KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Újabb konkrét ügyvédi taktikák: segítség a plagizálók és honlapmásolók ellen. Felszólítás, kötbér, értelmezési záradék…

Ha másolják a szerzői tartalmaidat, lopnak tőled az interneten át, vagy off-line másolnak, sértik személyes szerzői jogaidat, előbb-utóbb írnod kell egy levelet a jogsértőnek, és ki kell találnod, mit is akarsz konkrétan ebben a helyzetben.

Hogyan és miről szóljon a felszólításod?

Van-e valamilyen konkrét megelőzési módszer a másolások ellen?

Mit tehetsz szerzőként jogaid még erősebb védelméért?

Pereskedj, levelezz vagy változtass – megint – inkább?

Ha ez a 7+1 stratégiai tippem nem volt elég, mert nemcsak megelőzni akarod a szerzői tartalmaid másolását, hanem még erősebb védelmet szeretnél magad és céges szerzői tartalmaid számára, segítek. Van még 3+1 konkrét ügyvédi segítségem a számodra. De emellé szükség lesz még kitartásra, következetességre és erőre, sőt még higgadtságra is részedről, tehát ne add fel, ne torpanj meg az első nehézségeknél és maradj nyugodt a legfelháborítóbb helyzetekben is.

Sürgősen meg kell tanulnod, hogyan írj hatásos felszólítást, hogyan köss ki behajtható kötbért és értelmezési záradékot, és ismerd meg mielőbb (a polgári mellé) a büntető törvénykönyvet is.

Felszólítás kellékei: érzelem nélkül, higgadtan írj!

 

1. Hogyan írj jó felszólítást?

Szerintem egyáltalán nem mindegy, mit írsz egy felszólításba, milyen hangulatot keltesz leveledben. Ha a felszólításod tele van lázadással, minősítéssel, felháborodással, érzelmekkel és vádaskodással, biztos lehetsz abban, hogy a válaszlevélben is – megoldás helyett – hasonló érzelmes vitatkozásra számíthatsz. Pedig nem ez lenne a cél, igaz? Mit tegyél hát?

♦ Írd meg a felszólító leveledet (ehhez pontosan tudnod kell: mit akarsz a jogsértőtől?!), majd aludj rá egyet.

♦ Ezután módosítsd, majd add oda valakinek, akiben bízol és akinek a higgadtságára számítasz. Hagyd, hogy kihúzzon a szövegből felesleges, érzelemkeltő részeket. Na most már jobb lesz.

Mutasd meg végül egy ügyvédnek is, és ha ő is áldását adta rá, akkor elküldheted. (Ugye nem felejtetted, amit már korábban javasoltam: mindig szabj konkrét és ésszerű határidőt és lépj tovább, ha letelt.)

A felszólításokhoz volt már korábban is pár tanácsom, ezeket itt találod, ha elfelejtetted volna: TIPPEK A JÓ FELSZÓLÍTÁSOKHOZ.

A jogellenesen kikötött kötbérrel nemmész majd semmire!

 

2. Köss ki kötbért és értelmezési záradékot, légy profi a megelőzésben!

A felszólítás már egy második lépés a jogsértés bekövetkezte után. Első lépésként profi és valóban használható megelőzési technikákat kell bevetned szerzői jogaid védelmére. Ez akár vissza is tarthatja a másolókat, de növelni fogja a felszólításod hatékonyságát is, ha mégis megtörtént a baj.

Köss ki kötbért, a honlapodon (ÁSZF-ben), a felhasználási szerződésben, a könyved impresszumában (ez utóbbiban ritkán látom…). Bárhol, minden olyan helyen, ami jogilag írásbeli szerződésnek minősül. Erről konzultálj a cégjogászoddal is, mert a kötbér kikötésének meghatározott, szigorú jogi feltételei vannak.

Ha jól csinálod, lehet, hogy pereskedned sem kell, mert a jogsértő az első felszólításodra visszalép majd és megfizeti a káraidat. A kötbért írásban kell kikötni és nem lehet túlzó. (Bővebben a kötbérről és a szerzői jogokról itt találsz további információkat.)

Értelmezési záradékot is írj bele a szerződésedbe. Ez azt jelenti: tedd egyértelművé, hogy bármifajta értelmezési vita esetén a te szándékod egyértelműen az, hogy – ellenkező írásbeli megállapodás hiányában – nem kívánod odaadni ingyen és engedély nélkül a tartalmaidat senkinek. Pláne nem üzleti hasznosításra. Ez azért jó kikötés, mert éppen a vita esetére ad egy támpontot. (Én általában írok ilyet az ÁSZF-ekbe, melyeket honlaptulajdonosoknak készítek.) Pont olyan esetekre való ez, amikor az a vita tárgya: te vajon megadtad-e az engedélyt. Ha ez nem egyértelmű, ha mindenki mást állít, másképp emlékszik, akkor azt kell jogilag feltételezni a záradék alapján (melyet mindkét fél aláírt a szerződésben, hogy): te sosem adtál engedélyt. A záradék megfogalmazásához és ahhoz, hogy az valóban a felek megállapodásának minősüljön, feltétlenül kérj ügyvédi segítséget.

A szerzői jogok védelmét nemcsak a polgári jog, hanem a büntető jogszabályok is támogatják, de ismerned kell ezeket, ha hivatkozni szeretnél rájuk anyagaidban, felszólításaidban.

Büntetőperekben más taktika kell majd!

3. Büntető jogi védelem is segíti a szerzőket.

Igen, ez jó hír, igaz? Külön fejezet rendelkezik a Btk-ban (büntető törvénykönyv) a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekről és ezek védelméről. A bitorás, a szerzői jogok megsértése akár bűncselekményt is megvalósíthat, amelyért több évnyi börtönbüntetés is kapható.

Büntető ügyekben jártas ügyvéd segíthet neked, ha már konkrét vitád van. A büntetőeljárások más reflexeket igényelnek, mint a polgári perek, szerintem erre specializált kollégát is kérdezz ki a részletekről.

De ezt megelőzően is tudnod kell a büntető törvénykönyv adta lehetőségekről mert így a felszólításodban is kilátásba helyezheted a büntetőjogi következményeket. Ez egy erős elrettentés lesz a másolónak, hiszen látni fogja: valós dolgot állítasz, így már nem babra megy a játék.

Szerintem nagyon fontos az is: ha annyira sikeres vagy, hogy rendszeresen másolások áldozat vagy, a legeslegjobb: ha egyenesen bóknak tekinted. Te lettél a piacvezető, téged utánoz a piac. Ez egyben óriási kihívás is. Ugyanis nem lustulhatsz el.

Változtass! Újra és újra.

Csináld, csináld, ne hagyd abba!

4.) Hogyan változtass a dolgokon? Ugyanis néha az a nyerő, ha gyorsabban módosítasz, mint ahogyan másolnak…

- Találj ki még újabb fantázianeveket a termékedre, szolgáltatásodra;

- Képezz új védjegyeket;

- 3-4 havonta nézd át az ÁSZF-et a honlapon (ne feledd, az nem egy állandó valami, hanem ahogyan a céged működése változik, ezt is változtatnunk kell!);

- Módosítsd a leírásokat, módszereidet, levonva a másolás tanulságait (mindig vannak!).

Sok sikert kívánok!

Biztos lehetsz benne, hogy ebben a blogban még fogok írni erről a témáról, amely az egyik kedvencem. Ha kapcsolatban maradnál velem, szeretnél értesítést kapni az új írásaimról, itt add meg emailcímedet, és Téged is értesítelek róla: www.joginavigator.hu

2014 első tanácsa a cégjogásztól: céges szerződéseidet vizsgáld felül, és azonnal dobd el a gyors netes mintákat!

Gyakran hallom a telefonban az ilyen és ehhez hasonló sürgető kijelentéseket, melyeknek igyekszem soha nem eleget tenni:

“Gabi, kéne egy szerződés gyorsan, jó lesz egy egészen egyszerű minta is, tudnád ma küldeni?”

“Ügyvédnő, csak egy egyszerű adásvétel lesz, nem kell bonyolítani, a héten kellene egy egyszerű szerződésminta…”

“Ügyvédnő, csak egy minimál bérleti szerződés minta kéne, mert holnap jönne a bérlőm és fizetne, de valamit azért szeretnék gyorsan aláíratni vele…”

Ácsi! Álljon meg a menet! Nincs olyan, hogy egyszerű és gyors szerződés minta. Nem léteznek mindenkire működő netes mintaszerződések és nincs gyors szerződés, legfeljebb elkapkodott, végig nem gondolt, formálisan jónak tűnő szerződések vannak, amelyek egy vitában legfeljebb a pozíciódat rontják majd, semmint segítséget adnak a bajban.

A gyors szerződések bajt okoznak, ha túl hamar készülnek el...

Lássuk mik az elkapkodott, gyors szerződések hátulütői, miből lesz biztosan bajod, ha sürgeted az ügyvédet vagy “csak” gyorsan összecsapsz egy megállapodást magad:

1/   A gyors szerződésben biztos, hogy nem gondolsz minden üzleti kockázatra:

- kihagysz fontos dolgokat, meglévő körülményeket, nem számolsz valódi tényekkel,

- nem gondolsz végig bármikor reálisan bekövetkező jövőbeli helyzeteket sem,

- és a sietségben nem mérlegelsz reális kockázatokat. Azaz: megszeged  a lassan járj tovább érsz bölcs ész-parancsolatát, és a bajok, viták megelőzése helyett rásegítesz Te magad is egy lapáttal…

2/ A gyors szerződésben majdnem biztos, hogy elírsz valamit.:

- elgépelsz egy adatot,

- nem ellenőrzöl le egy fontos partner információt,

- nem rögzíted pontosan a számokat (vételár, teljesítés napja, határidő, kamat stb. ), és a kapkodás félreértést okozhat. Hiszen utólag már hogyan magyarázod meg a szerződő partnerednek: bocs, igazából nem ez volt az eredeti cél, csak elírtuk? (Legközelebb a szerződést majd csak az első vita kezdetekor húzzátok elő ismét az asztalfiókból…)

3/ A túl gyors szerződésből nagy valószínűséggel kihagysz jogi biztonsági elemeket is:

- elfelejted szabályozni a szerződés felmondását (hiszen csak az aláírásra gondolsz, haladnál, eszedbe se jut majd a megszüntetési lehetőségek kitalálása),

- kihagyod a bírósági kikötéseket, mert itt még nem gondolsz a vitákra (pedig olcsóbban, hatékonyabban is vitatkozhatnál, ha már muszáj), sőt,

- szinte biztos, hogy nem adsz meg kapcsolattartót a nyilatkozatok jogszerű és joghatályos kézbesítéséhez sem. (Legalábbis ügyvédi tapasztalataim ezt mutatják, amikor gyorsan, házilag gyártott megállapodások kerülnek a kezeim közé. )

Nos, ha még mindig gyorsan szeretnél egy szerződést és hiszel a házilag kitöltögetett mintaszövegekben, akkor tőlem ne várj támogatást.

Lehetne másképp is? Van megoldás?

Ha viszont belátod, hogy van reális alapja mindannak amit fentebb írtam, és nem fantáziaszüleménynek, hanem Te is valódi veszélyforrásnak látod a céges  megállapodások elkapkodott megírását (netán már megtörtént veled hasonló?!), akkor gyere, mutatok valamit. Engedd meg, hadd segítsek a céges megállapodásaid javításához, jobbításához, pontosításához vagy nulláról történő elkészítéséhez. Adok néhány jó tanácsot és a szerződésíráshoz 1-2 ügyvédi és adójogi tippet, amivel biztonságosabbá és vitamentessé teheted a szerződéseket és azok teljesítését is.

Szerződésíró oktató tanfolyam, cégvezetőknek 2014-ben is!

Ügyvédi irodám szerződésíró tanfolyama díjmentes segítség a cégvezetők részére.

Kérlek élj vele, tanulj és fejleszd a cégedet. Ez az oktatóanyag 1996 óta folytatott ügyvédi praxisom rengeteg tapasztalatát mutatja meg és adja át neked. Beiratkozom a szerződésíró tanfolyamra. Köszönöm a bizalmadat! Biztos vagyok benne, hogy hasznodra válik.

További szerződéskötési hibákról pedig itt, ebben a blogban is olvashatsz. Mutatok Neked egy válogatást a KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG eddigi írásaiból, melyek valamilyen speciális szerződésben elkövetett hibák tanulságait dolgozzák fel. Adásvételi szerződés, szóbeli szerződés, szerződés felmondás, viták tanulságai. TOVÁBBI CIKKEK A SZERZŐDÉSES HIBÁKRÓL ITT.

Kívánom, hogy 2014-ben alapos, megfelelően a cégedre szabott és lehetőleg mindenre gondoló, biztonságos céges szerződések képezzék vállalkozásod működési bázisát, védjék bevételeidet és előzzék meg a jogvitákat!

Bélyegző és stemplinyomkodás, kék tinta vagy nyomtatott betűk? Mitől erős egy okirat, és mi az, ami nem számít az aláíráskor?

Ügyvédként gyakran szembesülök azzal, hogy a postán vagy akár egy hivatalban 2 tanúval aláíratott meghatalmazást követelnek rajtam, és ha saját kézzel írott és aláírt iratot viszek, az nem jó. Sőt: ha van nálam bélyegző, akkor én leszek a király, de ha nincs, senkinek is érezhetem magam…

Vajon mi az igazság az okiratok erejéről?

Mit mond a jog, és milyen tévhitek keringenek erről?

A géppel írt papiros nem gyengébb, mint a saját kézzel írott és aláírt. Gondoltad volna?

A polgári jogban ismerünk erősebb és gyengébb iratokat is. Vannak saját kézzel írt iratok, léteznek legépelt, kinyomtatott papirosok. Ismerünk eredeti, másolati, vagy hiteles másolati példányokat is. Mi ügyvédek és a közjegyzők is készíthetünk hivatalos iratokat,  és ezek felhasználhatósága között bizony vannak különbségek.

Ezeket szeretném most megmutatni, elmagyarázni Neked. A végén mindent érteni fogsz, ígérem.

Vajon mit értünk erős irat kifejezésen, és milyen a gyenge papiros?

Egy úgynevezett erős okiratnak a bizonyítóereje nagyobb, mint a gyengébb iraté. Jogi szaknyelven ezt teljes bizonyítóerejű okiratnak, netán közokiratnak nevezzük. Ha egy iratnak kicsi a bizonyítóereje, akkor jobb, ha olyat szerzünk vagy írunk inkább, amivel többre megyünk egy vitában. A közjegyzők által készített okiratok a legerősebbek, mert ezeknek a tartalmát szinte lehetetlen még egy perben is ellenbizonyítani. Ilyen közjegyzői erős közokirat elkészítését javasolom akkor, ha szerzői jogi jogsértés ért, és szuper erős bizonyítékot szeretnél gyártani a másoló ellen. Vesd be, hasznos lesz!

De a saját kézzel írt és aláírt okirat semmivel sem gyengébb, mintha a papíron gépelt, nyomtatott szöveg található, és azt valaki saját kezűleg aláírja, az aláírását pedig 2 tanú hitelesíti. Mindkettő teljes bizonyítóerejű iratnak minősül a jogi vitákban.  (Sokan nem is tudják: a tanúknak nem az a szerepük, hogy tudják, mi van a papírban, “csak” azt igazolják, hogy az aláíró személy ott előttük maga írta alá a papirost.) Ilyen értelemben tehát a “leggyengébb” az olyan, nem saját kézzel írott, előre gépelt irat, ami nincs aláírva vagy alá van írva, de nincsenek rajta tanúk. (Ne feledd!! Egy tanú nem tanú…)

Ismerek egy céget, sok-sok örökgaranciás bélyegzőt készítenek. Ennek a cégnek a vezetője a blogjában gyakran filozofál arról, hogyan kell a cégvezetőknek jól vezetni a céget és a bélyegzőt hogyan kell ügyesen használni.

A cégszerű aláírásnak NEM kötelező jogi kelléke a bélyegző.

Nekem a bélyegzőről jogászként teljesen más jut eszembe. Az, hogy elvileg nem is kell. A jogszabályok ugyanis nem azt írják elő, hogy a cég bélyegzővel nyomja rá a nevét az aláíráskor, hanem azt, hogy a cég neve legyen mindig kiírva. És amikor az ügyvezető valamit aláír az általa képviselt cég nevében, akkor az aláírását az aláírási címpéldánya vagy az ügyvédi aláírásmintája alapján biggyessze oda.

Ebből az is következik, hogy ha nincs nálad a céges bélyegződ, de az aláírás helyére kézzel, gyönyörű, olvasható nyomtatott gyöngybetűiddel odaírod a céged nevét, és úgy írod alá mint ügyvezető, akkor az aláírásod jogilag hivatalos, úgynevezett cégszerű aláírás lesz. Ha azonban ákombákom krikszkrakszot firkálsz oda, akkor ez nem igaz, ezért könnyebb megoldás a zsebbe tett stempli. Az mindig olvasható. De nem jogi kellék.

Az aláírási címpéldányon mindig ellenőrizd, hogyan írj alá!!!

Te, kedves Olvasó, mikor vetted elő utoljára az aláírási címpéldányodat, hogy megnézd: vajon a legközelebbi banki aláírásodnál el fogják-e fogadni a régi aláírásodat, vagy annyira megváltozott, hogy tényleg nem ártana egy új aláírásmintát készíteni? Ha hitelfelvételen gondolkodsz, szerintem erre is szánj 5 percet a tervezésnél! Az évek múlásával, vagy súlyosabb betegség kialakulásával ugyanis egy ember aláírása sokat változhat…

A cégszerű aláírásodat a cégalapításkor vagy az ügyvezetővé történt kinevezésedkor írtad elő magadnak, a közjegyzői aláírási címpéldányodban (esetleg az ügyvédi aláírásmintádban). Ez mit jelent pontosan? Hogyan írhatod alá a céged nevében kiállított, céged részére átvett iratokat, számlákat, szerződéseket? Pontosan a céged neve alatt/felett, a céged előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá/fölé kell írnod a nevedet az aláírásmintában foglalt módon. Ez tehát a cégszerű aláírás titka, nem a céges bélyegző.

BÓNUSZ TIPP: az én ügyfeleim az aláírásokkal kapcsolatosan 2 dolgot biztosan tudnak már maguktól (annyiszor és mindig újra meg újra elmondtam nekik…): lehetőleg mindig kék tintával, és minden oldalt írjanak alá egy több oldalas okiraton. Így védekezhetünk nemcsak a fekete aláírással ellátott irat összekeverése ellen egy másolattal, hanem az ellen is, hogy nehogy valaki kicseréljen egy oldalt az általad aláírt szerződés lapjai közül. (…a kisördög nem alszik, ugye?)

Biztonságos céges szerződéseket, és bélyegzőimádatmentes üzleti megoldásokat kívánok neked.

Ha érdekelnek a céges szerződések, gyere, mutatok egy jogi cikkgyűjteményt, ahol csak ezekről olvashatsz. ITT TALÁLOD.

“A titok: előbb adni kell…” Mese a Kft-vé átváltozott magányos alkotóról, aki nem akarja divathóborttá változtatni az egyediséget…

Kedves Vámos Robi, bár én Téged az alkotásaidon keresztül ismertelek meg az internetről, hamar kiderült, mennyi mindenről egyformán gondolkodunk. Értékekről, emberekről, cégvezetésről. Szerintem a cégvezetéssel kapcsolatban is sok hasznos szempontot adhatsz át kisvállalkozó társaidnak, ezért nagyon köszönöm, hogy elfogadtad meghívásomat a Közérthető Jogi Blogba. És ezt a kedves Táblácskát pedig nem oly rég kaptam tőled. Őszintén köszönöm, hogy a kemény ügyvéd énem mögé is beláttál, és egy ilyen cukit rajzoltál :) (Kedves Olvasóm, kérlek, ne izgulj, az interjú végén elmondjuk, hol találod Robi alkotásait…)

Vámos Robi ilyennek látta dr.Németh Gabriellát az ügyvédi irodában :)

Robi, kérlek áruld el az olvasóimnak, te hogyan tudsz egyszerre kreatív és álmodozó alkotó lenni, ugyanakkor az üzlethez szükséges realitással rendelkező cégvezetőként is „üzemelni” ? Ez nem tudathasadás?

Sokan úgy állnak ennek neki, hogy megpróbálják szétválasztani a két részt. Ez nem megy. Nem kell erőltetni, hogy most alkotok, aztán délután céget vezetek. Hosszú idő kellett, és egy nyugalmas tátrai kirándulás, hogy felismerjem: csak akkor léphetek tovább, ha mindkettőt egyszerre csinálom. Mindent megvizsgálok cégvezető szemmel és alkotó szemmel is. Nagyon fontos, hogy az ember szolgáljon. Ezt könnyű elérni: alkotni kell, aztán átadni valaki másnak az alkotást.

De – ahogyan „Az Adakozó” című könyvben is szerepel: a siker mértékét az határozza meg, hogy hány embert tudsz szolgálni. És ehhez már üzleti gondolkodás szükséges.

A céltalan alkotás sosem volt a világom. Mindenképpen értéket kell adni az embereknek. Színesíteni a hétköznapjaikat. Feldobni a hangulatukat. Kell, hogy legyen egy megfogalmazható előnye annak, amit alkotunk. Ha nincs, nem fogunk növekedni. Azt viszont, hogy hogyan és meddig szeretnénk növekedni, csak mi határozzuk meg. És ahhoz, hogy jól határozzuk meg, megint csak az üzleti gondolkodás és ennek sajátos logikája szükséges. Ez egy tanulható dolog.

Folyamatosan képezem magam, mindig olvasok, hanganyagokat hallgatok, előadásokra és tanácsadókhoz járok.

Aki alkot: Vámos Róbert. a kreatív...

“A titok: előbb adni kell, és akkor kapunk is. Adni kell: időt, pénzt, energiát. És észre kell venni, amikor már kapunk. Vannak, akik ezt nem veszik észre, és csak hajtanak. Meg kell tartani az egészséges szintet.”

Van-e olyan probléma, amelyet cégvezetőként muszáj nap mint nap megoldanod ahhoz,hogy jól működjön a céged, de az alkotói mivoltod tiltakozik ez ellen?

Nap mint nap már nem merülnek fel ilyen problémák. Az alkotó sosem kapálózik bennem. Megérti, hogy néha az üzlet ilyen. Nyilván, egy céget fenntartani új kihívások elé állítja az embert. Korábban, alkalmazottként sokat tanultam a vezetésről, problémamegoldásról és arról, hogyan lehet egy felmerülő problémát előnyként, lehetőségként felfogni. Minden baj egy figyelmeztető jel, hogy helye van a fejlődésnek, továbblépésnek.

Emlékszem, hogy hajdanán egyéni vállalkozóként kezdted, most már sikeres Kft. tulajdonos vagy. Mit jelent számodra a fejlődés, teherként vagy megkönnyebbülésként éled meg a cégforma váltást?  

A cégforma váltás, a kft. alapítás sok olyan papírmunkával jár, amitől engem a hideg kiráz. Nem bírom a papírhalmokat,a hivatalokat. Óriási segítség volt, hogy annak idején Te készítetted el a céges papírokat, és eljártál az ügyben, ezt nagyon köszönöm!

A Kft. működtetése nem jár több feladattal, mint egyéni vállalkozónak lenni. Az egyéni vállalkozónak is lehetnek alkalmazottai, irodája, honlapja, céges papírjai.

A Kft. név viszont sokkal komolyabb megjelenést ad. Bizalmat épít: hiszen e mögött már biztosan van valami, nem csak egy próbálkozás vagy egy garázs az egész.

És a bizalom egy új márka esetén nagyon fontos szempont. Minden apróság építheti a vásárlók bizalmát, és ha a cégnév meg is jelenik akár egy borítékon, akár egy e-mail aláírásban, annak csak jó hatása van.

Aki márkát épít, annak én mindenképp javaslom, hogy ha eljut eddig a lépésig, akkor a cégét a márkanévvel nevezze el. Tőlem mindig megkérdezik a pénztárosok, hogy „Táblácska.hu Kft? Mivel foglalkoznak?” – és ez jó! Ráadásul nem is kell magyarázkodnom: rögtön meg tudja nézni a honlapunkat.

A Táblácskának céges varázs-szolgálata is van

Te melyik vezetői filozófiát követed: magad mindent, vagy keress szakértőt? Egyedül csinálod vagy vannak tanácsadóid, akikhez fordulsz?

Az utóbbi egy évben fantasztikus kapcsolatokat sikerült találnom, melyeket azóta is folyamatosan ápolok. Hajlamos vagyok magam megoldani a dolgokat, de amikor egy picit is azt érzem, hogy ez már nem az én asztalom, nem akarom az adott témát ilyen mélységben megtanulni, akkor azonnal felkeresem a megfelelő szakembert, legyen az márkaépítés, jogi ügyek, marketing, ügyfélkezelés. Senkinek nem javaslom, hogy mindent maga csináljon, mert elmegy a fókusz, és végül azt veszi észre az ember, hogy nem azzal telik a napja, amit szeret csinálni.
Szeretem kitalálni a stratégiát, megtervezni a fő lépéseket, de a kidolgozásban igenis szükség van profikra!

Mik a jövőbeli terveid a cégedet illetően? Van-e üzleti terved, vannak-e célok, melyeket kitűztél magad elé? Vagy ‘csak úgy’ évezed az alkotást és a Kft-d életét teljesen ennek rendeled alá, improvizatív jelleggel?

Semmiképp sem improvizatív. Ez egyedül dolgozva még lehet, hogy jó módszer, ha az ember életművész típus. De amikor már munkahelyeket teremtett, akkor bizony tervezni kell, mert nagyon meglepő, hogy mekkora összegek és milyen gyakran ingadoznak le és fel. Ehhez tervezni kell.

És ennél még fontosabb: mérni kell. Mindent! Mert így lehetséges, hogy egy probléma előszelét megérezzük. Ha hirtelen jön, az nagyon kellemetlen tud lenni.

A Gigatáblácskán: Robi, a munkatársak, és a szakértők.

A jövő? A Táblácska még egy picit növekedhet, de nem szeretnék ebből tömegcikket, ezért tartanom kell a méretünket. Ha vakon növekednénk, csak egy divathóbortot sikerülne létrehozni, ami ha lecsengett, már nem tart el minket. Vigyáznom kell, hogy a márka a jó irányba fejlődjön.
A mintáim, vagyis ez a rajz-stílus több más helyen is meg fog jelenni, hogy hogyan, ez még egyelőre titok.

Közeledik az év vége, ahogy ismerlek, már a fejedben éledeznek a Karácsonyhoz kapcsolódó kreatív meglepetés és örömtervek. Egy-egy nagyobb ötlet megvalósítása, eljuttatása az emberekhez terhet is jelenthet a cégednek, a munkatársaidnak. Hogyan szervezed a megnőtt munkaterheket előre? Egyáltalán: lehet erre előre készülni?

Vannak „beugró” vagy beugorni képes embereink. A munkatársak pedig tudják, hogy vannak nyugis időszakok és vannak hajtósak. Arra mindig vigyázok, hogy a hajtós időszak ne kapkodós időszakot jelentsen. A kettő nagyon nem ugyanaz. Nem kapkodhatunk, ha más emberek ajándékairól van szó, ez lehetetlen.
Lehet előre sejteni, hogy mikor lesznek hajtós időszakok. Az év vége nálunk ilyen, de meglepő, hogy az évzárók és az esküvői szezon is nagyon erős. Ilyenkor tudunk gyorsítani, vannak rá módszereink. A kiemelkedő teljesítményt pedig mindig díjazom.
Készülni erre nehéz, mert folyamatos közben a növekedés is. Tavaly karácsonykor november végén zárnunk kellett, lehet, hogy idén is így lesz. Ezt majd a helyzet hozza, de bármi is történik, a minőség rovására a mennyiség nálunk nem mehet.

Kész a műlkotás: egy megismételhetetlen ÖRÖM!

Tudom, hogy többen dolgoztok együtt ezeken a csodákon. Hogyan képzeljük: nálatok is vannak céges értekezletek vagy vezetői direktívák, amiket a többieknek be kell tartani? Mondanál erről pár szót, hogyan csinálod a csapat összetartását?

Igen, vannak gyors megbeszéléseink. Nagyon fontos egy kis csapatnál is, hogy közös céljaink legyenek, és mindenki tudja, hogy mit miért csinálunk, és miért úgy csináljuk. Nagy értekezlet nincs, reggel, nem teljesen rendszeresen, ez igaz, de egy 5-10 perces egyeztetés szokott lenni.
Mi volt a legjobb a múlt héten? Milyen problémák merültek fel, és hogyan sikerült megoldani? Mi az, ami zavaró a munka közben? Hiányzik valami?
Van pár ökölszabály is, illetve vannak „halálfejek”, amik akkor járnak, ha valaki egy ökölszabályt megsért. De nem szigorra kell gondolni. Egyszerűen csak azt várom el mindenkitől, hogy vegye komolyan. Mert bár amit készítünk, sokszor laza és mulatságos, ahhoz, hogy minden megrendelőnk elégedett legyen, rendszer, odafigyelés és felelősségteljes munkára van szükség.

Robi mester, nagyon köszönöm, hogy beavattál csodavilágod rejtett kulisszatitkaiba és megengedted az olvasóimnak és nekem is, hogy egy kicsit benézhessünk a kisvállalkozói való világodba, a cégvezetés és a csapatmunka napi rejtelmeibe. Ezek szerint mindez nem ördöngösség. Biztatunk tehát másokat is arra, hogy valósítsák meg legszínesebb terveiket, és ne féljenek a cégalapításról, a vállalkozóvá válástól. Szuper tervekkel a fejekben és jó tanácsadókkal a hátuk mögött minden sikerül majd!

Köszönöm az interjút! A Táblácskákat pedig itt találod, tallózz kedvedre a gyönyörű alkotások közt és álmodd meg saját meglepetésedet. Robi azt is teljesíti.

Ha pedig egyéni vállalkozó, netán fejlődni vágyó kézműves vagy, és érdekel, hogyan kell egyszerűen és stresszmentesen gyorsan és olcsón Kft-t alapítani, gyere, megmutatom. Hallgasd meg a videó üzenetemet is. Érdemes még az idén lépned, hogy miért, megtudod a linken található cikkből.  Várlak itt!

Ígéret, visszalépés, módosítás, megállapodás, AVAGY: lehet-e sms-sel vagy e-mailen módosítani egy szerződést?

A modern kor számos kihívást jelent nekünk jogászoknak, és Neked is, kedves Olvasó. Különösen akkor, ha egy ajánlatot kaptál vagy adtál, és szeretnél egy megrendelést, egy szerződést kötni ezalapján. Vajon meddig él az ajánlat? Mikor jött létre a szerződés? Mi volt sz ÁSZF-ben a honlapon?

Ezért most megmutatom Neked, mennyi féle szerződés létezik a jogban, mik azok az alapvető szerződéskötési szabályok, amik az összes szerződésfajtára – családi és céges szerződésekre egyaránt – igazak. Remélem ezzel is megkönnyítem a dolgodat, hogy megfelelően adj és kérj ajánlatot, és ne legyen vitád abból: mikor kötötted meg a szerződésedet.

Vajon hogyan lesz az ígéretből megállapodás?

Lehet-e az eredeti ígéretet módosítani? Erre vajon megfelelő módszer-e az sms vagy az e-mail?

A levegőbe kiáltott szó már szerződés? És vajon visszavonható?

 

A le nem írt szerződés is szerződés??? Igen, léteznek szóbeli szerződések.

A szerződés keletkezése: ígéret, ajánlat, megállapodás…

Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy valaki tesz egy ígéretet, ajánlatot, igaz? “Gyere fel, megmutatom a bélyeggyűjteményemet…” “Gyere, kipróbálhatod a kocsit, nem kell mindjárt megvenned…” “Ha nem tetszik a traktor, nem kell megvenned, oké?” és még sorolhatnám.

Az első ígéretet hívjuk ajánlatnak, amelyet el kell fogadni. Amíg nem mondunk igen a bélyeggyűjteményre, a traktorra, a felajánlott árért, addig nincs közös akarat a vásárlásra vagy hasznosításra (eladásnál a vételárat, bérletnél a bérleti díjat el kell fogadni, és más fontos szerződéses feltételről is beszélni kell!). Amíg nem beszéltük meg, mi legyen a cikkben, amit ígértünk, és az mikor jelenik majd meg,  addig nincs megállapodás a kiadásra, publikációra sem stb.

Kérlek jegyezd meg: az ajánlatot mindig el kell  fogadni, különben nem lehet számon kérni, hogy miért nem fizeti ki? miért nem rendeli meg? az, aki az ajánlatot kapta. A polgári jogban akkor jön létre egy megállapodás, ha a felek kölcsönösen, egybehangzó akarattal kijelentették a rockoperából is ismert refrént: ‘Igen, akarjuk!”

A jó hír: mindez igaz az összes szerződésre - melyet itt azonban nem tudok felsorolni hiánytalanul. De biztosan már ismered az adásvételi szerződést, bérleti szerződést, megbízási szerződést, vállalkozási szerződést, és láttál már tartási szerződést is, vagy éppen licencia megállapodást.

Ha pedig az eredeti ígéretet (ajánlatot) módosította az ajánlattevő, még ezt is megteheti mindaddig, amíg az ajánlatot a másik fél  el nem fogadta. De utána már semmiképp! Pontosabban: utána már csak a másikkal együtt, közösen lehet módosítani az eredeti feltételeket, hiszen az ajánlattevő és az azt elfogadó személy, cég között már létrejött egy szerződés, amely egyoldalúan nem változtatható. Szerintem ez így logikus is (nemcsak jogszerű). És emiatt van egy olyan előírás is: az egyoldalú, honlapon gyakran alkalmazott általános szerződési feltételek soha nem tartalmazhatnak a másikra (vevőre) hátrányos és méltánytalan kikötést, hiszen az egyoldalú feltételnek minősül. Ez pedig főszabály szerint nem hozna létre szerződést, az előbbiekből kiindulva, csak akkor, ha az igazságos és üzletileg indokolt tartalmat jelent a vevőre nézve is.

FIGYELEM! Az írásbeli  szerződéseket írásban célszerű módosítani, vannak olyan szerződések, amelyeket kötelező leírni, a szóbeli szerződéseket pedig szóban is lehet módosítani. SMS-ben nem tanácsolok ilyet tenni, ez a bírói gyakorlatban sem elfogadott technika. De az e-mail már alkalmas lehet egy szerződésmódosításra, különösen, ha a másik fél egy egyértelmű válasz e-mailben nyugtázza is azt. Bírósági vitában még mindig a legerősebb, legkevésbé vitatható bizonyíték az, ha papírra leírt egyértelmű szerződésmódosítást tudsz felmutatni egy vita esetén.

Elfogadtam vagy nem is fogadtam el az ajánlatot??? Ki tudja...

Mit tegyél, ha vita van azon, hogy vajon már elfogadásra került-e az ajánlat vagy még éppen nem történt meg ?

Vita esetén a legjobb, amit tehetsz, hogy keresd elő a levelezést, a papírokat, és nézd meg, ki írt előbb, ki írt később a másiknak! Miért? 

Amikor vita van egy összegen, egy árajánlaton, vagy azon, hogy létre jött-e a szerződés, a jogászoknak nem túl nehéz feladat eldönteni: ki mit ígért, és melyik ajánlat az érvényes, melyik ígéretet fogadták el. Néha azt nehéz megállapítanunk, hogy ez mikor történt meg. 

Az ügyvédi konzultációkon én például mindig megkérem a hozzám fordulót: írja össze az ügyében az időrendi kronológiát. Az ügyek időrendi sorrendjét. Ki, mikor mit tett, mit mondott, mit írt stb.  Ebből ugyanis mindig sok olyan apró részlet kiderül, ami az ügy, a vita megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges.

Tegyél így Te is, ha vitázol valakivel, vedd elő az e-maileket, a leveleket, és nézd át, ki írt előbb, ki később, és mikor mi történt. Te is hamar látni fogod, ami addig nem volt világos! Ne SMS-t és e-mailt gyűjts, inkább írd le papírra a megállapodást.

Ha szeretnél még tájékozottabb lenni a céges szerződések világában, még több mindent megtudni az ajánlatról, a szerződésfelmondásról, a vitákról vagy éppen a teljesítésigazolásokról, akkor gyere IDE, ERRE AZ OLDALRA. Itt egy videoüzenettel is segítek Neked a céges szerződések még jobb elkészítésében.

Természetesen nemcsak írásban, szóban is lehet ajánlatot tenni, de lesz egy-két bizonyítási nehézséged vita esetén. Erről írtam már korábban, ezt a cikket, olvasd el, sokat tanulhatsz belőle: CIKK A SZÓBELI SZERZŐDÉSRŐL.

Az alkotás öröme és a nyilvánosság jogi hátrányai: Interjú egy kreatív alkotóval – a Fércművek bemutatkozik.

Kedves Olvasóm! Bemutatom a Fércművek megalkotóját és kreatív megvalósítóját. Sebők Juditot, akitől megtanultam: a nyilvános alkotás öröme nem vehető el senkitől.

A Fércművek és Sebők Judit alkotó álmodó bemutatkozik.

Judit, üdvözöllek a Közérthető Jogi Blogban, kérlek röviden mutatkozz be, ki vagy és mivel foglalkozol? Szeretném, ha az olvasóim is megismerhetnék kreativitásodat, amellyel bevallom, engem már elkápráztattál.

Sebők Judit vagyok, a fércművek játékszerésze. Talán furcsa a párosítás, de gyerekjátékokat és játékos ékszereket készítek. A közös kapocs a textilek és a letisztult formák használata.

Te egy igazi alkotóművész vagy. Én már sokszor gyönyörködtem a webshopodban  az alkotásaidban. Szerintem ez másoknak is tetszik nagyon. Te mit tapasztalsz: akiknek tetszenek az alkotásaid azok csak megvásárolják azokat, vagy esetleg másféle felhasználással is találkozol?

Csupa szív, lelkes vásárlóim vannak, akik nagyon értékelik az egyedi vagy kisszériás termékeket. Rengeteg biztatást, ötletet, de akár építő kritikát is kapok tőlük. Ez mind-mind előre viszi a fércműveket, folyamatos újításra, ötletelésre ösztönöz. Szerencsére folyamatos a kommunikáció a különböző csatornákon a fércművek iránt érdeklődőkkel. Egy kisvállalkozásnál különösen fontosak a visszajelzések. Mondjuk meglepődtem, amikor valaki arról írt, hogy látta a termékeimet egy-egy viszonteladónál, mert egyszemélyes vállalkozásként csak én foglalkozom az értékesítéssel.

Ne másold, hanem élvezd a Fércművek ékszereit!

Oh, ezek szerint téged is másolnak. Ügyvédként azonnal felmerül bennem a kérdés: ehhez mikor kérték el az engedélyedet? És mennyire zavar ez téged? Bevallom: több hozzád hasonló kézműves alkotótól hallottam én is, hogy bizony egy igen sajnálatos tendencia az engedély nélküli másolás.

Az alkotást hobbiból kezdtem és a kezdetek óta folyamatosan járom a szamárlétrát alkotóként. Éppen ezért pontosan tudom mi az ihletődés, a hirtelen szerelembe esés újabb és újabb technikákkal és azt is tudom milyen érzés, amikor az ember megtalálja a saját hangját, stílusát, amit mások is felismernek már, és hozzá kötik. Volt példa arra, hogy magáncélra mások engedélyt kértek, hogy elkészíthessék egy-egy fércemet vagy ékszeremet, és boldogan mutatták meg a végeredményt. Ez a fajta ihletődés nagyon megtisztelő, a munkám elismerése.

Az évek során, ahogy alkotóként fejlődtem, vállalkozóként sem tehettem mást. A vállalkozói léttel nem csak azt választottam, hogy boldogan készítek játékokat és ékszereket kedvemre a műhelyemben. Bele kellett tanulnom olyan dolgokba, amikről korábban csak hírből hallottam. A többi mellett jogi kérdések is napirendre kerültek. Az általános hiedelemmel ellentétben, azért, mert valaki közzétesz valamit az interneten, attól az, nem lesz közkincs.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában érdeklődhet minden alkotó, hogyan védheti a saját alkotásait. Azért tartom ezt különösen fontosnak, mert ha nem védem a saját alkotásaimat, akkor hogy is garantálhatnám a termékek egyediségét a vásárlók felé. Az a réteg, aki kézművesektől, tervezőktől, iparművészektől vásárol, pont azért teszi, mert nem tömegcikket szeretne a magáénak tudni. A kezdetekben nagyon megviseltek a másolási ügyek, de hamar rájöttem, hogy ez csak tőlem rabolja az energiát. Miután döntöttem, hogy a jövőben csak a fércművekkel szeretnék foglalkozni, már az is fontos volt, hogy a termékeimet a jog adta lehetőségekkel is védjem. Ilyen módon az érzelmek a háttérbe kerülnek, szakember segítségével intézem az ehhez hasonló ügyeket. Nagyon örülök, hogy megismertelek, mert sok ügyvédi irodában jártam, de a ti irodátokban éreztem először, hogy jó kezekben vannak az ügyeim.

Alkotás és jogvédelem - együtt könnyebb...

Köszönöm, ez nagyon jól esik!

Kérlek árulj el valamit. Amióta együtt dolgozunk, megváltozott-e valami a szemléletmódodban? Mik azok a technikák, melyeket te már ismersz, és más alkotótársaidnak is ajánlasz, mert úgy érzed, erősebbé teheti az ő szerzői alkotásaik védelmét és akár a webáruházukat is? Így már talán nem oly reménytelen a másolók elleni küzdelem…

Az idei év elsődleges feladata a webáruházam megnyitása volt. Korábban is értékesítettem a termékeimet a neten más gyűjtőportálokon, de úgy éreztem, hogy eljött az idő, hogy saját boltot nyissak. Vállalkozóként szeretek utánanézni a dolgoknak. Hamar kiderült, hogy egy webáruház nyitásához több kell, mint amit én először gondoltam.

Ahogy a vállalkozás pénzügyeit érintő kérdésekben könyvelőhöz fordultam, úgy a webáruház nyitásakor a fejlesztők mellett egy jó cégjogászt is keresnem kellett – akit a személyedben megtaláltam.

Most már tudom, hogy egy jó ÁSZF, egy Jogi Nyilatkozat elengedhetetlen az induláshoz. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kézműves és iparművész webáruházak egy részének nincsen semmilyen jogi háttere. Alkotóként értem, hogy ilyesmivel nem szeret foglalkozni az ember, de ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Amikor az ember azt hiszi, hogy mindenre gondolt, akkor is érhetik meglepetések, váratlan helyzetek. Ilyenkor a kétségbeesés helyett jó, ha van, akitől lehet kérdezni.

A Férművek ékszerek mesterdarabjait önkéntes műnyilvántartásba vétel is védi.

Lehet, hogy furcsa lesz a következő kérdésem: Neked mi a fontosabb: a nyilvánosság, az alkotás fesztelen öröme, vagy a jogvédelem? Kicsit úgy érzem, mintha nektek, művészeknek mindig választanotok kellene aközött, hogy zárt dobozban tartjátok a gyönyörű termékeiteket, vagy kitesztek az ablakba minden egyedi alkotást, de bevállaljátok ezzel együtt a becstelen másolók azonnali koppintását is?  (Hasonlóan a fiókban tartott találmányokhoz…)

A fércművek története egy bloggal kezdődött. Azzal, hogy a nyilvánosság elé mertem lépni az alkotásaimmal. Az olvasók mindennapi biztatása, lelkesedése és a vásárlók bizalma építette fel a fércműveket. Ha az ember mosolyt csal mások arcára, alkotásra ihleti őket, akkor jól végzi a dolgát. Mindemellett a nyilvánosságnak vannak hátulütői. Mindig vannak egy páran, akik úgy gondolják, hogy mások termékeit, képeit, leírásait szó nélkül a magukévá tehetik. Sokszor meglep, hogy itthon a szerzői jogokról milyen kevés szó esik és egy-egy másolásról szóló történet micsoda érzelmeket korbácsol fel alkotói körökben.

Szerencsére ma már van lehetőség jogi védelemre és ezzel sok hasonló szituációt egyszerűen, érzelemmentesen meg lehet oldani ügyvédi segítséggel. Az energiát pedig inkább az újabb alkotásokba lehet fektetni.

Az ÁSZF a Fércműveknek is segít: hisz a kötbér - csodaszer!

Végül áruld el kérlek, hol láthatóak a legújabb termékeid, mik a közeljövőben nem titkos alkotói terveid?

A legújabb termékek az őszi katalógusban találhatók meg és a webáruház virtuális polcain. Ezen kívül legközelebb október 13-án, a WAMPon, a Millenáris B csarnokában találkozhatunk. Igaz, még csak most köszöntött be az ősz, de én már a téli ékszereken, figurákon dolgozom. Jövőre szeretnék még több időt tölteni az ékszerek mellett a fércművek figuráival, mert idén kicsit a háttérbe szorultak és már hiányoznak.

Kérlek kedves Olvasóm, élvezd Judit alkotásait, és alaposan tájékozódj a webáruházban, mielőtt rendelnél, netán a feltöltött képeket  kérés nélkül lemásolnád. Bizony ahhoz is a honlaptulajdonos alkotók előzetes engedélye kell, ha az egyedi termékeket szeretnéd lemásolni és magad is előállítani. Ez bizony szerzői jogsértésnek minősül, amely azonban egy jó ÁSZF alapján nemcsak kötbérfizetéssel, de akár kártérítési perrel is végződhet, bárki ellen követed el.  Köszönöm az interjút, Judit, örülök, hogy egy ilyen kreatív vállalkozás életében én is részt vehetek jogi szaktudásommal.

Mindenkinek ajánlom, hogy kövesse a Fércművek filozófiáját: “Ha az ember mosolyt csal mások arcára, alkotásra ihleti őket, akkor jól végzi a dolgát…”- mondta Judit. 

Tartózkodj kérlek a jogtalan másolásoktól, kérd ki Te is a kreatív szerzők engedélyét a felhasználáshoz, és ne vállald be, hogy egyszer csak kapsz egy ügyvédi felszólítást több tízezer forint kötbérrel, és egy közjegyzői ténytanúsító jegyzőkönyvvel együtt. Ha pedig látod, hogy egy általad ismert, kedvelt alkotó műveit valaki elvtelenül másolja és árulja, értesítsd Te is a jogtulajdonost, hogy mielőbb felléphessen jogai védelme érdekében.

  A szerzői jogsértők elleni küzdelemhez itt találsz egy kis muníciót, ha Te is egyedi alkotásokat készítesz és másolják a termékeidet, a honlapodat. Maradj velem, kövesd a Közérthető Jogi Blog friss írásait egész évben.

Online értékesítő cégek figyelem! E-szerződéskötés, honlaprendelés, ÁSZF nyilatkozatok – fontos változások az új Ptk-ban

Megállapíthatjuk, hogy a modern gazdasági életben az elektronikus ügyintézés és az e-kommunikáció napjaink részévé vált. Jelentős számúvá vált azon kis- és középvállalkozások száma is, akik on-line felületeken (honlapról, webshopon át) értékesítenek. Ezek a cégek  az ügyletkötésnek, a szerződéskötésnek egy már korábban is ismert formáját, de nagyobb mennyiségben alkalmazzák nap mint nap: a távollévők közötti szerződéskötést.

Új szabályok az új Ptk-ban az e-szerződéskötésről.

Mit mond az új Polgári Törvénykönyv az elektronikus szerződéskötésről?

Miért speciális, ha a szerződés távollévők között jön létre?

A szerződés létrejöttének, megkötésének hagyományos elemei, mint például a szerződéses ajánlat megtétele, az ajánlat elfogadása és egyéb jognyilatkozatok többsége az elektronikus szerződéskötés esetén is jól értelmezhetők és alkalmazhatók. De a technikai fejlődése miatt elterjedtek az olyan gyakorlatok, amikor a szerződés úgy jön létre, hogy a két vagy több szerződő fél nincs egyetlen helyen és ugyanazon időben jelen. Ezt hívjuk távollévők közötti szerződéskötésnek. Erről az új Ptk. is részletesebb szabályokat tartalmaz mint elődje.

Míg teljesen logikus, hogy az azonos helyen egyidőben lévők közötti szerződéskötés során a jognyilatkozatok azon nyomban, a nyilatkozat megtételekor hatályossá válnak, addig a távollévők közötti jognyilatkozatoknak előbb meg kell érkezniük a címzetthez, és csak ettől kezdve kapcsolódik (kapcsolódhat) hozzájuk következmény. Vannak olyan nyilatkozatok is, melyeknek nincs kifejezett címzettjük – ezeknél nem kell a kézhezvételt bizonyítani, ezek a nyilatkozat megtételétől számítva lesznek hatályosak.

A jogban azért fontos, hogy az együtt jelen nem lévők szerződéseire speciális többletkötelezettségek létezzenek, mert ezzel kell és lehet csökkenteni a nem egyidőben tett nyilatkozatok félreérthetőségét, melyet egyébként az egyidőben jelen lévő felek meg tudnának beszélni, egyeztetésre volna módjuk ezekről. Ez a távollévők közötti ügyletek létrejöttekor hasonló módon nem lehetséges.

Mik az elektronikus szerződéskötést alkalmazó felek többletkötelezettségei?

Az új Ptk. szükségesnek tartja, hogy külön szabályokban rendelkezzen az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatási kötelezettségéről. Azaz: arra nézve ír elő többletkötelezettséget, aki az e-mailt küldi, a honlapra kiírja, a webshopból elküldi vagy az online felületről letölthetővé teszi.

A 2014. március 15-én hatályba lépő kódex rendelkezései szerint az elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító félnek több kötelezettsége is lesz:

—>   i) köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni nemcsak a szerződéskötés technikai lépéseiről, de arról is, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e;

—>    ii) arról is tájékoztatást kell adni a honlapon, az e-mailben, a letölthető anyagokban, hogy az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; (Ezeknek a módját is meg kell mutatni, hiszen a szerződés létrejötte után mindenki számára biztosítani kell, hogy a rá nézve adatot, kötelezettséget vagy jogot tartalmazó irat, szerződés számára is elérhető legyen.)

—>    iii) köteles tájékoztatni a másik felet azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják;

—>    iv) információt kell adni a szerződés nyelvéről is,  és ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el.

(Elárulom, épp ezen a héten – még a régi Ptk. hatálya alatt –  készítettem egy webáruház részére igen részletes ÁSZF-t, amelyben nemcsak azt írtuk bele, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, és azt, hogy a megkötött szerződést hogyan tárolja a szolgáltató, de azt is, hogyan lehet elállni, és mi az adatszolgáltatás módja, a technikai rögzítés módszerei. Úgy érzem, már az új Ptk-nak is megfelelt ügyfelem ezzel az új ÁSZF-fel.) (Mi az az ÁSZF? Itt olvass erről.)

Jönnek-e még újabb szabályok?

Vannak-e egyéb előírások az e-nyilatkozatokra, Ászf-re, az e-szerződéskötésre?

A polgári jogi szabályok értelmében az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik, magyarul, amikor az ajánlat beérkezik a címzett postafiókjába. Még nem tisztázott a joggyakorlat abban az esetben, hogy mit kell tenni, amikor egy például ajánlatot tartalmazó e-mail spamfiókban landol. Így a küldő azt látja: megérkezett a címzetthez, aki viszont nem is látja a tartalmat.
Éppen ezek miatt szükséges az is, hogy az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül. Ez azt is jelenti: ha az ajánlattevő fél még azelőtt visszavonja ajánlatát, hogy az elfogadó nyilatkozat hozzá visszaérkezne, máris szabadulhat a korábbi ajánlati kötöttségéből.

Biztos vagyok abban, hogy a jogi szabályozás és a bírósági gyakorlat is az elkövetkező években ezen az on-line szerződéses jogterületeken jelentős fejlődésen mennek majd át.

Az elektronikus utat biztosító fél mindig köteles az általa alkalmazott általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat. Az általános szerződési feltételekre továbbra is érvényesek a korábbi előírások: nem tartalmazhatnak a fogyasztóra egyoldalú, hátrányos vagy általában tisztességtelen feltételeket, és azt a másik fél egyértelmű tudomására kell hozni.

Sőt, lehetőséget kell adni annak észrevételezésére is, és csak egyértelmű megfogalmazásokat alkalmazhat annak alkotója. Ellenkező esetben mindig a fogyasztó számára kedvezőbb értelmet kell tulajdonítani az Ászf. vagy a fogyasztóval kötendő szerződés nem egyértelmű szövegének egy vita esetén.

Írásbeli szerződésnek minősül. Végre.

Kimondták végre: írásbelinek minősül az elektronikus úton tett jognyilatkozat…

Az új Ptk. – szemben a jelenleg hatályossal – végre rendelkezik arról, hogy konkrétan kimondva írásbelinek minősíti az elektronikus úton tett jognyilatkozat. A jogszabály szerint írásba foglaltnak kell tekinteni az ily módon tett jognyilatkozatot,

HA

- annak közlésére,

- a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá

- a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

A jog nem állandó. Változik, ahogyan az élet is. A szerződések világa is fejlődik, erre ékes példa ez a jogszabálymódosulás is.

Az ÁSZF-ről még bővebben itt olvashatsz, jó böngészést és sikeres on-line szerződéskötést kívánok!

Számla vagy pénztárgép? Nyugta vagy ÁSZF? A cégjogász tanácsai szolgáltatóknak:

A NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Az aktuális “pénztárgép-kérdés” mögött az a dilemma áll a kisvállalkozó részéről, hogy:

“ismét költsek-e újabb 100-150.000 Ft-ot egy új pénztárgépre, vagy egyszerűen vegyek egy számlázóprogramot néhány ezer forintért, és a jövőben ne is adjak nyugtát?”

.

Számla vagy nyugtaadás? Mit szeretne a vevőm?

Számla vagy nyugta?

Minden értékesítésről az eladónak (szolgáltatónak) bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell adnia. Az ÁFA törvény rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli, és mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nyugta is lehet kézi vagy gépi.

A számlán kötelezően szereplő adatokat meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel konkrétan, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán viszont nem kell a vevő személyes adatát feltüntetni (tipikusan ilyen az ABC-ben a pénztárnál kifolyó blokk, ez is nyugta).

Kinek kötelező a pénztárgépet üzemeltetni?

Azoknak a vállalkozásoknak, melyeket a pénzügyminisztérium rendelete erre kötelez. A pénztárgép a nyugtaadás egyik formája olyan tevékenységek esetén, ahol a kézi nyugtatömb  nem megengedett.

A vonatkozó jogszabály 1.számú melléklete rengeteg olyan üzleti tevékenységet sorol fel, melynek gyakorlása során kötelező pénztárgépet használni (gyógyszertár, kiskereskedés, utazási iroda, szálláshely, kölcsönzés, javítás, műszaki kereskedés stb.) Ellenőrizd először is, hogy vajon a te céged által végzett tevékenység benne van-e a felsorolásban. Ha nincs, neked már nincs is dilemmád, kell-e drága online pénztárgép, vagy elég egy nyugtatömb is a számlázó program mellé.

Dilemma 1.: ha a vevő nem akarja…

A szolgáltató szektorban (fogászati rendelő, kozmetikus, vendéglátós, műkörmös stb.) különösen érdekes dilemma vetődik fel (nem úgy, mint például egy kis abc-ben, ahol nyilvánvaló, hogy a Sportszelet megvétele esetén nem túl életszerűn, ha a vevőtől nevet és lakcímet kérünk). Az eddig alkalmazott pénztárgépi nyugta vajon elhagyható-e, felváltható-e számlával? A vevő ugyanis elvileg nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a szolgáltatónak. A névtelenséget kívánó vevői szándék esetén tehát nyugtát kellene adni.

Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, és nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online (drága, és az adóhivatallal összekötött, havi internetköltséggel is terhelt) pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni, csak számlával. Ehhez azonban – mert hiszen a törvény előírja kötelező jelleggel – be kell(ene) írni a vevő nevét és címét. De a vevő nem akarja.

Dilemma 2.: ha a vevő nem mond igazat…

Biztosan ismered az esetet, amikor nincs nálad személyi a buszon, és a büntetési csekkhez bediktálod a szomszéd utca nevét. Ejnyebejnye. Mivel azonban a szolgáltató nem jogosult – úgy mint egy rendőr – elkérni a vevője igazolványát, kénytelen felhívni a vevő figyelmét arra, hogy valódi adatokat adjon meg (ami nem biztos, hogy a sajátja, hanem lehet azé is, akinek a nevében vásárol), majd pedig be kell írnia a vevő által bediktált adatot. Nem vitathatja. Természetesen más a helyzet egy ügyvédi szolgáltatónál, ahol elkérhető az igazolvány, vagy egy magánorvosi rendelőben, ahol életveszélyes lehet, ha a paciens mint vevő nem valódi adatot ad meg. Éppen ezért ezek a szolgáltatók az egyéb nyilvántartásaik számára bármikor elkérhetik a vevő adatait. (Így indulhat is a számlázás, igaz?)

Ha nem megfelelő nyugtát adsz (pl. kézit adtál gépi helyett), az is olyannak minősül a jogszabály szövege alapján, mintha egyáltalán nem tettél volna eleget a nyugtaadási kötelezettségednek. Ajánlom, erről kérdezd meg a könyvelődet is!

Adjak is és igaz is legyen. Számlaadatok bemondásra, ÁSZF kifüggesztve!

Mi a legjobb megoldás a cégjogász szerint?

Olyan személyes szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató adott esetben akár még felelős is a személyen végzett kezelésért (fogászati implantáció, kozmetikai beavatkozás az arcon, a testrészeken stb.) , még az is lehet, hogy hasznosabb, ha a szolgáltató valóban nem adat nélküli pénztárgépes nyugtát ad, hanem névre és címre szóló számlát. Ezeknek a szolgáltatóknak – ha úgy döntenek, hogy költségtakarékossági okokból  leállnak a nyugtaadással, nem cserélnek új pénztárgépre hanem csak számlásan értékesítenek a jövőben -, akár számolniuk kell azzal is, hogy az anonimitást kívánó vevőik elpártolhatnak tőlük. Akik viszont elfogadják az ilyen felelősségvállalást a kozmetológustól, az egészségügyi szolgáltatótól, szerintem akár még nagyobb vevőhűséget is kiépíthetnek ezzel.

Ennek azonban van néhány fontos feltétele a cégjogász szerint, hogy majd az adóhivatal és a vevő se köthessen bele a számlaadásba a nyugtaadás helyett:

1./ A szolgáltató helyiségében  jó láthatóan, ELŐRE ÉS észrevehetően ki kell függeszteni azt az értékesítési feltételt, hogy a szolgáltató csak számla ellenében értékesít, amelyhez a vevőknek meg kell adniuk saját valódi nevüket és lakcímüket ill. azét, akinek a nevében igénybe veszik a szolgáltatást vagy akinek az árut veszik. (Persze az lenne a legjobb, ha ezt a táblát a cég ügyvédje írná meg, ez ugyanis olyan egyoldalú kikötés, amelynek egy ÉRVÉNYES ÁSZF-ben van a helye…);

2./ Tájékoztatást kell adni a vevők részére arról is, hogy ha a vevő a szolgáltatást megrendeli, a fizetéskor már nem kérhet nyugtát, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelésével elfogadja a számlázási folyamatot a nyugtaadás helyett.  (Ezt szerintem mindenképpen egy ÁSZF-ként kell bevezetni és kommunikálni a szolgáltató pacienseivel, vendégeivel.)

Az adóhivatal szempontjából a számla “erősebb” bizonylat, mint egy nyugta, hiszen több adatot tartalmaz, ebbe biztosan nem fognak belekötni. Legfeljebb abba, ha a vevő reklamálna, és az ÁSZF érvénytelen lenne. Mi az az ÁSZF? Erről itt olvashatsz.

3./ A számlát az értékesítés (szolgáltatásnyújtás) végén ki kell állítani, és át kell adni a vevőnek, mielőtt távozna. Ha véletlenül nem vitte el magával, elvileg ki kellene postázni az adott címre is. Mivel a szolgáltató nem köteles a megadott címet ellenőrizni, ez a vevő kockáztat.

Fontos tudni:  az ÁSZF-ben egyoldalú, és az egyik félre méltánytalan kikötést tenni nem lehet, de  valljuk be: olyan szolgáltatást, amely máshol is igénybe vehető (fogorvos, kozmetikus, szempillafeltöltő, tetováló szalon stb.), nem kötelező igénybe venni. Ha igénybe vesszük, és az ÁSZF korrekt, az a felek szerződésének minősül, és ha jogszerűek az abban foglaltak, és annak elfogadása is, akkor nem lehet rajta később sem vitatkozni.

Ha a szolgáltató (eladó cég) állandó cégjogásszal dolgozik, most gyorsan üljenek össze, és konzultálják meg, hogy i) a cégük a fenti jogszabály alá tartozik-e, azaz: kellene-e a pénztárgép vagy elég egy kézi nyugtatömb is, ii) akar-e a cég nyugtát adni, és ha nem, akkor iii) a megfelelő ÁSZF kidolgozásának feltételeivel vajon kiváltható-e a nyugtaadás a számlázással (és ez vajon vevővesztést vagy vevőhűséget okozna-e?).

Jó munkát kívánok!

Tanácsaim és referenciáim az ÁSZF-hez pedig itt találhatóak.

Ingatlan adásvétel – tipikus hibák az adásvételi szerződésben, melyeket újra és újra elkövetnek eladók, vevők, ügyvédek…

Nem régen átnéztem egy kedves megbízómnak egy ingatlan adásvételi szerződés tervezetét, melyet egy ügyvéd kolléga készített. Az adásvételi szerződés bonyolult volt. Nem csak egy eladó és  egy vevő (hanem több vevő is) szerepeltek benne, ráadásul volt a tulajdoni lapon egy haszonélvező is, aki szintén részese lett a jogügyletnek. A vevők bankhitel ügyintézést is igénybe kívántak venni a vételár megfizetéséhez, így igazán sokszínűnek ígérkezett ez az ügyvédi feladat. Az átnézett szerződés tervezetben azonban számos hiba, figyelmetlenség adódott, melyek akár meg is hiúsíthatták volna a vevő sikeres tulajdonjog bejegyzését.

Elmesélem tanulságul – természetesen név és adatok nélkül -, hogy a szerződéssel milyen főbb problémáim voltak. Teszem ezt azért, mert ha a jövőben neked is hasonlóan bonyolult szerződésed lesz, már itt tájékozódhatsz ezekről a kérdésekről:

Címek nélkül a szerződésekben is nehéz tájékozódni!

1. bosszúság: Hiányzik a tagolás, és nincs a vételár megfelelően megosztva a felek között...

Legnagyobb sajnálatomra a szerződés nem volt áttekinthető, nem voltak benne fejezetek, címek, ami alapján könnyen kereshettem volna benne. Pedig ezt a szerződésíró tanfolyamunkon magam is oktatom: egy kiváló szerződésben mindig fejezetcímek, alcímek, címszavak segítik a tájékozódást (a szerződő feleknek, az ügyvédnek, a könyvelőnek is…) Ezek nélkül egy átláthatatlan és kezelhetetlen okiratot szerkesztünk, és a földhivatali bejegyzés során is bosszús lesz a döntéshozó, akihez az okirat kerül majd elintézés céljából.

Mint említettem, nemcsak eladó és vevők, hanem haszonélvező is voltak a szerződésben, és a vételár fizetési feltételeinél nem volt egyértelműen feltüntetve az, hogy a vételárból mennyi Ft jár az eladónak és mennyi a haszonélvezőnek (aki nem ingyen mondott le a haszonélvezetről). Ilyenkor majd az év végi adóbevallásnál jön a valódi bosszúság: kinek mennyi járt, ki mennyit adózik, esetleg ki mi után fizeti  a vagyonszerzési illetéket. És a szerződésből nehéz lesz megállapítani.

Nem mindegy kié a pénz, és ki kapja a bankhitelt!

2.bosszúság: Ha nem egyértelmű, kié a pénz a bankszámlán, és az sem, hogy mi történik, ha nem lesz meg a bankhitel…

Az adásvételi szerződés szövege szerint a vevők banki átutalással kívánták fizetni a vételárat. Ez még nem volna baj, azonban csak az egyik fél nevén volt a bankszámla, ahová utalniuk kellett a vevőknek a teljes összeget.

De az már baj, ha a számlatulajdonos csak egyetlen személy, viszont a többeket megillető összegeket is küldeni kell(ene) erre a számlára. Anélkül, hogy a másik fél nem nyilatkozik arra nézve, hogy úgy tekinti, mintha neki, a saját kezéhez fizettek volna erre a más nevén lévő bankszámlára, ez vitára adhat okot. A kettejük (hármójuk) közötti elszámolás ugyanis tényleg ne az utaló (fizető) fél dolga legyen. De a viták elkerüléséhez hibátlan szövegű nyilatkozatokat kell a szerződésbe illesztenie a szövegező ügyvédnek.

.

Bosszúságok az ingatlan adásvételi szerződésben...

3. További apró bosszúságok: pénzmosás, “ellenjegyzem/ellenjegyeztem”, végső határidő...

Nem örültem annak sem, hogy nem volt rendelkezés arra nézve, mi lesz, ha a megállapodott távoli határidőig sem adja meg a bank a hitelt a vételárhoz, vagy a pénz nem érkezik meg. Még rosszabb: semmilyen legvégső távoli határidőt nem találtam a szerződésben. Így viszont végtelenné nyúló vita keletkezhet, kellően kötözködő felek esetén. Én általában majdnem minden szerződésben alkalmazom a végső határidőt (erről írok is a cégvezetőknek kifejlesztett  szerződésíró tanfolyamunk egyik leckéjében).

Sajnos nem volt a szövegben az ügyvédekre kötelező pénzmosási záradék sem. Ez nagy hiba, erre az ügyvédi törvények köteleznek bennünket.

A legújabb jogszabályok szerint – ezzel azonban én magam nem értek egyet – egyáltalán nem mindegy az sem, hogy az ügyvéd azt írja a szerződés végére (az ügyvédi aláírás és pecsételés helye fölé), hogy “Ellenjegyzem” vagy “Ellenjegyeztem”. Ebből a földhivatali bejegyzések során rendszeresen elutasító határozat születhet (nem kellően rugalmas ügyintézés során.) Őszintén remélem, hogy a jogalkotó nem azt akarta szabályozni, hogy jelen időben vagy múlt időben írhat az ügyvéd ilyen szót a szerződés végére, hanem azt, hogy kell lennie egy, az ügyvédi ellenjegyzésre utaló igének az okirat végén.

Happy End egy valódi ingatlan adásvételben.

A végén pedig: HAPPY END, mint az amerikai filmekben…

Természetesen az észrevételeimet udvariasan egyeztettem a kollégámmal, aki indokoltnak is találta azokat. Örömmel jelenthetem, hogy az ingatlan adásvételi ügylet mindenki legnagyobb elégedettségére ért véget. A vételárat a vevők megfizették, a haszonélvezőt törölték a tulajdoni lapról, a bank megadta a hitelt, az eladó kiadta a tulajdonjog bejegyző nyilatkozatát és birtokba is adta a házat és a telket. Itt a vége fuss el vége…

Ha te is épp ingatlan adásvételi szerződést szeretnél kötni, nyugodtan kérdezz  tőlünk munkaidőben itt: 06-1-225 3041. (Mondd annak, aki fogadja hívásodat, hogy most olvastad a blogban a cikket, és ide volt írva, hogy telefonálhatsz, ha adásvételi ügyben kérdésed van.)

Ügyvédi irodánkban ennél még sokkal több tapasztalattal rendelkezünk, mint amiről ez a rövid cikk szólt. Nem írtunk a foglalóról, előlegről, a birtokba adásról, a bejegyzési engedélyről, és a kiköltözési kötbérről sem. Szívesen segítünk neked is, hogy elkerüld a buktatókat.  Hívj minket, vagy olvass tovább. Itt még több ingatlanszerződéssel kapcsolatos tippet is olvashatsz. KLIKK a cikkekhez.

Tények és tévhitek a bérleti szerződésről: avagy még mindig nem fizet a bérlőm…

Ügyvéd kollégáimmal specializálódtunk a nem fizető bérlők és a jogcím nélküli bentlakók részére küldendő felmondásokra és a felmondást megelőző utolsó felszólításokra. Ezért rengeteg személyes ügyvédi konzultációt tartunk bérleti szerződésekkel és nem fizető bérlőkkel kapcsolatosan. És pontosan tudjuk, hogy:

Minden bérbeadó álma a pontosan fizető bérlő…

A bérbeadó csak arra vágyik, hogy “macera-mentesen” adja ki a házat, lakást…

A bérbeadók arról álmodnak, hogy a nemfizető bérlőt már a szerződés aláírásakor ki tudják szűrni… (ehhez kell ám aláírt szerződés!)

A személyes konzultációkon sok-sok tévhittel találkoztam már, így eljött az ideje annak, hogy 3 tévhitről most rögtön lerántsam a leplet. Ezt azért teszem, hogy elhidd, kedves Bérbeadó: igen, lehetséges a biztonságos bérbeadás, de sajnos nem lehet “megúszni” egy bérleti szerződés írásbeli elkészítését, lehetőleg nem netes mintaszerződés kitöltésével!

JAJ! Nem fizet a bérlőm.

1. TÉVHIT:  “Bent lakik a bérlőm, nem fizet és nincs vele szerződésem, most mit tegyek?”

Kedves Ingatlantulajdonos! Ébresztő! Neked van szerződésed, csak nem írtátok le. Bár ez a mulasztás tényleg hiba volt, de ettől még vonatkozik a bérleti jogviszonyra a Polgári törvénykönyv és a Helyiségbérleti törvény is.

Ez tehát jó hír, hiszen a le nem írt bérleti jogviszonyokat is fel lehet mondani, meg lehet szüntetni. Csak ha vita van, akkor nehezebb lesz annak bizonyítása, hogy miben állapodtál meg a bérlővel az elején. (Felkészítelek arra is, hogy akár még az is lehetséges, hogy a bérlőd tagadni fog mindent…). Ilyenkor nem csak a ráutaló magatartásoknak, de még az idő múlásának is nagy szerepe lesz a vita tisztázásában, a szerződés tartalmának megállapításában – tehát jó lesz beszélned ügyvéddel.

Ha eddig a szomszédod, vagy a családod csak azt mondogatta: ne bonyolítsd szerződéssel, úgyis fizetni fog – most eljött az idő, hogy eldöntsd: hiszel-e nekik. Ha ugyanis nem fizet a bérlő. te fogsz szerződés nélkül ügyvédhez szaladni, hogy segítsen gyorsan a behajtásban, a pereskedésben. És lehet, hogy nem vállalják majd el az ügyet, mert még bizonyítható szerződésed sincsen.

Ha nem veszi át a postát a bérlőm, mit tehetek?

2. TÉVHIT:  “A bérlőm nem vesz át semmit, tehát ha kétszer nem veszi át, akkor innentől automatikusan átvettnek tekintendő minden kiküldött  felszólítás.”

Sajnos nem. Amire Te gondolsz, az a Polgári perrendtartás sokak által ismert perekben alkalmazandó kézbesítési szabálya. Ez azonban nem alkalmazható  olyan ügyekben, amikor még nincs is per, és a fizetési meghagyás vagy a kiürítési eljárás sem indult még meg.

A perlés előtti felmondólevelek és felszólítások esetén a Polgári perrendtartás szabálya helyett inkább kreatív ötleteidet kell bevetned, hogy átvetesd a levelet. (Pl. videózd le, ahogyan bedugod az ajtó alá (mert ez is több mint a semmi…); vagy: két tanúval menj oda, és ha élőben megtagadja a bérlő az átvételt, azonnal  jegyzőkönyvezd a tanúkkal ennek tényét; vagy: keress másik postacímet is, és akár több helyre is postázd el újra  a felszólítást stb.)

A kézbesítés egy nagyon fontos momentuma minden nem fizető bérlő elleni eljárásnak, ezért erre rendkívül nagy figyelmet fordíts, és fektess energiát a sikeres kézbesítésbe!

A bérbeadó álma: a jól fizető, minden postai felszólítást átvevő bérlő. Ha te is ilyen bérlőket szeretnél, kérlek, hogy a jövőben vizsgáld felül a bérleti szerződésedet. Ellenőrizd a gyenge pontjait, szigorítsd a felmondást, és építs be a szerződésbe automatikus kézbesítési vélelmeket, hogy ezzel is csökkenteni próbáld a jogtalanul és visszaélésszerűen át nem vett küldemények számát. Megelőzéssel.

Lakik velük kisgyerek is, vajon mit tehetek, ha nem fizetnek? Micimackó mit mondana?

3. TÉVHIT:  “Lakik velük egy gyerek is, tudom, hogy emiatt sosem tudom majd kitenni, akkor sem, ha nem fizet.”

Ez így nem igaz, de tény: kiskorú jelenléte esetén akár pl. a közművek elzáratása, akár önhatalmú zárcsere vagy kipakolás megvalósíthat büntető jogi következményekkel járó sérelmet is (pl. kiskorú veszélyeztetése). Ezért ilyen esetben különösen óvatosan és mindenre kiterjedő figyelemmel kell eljárnod.

Ha van büntetőjogász ismerősöd, kérd ki a véleményét. Beszélj a nemfizető bérlők elleni eljárásokra szakosodott ügyvéddel, és részletesen tájékozódj a jogszerű és a tilos magatartásokról. Így nem hibázol majd, pláne nem követsz el kisgyermek sérelmére alkalmas cselekedetet.

Bérbeadóként gyakran elképzeled: a következő bérlőddel nem lesz semmi gond? Legközelebb már a szigorú és jogszerű írásbeli szerződésed aláírásakor megtudod: fizetőképes bérlővel van-e dolgod vagy egy újabb ügyeskedővel? (Hiszen aki eleve nem akar fizetni, az egy erős szerződést eleve nem is akar majd aláírni, igaz? )

Ha az is érdekel, hogy milyen cikkeket írtunk már a nem fizető bérlőkkel kapcsolatban, akkor segítünk, íme a cikkek: 

Légy tulajdonos! Óvd vagyonodat!

A nem fizető bérlővel köss mielőbb fizetési egyezséget, de ha nincs remény, lépj megfelelően, mindig jogszerűen, és egyeztess szakértővel. Köszönöm, hogy elolvastad írásomat és ügyvédi tudásomat is hasznosítod vagyonod megóvásához.

Sikeres ingatlan bérleti szerződést és határidőben fizető bérlőt kívánok Neked! Kérdésed van? Itt tedd fel: