Mit nézz a tulajdoni lapon, ha ingatlan adásvétel előtt állsz? Konkrét ügyvédi tippek az ingatlanjogásztól, vevőknek.

A lakásvásárlással egy család akár több tízmillió forintot is megmozgat – egy életben akár többször is – így nagyon észnél kell lenni, miközben a szerződéskötést tervezed. Nagy városokban az értékesebb ingatlanok 20-50 mió Ft-ba is kerülhetnek, ezért nem mindegy, hogy már a legelső lépéstől kezdve ki ad tanácsot (ingatlanos, ügyvéd, adótanácsadó), majd pedig ki készíti el a szükséges iratokat (megbízási szerződés, adásvételi szerződés, NAV nyomtatvány, földhivatali kérelem, használati megállapodás, lemondó nyilatkozat, bejegyzési engedély stb). Egy apró hiba, egy rutintalan mozdulat – akár több millió forintos kockázatot is okozhat!

Tényleg már a tulajdoni lap megnézésével is sok minden kiderülhet?

Tényleg érdemes a földhivataltól a helyszínrajzot is lekérni?

Elképzelhető, hogy elővásárlási jogosult is van, csak nem mondják, mert nem kérdeztem?

Bizony, ezek mind indokolt kérdések. Ezért született ez a blogbejegyzés is, hogy ezekre is felhívjuk a figyelmedet. Már a legelső lépésektől kezdve vigyázunk értékes vagyonodra, hogy nehogy elkerülje valami a figyelmedet:

A tulajdoni lap az első lépés!

“Tényleg már a tulajdoni lap megnézésével is sok minden kiderülhet?”

Mi ezt valljuk. Az ügyvédi irodában be tudunk lépni a földhivatalok Takarnet online rendszerébe, és betekinthetünk egy tulajdoni lapba. Itt azonnal látni fogjuk ha van az ingatlanon teher (jelzálog, haszonélvező, elidegenítési tilalom, vételi jog stb.).

Az ilyen gyors betekintéskor az is rögtön kiderül, ha a lakás alapterülete esetleg nem annyi, mint amennyi a hirdetésben volt.

Sőt: fény derülhet elhunyt özvegyi jogosultra, vagy akár egy elutasított bejegyzésre is. (A perfeljegyzésről már nem is merünk említést tenni….) Tehát mindenképpen érdemes 1 db tulajdoni lap árát rááldozni arra, hogy a legelején előzetesen tájékozódj a kiszemelt álomingatlannal kapcsolatosan.

Helyszínrajz, térkép, tulajdoni lap, használati megállapodás. Szükségesek!

“Tényleg érdemes a földhivataltól a helyszínrajzot is lekérni?”

Közös tulajdoni részeknél, ahol nem lehetséges a telek megosztása, de az ingatlan tényleges használata elkülönített, akár ez is érdemes lehet. Vagy olyan külterületi ingatlanok esetén is jól jön a helyszínrajz lehívása, melyeknél nincs kerítés, csak elnyúlik a mező a látóhatárig – de valójában senki nem tudja, melyik határ hol húzódik… (utoljára talán a nagypapa járta körbe a határt…)

Egy pontos helyszínrajz vagy egy térképész felmérés birtokában máris egészen pontosan megszövegezhető a szerződésben, hogy hol a határ, meddig tart a tulajdonjog, vagy a szomszéd átjárási joga mettől meddig tart. Az ilyen műszaki felmérések cm-re pontosan megmutatják a részleteket, érdemes ezekből kiindulni vitás helyzetekben.

ÜGYVÉDI TIPP: ezeket a dokumentumokat mindig a szerződés hivatalos mellékleteként csatoljuk az iratok közé már az aláíráskor. Mindenki leszignálja az összes oldalt, így később sem lesz vita belőle, amikor mindenki elkezd másképp emlékezni.

Az elővásárlási jogosult blokkolhatja az adásvételt!

“Elképzelhető, hogy elővásárlási jogosult is van, csak nem mondják, mert nem kérdeztem?”

Akár ez is előfordulhat – de nem Veled, ha lekérted a tulajdoni lapot, és betekintettél az ingatlan nyilvántartásba. Ott ugyanis 90%-ban mindennek látszódnia kell.

Ha pedig egy jogosult személye a bejegyzésben mégsem látszódik, az ügyvéd azonnal tudni fogja, ha egy házastárs jogával, vagy egy tulajdonostárs elővásárlási jogával is számolni kell az aláírásig. Elővásárlási jogot ugyanis általában valamely jogszabály keletkeztet, de akár írásbeli megállapodással is lehet ilyet alapítani. Kérdezz rá erre is az eladónál.

Segítettek a fenti tippjeink? Szeretnél még többet tudni az ingatlan és lakásvásárlásról? Akkor gyere, ügyvédi irodánk honlapján mutatunk még néhány tippet, hogyan készülj fel a vásárlásra, a több tízmillió forintod biztonságos és rizikómentes elköltésére: TOVÁBBI TIPPEK ITT. Ügyvédünktől pedig itt kérdezhetsz, munkaidőben: infovonal ingatlan adásvételhez: 06/1/225 3041. Kérj ajánlatot!

10+1 GYORSTIPP ingatlanvásárláshoz és lakás adásvételi szerződéshez – ingatlanjogásztól

Ezzel a 10 GYORSTIPPEL felkészítünk arra, hogyan teszteld – még az ingatlan adásvételi szerződés aláírása előtt – a kiszemelt lakást, házat és az eladót.

No és arra is, hogyan valósítsd meg sikeresen, a lehető legkevesebb pénzügyi és jogi kockázattal a következő lakásvásárlásodat.

A lakásvásárlás a szerződéskötéssel “csak” elkezdődik, de a vége…

1.SZ GYORSTIPP ✘ Mielőtt beleszeretsz egy házba, lakásba, elsőként nézd meg a tulajdoni lapot is (nehogy az ügyvéded elvegye tőle a kedvedet). Bármelyik földhivatalban vagy ügyvédtől lehet kérni tulajdoni lapot vagy egy helyszínrajzot, csak egy helyrajzi számot kell bemondanod ehhez.

2.SZ GYORSTIPP ✘ Legalább 2x tarts terepszemlét – egyet nappal, egyet este vagy egyet napfényben, egyet esőben. Így az ingatlan csendben, félhomályban, vízben, borúban megbújó hátrányai is szemet fognak szúrni. (Egy szigeteletlen vagy egy sötét lakásra utólag már nehéz a reklamáció…)

3.SZ GYORSTIPP ✘ Az ügyvédek közt egyelőre nem dívik a garancia nyújtása, de találsz már Tulajdonjog Bejegyzési Garanciát vállaló ügyvédet is. Aki ilyet vállal, biztosan nem arra készül, hogy elhibázza majd az ügyedet, igaz?

4.SZ GYORSTIPP ✘ Felkészülten menj az első tárgyalásra az eladóval – már láttad a tulajdoni lapot, már kívülről megnézted a házat, a környéket, szóba elegyedtél 1-2 szomszéddal, dugóban is megpróbáltad megközelíteni a lakókörnyéket. Így rákérdezhetsz a rizikós körülményekre, és mindenre, ami nem tetszett. Ez sokkal fontosabb, mint a szerződés!

Kire bízd a szerződést, mennyi legyen a foglaló és hogyan kell a tehermentesítéshez pénzt adni? Adunk ehhez is tippeket, íme:

Ismert ügyvéd nagyobb tapasztalat és nagyobb garancia a sikerre!

5. SZ GYORSTIPP ✘ Csak ismert ügyvéddel szerződj, olyannal, akinek láthatóan már több ingatlanügy is átment a kezei közt (lehetőleg rizikós, nagy értékű ügyek is), mert ott van a tudás, a tapasztalat, és kaphatsz olyan tippeket is, amire te nem is gondolsz, ezért nem kérdezel rá.

6.SZ GYORSTIPP ✘ Az áralkura bátran készülj fel, hiszen még mindig lehet készpénzfizetéssel jelentős (akár több százezres!) összeget is lealkudni. Minél gyorsabban, minél többet fizetsz, annál nagyobb kedvezményeket tudsz kialkudni magadnak. Hajrá!

7.SZ GYORSTIPP ✘ A foglaló összege ne legyen több 10%-nál, de 20 Mio Ft feletti vételárnál adhatsz kevesebbet is. Erre nincs szabály, de az ésszerű piaci szokásokat nem érdemes túllépni.

8.SZ GYORSTIPP ✘ Ha hitelt (jelzálogot, vételi jogot stb.) kell letöröltetni a tulajdoni lapról, mindig kevesebb foglalót adj, mint amennyi pénz a hitel végtörlesztéséhez kell, így az eladó maga is érdekelt lesz abban, hogy minél gyorsabban teljesüljön a szerződést és töröltesse a bankkal a hitelt. (Az ő pénze is benne áll, nem csak a tiéd. ) Az ügyvédnek ilyenkor bele kell írni a szerződésbe, hogy célhoz kötött a foglaló!

A birtokbaadás és a közreműködők díjazás (vagy éppen a késedelmi kötbér levonása) a végére marad, de éppoly fontos. Így csináld:

A birtokbaadási jegyzőkönyv nagyon fontos. Adósságot előzhet meg.

9.SZ GYORSTIPP ✘ A birtokbaadáskor vegyél fel külön jegyzőkönyvet is. Írd fel az óraállásokat, kérd el a nullás igazolásokat, de még a társasházi alapító okiratot is. Így nem lesznek meglepetések a beköltözés után.

10.SZ GYORSTIPP ✘ Az közreműködő szakemberek valamint a bejegyzési eljárások díját tisztességgel és időben fizesd ki, hiszen nélkülük nem kerülhetne a nevedre az álmodott ingatlanod. A pénzügyeket – ahogyan a vételárfizetés részleteit is – mindig előre tárgyald le, ne az utolsó pillanatban kezdj el alkudni. Nem szül jót.

+1.GYORSTIPP: a késedelmes fizetés vagy akár a késve történő birtokbaadás esetén kiköthetsz kötbért. Egy néhány tízmillió forintos lakás szerződésében 8.000-12.000 Ft körüli kötbér kikötése nem túlzó. De ebben feltétlenül kérd az ügyvéded tanácsát. És írjátok bele azt is előre: ezt a vételárból levonhatod.

A sikeres ingatlanvásárlás a szerződéskötésnél nem ér véget. Csak ott kezdődik el. A teljes sikert pedig a jogerősen bejegyzett tulajdonjogod jelenti a tulajdoni lapon.

SIKERES INGATLANVÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK!

(Ez az írás a dr.Németh & dr.Haraszti Ügyvédi Iroda ügyvédeinek szerzői alkotása, ha idézni szeretnél belőle, írj nekünk és megbeszéljük. Köszönjük!)

Reméljük, hogy ezzel a 10. GYORSTIPPEL segítünk neked a következő ingatlanod sikeres megszerzésében.

Ha pedig kérdésed van, hívj bennünket munkaidőben: TEL: 06/1/225 3041.

Vagy kérj ajánlatot ezen az űrlapot:

Az ingatlan adásvétel lehetséges buktatói – az adásvételi szerződés aláírása után! Egy praktizáló ügyvéd tippjei…

A lakásvásárlás, a teleknézés, az új családi ház vagy egy még újabb befektetés megszerzése igazi kihívás, akár egy üzletembernek, akár egy családfőnek. Az ingatlan megvásárlása a szerződésaláírással még csak elkezdődik.

Ingatlan ügyekben az eredmény ugyanis egyáltalán nem a szerződés aláírása. Hanem a földhivatali bejegyzés. Ha már jogerős!

Hiszen minden ingatlanvásárló titkos vágya: mielőbb rákerüljek a tulajdoni lapra (végre!)…

Megértem, hogy hosszú, bizonytalan procedúrának látod az adásvétel folyamatát, és olykor nehéz kivárni a jogi ügyintézést…

Kezdő ügyvédként én is nagyon örültem, ha túl voltunk egy szerződés aláírásán. Pedig ott újabb feladatok kezdődnek el. Éppen ezért én a mai napig gratulálok a feleknek az aláíráskor, hiszen ők már egy nagy lépést megtettek céljuk elérése felé. De a munka nagyja itt még nem ér véget, hiszen a földhivatali bejegyzésig még hosszú út vezet, így erről is tájékoztatom őket. A pezsgőbontást halasszuk egy kicsit későbbre!

Hasznosnak találtan ebben a bejegyzésben összefoglalni 5+1 olyan akadályt, melyet a sikeres ügyvédnek le kell győznie ahhoz, hogy a szerződő felek sikereit a tulajdoni lapon is elérje.

A sze5rződés nem az aláírásnál és véget – INGATLAN ÜGYEKBEN!

1.) Lehetséges buktató – Egyéb iratok: A szerződés aláírásával egyidejűleg még számos már olyan okiratot is alá kell íratni a felekkel, amelyek nélkül nem fog megvalósulni a bejegyzés. Nemcsak a szükséges adóhivatali bejelentő nyomtatványról beszélek, hanem a letétbe helyezett Bejegyzési engedélyről (részletfizetés esetén), vagy pl. az ügyvédi letéti szerződésről, esetleg további ügyvédi letéti igazolásokról is, melyek a bejegyzési engedély felhasználásának feltételei lesznek. Minden ügy más, így érdemes minden apró részletre figyelni!

2.) Lehetséges akadály – Hibás, hiányos adatok: Amennyiben a szerződésből tévedésből vagy akár figyelmetlenségből valamilyen fontos személyes adat kimaradt vagy hibásan került be, úgy emiatt nem fog sikerülni a bejegyzés és a feleknek újra alá kell írniuk a szerződést, immáron a hibátlan adatokkal. Egy elutasított bejegyzés rossz élmény mindenki számára!

3.) Hibalehetőség aláírás után – Túl kevés pld. vagy kevés eljárási díj: Ha a földhivatal és az adóhivatal részére túl kevés példányszámú okirat kerül benyújtásra, az is negatív következményekkel járhat a bejegyzési eljárásban. Inkább több mind eggyel kevesebb szerződést és iratot írjunk alá! Ha pedig a benyújtási kérelemnyomtatványon túl kevés eljárási illetéket fizetünk meg tévedésből, vagy odanemfigyelésből, szintén pórul járhatunk.

Bejegyzési engedély, NAV papírok, Igazolások – mi kell még???

4.) Buktató – A meghatalmazott meghatalmazása hibás! Bizony ilyen esetben nem kerül sor a bejegyzésre, és a szerződés aláírása sem lesz szabályos. Ingatlan ügyekben a meghatalmazásnak ugyanolyan tartalmi és formai kellékekkel kell bírnia, mint magának a szerződésnek. Nem lesz jó az otthon írt sajtpapír, vagy a 2 tanúval ellátott “házi-meghatalmazás”. Szabályos, adatokkal teli, ügyvéd által ellenjegyzett (vagy külföldön apostille-jal hitelesített) meghatalmazásra lesz szükség.

+1.) Meghiúsító tényező lehet még a:

Amikor egy szerződés jónak tűnik, ám tartalma mégis hiányos, akkor bár sikeresnek tűnik az aláírás, elegendő példányban nyújtották be azt a hivatalhoz, a meghatalmazott is rendben találtatott, mégsem következik be a bejegyzés a tulajdoni lapon. Nincs siker.A Polgári törvénykönyv és az Ingatlan-nyilvántartási szabályok előírják, mi mindennek kell belekerülnie egy ingatlan adásvételi szerződésbe.

A szerződésnek még arra is tartalmaznia kell adatot, hogy az ingatlan energetikai tanúsítványának mi a sorszáma, vagy éppen arra, hogy a haszonélvezők ingyen vagy visszterhesen szerezték-e meg a vagyoni értékű jogukat. Netán ha hiányzik a vételi jog alapításából a vételár vagy a jog érvényesítésének eljárása a szerződésből, nem lesz sikeres a jog vagy a tény bejegyzése. Ha pedig a szerződés szerint a birtokbaadáshoz volt kötve az utolsó vételárrészlet kifizetése, és hiányzik azt ezt tanúsító eladói hozzájárulás, szintén nem lesz gyors bejegyzés…

Rengeteg apróság van tehát, amire figyelni kell - az aláírás után is. Ez az ellenjegyző ügyvédek dolga, van teendő bőven a szerződés sikeres megkötését követően is.

Válassz olyan jogi képviselőt ingatlan ügyedhez, aki szakértő ezen a területen, és már sok éves praxissal a háta mögött nagy tapasztalattal bír az ingatlanszerződések területén.

Honnan ismerheted fel, hogy érvénytelen szerződést készülsz aláírni?

Van egy rossz hírem! Az érvénytelen szerződés ugyanúgy néz ki, mint az érvényes. Mint a hideg és a forró jénai tál esete. Ugye emlékszel? De egy valamiben viszont nagyon hasonlóak: a meglepetés ereje ugyanakkora lesz, mint amikor megfogod a forró üvegtálat (pedig azt hitted jéghideg), mint amikor megtudod, hogy érvénytelen a szerződésed, melyről azt hitted, rendben van!

Az érvényes szerződés működik, és ki is kényszeríthető, ha valaki megszegi. Az érvénytelen szerződés is ugyanúgy néz ki, mint az érvényes szerződés, de vita esetén az érvénytelenségre való hivatkozás után már nem azt kapod majd, amire számítasz.

Aláíráskor nem mindig tudod könnyen észlelni, hogy érvénytelen nyilatkozatot iratnak alá veled. De ha ezt a bejegyzésemet elolvasod, remélem máris sikeresebben ismered majd fel a helyzeteket, amibe kerülhetsz a jövőben.

Mit jelent az érvénytelenség a való életben? Hogyan képzeld el?

Az érvényes szerződésnek az a jogkövetkezménye, hogy kiváltja mindazon joghatásokat, amit az aláírók elvárnak tőle. Ha az eladó el akarja adni a kocsit és megkapni a vételárat, akkor az eladó kocsija átszáll majd a vevőre, aki azt kifizette.

Nézzük ugyanezt egy érvénytelen szerződésnél: az eladó el akarja adni a telkét, ha a vevő kifizette. A vevő azonban érvénytelenségre hivatkozik, sikeresen, így ezután a telek az eladó nevén marad, a földhivatal sem jegyzi át a tulajdonjog változást, és a vételárat sem kapja meg az eladó az ingatlanért.

Hogyan kell az érvénytelenségre hivatkozni? És mikor kell ezt megtenni?

Az érvénytelenségre hivatkozni úgy lehet, hogy a szerződő félnek, aki tőled várja a teljesítést, megírod, hogy szerinted a szerződésed miért érvénytelen. Ezt alapos indokokkal alá is kel támasztanod. Ha pedig ezt nem akarja tudomásul venni és továbbra is követelőzik, akkor bírósághoz kell fordulnod, és egy alapos és precíz keresetlevélben kérni, hogy a bíró vizsgálja meg a vitatott szerződést, majd ítéletben mondja ki, hogy a szerződés érvénytelen volt és a feleknek mit kell tenniük emiatt.

És vajon mi minden okozhat érvénytelenséget?

Tudom, hogy ha most ezt a bekezdést elolvasná egy egyetemi jogi oktató, biztosan megfeddne, hogy nagyon pongyolán magyarázom el Neked, Kedves Olvasóm az okokat. Én ezt mégis így vállalom, mert szerintem – nem jogászként – így fogod a leggyorsabban megérteni a lényeget.

Lássunk néhány egyszerű és közérthető példát arra, mikor nem jön majd létre érvényesen egy nyilatkozat vagy egy szerződés. Pl. a fenyegetés, a megtévesztés (tévedésben tartás vagy valótlan állítások) alkalmazása esetén, vaqy ha pl. valaki nem tud írni-olvasni, mégis aláír valamit, amit nem mondtak el neki. Esetleg ha egy olyan szerződést vagy nyilatkozatot iratnak alá veled, ami éppen egy konkrét jogszabályi tilalomba ütközik, az is biztosan érvénytelen (semmis) lesz. Vagy – a munkajogban bevált módszer a nagyobb cégeknél sajnos még mindig – ha egy szobából addig nem engednek ki, amíg alá nem írsz valamit: az is érvénytelen aláírás lesz.

Az érvénytelenségnek két formája is van: A SEMMISSÉG ÉS A MEGTÁMADHATÓSÁG.

Ennek megkülönböztetéséhez már tényleg “jogi szakmunkás” kell, hogy segítsen Neked, hiszen csak ő fogja tudni a Polgári törvénykönyvünk alapján, hogy: egy jogszabályba ütköző semmiségről beszélünk, vagy egy megtámadhatósági körülmény áll fenn.

VIGYÁZAT! A megtámadás azonban mindig csak egy bizonyos ideig lehetséges, utána a jog azt feltételezi: ha eddig nem támadtad meg érvénytelenség miatt az iratot, ami neked hátrányos, talán nem is volt olyan fontos számodra, és bírói ítélettel sem tudod majd az érvénytelenséget érvényesíteni. A semmiségre azonban bárki, határidő nélkül hivatkozhat (de csakis akkor, ha a semmisséget megalapozó, a Polgári törvénykönyvben vagy más jogszabályban hivatkozott olyan körülmény forog fenn, amely valóban semmisséget okozhat.).

Az érvénytelen szerződésekkel kapcsolatban is bármikor kérdezhetsz on-line ügyvédi irodánkban ezen a linken.

Továbbra is tájékozódj mindig hiteles, ügyvédi forrásból jogi dolgokban! És kérünk, hogy ne is szörfölj névtelen jogi(nak tűnő) internetes oldalakon!

Kezdd inkább itt, online ügyvédi irodánkban.

Van 5 hiba, amit majdnem mindenki elkövet az ingatlan adásvétel során?

Igen, ügyvédként bátram ki merem jelenteni, hogy van 5 olyan tipikus hiba, melyek közül egyet majdnem mindenki elkövet a lakás vagy a ház vásárlásakor, eladásakor. Mert az ingatlan adásvételt sokan annyira egyszerű ügyletnek gondolják - “…ááá, hiszen csak egy mintát kell kitölteni, nem? …ugyan már, lakást akárki tud venni! …ne viccelj, mit lehet egy tulajdonjog átírásnál elrontani?” és még sorolhatnám a gyakran hallott véleményeket -, hogy óvatlanul, túl hiszékenyen járnak el a saját ügyükben, még a nagy értékű házak, lakások vásárlásakor is.

Most rögtön vegyük sorra azt az 5 legfontosabb hibát ingatlan (adásvételi és más) szerződéseknél, amelyek szerintem még akár a tulajdonjog bejegyzését is meghiúsíthatják:

1. hiba, amit ne kövess el! Ha az ingatlanszerződésben elírt, rossz adatokat hagysz (nem egyezik az igazolványaiddal), és aláírás előtt nem nézed át saját, személyes adataidat, akkor biztosan benne marad majd egy-két apró elütés is, ami később bonyodalmakat okozhat a jogaid bejegyzésekor vagy kötelezettséged törlésekor (pl. hibás lakcímedre küldik majd a határozatod, amelyről így nem fogsz tudni).

2. hiba, ezt is kerüld el: Ha az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát sem ellenőrzöd le a szerződés szövegében, a társasházi ingatlannál pedig nem ellenőrzöd az osztatlan közös tulajdoni hányadból a lakásodhoz, irodádhoz tartozó, téged illető rész nagyságát sem. Így pedig biztosan mindent megteszel annak érdekében, hogy ne legyél jogi biztonságban ingatlan adásvételi ügyedben… (pl. a társasházi alapító okirattal nem egyező számú lakásról szól majd a szerződésed – ezen is elbukhat egy tulajdonjog bejegyzés, pláne, ha az ügyvéd sem figyel az adatok beírásakor a szerződésedbe…)

3. tipikus hiba, megeshet veled is: Ha eladó vagy, és már azt megelőzően átadod a tulajdonjogot a vevődnek, mielőtt a vevő teljesen, hiánytalanul kifizette volna a vételárat. Így lehetőséget adsz a vevődnek arra, hogy a nevére kerüljön az ingatlanod, anélkül, hogy a teljes vételárat kifizette volna neked készpénzben vagy banki utalással… (ugye ezt nem is kell magyarázni…)

4. hiba, remélem nem a te hibád! Ha még a tulajdonjogod átadása előtt, és a vételár kifizetése előtt birtokba adod a lakást, vagy az eladott házadat (lehetőleg aláírt birtokba adási jegyzőkönyv, leolvasott közműóraállások nélkül), abból nagy baj lehet. Ezzel is segítenéd ugyanis a vevődet abban, hogy a vételár teljes kifizetése nélkül, azaz vételártartozással, hátralékkal is hozzájusson az ingatlanhoz, sőt akár közmű rezsitartozást is felhalmozzon a beköltözés után. Ezzel elérheti minden tulajdonos azt is, hogy csak keserves, hosszan tartó és drága jogi vitákkal, perekkel tehesse ki a saját ingatlanából a nemfizető személyt, céget, és helyette a keletkezett közműtartozásokat is befizethesse… (…hiszen a közmű cégek végső soron, előbb utóbb a tulajdonost perlik majd…)

5. hiba, láttam már ilyet is! Bármilyen ingatlannal kapcsolatos szerződést kötöttél, ha a szerződéskötés után, az iratoknak a földhivatalhoz történő ügyvédi benyújtását követően (körülbelül 60-90 nap elteltével) sem kérdezel rá az eljáró ügyvédnél arra, hogy vajon érkezett-e már bejegyző vagy törlő határozat a saját ügyedben, hibát követsz el. Azaz nem ellenőrzöd: vajon végre rákerült-e a nevedre, vagy lekerült-e a nevedről a megvett vagy eladott ingatlan, a megszerezni kívánt jog vagy kötelezettség.

A legtöbb ügyvéd alapos, és azonnal szól, ha érkezett válaszirat a földhivataltól. De lehet, hogy szabadságon van, vagy késik az ügyintézéssel, vagy elfelejti az ügyek tömkelegében a te szerződésed utánkövetését. (És gondolj csak bele: ha te magad sem tartod fejben ügyedet, magad is elősegítheted azt, hogy akár el se jusson hozzád időben mindazon információ, ami a saját ügyedben számodra fontos lenne…. (pl: ha időben megkapnád a határozatot, és abban esetleg hiba van, időben tudnál kijavítást is kérni…))

Adtál vagy vettél már ingatlant? Házat, lakást, telket? Volt már valamilyen ingatlanjogi gixerben részed? Ráismertél a fenti hibákra?

Ha többet nem szeretnéd elkövetni azokat, és esetleg van még kérdésed, szívesen megosztom veled további tippjeimet is azzal kapcsolatban, hogyan tegyük még biztonságosabbá az ingatlanjogi ügyleteket, legyen szó adásvételről vagy akár ingatlan bérleti szerződésekről. Munkaidőben itt tudsz tőlem kérdezni: Tel.: 06 (1) 225 3041. (Majd mondd, hogy itt, a Közérthető Jogi Blogomban olvastad a telefonszámomat.)

Az ingatlan adásvételi szerződésről pedig még többet olvashatsz itt is, az on-line ügyvédi irodánkban.

KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Tag Archives: adásvételi szerződés