Mitől jó egy szerződéses határidő? És miért fontos ez…

Minden szerződésbe kellenek határidők. Enélkül nem tudják a szerződő felek, hogy kinek – mit – mikorra kell pontosan teljesíteni. Pedig ez a szerződés célja. Hogy határidőben teljesüljön. Szerintem azonban mit sem ér a határidő a szerződésben, ha a határidő mulasztásának megfelelő következményét nem tudják kigondolni a szerződő felek.

Nemcsak a fizetés elmaradásának lehetnek következményei , hanem más kötelezettségek teljesítésének és a részteljesítés határidejének elmulasztása is jogilag késedelmet jelenthet.

A szerződés mindig tartalmazzon pontos határidőket. Késedelmi szankciók nélkül pedig egyszerűen nem működik jól a szerződés.

Milyen a jó határidő?

A határidőtűzésnek mindig ésszerűnek és életszerűnek kell lennie, különben a szerződés nem fog működni (hiába van benne egy jónak tűnő időpont…). Szerintem a teljesítési határidők mindig a szolgáltatás vagy az áru jellegétől függően kerüljenek meghatározásra.

- Léteznek például olyan jogviszonyok, ahol akár óra-perc részletességgel kell egy adott szolgáltatás teljesítésének határidejét meghatározni (pl. előadás vagy konferencia megtartása).

- Más, nagyobb léptékű ügyleteknél elegendő a napokban, hetekben történő határidő meghatározás (pl. birtokbaadás ingatlan ügyben vagy egy utazási vagy szállítási szerződésnél pl. a 2019. év 51. naptári hete).

A határidő nem várt elmulasztását akkor is előre kell modellezni, ha ez az aláíráskor nem kellemes. Nem hitegetlek: EZ SOSEM LESZ KELLEMES! Hiszen szerződéskötéskor mindenki a hibátlan teljesítésben bízik, neked meg el kell kezdeni arról egyeztetni, hogy „de mi lesz ha nem teljesíted amiben megállapodtunk???” Itt a feleknek még jó a kapcsolatuk egymással, egyelőre nincs vita még semmin. Ilyenkor viszont szerintem nem okoz problémát ezekről a kérdésekről is beszélni (legfeljebb egy kicsit kellemetlen). Később már a megfelelő feltételek hiánya feletti vitatkozáskor ugyanez sokkal-sokkal kellemetlenebb lesz, ott ugyanis már nincs szerződéses béke…

Éppen ezért a teljesítési késedelemre nem túlzó, az okozott érdeksérelemmel arányos késedelmi szankciót fogalmazz meg!

FONTOS WEBJOGI TIPP: manapság már egy honlap megrendelő űrlap is szerződést eredményezhet, így minden, amit itt olvasol, akár egy megrendelő űrlapra vagy egy honlap ÁSZF-ben írtakra is igaz (mert ez utóbbi is egy céges szerződés, ami tartalmazhat szállítási határidőt, vagy akár egy webes tanfolyam árának késői befizetéséhez némi kis büntetést…). Alkalmazd okosan a weblapon, a feliratkozáskor is!

Milyen késedelmi szankciókat kössek ki?

Milyen késedelmi szankciók vannak?

A késedelmi szankció sokféle lehet. Mutatok néhányat, amit alkalmazhatsz a következő céges szerződésedben:

fizetési késedelemre: késedelmi kamatot köss ki (ez a polgári törvénykönyv alapján is jár);
késedelmi vagy nemteljesítési kötbért kérhetsz bármilyen határidőcsúszás esetére (de ezt előre, írásban ki kell kötni);
vagy pl. meghiúsulási kötbért is kérhetsz idő előtti felmondáshoz;
de akár szállítási késedelmi díjat is felszámíthatsz plusz adminisztrációs ügyintézés miatt;
vagy éppen ügyintézés miatti határidő hosszabbítási díjnak is hívhatod, ha így jobban tetszik.

Tulajdonképpen az mindegy, hogyan hívod. De legyen arányos azzal a plusz feladattal, teherrel, költséggel, amely neked amiatt merül fel, mert a másik késett. Hisz emiatt plusz teendőd keletkezett.

Céges szerződésedet megírhatod magad vagy fordulhatsz ügyvédhez is, Egyet nem szabad: szerződést kft-től vagy más tanácsadó cégtől venni, pénzért, mert ez zugírászatnak minősülhet.

Ha úgy döntesz, hogy képzed magad, és egyelőre még nem költesz drága ügyvédre, akkor maradj velünk a blogon, és tanulj írásainkból, légy jogi ismeretekben gazdag gondos cégvezető! (Ez a blogcikk egy jövőbeli könyvből egy részlet, amely a kisvállalati céges szerződésekről fog szólni.)

Szeretnéd tudni, mikor jelenik meg a könyv?

Addig is szeretnéd jobban csinálni a saját céges szerződéseidet?

Vannak alvállalkozóid, van weboldalad, esetleg beosztottaid, megbízottaid?

Akkor itt a segítség: 48 napos szerződésíró tanfolyam cégvezetőknek.

2014 első tanácsa a cégjogásztól: céges szerződéseidet vizsgáld felül, és azonnal dobd el a gyors netes mintákat!

Gyakran hallom a telefonban az ilyen és ehhez hasonló sürgető kijelentéseket, melyeknek igyekszem soha nem eleget tenni:

“Gabi, kéne egy szerződés gyorsan, jó lesz egy egészen egyszerű minta is, tudnád ma küldeni?”

“Ügyvédnő, csak egy egyszerű adásvétel lesz, nem kell bonyolítani, a héten kellene egy egyszerű szerződésminta…”

“Ügyvédnő, csak egy minimál bérleti szerződés minta kéne, mert holnap jönne a bérlőm és fizetne, de valamit azért szeretnék gyorsan aláíratni vele…”

Ácsi! Álljon meg a menet! Nincs olyan, hogy egyszerű és gyors szerződés minta. Nem léteznek mindenkire működő netes mintaszerződések és nincs gyors szerződés, legfeljebb elkapkodott, végig nem gondolt, formálisan jónak tűnő szerződések vannak, amelyek egy vitában legfeljebb a pozíciódat rontják majd, semmint segítséget adnak a bajban.

A gyors szerződések bajt okoznak, ha túl hamar készülnek el...

Lássuk mik az elkapkodott, gyors szerződések hátulütői, miből lesz biztosan bajod, ha sürgeted az ügyvédet vagy “csak” gyorsan összecsapsz egy megállapodást magad:

1/ A gyors szerződésben biztos, hogy nem gondolsz minden üzleti kockázatra:

- kihagysz fontos dolgokat, meglévő körülményeket, nem számolsz valódi tényekkel,

- nem gondolsz végig bármikor reálisan bekövetkező jövőbeli helyzeteket sem,

- és a sietségben nem mérlegelsz reális kockázatokat. Azaz: megszeged a lassan járj tovább érsz bölcs ész-parancsolatát, és a bajok, viták megelőzése helyett rásegítesz Te magad is egy lapáttal…

2/ A gyors szerződésben majdnem biztos, hogy elírsz valamit.:

- elgépelsz egy adatot,

- nem ellenőrzöl le egy fontos partner információt,

- nem rögzíted pontosan a számokat (vételár, teljesítés napja, határidő, kamat stb. ), és a kapkodás félreértést okozhat. Hiszen utólag már hogyan magyarázod meg a szerződő partnerednek: bocs, igazából nem ez volt az eredeti cél, csak elírtuk? (Legközelebb a szerződést majd csak az első vita kezdetekor húzzátok elő ismét az asztalfiókból…)

3/ A túl gyors szerződésből nagy valószínűséggel kihagysz jogi biztonsági elemeket is:

- elfelejted szabályozni a szerződés felmondását (hiszen csak az aláírásra gondolsz, haladnál, eszedbe se jut majd a megszüntetési lehetőségek kitalálása),

- kihagyod a bírósági kikötéseket, mert itt még nem gondolsz a vitákra (pedig olcsóbban, hatékonyabban is vitatkozhatnál, ha már muszáj), sőt,

- szinte biztos, hogy nem adsz meg kapcsolattartót a nyilatkozatok jogszerű és joghatályos kézbesítéséhez sem. (Legalábbis ügyvédi tapasztalataim ezt mutatják, amikor gyorsan, házilag gyártott megállapodások kerülnek a kezeim közé. )

Nos, ha még mindig gyorsan szeretnél egy szerződést és hiszel a házilag kitöltögetett mintaszövegekben, akkor tőlem ne várj támogatást.

Lehetne másképp is? Van megoldás?

Ha viszont belátod, hogy van reális alapja mindannak amit fentebb írtam, és nem fantáziaszüleménynek, hanem Te is valódi veszélyforrásnak látod a céges megállapodások elkapkodott megírását (netán már megtörtént veled hasonló?!), akkor gyere, mutatok valamit. Engedd meg, hadd segítsek a céges megállapodásaid javításához, jobbításához, pontosításához vagy nulláról történő elkészítéséhez. Adok néhány jó tanácsot és a szerződésíráshoz 1-2 ügyvédi és adójogi tippet, amivel biztonságosabbá és vitamentessé teheted a szerződéseket és azok teljesítését is.

Szerződésíró oktató tanfolyam, cégvezetőknek 2014-ben is!

Ügyvédi irodám szerződésíró tanfolyama díjmentes segítség a cégvezetők részére.

Kérlek élj vele, tanulj és fejleszd a cégedet. Ez az oktatóanyag 1996 óta folytatott ügyvédi praxisom rengeteg tapasztalatát mutatja meg és adja át neked. Beiratkozom a szerződésíró tanfolyamra. Köszönöm a bizalmadat! Biztos vagyok benne, hogy hasznodra válik.

További szerződéskötési hibákról pedig itt, ebben a blogban is olvashatsz. Mutatok Neked egy válogatást a KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG eddigi írásaiból, melyek valamilyen speciális szerződésben elkövetett hibák tanulságait dolgozzák fel. Adásvételi szerződés, szóbeli szerződés, szerződés felmondás, viták tanulságai. TOVÁBBI CIKKEK A SZERZŐDÉSES HIBÁKRÓL ITT.

Kívánom, hogy 2014-ben alapos, megfelelően a cégedre szabott és lehetőleg mindenre gondoló, biztonságos céges szerződések képezzék vállalkozásod működési bázisát, védjék bevételeidet és előzzék meg a jogvitákat!

Ígéret, visszalépés, módosítás, megállapodás, AVAGY: lehet-e sms-sel vagy e-mailen módosítani egy szerződést?

A modern kor számos kihívást jelent nekünk jogászoknak, és Neked is, kedves Olvasó. Különösen akkor, ha egy ajánlatot kaptál vagy adtál, és szeretnél egy megrendelést, egy szerződést kötni ezalapján. Vajon meddig él az ajánlat? Mikor jött létre a szerződés? Mi volt sz ÁSZF-ben a honlapon?

Ezért most megmutatom Neked, mennyi féle szerződés létezik a jogban, mik azok az alapvető szerződéskötési szabályok, amik az összes szerződésfajtára – családi és céges szerződésekre egyaránt – igazak. Remélem ezzel is megkönnyítem a dolgodat, hogy megfelelően adj és kérj ajánlatot, és ne legyen vitád abból: mikor kötötted meg a szerződésedet.

Vajon hogyan lesz az ígéretből megállapodás?

Lehet-e az eredeti ígéretet módosítani? Erre vajon megfelelő módszer-e az sms vagy az e-mail?

A levegőbe kiáltott szó már szerződés? És vajon visszavonható?

A le nem írt szerződés is szerződés??? Igen, léteznek szóbeli szerződések.

A szerződés keletkezése: ígéret, ajánlat, megállapodás…

Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy valaki tesz egy ígéretet, ajánlatot, igaz? “Gyere fel, megmutatom a bélyeggyűjteményemet…” “Gyere, kipróbálhatod a kocsit, nem kell mindjárt megvenned…” “Ha nem tetszik a traktor, nem kell megvenned, oké?” és még sorolhatnám.

Az első ígéretet hívjuk ajánlatnak, amelyet el kell fogadni. Amíg nem mondunk igen a bélyeggyűjteményre, a traktorra, a felajánlott árért, addig nincs közös akarat a vásárlásra vagy hasznosításra (eladásnál a vételárat, bérletnél a bérleti díjat el kell fogadni, és más fontos szerződéses feltételről is beszélni kell!). Amíg nem beszéltük meg, mi legyen a cikkben, amit ígértünk, és az mikor jelenik majd meg, addig nincs megállapodás a kiadásra, publikációra sem stb.

Kérlek jegyezd meg: az ajánlatot mindig el kell fogadni, különben nem lehet számon kérni, hogy miért nem fizeti ki? miért nem rendeli meg? az, aki az ajánlatot kapta. A polgári jogban akkor jön létre egy megállapodás, ha a felek kölcsönösen, egybehangzó akarattal kijelentették a rockoperából is ismert refrént: ‘Igen, akarjuk!”

A jó hír: mindez igaz az összes szerződésre - melyet itt azonban nem tudok felsorolni hiánytalanul. De biztosan már ismered az adásvételi szerződést, bérleti szerződést, megbízási szerződést, vállalkozási szerződést, és láttál már tartási szerződést is, vagy éppen licencia megállapodást.

Ha pedig az eredeti ígéretet (ajánlatot) módosította az ajánlattevő, még ezt is megteheti mindaddig, amíg az ajánlatot a másik fél el nem fogadta. De utána már semmiképp! Pontosabban: utána már csak a másikkal együtt, közösen lehet módosítani az eredeti feltételeket, hiszen az ajánlattevő és az azt elfogadó személy, cég között már létrejött egy szerződés, amely egyoldalúan nem változtatható. Szerintem ez így logikus is (nemcsak jogszerű). És emiatt van egy olyan előírás is: az egyoldalú, honlapon gyakran alkalmazott általános szerződési feltételek soha nem tartalmazhatnak a másikra (vevőre) hátrányos és méltánytalan kikötést, hiszen az egyoldalú feltételnek minősül. Ez pedig főszabály szerint nem hozna létre szerződést, az előbbiekből kiindulva, csak akkor, ha az igazságos és üzletileg indokolt tartalmat jelent a vevőre nézve is.

FIGYELEM! Az írásbeli szerződéseket írásban célszerű módosítani, vannak olyan szerződések, amelyeket kötelező leírni, a szóbeli szerződéseket pedig szóban is lehet módosítani. SMS-ben nem tanácsolok ilyet tenni, ez a bírói gyakorlatban sem elfogadott technika. De az e-mail már alkalmas lehet egy szerződésmódosításra, különösen, ha a másik fél egy egyértelmű válasz e-mailben nyugtázza is azt. Bírósági vitában még mindig a legerősebb, legkevésbé vitatható bizonyíték az, ha papírra leírt egyértelmű szerződésmódosítást tudsz felmutatni egy vita esetén.

Elfogadtam vagy nem is fogadtam el az ajánlatot??? Ki tudja...

Mit tegyél, ha vita van azon, hogy vajon már elfogadásra került-e az ajánlat vagy még éppen nem történt meg ?

Vita esetén a legjobb, amit tehetsz, hogy keresd elő a levelezést, a papírokat, és nézd meg, ki írt előbb, ki írt később a másiknak! Miért?

Amikor vita van egy összegen, egy árajánlaton, vagy azon, hogy létre jött-e a szerződés, a jogászoknak nem túl nehéz feladat eldönteni: ki mit ígért, és melyik ajánlat az érvényes, melyik ígéretet fogadták el. Néha azt nehéz megállapítanunk, hogy ez mikor történt meg.

Az ügyvédi konzultációkon én például mindig megkérem a hozzám fordulót: írja össze az ügyében az időrendi kronológiát. Az ügyek időrendi sorrendjét. Ki, mikor mit tett, mit mondott, mit írt stb. Ebből ugyanis mindig sok olyan apró részlet kiderül, ami az ügy, a vita megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges.

Tegyél így Te is, ha vitázol valakivel, vedd elő az e-maileket, a leveleket, és nézd át, ki írt előbb, ki később, és mikor mi történt. Te is hamar látni fogod, ami addig nem volt világos! Ne SMS-t és e-mailt gyűjts, inkább írd le papírra a megállapodást.

Ha szeretnél még tájékozottabb lenni a céges szerződések világában, még több mindent megtudni az ajánlatról, a szerződésfelmondásról, a vitákról vagy éppen a teljesítésigazolásokról, akkor gyere IDE, ERRE AZ OLDALRA. Itt egy videoüzenettel is segítek Neked a céges szerződések még jobb elkészítésében.

Természetesen nemcsak írásban, szóban is lehet ajánlatot tenni, de lesz egy-két bizonyítási nehézséged vita esetén. Erről írtam már korábban, ezt a cikket, olvasd el, sokat tanulhatsz belőle: CIKK A SZÓBELI SZERZŐDÉSRŐL.

Tények és tévhitek a bérleti szerződésről: avagy még mindig nem fizet a bérlőm…

Ügyvéd kollégáimmal specializálódtunk a nem fizető bérlők és a jogcím nélküli bentlakók részére küldendő felmondásokra és a felmondást megelőző utolsó felszólításokra. Ezért rengeteg személyes ügyvédi konzultációt tartunk bérleti szerződésekkel és nem fizető bérlőkkel kapcsolatosan. És pontosan tudjuk, hogy:

Minden bérbeadó álma a pontosan fizető bérlő…

A bérbeadó csak arra vágyik, hogy “macera-mentesen” adja ki a házat, lakást…

A bérbeadók arról álmodnak, hogy a nemfizető bérlőt már a szerződés aláírásakor ki tudják szűrni… (ehhez kell ám aláírt szerződés!)

A személyes konzultációkon sok-sok tévhittel találkoztam már, így eljött az ideje annak, hogy 3 tévhitről most rögtön lerántsam a leplet. Ezt azért teszem, hogy elhidd, kedves Bérbeadó: igen, lehetséges a biztonságos bérbeadás, de sajnos nem lehet “megúszni” egy bérleti szerződés írásbeli elkészítését, lehetőleg nem netes mintaszerződés kitöltésével!

JAJ! Nem fizet a bérlőm.

1. TÉVHIT: “Bent lakik a bérlőm, nem fizet és nincs vele szerződésem, most mit tegyek?”

Kedves Ingatlantulajdonos! Ébresztő! Neked van szerződésed, csak nem írtátok le. Bár ez a mulasztás tényleg hiba volt, de ettől még vonatkozik a bérleti jogviszonyra a Polgári törvénykönyv és a Helyiségbérleti törvény is.

Ez tehát jó hír, hiszen a le nem írt bérleti jogviszonyokat is fel lehet mondani, meg lehet szüntetni. Csak ha vita van, akkor nehezebb lesz annak bizonyítása, hogy miben állapodtál meg a bérlővel az elején. (Felkészítelek arra is, hogy akár még az is lehetséges, hogy a bérlőd tagadni fog mindent…). Ilyenkor nem csak a ráutaló magatartásoknak, de még az idő múlásának is nagy szerepe lesz a vita tisztázásában, a szerződés tartalmának megállapításában – tehát jó lesz beszélned ügyvéddel.

Ha eddig a szomszédod, vagy a családod csak azt mondogatta: ne bonyolítsd szerződéssel, úgyis fizetni fog – most eljött az idő, hogy eldöntsd: hiszel-e nekik. Ha ugyanis nem fizet a bérlő. te fogsz szerződés nélkül ügyvédhez szaladni, hogy segítsen gyorsan a behajtásban, a pereskedésben. És lehet, hogy nem vállalják majd el az ügyet, mert még bizonyítható szerződésed sincsen.

Ha nem veszi át a postát a bérlőm, mit tehetek?

2. TÉVHIT: “A bérlőm nem vesz át semmit, tehát ha kétszer nem veszi át, akkor innentől automatikusan átvettnek tekintendő minden kiküldött felszólítás.”

Sajnos nem. Amire Te gondolsz, az a Polgári perrendtartás sokak által ismert perekben alkalmazandó kézbesítési szabálya. Ez azonban nem alkalmazható olyan ügyekben, amikor még nincs is per, és a fizetési meghagyás vagy a kiürítési eljárás sem indult még meg.

A perlés előtti felmondólevelek és felszólítások esetén a Polgári perrendtartás szabálya helyett inkább kreatív ötleteidet kell bevetned, hogy átvetesd a levelet. (Pl. videózd le, ahogyan bedugod az ajtó alá (mert ez is több mint a semmi…); vagy: két tanúval menj oda, és ha élőben megtagadja a bérlő az átvételt, azonnal jegyzőkönyvezd a tanúkkal ennek tényét; vagy: keress másik postacímet is, és akár több helyre is postázd el újra a felszólítást stb.)

A kézbesítés egy nagyon fontos momentuma minden nem fizető bérlő elleni eljárásnak, ezért erre rendkívül nagy figyelmet fordíts, és fektess energiát a sikeres kézbesítésbe!

A bérbeadó álma: a jól fizető, minden postai felszólítást átvevő bérlő. Ha te is ilyen bérlőket szeretnél, kérlek, hogy a jövőben vizsgáld felül a bérleti szerződésedet. Ellenőrizd a gyenge pontjait, szigorítsd a felmondást, és építs be a szerződésbe automatikus kézbesítési vélelmeket, hogy ezzel is csökkenteni próbáld a jogtalanul és visszaélésszerűen át nem vett küldemények számát. Megelőzéssel.

Lakik velük kisgyerek is, vajon mit tehetek, ha nem fizetnek? Micimackó mit mondana?

3. TÉVHIT: “Lakik velük egy gyerek is, tudom, hogy emiatt sosem tudom majd kitenni, akkor sem, ha nem fizet.”

Ez így nem igaz, de tény: kiskorú jelenléte esetén akár pl. a közművek elzáratása, akár önhatalmú zárcsere vagy kipakolás megvalósíthat büntető jogi következményekkel járó sérelmet is (pl. kiskorú veszélyeztetése). Ezért ilyen esetben különösen óvatosan és mindenre kiterjedő figyelemmel kell eljárnod.

Ha van büntetőjogász ismerősöd, kérd ki a véleményét. Beszélj a nemfizető bérlők elleni eljárásokra szakosodott ügyvéddel, és részletesen tájékozódj a jogszerű és a tilos magatartásokról. Így nem hibázol majd, pláne nem követsz el kisgyermek sérelmére alkalmas cselekedetet.

Bérbeadóként gyakran elképzeled: a következő bérlőddel nem lesz semmi gond? Legközelebb már a szigorú és jogszerű írásbeli szerződésed aláírásakor megtudod: fizetőképes bérlővel van-e dolgod vagy egy újabb ügyeskedővel? (Hiszen aki eleve nem akar fizetni, az egy erős szerződést eleve nem is akar majd aláírni, igaz? )

Ha az is érdekel, hogy milyen cikkeket írtunk már a nem fizető bérlőkkel kapcsolatban, akkor segítünk, íme a cikkek:

Te már raktál ki nem fizető bérlőt? Ha nem, ebből biztosan tanulhatsz.
A birtokvédelem a tulajdonos ellensége? Itt megtudhatod most azonnal.
Ezt a 7 hibát sose kövesd el a bérleti szerződés megkötésekor!
Hogyan ne rontsd el a felszólítást, itt megtudhatod.
A bérleti díj behajtását pedig akár a fizetési meghagyással is el lehet kezdeni.

Légy tulajdonos! Óvd vagyonodat!

A nem fizető bérlővel köss mielőbb fizetési egyezséget, de ha nincs remény, lépj megfelelően, mindig jogszerűen, és egyeztess szakértővel. Köszönöm, hogy elolvastad írásomat és ügyvédi tudásomat is hasznosítod vagyonod megóvásához.

Sikeres ingatlan bérleti szerződést és határidőben fizető bérlőt kívánok Neked! Kérdésed van? Itt tedd fel:

Mire jó a szerződésben a kötbér? És hogyan kell kikötni, hogy behajtható legyen?

Biztosan találkoztál már kötbérkikötéssel életedben, mert ez nagyon sokféle szerződésben szerepelhet. Pl. címlista adásvételi szerződésben, akár okostelefon vásárlási szerződési feltételekben a mobilszolgáltatóknál (ez talán a legismertebb kötbér), olvashattad projektszerződésekben, egy építési vállalkozási kivitelezési szerződésben, de akár ingatlan adásvételi szerződésben vagy együttműködési megállapodásban is aláírtál már ilyet.

Meghiúsulási kötbér, késedelmi kötbér, elállási kötbér, szerződésmegszüntetési díj, bánatpénz vagy éppen hibás teljesítési kötbér – ilyen és ehhez hasonló bármilyen elnevezéssel olvashatod a kötbérkikötéseket.

Mi az a kötbér és mi a célja?

A kötbér célja a szerződések teljesítésének biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a kötbér lesz a büntetés arra az esetre nézve, ha a szerződést egészében, vagy valamely kötbérrel biztosított részében nem teljesíti a szerződést aláíró fél.

A kötbér tehát biztosíték, egy büntetési tétel, melyet a szerződésszegő fizet meg a szerződést rendesen teljesítő másik érintett szerződő partnernek. DE: csakis akkor, ha ebben a felek előre megállapodtak, tehát kölcsönös és egybehangzó akaratuk erre irányul.

A jó kötbér gyorsan behajtható!

Hogyan köss ki kötbért, hogy utána be tudd hajtani?

A kötbér kikötésének és érvényességének alapvető szabályait a Polgári törvénykönyvünkben találod. A kötbért írásban kell kikötni, tehát a felek szerződésébe kell belefoglalni, különben nem lesz érvényes a kikötés.

Sokan nem tudják azt, hogyha a kötbért a szerződés nem-teljesítése esetére kötik ki, akkor annak bekövetkeztekor (azaz: amikor valaki nem teljesíti a szerződést) a jogosult a teljesítés és a kötbér közül csak az egyiket követelheti.

Ha a szerződés teljesítését követeled, ugyanabban a felszólításban nem fenyegetőzhetsz tehát a kötbér követelésével is, ha viszont kötbért kérsz, ne írd oda azt is, hogy és legyen kedves a szerződést is teljesíteni. A kettő együtt nem megy majd!

Egyéb esetekre kikötött kötbér megfizetése mellett azonban a jogosult (tehát az a fél, aki addig is betartotta a szerződést) kérheti a teljesítést is. Tehát ha valaki késve teljesít, és késedelmi kötbért kötöttél ki, bizony követeld majd a kötbért is, és a mielőbbi teljesítést is együtt, egy felszólításban. Tudod: szabj határidőt a teljesítésre és a fizetésre is – a hatékony felszólításokról itt írtam már e blogban is, ismételd át!)

Miért jobb a kötbér mint egy sima kártérítési követelés?

A kötbér egyik nagy előnye, hogy nem kell külön igazolni, hogy ténylegesen mennyi kár érte a károsult felet (őt hívják a jogban a kötbér jogosultjának). A kötbér akkor is jár a jogosultnak, ha a szerződésszegés nem okozott neki kárt, vagy ha a felmerült kár igen nehezen forintosítható pl. egy polgári perben (képzeld el a jó hírnév rontását, vagy egy hátrány okozásáért egy nem vagyoni kár követelését is).

Ha viszont kára is keletkezett, a jogosult csak a kötbér összegén felüli kárának megtérítését követelheti. Vagyis ha 1.000.000 Ft (egymillió forint)a kötbér, és a jogosultnak a másik fél szerződésszegése összesen 10.000.000 Ft (tízmillió forint) kárt okozott, akkor jár neki nemcsak a kikötött 1.000.000 Ft kötbér, hanem azon felül még kérheti a 9.000.000 Ft-ot is, mint kártérítés. A kártérítések követelésénél részletes és alapos bizonyításra kell felkészülnöd, tehát vegyél igénybe szakértő segítséget a káraid kimunkálásához (fordulj ügyvédhez, számviteli szakértőhöz stb.)

Mennyi legyen a kötbér?

Jó, jó, de mégis: mekkora kötbért kössek ki?

A kötbér összege nem lehet túlzó. A bíróság mérsékelheti a túlzott mértékű kötbér összegét. Az, hogy mi minősül túlzottnak, mindig az adott eset körülményei alapján döntik el. Nincs tehát egyetlen törvényben meghatározott pontos mérték leírva sehol, és lehet túlzó egy 100.000 Ft-os kötbér is, és egy 10.000.000 Ft-os is. Az adott ügyben kell mérlegre tenned: vita vagy szerződésszegés esetén mit veszíthetsz? És ha ezt a veszteséget forintosítanád, no akkor mennyi lenne az? Ez az összeg lesz a kötbéred nagysága – és bármily csábító is, légyszíves tisztességesen és becsülettel, üzletileg reálisan kalkulálni, különben a bíróságon sem jársz majd sikerrel.

Ha honlapról értékesítesz, te is nagyon szeretni fogod a kötbért. Miért? Itt írok erről, gyere velem, nézd át: Kötbér az Ászf-ekben. (Nem kell megijedned a cikktől: csakis a téma komolyságára való tekintettel mondom el a legfontosabb információkat magázódva…)

Ha pedig szívesen olvasnál még a kötbérről, no de pláne inkább arról, hogyan köss ki érvényesen kötbért, akkor gyere velem egy e-mailtanfolyamra, ahol megtanítalak szerződést írni, szerződést felmondani, és kötbért is kikötni. Klikkelj most a díjmentes tanfolyamhoz, cégvezetőknek. Várlak mielőbb, ha beiratkozol küldöm a köszöntőt és az első leckét is. Viszont látásra!

Macerás ingatlanvitád már idegesít? Nos, hadd segítsek egy kicsit…

Egyre többen fordulnak hozzám olyan családi vagy szomszédjogi ingatlanvitákban, amelyekben látom: az érintett (aki egyébként már elég ideges), tulajdonképpen nem is tudja, mi lenne a számára legmegfelelőbb megoldás. Ez indított arra, hogy megírjam ezt a blogbejegyzést és stresszmentes, sőt, egyenesen megnyugtató megoldáshoz vezető, az életben már kipróbált ügyvédi tippjeimmel segítsek neked is.

3 hasznos ügyvédi tipp az ingatlanvitádhoz

Olyan kellemetlen ingatlanvitád van, amely már nagyon idegesít? Nincs ötleted, hogyan oldd meg?

Kéne egy kis taktikai és jogi segítség, mert már nem látsz a szemedtől?

Évek óta húzódik az ingatlanvitád? Valahogy sosem jutottál a végére ügyvédi segítség nélkül?

Íme 3 olyan ügyvédi tippem az ügyed megoldásához, amely nélkül továbbra sem jutnál egyről a kettőre. Ha viszont az itt írottakat megfogadod, hamarosan eredményre számíthatsz:

1.) DÖNTSD EL VÉGRE, MIT AKARSZ!!!

Tudom, egyszerűen hangzik. De meglátod: amint pontosan megfogalmazod magadnak: mit akarok??, máris egy lépéssel közelebb kerülsz a saját ügyed megoldásához. Nem mindegy ugyanis egy ingatlanvitában, hogy azt akarod-e, hogy

csak levelezz a másik féllel, folyamatosan leírd az érveidet, nehogy valami kimaradjon; vagy
meg is akarod szerezni végre a tulajdonjogát a közös tulajdonú részeknek; vagy
igazából inkább szabadulni akarsz a te részedtől, csak még nem határoztad meg a vételárat, melynek örülnél; vagy
tartozással terhelt ingatlant nem akarsz kapni, de igazából nem is tudod ez mivel is járna; vagy
le akarod végre zárni a pert, akár peres, akár peren kívüli egyezséggel, csak legyen vége már… stb.

Ugye látod? Egyáltalán nem lényegtelen mit is akarsz valójában. Ettől függ ugyanis már a következő lépésed is. Dönts el tehát végre: MIT AKARSZ VALÓJÁBAN?!!!

Füzet, laptop, telefon - mindegy, csak írd fel!

2.) HA ELDÖNTÖTTED MIT AKARSZ, CSINÁLJ MEGVALÓSÍTÁSI TERVET!

Ezt úgy kezdheted el, hogy egyszerűen leülsz egy papírlappal (jegyzetfüzettel, laptoppal, notebookkal, vagy amire jegyzetelni szeretsz, azzal) a kezedben, és kigondolod, hogyan kell elkezdened a megoldást.

Erre a listára ilyesmiket írhatsz fel:

holnap írok egy levelet a másik félnek és megírom neki az ajánlatomat,
jövő héten elmegyek a másik félhez, és megpróbálok vele egy együttműködő tárgyalást lefolytatni a megegyezés érdekében,
még ezen a héten keresek egy ingatlanos ügyvédet, kifizetek akár egy konzultációt is, hogy megkérdezzem, ő hogyan csinálná, hogyan kezdené el az én ügyem megoldását;
15 napon belül csináltatok egy ingatlan értékbecslést, hogy tisztában legyek azzal, mi is a vita tárgya,
nem halogatom tovább, nem várok, azonnal elmegyek a földhivatalba, és végre kikérem a helyszínrajzot, hogy magam is lássam végre a vitás részeket (ezt úgyis az ügyvéd vagy az ingatlan értékbecslő is kérni fogja majd…),
még ma egy költségvetést készítek, hogy meglássam, tulajdonképpen mibe is kerülnek majd az előző lépéseim, így nem ér váratlan meglepetés és tervezni is tudok hónapról hónapra.

Az ilyen tervezés 2 dologra mindig jó: egyrészt nem ér majd semmilyen meglepetés, és ha elég alapos vagy, lesz A-B-C terved is, így ha változnak a körülmények, akkor is meglepetés és stressz nélkül haladsz majd a tervezett úton.

Másrészről rájössz: hoppá, akár még ügyvédre is telik (pedig először azt hitted, egy vagyonba kerülhet, mert valakitől ezt hallottad), sőt, az értékbecslés vagy a földhivatali másolatok díja sem horrorisztikus. Mert látod: sokkal kevesebb kerül, mint amennyi hasznot nyújt azzal, hogy hiteles információkat kapsz belőlük, tőlük.

Csináld, csináld, ne hagyd abba!

Van már stratégiád? Tudod, mi a célod konkrétan? A megvalósítási terved is kész? Van rá pénzed is? Akkor vajon mi kellhet még a sikerhez?

3.) HATÁRIDŐT MINDIG TŰZZ, HALADJ HÉTRŐL-HÉTRE, NE HAGYD ABBA!

Sok megvalósítási tervet csináltam már én is ingatlan vitákban. Neked is azért tanácsolom ezt, mert nekem is mindig beválik! (Képzeld, nagy értékű ingatlanvitákra specializált ügyvédként én ugyanígy csinálom. Arra még sosem sajnáltam az időt, hogy hátradőljek, és eldöntsem: mit akarok, és mikorra akarom elérni…)

Remélem nem kerülte el a figyelmedet egy nagyon fontos körülmény: minden ponthoz határidőt is írtam, ezt te se hagyd ki kérlek. “Ma – holnap – jövő héten – 15 napon belül – azonnal.” Ezek mind fontosak, írd be a naptáradba, és te is tartsd be őket. Így tudod magadat segíteni a saját ügyed megoldásában.

Egy kis ismétlés nem árt, foglald össze a lényeget, és memorizáld most:

1.) Eldöntöm konkrétan, hogy mit akarok valójában ingatlanvitámban elérni!

Ehhez egy kis segítség: ha pereskedni akarsz, itt olvass tovább a taktikákhoz.

2.) Elkészítem a saját megvalósítási tervemet a céljaim eléréséhez!

Ha ingatlan tulajdonjogát akarod megszerezni vagy eladni, ehhez itt adok pár bevált tippet.

3.) Mindig tűzök határidőt, haladok, nem állok le, beírom a naptáramba is!

Beküldhetsz hozzánk kérdést is, de ezt csak akkor tedd, ha eldöntötted, hogy segíteni fog az ügyedben egy díjköteles ügyvédi konzultáció is. Itt a kérdőív, írd bele, hogy kérsz időpontot is, és olvastad a cikkemet!

Karácsony az ajándékozás(i szerződés) ünnepe is… De vajon visszakövetelhető-e az ajándék?

Te már adtál ajándékot? Ismerősnek, a tesónak, a szomszéd bácsinak vagy a tanárnőnek? Mekkora értékű ajándékot adtál? Adtál már oda készpénzt örökbe vagy könyvet, telket úgy, hogy nem kell visszaadni?

Te már kaptál ajándékot? Kaptál a nagybácsitól egy lakást, vagy autót a szülőktől, netán készpénzt a szülinapodra?

Képzeld: az én ügyvédi irodám idén karácsonykor ajándékot ad mindenkinek, aki hűséges hozzánk és decemberben is nálunk jár. Ezt az ajándékot mit nem fogjuk visszakérni. Pedig az ajándék visszakövetelhető!

Hogyan követelheted vissza az ajándékot, amit adtál?

És mit tegyél, ha a családban visszakérik az ajándékodat?

Elképzelhető-e, hogy az ajándékozó meggondolja magát? Naná…

Az ajándék is egy szerződés, mégpedig rendes becsületes neve: ajándékozási szerződés, és a Polgári törvénykönyvünk szabályozza.

Mitől ajándék az ajándék? Lássuk csak: aki adja, annak a vagyona az ajándékkal lecsökken, ez logikus. Aki kapja, annak a vagyona az átadáskor ugyanannyival megnő, mint amennyivel az ajándékozóé csökken. Ez is érthető. És mindeközben senki nem fizet senkinek, tehát teljesen ingyen van. Ez az ajándék!

Kié az ajándék, azaz: az átadott ajándék kinek a tulajdona? Aki adja, az átadással egyúttal úgy rendelkezik, hogy az ajándék tulajdona és birtoka is kerüljön át a megajándékozott személyhez vagy szervezethez (ne feledd, akár egy jogi személy, pl. egy alapítvány is kaphat ajándékot, ezt éppen adománynak hívjuk.) Speciális az ingatlan ajándékozás esete, itt ugyanis nem kézből-kézbe történik az átadás (hiszen a telket nem is tudod megfogni és átadni…), hanem az ingatlan-nyilvántartásban kell átjegyeztetni a tulajdonjogot a megajándékozott nevére. Ha ez nem történik meg, az ajándékozás sem jön létre, akkor sem, ha a felek a szerződést már aláírták.

Visszakerülhet-e az ajándék később az ajándékozóhoz, aki meggondolja magát? Nos igen, ez még az én ügyvédi praxisomban is előfordult már, ezért tudok róla egy s mást. Az ajándékozó bizony meggondolhatja magát, de ennek jogszabályban rögzített feltételei vannak. Hiszen a megajándékozott joggal hiszi azt, hogy végleges szándékkal kapta amit kapott.

Csak 3 kivételes esetben kérhető vissza az ajándék: de még ezen kívül is kell hozzá a megajándékozott akarata is, azaz: adja is vissza a kapott ajándékot, ha az ajándékozó azt visszakéri (ingatlan ügyekben alá kell írnia egy hozzájárulást, hogy ő is kéri a földhivatalban a nevéről az ingatlan törlését). Hiszen az ajándékozás is szerződés, tehát kell hozzá egy másik szerződő fél is. Ő a megajándékozott. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha

- arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;

- a megajándékozott súlyos jogsértést követ el;

- valamit feltételezett, és ezért adta anno az ajándékot, de ez a feltevés később véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem is került volna sor.

Vannak-e olyan esetek, amikor akkor sem követelhető vissza az ajándék, ha ez a 3 körülmény fennáll? Bizony, tudod, a jogban mindig vannak kivételek, lássuk:

Nem követelhető vissza az ajándék, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték (az ára, ha eladták, vagy a másik cucc, amire elcserélték) a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. És akkor sem, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.

A szokásos mértékű ajándék (karóra, csoki, edénykészlet, CD, könyv, bizsu stb. stb.) visszakövetelésének pedig sosincs nincs helye. Ezt tudnod kell!

Kívánok visszakövetelésmentes ajándékozást, sok kapott ajándékot az ünnepek alatt, és azt, hogy soha ne kerüljön sor olyan dolgokra az életedben, melyek miatt egy már átadott ajándéktól meg kellene fosztani a megajándékozottat. Ebből sok jó nem lesz…

Ügyvédi irodám 2013. decemberi ünnepi nyitvatartását pedig itt találod, Kérlek, ebben az időszakba ne keress meg bennünket aláírt ajándékozási szerződés felmondásával Köszönjük.

Még 3 ügyvédi tippem ahhoz, hogyan ne rontsd el a fizetési felszólítást!

Ebben a blogban már olvashattál egy cikket arról, hogy melyik az az 5,5 ügyvédi tanácsom, melyet ha betartasz, nagy valószínűséggel egy sikeres felszólítást fogsz tudni megküldeni az adósodnak, akár fizetésre, akár valami másnak a teljesítésére szólítod fel. Azért írok erről, mert tudom, hogy:

Akinek tartoznak, az nagyon várja a pénzét…

Mindig minden segítség elkél ahhoz, hogy költséghatékonyan szerezhesd vissza, ami a te jogos követelésed…

Olykor egy-egy apró tanács is – amely kívülállótól érkezik -, sokat segíthet a célod elérésében: a gyors behajtáshoz!

A minap elgondolkodtam azon, napjainkban vajon melyik felszólításból van a legtöbb? A fizetési felszólításból rengeteg van manapság cégek és magánszemélyek közt egyaránt, ezért kiválasztom ezt, és erről írok még néhány hasznos tudnivalót. Hátha neked és a cégednek is épp erre van most szükséged…

A profi fizetési felszólítás (a korábban megírt jó szerződés után) a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a kintlévőségedet sikeresen behajthatsd. Kérlek tulajdoníts neki igen nagy jelentőséget, és csináld jól!

Van még 3 konkrét javaslatom az említett 5,5 tipp mellé, melyet kifejezetten a fizetési felszólítások esetén kell alkalmaznod. Miért? Azért, hogy

határozott, elszánt és tudatos benyomást kelts az adósodban, és már az elején idegesítse őt az érzés, hogy neked előbb utóbb fizetnie kell majd;
lássa, hogy nem most jöttél le a felvédőről, sőt, már ügyvéddel is konzultálhattál a tartozásbehajtásról, hiszen annyira szakszerű a felszólításod, hogy ez látszódik belőle;
minden forintnak, ami neked visszajár, jól láthatóan és szuperbiztosan meg legyen a jogalapja, de még a késedelmi kamata is, hiszen az adósság késve fizetése neked is pénzedbe kerül (ezt a pénz már régen másra költhetted volna, igaz?)

3 konkrét ügyvédi javaslatom a 2 Mio Ft feletti követelések behajtásához (jó, nem bánom, próbáld alkalmazni kisebbekre is, de ezeknél különösen számít…)

Ugye a korábbi tanácsaimat már elolvastad? (Ha nem, gyere itt olvasd el, de utána térj vissza ehhez a cikkemhez a folytatáshoz). Akkor már tudod, hogy a felszólításod határozott legyen, ne beszélj mellé, ne legyél agresszív ám legyél tudatos és légy tényszerű. Ha határidőt is szabsz és azt is ráírod, hogy kapja még az ügyvéded is, az már maga a tökély! Ehhez jön még három új javaslatom, konkrétan a fizetési felszólításokhoz:

1.) A fizetési felszólításodban mindig ésszerű és teljesíthető határidőt szabj. Ez mennyi?

Ha pl. az adósod már egy éve is tartozik, nyugodtan elég 5-6 (munka- vagy naptári) napot adni neki. Ha a tartozás még nem régebbi 1 hónapnál, akkor életszerűbbnek tartom, ha akár 10-15 (munka)napot is kaphat még, de sokkal többet ne adj neki. Elvégre a fizetési határidő már lejárt, ő pedig se bút, se bát nem mondott a terveiről… Ehhez képest még te vagy a méltányos, hogy segítsd a teljesítését.

Az ésszerű határidő biztosításának előnye számodra, hogy a későbbi behajtási eljárásban a közjegyző és a bíró is látni fogja, te tényleg mindent megtettél, így már csak az adósodon múlik a teljesítés.

2.) A fizetési felszólításodba mindig egészen pontosan írd bele a tartozás összegét annak napra kiszámolt késedelmi kamatával együtt.

Ha ezt nem teszed meg, ugyan miért is várod el, hogy aki tartozik neked, helyetted tudja, hogy mennyit is kéne visszadnia? Ha viszont veszed a fáradtságot erre a számításra (ezt megcsinálhatja ám helyetted a könyvelőd és az ügyvéded is, akik jó kis kamatkalkulátorokkal is rendelkeznek az ilyen ügyek gyors intézéséhez), akkor az adósnak még egy kiskapu bezárult.

A pontos számítások előnye számodra: a behajtási eljárást igen gyorsan megindíthatja az ügyvéded, és minden adatot meg tudsz neki adni, amit kérni fog tőled ehhez. Sőt: a közjegyző és a bíró is látni fogja: Te csak azt kéred, ami jár, egy petákkal sem többet! Ennél korrektebb lehetnél?

Már csak egyetlen tanácsom maradt hátra:

3.) A fizetési felszólításodat azonnal, késedelem nélkül kövesse a behajtási eljárás megindítása, hiszen mire is vársz még, ha lejárt a póthatáridő és az adósod még mindig nem fizetett?

Leszerződtél vele. Lejárt a határidő. Nem fizetett. Fel is szólítottad. Újabb határidőt adtál. Türelmes voltál. Neked itt már semmi mást nem kell csinálnod (nyugodj meg: jóhiszemű voltál, etikus voltál, megfelelően jártál el!) – indítsd meg a pert vagy a közjegyzői fizetési meghagyást. Hogy melyikkel tudod behajtani a követelésedet, az több mindentől is függ, ha nem tudod, kérdezz ügyvédtől.

Vagy olvasd el ezt a cikket is, ahol adunk még több tanácsot a gyors fizetési meghagyásos eljárás megindításához is.

Hogyan kell fizetési meghagyást indítani, ha tartoznak neked?

Köszönöm, hogy most már a 8,5 ügyvédi tanácsom segítségével teszed még nyereségesebbé és biztonságosabbá céged működését vagy éppen a családi költségvetésedet! (Háát, bevallom, ha csak ilyen alapos tanácsokkal felvértezett, tudatos és elszánt megbízóknak kellene segítenem a behajtásokban, nagy örömmel tenném…)

Tartozol és mégsem kell megfizetned? IGEN, lehetséges. Tudj meg mindent az elévülésről!

Álmodoztál már valaha arról, hogy ha jönne egy aranyhal, és kívánhatnál egyet, akkor azt kívánnád, hogy a korábban fennálló kötelezettségedet vagy tartozásodat inkább mégse kelljen teljesítened?

Nos, elméletileg még ez is lehetséges, és még aranyhal sem kell hozzá.

Lássuk: – Mi az az elévülés?

- És mennyi az általános elévülési idő? Mikor kezdődik?

- És mi különbözteti meg az elbirtoklástól?

- Vajon megszakítható?

- És lehet-e kevesebb mint 5 év? És mi kell hozzá konkrétan???

- Van-e ami nem évül el sosem?

Kell hozzá néhány eltelt év a naptárban és egy jó ügyvéd. Tudom, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen, de a jogban is történhetnek csodák, csak még nem tudsz róla.

Ha még nem ismered az elévülés intézményét, most mesélek róla, mert sokan még a létezéséről sem tudnak. Így fordulhat elő még az is, hogy elévült, régen be nem hajtható követelést valaki kifizet (tudatlanul), azután pedig ha felvilágosította valaki, csodálkozik, hogy nem tudja visszacsinálni és feleslegesen fizetett…

Mi az az elévülés? És mennyi az általános elévülési idő?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy korábban létező jogos követelés elenyészik. A követelések általában 5 (öt) év alatt elévülnek. Az általános elévülési időt a Polgári törvénykönyv mondja ki, de ettől más jogszabályok is eltérhetnek. És még a felek is, írásbeli szerződéssel kiköthetnek ennél rövidebb vagy hosszabb elévülési időt, azonban e kikötések, megállapodások során egyéb jogszabályi rendelkezéseket is be kell tartani, az ilyen megállapodásokhoz vegyél igénybe jogászt!

Vajon mikor kezdődik az elévülés? Általában akkor, amikor a követelés esedékessé vált. (De ez alól van kivétel is a jogszabályban, szintén a Polgári törvénykönyvben találhatsz erre részletes útmutatást. vagy érdeklődj egy jogásznál, aki tud segíteni ebben is neked.)

Elévülés vagy elbirtoklás? Elmesélhetem, hogy volt olyan, hogy egyik ügyfelem összekeverte az elévülést az elbirtoklással. Te ne tedd! Ez két teljesen külön jogintézmény, habár mindkettőnek alapja az évek múlása. Az elbirtoklás nem elévülés, az elbirtoklással egy meghatározott idő elteltével meg tudod szerezni pl. egy ingatlan tulajdonjogát anélkül hogy megvennéd (tehát nem elveszítesz valamit, hanem kaphatsz általa…). De ne keverd össze az elévüléssel, amely tehát valaminek a megszűnését jelenti.

Mit jelent az konkrétan, ha valami elévült?

Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azaz ha ilyennel perel valaki, sosem kap majd igazat (akkor sem, ha valaha tartoztál neki). Ha pedig Te szeretnél egy elévült követelést behajtani, akkor már most el kell, hogy keserítselek: ez sohasem fog sikerülni (legalábbis perrel biztosan nem!), legfeljebb egyezség keretében történő önkéntes teljesítéssel, ha az adósod ezt akarja. Ha nem akarja, megúszhatja (miért nem léptél időben!?).

Tanulság: mielőtt bármit lépnél, fontos pontosan tudnod: vajon elévült vagy el nem évült követelésed/tartozásod van-e?

Ha egy perben elévülésre hivatkozik valaki, azt úgynevezett elévülési kifogás bejelentésével teheti meg. Ennek körülményeit a bíró vizsgálni fogja, és ha megállapítja, hogy valóban elévülést történt, a pert meg fogja szüntetni, mert bírósági úton nem perelhető ügyről van szó. Ha nem hivatkozol elévülésre, automatikusan nem fog ez magától kiderülni, úgyhogy légy résen!

Megállíthatja bármi az idő múlását? Azt nem, de az elévülést igen! A jó hír az (persze ez csak akkor jó hír, ha tartoznak Neked!), hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás (pl. egy ügyvédi levél, vagy egy ajánlott, tértivényes küldemény) megszakítja az elévülést. Ez lesz a következménye a követelés bírósági úton való érvényesítésének is (pl. elindítod a fizetési meghagyást vagy egy pert stb.), továbbá ha a korábbi megállapodást, ami alapján tartoznak neked megegyezéssel módosítjátok – ideértve az egyezséget is -, és végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is 100% biztonsággal megszakítja az elévülést. Ilyenkor ettől az eseménytől újra indul az 5 év.

Vajon az úgynevezett főköveteléssel együtt a járulékos követelések (pl. jelzálog, kezesség) is elévülnek? Mikor rövidebb az 5 évnél az elévülés? Lehet-e semmis egy elévülésre vonatkozó leírt megállapodás? Kimenthető-e az elévülés után, hogy a jogosult nem intézkedett korábban?

Van még jó néhány tisztázandó kérdés ebben a témában, tehát, ha elévülésre hivatkoznak Veled vagy a cégeddel szemben, vagy Te ilyenre szeretnél hivatkozni, mert láthatóan több évvel ezelőtti tartozásról van szó, és szeretnéd tisztán látni, hogy mik a lehetőségeid, kell-e fizetned vagy jár-e neked még az a tartozás?

Vajon mi az, ami nem évül el sosem?

Sokan bizony nem tudják, hogy az úgynevezett tulajdoni igények nem évülnek el sosem. Ha tehát akár 7-8 év elteltével jut a tudomásodra egy igény, mely szerint tulajdonnal bírsz pl. egy ingatlanon, azt ennyi idő múltán is érvényesítheted, bár az 5 év már bőven eltelt. Az ilyen eljárások indításához azonban feltétlenül vedd igénybe jogi szakember (ügyvéd) segítségét, hogy mindent jól csinálj, a megfelelő időben.

Szerintem: inkább ne várj az aranyhalra, hanem kérdezz ügyvédtől.

Ha kérdésed van, kérlek a saját egyedi, egyszeri és kivételes ügyedben NE itt a kommentekben keresd ügyed megoldását. Nem fogunk válaszolni. Ez a cikk ugyanis nem azért született, hogy telefonszámla, diákhitel vagy adótartozásod ügyében segítsek szabadulni adósságodtól, hanem azért, hogy megértsd az elévülés jogi jellegét és azt: minden ügy más. Így ha a saját ügyedben volt már ügyvéded, kérlek nyugodtan menj vissza hozzá, és tőle kérdezd meg, mi lesz a számodra legjobb megoldás. Az én ügyvédi irodám cégeknek segít, saját követeléseiket behajtani másoktól. Bővebben a behajtásokról ITT olvashatsz, ha Te is cégvezető vagy. Várlak!

Hogyan kaphatsz kártérítést, ha nincs is károd – avagy: Neked ugye van már kötbér a szerződésedben?

Ugye milyen jó volna, ha akkor is kapnál kártérítést, ha nincs is károd? Vagy lett károd egy szerződésszegés miatt, de kicsit kevesebb, mint amennyit jobb volna mégis kapni a bosszúságaidért.

Cégvezetőként ugye Te is álmodoztál már arról, hogy végre egyszerűen, gyorsan, excell táblák rubrikáinak töltögetése és 3-4 éves bizonyítási eljárás mellőzésével tudd kárigényedet érvényesíteni, ha valaki megszegte a szerződésedet és átvert? Akkor van egy jó – meg egy rossz hírem is. Melyikkel kezdjem?

Ha nincs kötbér, akkor nincs gyors kártérítésed

A rossz hír az, hogy létezik – egyébként sok-sok más tévhit között – egy olyan tévhit is a jogban, amely szerint csak akkor lehet kártérítést kérni, ha bizonylatokkal, excell kimutatásokkal, tanúkkal és szakértőkkel egy polgári peres eljárásban hosszan kimutattad, hogy fillérre és forintra pontosan mekkora károd volt a károkozó eseményből, és a kár beállta és a cselekmény között fenn is állt az ok okozati összefüggés. Ezután végre megnyered a pert, első és másodfokon is, majd a jogerős ítéletet végrehajthatod (további idő, eljárási illeték és ügyvédi díj beáldozása mellett.). Ekkor jutsz a kártérítésedhez – nos, a mai bírósági viszonyok mellet akár 3-4 év múltán az első fizetési felszólításod után… Ugye ez elég rosszul hangzik?

No, mondjam a jó hírt is? A jó hír az, hogy a tévhiteket el lehet felejteni, és a tényekből kell kiindulni mindig. Ugyanis tény az, hogy ha a céges szerződéseidben kötbért kötsz ki már az aláíráskor, akkor mindezek alól mentesülsz. Szerintem a kötbér ugyanis egy jó kis varázsszer a károkozásokra, késedelmekre és szerződésszegésekre.

Nézzük szépen sorjában, hogyan tudsz a kötbérrel gyorsabb kártérítéshez jutni annál, mintha kötbérkikötés nélkül élnéd az életed.

Érvényes kötbérkikötéssel sokkal nagyobb az esélyed arra, hogy előbb jutsz a pénzedhez. Azaz: gyorsabban és kisebb bizonyítási teherrel a válladon fogod tudni érvényesíteni az igényedet akkor, ha a szerződő partnered a szerződést megszegte, és ez neked fájt!

A kötbér kikötésének azonban több jogszabályi feltétele is van, légy résen, ne köss ki túlzó vagy jogszerűtlen kötbért – emiatt mindig keresd az ügyvéded!

Ugye jó lenne, ha azt is elárulnám, hogy mik az érvényes kötbérkikötés technikái lépésről lépésre. Na jó. Legyen. Ezen a check-listán haladj, és nem fogsz hibázni:

1.) Gondold végig már a szerződésed aláírása előtt, hogy mi fájna Neked/a cégednek a legjobban, ha a szerződésből mi nem teljesülne?

2.) Erre az esetre köss ki kötbért. Azaz: állapodjatok meg abban, hogy ha ez a nem várt esemény bekövetkezik, mennyit fizet majd az okozó fél a cégednek.

3.) A kötbérkikötés csak írásban érvényes (tehát a szóbeli megállapodásokkal ne is kísérletezz – sőt erről olvasd el a múltkori cikkemet is, jobb ha tudsz róla: ITT.)

4.) Ügyelj arra, hogy a kikötött pénzösszeg mint kötbér ne legyen túlzottan nagy összegű. Ha ugyanis túl sokat kérsz (a szerződésedhez képest), akkor azt nem fogod tudni behajtani, mert a bíróság csökkenteni fogja. Akkor meg minek, igaz? (Hogy mi minősül túlzott kötbérnek? Kérd ki az ügyvéded véleményét!)

5.) Itt még nincs vége. Ha ugyanis bekövetkezett az, amitől féltél, nosza azonnal, késedelem nélkül szólítsd fel a másik felet a kötbér megfizetésére. Ne várj, nincs mire. Minél előbb lépsz, annál előbb a végére érsz.

6.) Ha pedig nem fizet a felszólításodra sem, nos, akkor pereld be, írj egy ütős kezdőiratot, csatold mellé a kötbér megállapodást (ami érvényes és nem túlzó!!) és várd a bíróság ítéletét. Ebben a perben csak és kizárólag azt kell majd bizonyítanod, hogy a kötbér fizetésének alapjául szolgáló szerződésszegés 100%ban és a szerződő fél miatt bekövetkezett. Azt már nem kell taglalnod, hogy mekkora kár érte a cégedet emiatt. (A pereskedéshez is kéne 1-2 tipp? No akkor olvasd el ezt az írásomat is.)

Ha nem akarsz hibázni és alaposan szeretnél eljárni,
Ha Neked nem mindegy, hogy mikor és milyen sikerrel jutsz a pénzedhez, ami jár attól, aki kitolt veled,
Ha Te csak eredményesen és hatékonyan vezeted a cégedet, mert így éri meg, és
Ha Te mindig csak olyan szakértőtől kérdezel, aki közérthetően beszél és partnerként kezel bármely pillanatban..

…akkor nemcsak azt tanácsolom, hogy kérdezz ügyvédtől, hanem még a konkrét kötbér megállapodás szerződésbe illesztését is bízd rá a szakemberre. Ezután pedig vedd igénybe a felszólításhoz és a kötbér összegének behajtáshoz is, mert így minimálisra csökkentheted a jogi tudás hiánya miatti hibalehetőségeket a saját ügyedben. Most már ugye látod, hogy mindezeken múlhat a pered sikere is (pedig ugye erre nem is gondolnál még a szerződés aláírásakor, itt, az elején?)

Hiányoznak a konkrét példák? Mire köthetsz ki kötbért? ÍME: szerződésszegésre (szerződésszegési kötbér), hibás teljesítésre (jólteljesítési kötbér), késedelmes fizetésre (késedelmi kötbér), nem teljesítésre (meghiúsulási kötbér), visszalépésre (visszalépési kötbér) és még sorolhatnám. A fantáziádra is bízom, de azért kérlek, hogy ne csináld ész nélkül!

Ez egy díjmentese e-mailtanfolyam, melyben a kötbérekről is lesz egy lecke. Iratkozz be most!

KÉRDÉSED VAN? INKÁBB TEDD FEL ITT. Szívesen segítek.

(És mivel ez egy igen érdekes és hasznot hozó téma a cégeknek, ezért bátran ideírom, hogy: folyt.köv. Addig is: szólj hozzá itt lent, Te mit gondolsz erről? Hasznos volt? Alkalmaznád? Vagy már alkalmazod is? Köszönöm a kommentedet. Írj! )

KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Category Archives: Szerződés felmondás