KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Számla vagy pénztárgép? Nyugta vagy ÁSZF? A cégjogász tanácsai szolgáltatóknak:

A NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Az aktuális “pénztárgép-kérdés” mögött az a dilemma áll a kisvállalkozó részéről, hogy:

“ismét költsek-e újabb 100-150.000 Ft-ot egy új pénztárgépre, vagy egyszerűen vegyek egy számlázóprogramot néhány ezer forintért, és a jövőben ne is adjak nyugtát?”

.

Számla vagy nyugtaadás? Mit szeretne a vevőm?

Számla vagy nyugta?

Minden értékesítésről az eladónak (szolgáltatónak) bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell adnia. Az ÁFA törvény rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli, és mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nyugta is lehet kézi vagy gépi.

A számlán kötelezően szereplő adatokat meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel konkrétan, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán viszont nem kell a vevő személyes adatát feltüntetni (tipikusan ilyen az ABC-ben a pénztárnál kifolyó blokk, ez is nyugta).

Kinek kötelező a pénztárgépet üzemeltetni?

Azoknak a vállalkozásoknak, melyeket a pénzügyminisztérium rendelete erre kötelez. A pénztárgép a nyugtaadás egyik formája olyan tevékenységek esetén, ahol a kézi nyugtatömb  nem megengedett.

A vonatkozó jogszabály 1.számú melléklete rengeteg olyan üzleti tevékenységet sorol fel, melynek gyakorlása során kötelező pénztárgépet használni (gyógyszertár, kiskereskedés, utazási iroda, szálláshely, kölcsönzés, javítás, műszaki kereskedés stb.) Ellenőrizd először is, hogy vajon a te céged által végzett tevékenység benne van-e a felsorolásban. Ha nincs, neked már nincs is dilemmád, kell-e drága online pénztárgép, vagy elég egy nyugtatömb is a számlázó program mellé.

Dilemma 1.: ha a vevő nem akarja…

A szolgáltató szektorban (fogászati rendelő, kozmetikus, vendéglátós, műkörmös stb.) különösen érdekes dilemma vetődik fel (nem úgy, mint például egy kis abc-ben, ahol nyilvánvaló, hogy a Sportszelet megvétele esetén nem túl életszerűn, ha a vevőtől nevet és lakcímet kérünk). Az eddig alkalmazott pénztárgépi nyugta vajon elhagyható-e, felváltható-e számlával? A vevő ugyanis elvileg nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a szolgáltatónak. A névtelenséget kívánó vevői szándék esetén tehát nyugtát kellene adni.

Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, és nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online (drága, és az adóhivatallal összekötött, havi internetköltséggel is terhelt) pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni, csak számlával. Ehhez azonban – mert hiszen a törvény előírja kötelező jelleggel – be kell(ene) írni a vevő nevét és címét. De a vevő nem akarja.

Dilemma 2.: ha a vevő nem mond igazat…

Biztosan ismered az esetet, amikor nincs nálad személyi a buszon, és a büntetési csekkhez bediktálod a szomszéd utca nevét. Ejnyebejnye. Mivel azonban a szolgáltató nem jogosult – úgy mint egy rendőr – elkérni a vevője igazolványát, kénytelen felhívni a vevő figyelmét arra, hogy valódi adatokat adjon meg (ami nem biztos, hogy a sajátja, hanem lehet azé is, akinek a nevében vásárol), majd pedig be kell írnia a vevő által bediktált adatot. Nem vitathatja. Természetesen más a helyzet egy ügyvédi szolgáltatónál, ahol elkérhető az igazolvány, vagy egy magánorvosi rendelőben, ahol életveszélyes lehet, ha a paciens mint vevő nem valódi adatot ad meg. Éppen ezért ezek a szolgáltatók az egyéb nyilvántartásaik számára bármikor elkérhetik a vevő adatait. (Így indulhat is a számlázás, igaz?)

Ha nem megfelelő nyugtát adsz (pl. kézit adtál gépi helyett), az is olyannak minősül a jogszabály szövege alapján, mintha egyáltalán nem tettél volna eleget a nyugtaadási kötelezettségednek. Ajánlom, erről kérdezd meg a könyvelődet is!

Adjak is és igaz is legyen. Számlaadatok bemondásra, ÁSZF kifüggesztve!

Mi a legjobb megoldás a cégjogász szerint?

Olyan személyes szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató adott esetben akár még felelős is a személyen végzett kezelésért (fogászati implantáció, kozmetikai beavatkozás az arcon, a testrészeken stb.) , még az is lehet, hogy hasznosabb, ha a szolgáltató valóban nem adat nélküli pénztárgépes nyugtát ad, hanem névre és címre szóló számlát. Ezeknek a szolgáltatóknak – ha úgy döntenek, hogy költségtakarékossági okokból  leállnak a nyugtaadással, nem cserélnek új pénztárgépre hanem csak számlásan értékesítenek a jövőben -, akár számolniuk kell azzal is, hogy az anonimitást kívánó vevőik elpártolhatnak tőlük. Akik viszont elfogadják az ilyen felelősségvállalást a kozmetológustól, az egészségügyi szolgáltatótól, szerintem akár még nagyobb vevőhűséget is kiépíthetnek ezzel.

Ennek azonban van néhány fontos feltétele a cégjogász szerint, hogy majd az adóhivatal és a vevő se köthessen bele a számlaadásba a nyugtaadás helyett:

1./ A szolgáltató helyiségében  jó láthatóan, ELŐRE ÉS észrevehetően ki kell függeszteni azt az értékesítési feltételt, hogy a szolgáltató csak számla ellenében értékesít, amelyhez a vevőknek meg kell adniuk saját valódi nevüket és lakcímüket ill. azét, akinek a nevében igénybe veszik a szolgáltatást vagy akinek az árut veszik. (Persze az lenne a legjobb, ha ezt a táblát a cég ügyvédje írná meg, ez ugyanis olyan egyoldalú kikötés, amelynek egy ÉRVÉNYES ÁSZF-ben van a helye…);

2./ Tájékoztatást kell adni a vevők részére arról is, hogy ha a vevő a szolgáltatást megrendeli, a fizetéskor már nem kérhet nyugtát, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelésével elfogadja a számlázási folyamatot a nyugtaadás helyett.  (Ezt szerintem mindenképpen egy ÁSZF-ként kell bevezetni és kommunikálni a szolgáltató pacienseivel, vendégeivel.)

Az adóhivatal szempontjából a számla “erősebb” bizonylat, mint egy nyugta, hiszen több adatot tartalmaz, ebbe biztosan nem fognak belekötni. Legfeljebb abba, ha a vevő reklamálna, és az ÁSZF érvénytelen lenne. Mi az az ÁSZF? Erről itt olvashatsz.

3./ A számlát az értékesítés (szolgáltatásnyújtás) végén ki kell állítani, és át kell adni a vevőnek, mielőtt távozna. Ha véletlenül nem vitte el magával, elvileg ki kellene postázni az adott címre is. Mivel a szolgáltató nem köteles a megadott címet ellenőrizni, ez a vevő kockáztat.

Fontos tudni:  az ÁSZF-ben egyoldalú, és az egyik félre méltánytalan kikötést tenni nem lehet, de  valljuk be: olyan szolgáltatást, amely máshol is igénybe vehető (fogorvos, kozmetikus, szempillafeltöltő, tetováló szalon stb.), nem kötelező igénybe venni. Ha igénybe vesszük, és az ÁSZF korrekt, az a felek szerződésének minősül, és ha jogszerűek az abban foglaltak, és annak elfogadása is, akkor nem lehet rajta később sem vitatkozni.

Ha a szolgáltató (eladó cég) állandó cégjogásszal dolgozik, most gyorsan üljenek össze, és konzultálják meg, hogy i) a cégük a fenti jogszabály alá tartozik-e, azaz: kellene-e a pénztárgép vagy elég egy kézi nyugtatömb is, ii) akar-e a cég nyugtát adni, és ha nem, akkor iii) a megfelelő ÁSZF kidolgozásának feltételeivel vajon kiváltható-e a nyugtaadás a számlázással (és ez vajon vevővesztést vagy vevőhűséget okozna-e?).

Jó munkát kívánok!

Tanácsaim és referenciáim az ÁSZF-hez pedig itt találhatóak.

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*