ügyvéd által ellenjegyzett okirat. A közjegyzői okirat a legerősebb, de ha nincs vita, az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodás is elég lesz a földhivatali bejegyzéshez ingatlan ügyekben.)

FONTOS!  Ha nem tudtok megállapodni, akkor mindaddig, amíg nem lesz megállapodás, vagy bíróság nem mondja ki a közös tulajdon megszűnését egy ítéletben, a meglévő állapot marad fenn. (Tehát pl. a válóper végéig, vagy a közös tulajdon megszüntetésére indított polgári perben megszülető jogerős ítéletig fennáll majd a közösködés.) Ebből tehát következik: ha nincs szerződés, jöhet a per, vagy úgy marad minden, ahogy volt…

Én hogyan csinálnám? Én biztosan megpróbálnék “+2 kört is futni” a megállapodás, az egyezség érdekében. És bár lehet, hogy az alkuban egy icipicit a terveid alatt sikerül megállapodnod a másikkal, de megúszhatsz egy pert.  (És tudod: mire egy per véget ér, a stressz, az idő és az energia, valamint a bírósági és ügyvédi költségek, amit az eljárásba KELL fektetned, elvesznek az örömödből akkor is, ha nyersz (hány év múlva is??))

Ha egy Kft. van közös tulajdonban, és nincs üzleti összhang a felek között, akkor meg kell próbálni a tulajdonostársaknak egymás részére eladni az üzletrészt. Ha senki sem akarja megvenni a másik tulajdonrészét, akkor vizsgálat tárgyát képezheti, vajon ki lehet-e zárni a másik felet a cégből valamilyen társaságot sértő durva kötelezettségszegés miatt.  (De vigyázz! ennek szigorú jogi feltételei vannak, ezt a pert ész nélkül, jogi szakértő nélkül nem szabad vinni!). Ha erre nincs ok, és nem jelentkezik 3. személy sem a cégvásárláshoz, akkor el kéne határozni a cég megszüntetését. De ha még erre sincs hajlandóság a taggyűlésen, szintén marad a közös tulajdont megszüntető per vagy a törvényességi felügyeleti cégeljárás, az adott konkrét ügytől függően.

.

A tárgyalóterem előtt még egyszer átnézheted a keresetleveledet...

2. Bírósági ítélet mondja ki a vagyonmegosztást, ha…

… ha nincs megállapodás – mert a tulajdonostársad “csak úgy” nem akar veled együttműködni (bármifajta ésszerű érv nélkül) -, és te sem szeretnél tovább közösködni. Ilyenkor marad a pereskedés. Bírósághoz fordulhatsz, és indítanod kell egy úgynevezett “Közös tulajdon megszüntetésére irányuló per“-t. Ilyet ellened is lehet indítani.

A keresetlevélben kérheted, hogy a bíróság mondja ki a közös tulajdon megszüntetését. Persze majd neked kell bizonyítanod, hogy miért nem áll érdekedben ennek fenntartása, és hogyan próbáltál méltányos egyezséget kezdeményezni a tulajdonostársa(id)dal. A jogerős ítélet lesz majd az az okirat, amivel kérheted a közös tulajdon megszüntetését.

Vajon MIK A BÍRÓSÁG SZEMPONTJAI  közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben?

Tudnod kell: a bíróság sosem fog olyan megoldást a felekre erőltetni, melyet egyik fél sem akar. A pénzbeli megváltásban pedig csak akkor reménykedj, ha a természetbeni megosztás a bíró szerint sem lehetséges, légy tehát körültekintő, amikor a saját dolgodat ítéled meg.

A közös tulajdon tárgyait ugyanis elsősorban természetben kell megosztani. Ez a közös tulajdon tárgyának fizikai megosztását (telek esetén pl.  négyzetméter stb. szerinti megosztást) jelent, ami után az egyes részek külön-külön a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülnek, de mindegyik rész csak egyvalakiébe.

A természetbeni megosztásnak felmerülhet akár három akadálya is:

a) ez nem lehetséges, ha maga a dolog (ingatlan)  oszthatatlan;
b) ha a megosztás fizikailag lehetséges ugyan, de jelentős értékcsökkenéssel járna, akkor sem osztja majd meg a bíróság,
c) vagy ha a megosztás maga gátolná a rendeltetésszerű használatot.

Ha a megosztás során a tulajdoni arányok nem érvényesíthetők, a különbözet pénzbeli megtérítéséről kell gondoskodni.

Mikor mondja azt a bíróság, hogy az egyik tulajdonostárs “fizesse” ki a többieket?

Ha a természetben megosztás nem lehetséges, a bíróság csak akkor fogja ítéletében kimondani, hogy az egyik tulajdonos “fizesse ki”a  többi(eke)t, vagyis pénzben váltsa meg a neki megítélt részeket. Ingatlanszakértő segít majd a bírónak az értékbecslésben.

Ennél alaposabban készülj majd fel a perre!

3. Hogyan készítsd elő a pert, ha közös tulajdon bírósági megosztására készülsz?

Nos, szerintem ha nem sikerül megállapodnod a közös helyzet megszüntetéséről, még a pereskedés előtt kérd ki a hozzáértők véleményét arról, ők mit tennének a helyedben.

A perre pedig előre készülj fel szakértelemmel és lelkileg is, mert nem lesz könnyű. És ne feledd: ingatlan megosztásához nem elég a megállapodás vagy az ítélet. A földhivatalban a tulajdoni lapon is át kell végül vezettetni a változást. Amíg ez nem történik meg, az van, ami a tulajdoni lapon látszódik!”

4. Adok még 2+1 hasznos tippet is a pereskedéshez, hogy felkészülten és magabiztosan mehess  neki ennek a nehéz menetnek:

* Ha korábbi, válóperben érintett, közös tulajdonban hagyott ingatlannal kapcsolatosan szeretnéd a vagyonmegosztást, menj vissza a válóperes ügyvédhez, kérj tőle tanácsot, először vele konzultálj a lehetséges teendőkről. (A mi ügyvédi irodánk nem jár el válóperes ügyekben…)

* Hogyan ne pereskedj, azaz mire figyelj és mit ne tegyél, mert sokba kerülhet?! Ebben az írásomban erről beszélek.

* Az ügyvédi díjakról is kell tudnod. Nem tanácsolom, hogy egy ilyen pert magad menedzselj. Keress szakértőt, egy kiváló jogi képviselőt. Az ügyvédi díjakról  olvashatsz ügyvédi irodám honlapján is, itt, ebben a cikkben.

Sok sikert kívánok! Köszönöm, hogy  ezzel a cikkel bővítetted tudásodat a közös vagyon megosztásával kapcsolatosan.