Újabb konkrét ügyvédi taktikák: segítség a plagizálók és honlapmásolók ellen. Felszólítás, kötbér, értelmezési záradék…

Ha másolják a szerzői tartalmaidat, lopnak tőled az interneten át, vagy off-line másolnak, sértik személyes szerzői jogaidat, előbb-utóbb írnod kell egy levelet a jogsértőnek, és ki kell találnod, mit is akarsz konkrétan ebben a helyzetben.

Hogyan és miről szóljon a felszólításod?

Van-e valamilyen konkrét megelőzési módszer a másolások ellen?

Mit tehetsz szerzőként jogaid még erősebb védelméért?

Pereskedj, levelezz vagy változtass – megint – inkább?

Ha ez a 7+1 stratégiai tippem nem volt elég, mert nemcsak megelőzni akarod a szerzői tartalmaid másolását, hanem még erősebb védelmet szeretnél magad és céges szerzői tartalmaid számára, segítek. Van még 3+1 konkrét ügyvédi segítségem a számodra. De emellé szükség lesz még kitartásra, következetességre és erőre, sőt még higgadtságra is részedről, tehát ne add fel, ne torpanj meg az első nehézségeknél és maradj nyugodt a legfelháborítóbb helyzetekben is.

Sürgősen meg kell tanulnod, hogyan írj hatásos felszólítást, hogyan köss ki behajtható kötbért és értelmezési záradékot, és ismerd meg mielőbb (a polgári mellé) a büntető törvénykönyvet is.

Felszólítás kellékei: érzelem nélkül, higgadtan írj!

1. Hogyan írj jó felszólítást?

Szerintem egyáltalán nem mindegy, mit írsz egy felszólításba, milyen hangulatot keltesz leveledben. Ha a felszólításod tele van lázadással, minősítéssel, felháborodással, érzelmekkel és vádaskodással, biztos lehetsz abban, hogy a válaszlevélben is – megoldás helyett – hasonló érzelmes vitatkozásra számíthatsz. Pedig nem ez lenne a cél, igaz? Mit tegyél hát?

♦ Írd meg a felszólító leveledet (ehhez pontosan tudnod kell: mit akarsz a jogsértőtől?!), majd aludj rá egyet.

♦ Ezután módosítsd, majd add oda valakinek, akiben bízol és akinek a higgadtságára számítasz. Hagyd, hogy kihúzzon a szövegből felesleges, érzelemkeltő részeket. Na most már jobb lesz.

♦ Mutasd meg végül egy ügyvédnek is, és ha ő is áldását adta rá, akkor elküldheted. (Ugye nem felejtetted, amit már korábban javasoltam: mindig szabj konkrét és ésszerű határidőt és lépj tovább, ha letelt.)

A felszólításokhoz volt már korábban is pár tanácsom, ezeket itt találod, ha elfelejtetted volna: TIPPEK A JÓ FELSZÓLÍTÁSOKHOZ.

A jogellenesen kikötött kötbérrel nemmész majd semmire!

2. Köss ki kötbért és értelmezési záradékot, légy profi a megelőzésben!

A felszólítás már egy második lépés a jogsértés bekövetkezte után. Első lépésként profi és valóban használható megelőzési technikákat kell bevetned szerzői jogaid védelmére. Ez akár vissza is tarthatja a másolókat, de növelni fogja a felszólításod hatékonyságát is, ha mégis megtörtént a baj.

Köss ki kötbért, a honlapodon (ÁSZF-ben), a felhasználási szerződésben, a könyved impresszumában (ez utóbbiban ritkán látom…). Bárhol, minden olyan helyen, ami jogilag írásbeli szerződésnek minősül. Erről konzultálj a cégjogászoddal is, mert a kötbér kikötésének meghatározott, szigorú jogi feltételei vannak.

Ha jól csinálod, lehet, hogy pereskedned sem kell, mert a jogsértő az első felszólításodra visszalép majd és megfizeti a káraidat. A kötbért írásban kell kikötni és nem lehet túlzó. (Bővebben a kötbérről és a szerzői jogokról itt találsz további információkat.)

Értelmezési záradékot is írj bele a szerződésedbe. Ez azt jelenti: tedd egyértelművé, hogy bármifajta értelmezési vita esetén a te szándékod egyértelműen az, hogy – ellenkező írásbeli megállapodás hiányában – nem kívánod odaadni ingyen és engedély nélkül a tartalmaidat senkinek. Pláne nem üzleti hasznosításra. Ez azért jó kikötés, mert éppen a vita esetére ad egy támpontot. (Én általában írok ilyet az ÁSZF-ekbe, melyeket honlaptulajdonosoknak készítek.) Pont olyan esetekre való ez, amikor az a vita tárgya: te vajon megadtad-e az engedélyt. Ha ez nem egyértelmű, ha mindenki mást állít, másképp emlékszik, akkor azt kell jogilag feltételezni a záradék alapján (melyet mindkét fél aláírt a szerződésben, hogy): te sosem adtál engedélyt. A záradék megfogalmazásához és ahhoz, hogy az valóban a felek megállapodásának minősüljön, feltétlenül kérj ügyvédi segítséget.

A szerzői jogok védelmét nemcsak a polgári jog, hanem a büntető jogszabályok is támogatják, de ismerned kell ezeket, ha hivatkozni szeretnél rájuk anyagaidban, felszólításaidban.

Büntetőperekben más taktika kell majd!

3. Büntető jogi védelem is segíti a szerzőket.

Igen, ez jó hír, igaz? Külön fejezet rendelkezik a Btk-ban (büntető törvénykönyv) a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekről és ezek védelméről. A bitorás, a szerzői jogok megsértése akár bűncselekményt is megvalósíthat, amelyért több évnyi börtönbüntetés is kapható.

Büntető ügyekben jártas ügyvéd segíthet neked, ha már konkrét vitád van. A büntetőeljárások más reflexeket igényelnek, mint a polgári perek, szerintem erre specializált kollégát is kérdezz ki a részletekről.

De ezt megelőzően is tudnod kell a büntető törvénykönyv adta lehetőségekről mert így a felszólításodban is kilátásba helyezheted a büntetőjogi következményeket. Ez egy erős elrettentés lesz a másolónak, hiszen látni fogja: valós dolgot állítasz, így már nem babra megy a játék.

Szerintem nagyon fontos az is: ha annyira sikeres vagy, hogy rendszeresen másolások áldozat vagy, a legeslegjobb: ha egyenesen bóknak tekinted. Te lettél a piacvezető, téged utánoz a piac. Ez egyben óriási kihívás is. Ugyanis nem lustulhatsz el.

Változtass! Újra és újra.

Csináld, csináld, ne hagyd abba!

4.) Hogyan változtass a dolgokon? Ugyanis néha az a nyerő, ha gyorsabban módosítasz, mint ahogyan másolnak…

- Találj ki még újabb fantázianeveket a termékedre, szolgáltatásodra;

- Képezz új védjegyeket;

- 3-4 havonta nézd át az ÁSZF-et a honlapon (ne feledd, az nem egy állandó valami, hanem ahogyan a céged működése változik, ezt is változtatnunk kell!);

- Módosítsd a leírásokat, módszereidet, levonva a másolás tanulságait (mindig vannak!).

Sok sikert kívánok!

Biztos lehetsz benne, hogy ebben a blogban még fogok írni erről a témáról, amely az egyik kedvencem. Ha kapcsolatban maradnál velem, szeretnél értesítést kapni az új írásaimról, itt add meg emailcímedet, és Téged is értesítelek róla: www.joginavigator.hu

Számla vagy pénztárgép? Nyugta vagy ÁSZF? A cégjogász tanácsai szolgáltatóknak:

A NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Az aktuális “pénztárgép-kérdés” mögött az a dilemma áll a kisvállalkozó részéről, hogy:

“ismét költsek-e újabb 100-150.000 Ft-ot egy új pénztárgépre, vagy egyszerűen vegyek egy számlázóprogramot néhány ezer forintért, és a jövőben ne is adjak nyugtát?”

Számla vagy nyugtaadás? Mit szeretne a vevőm?

Számla vagy nyugta?

Minden értékesítésről az eladónak (szolgáltatónak) bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell adnia. Az ÁFA törvény rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli, és mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nyugta is lehet kézi vagy gépi.

A számlán kötelezően szereplő adatokat meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel konkrétan, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán viszont nem kell a vevő személyes adatát feltüntetni (tipikusan ilyen az ABC-ben a pénztárnál kifolyó blokk, ez is nyugta).

Kinek kötelező a pénztárgépet üzemeltetni?

Azoknak a vállalkozásoknak, melyeket a pénzügyminisztérium rendelete erre kötelez. A pénztárgép a nyugtaadás egyik formája olyan tevékenységek esetén, ahol a kézi nyugtatömb nem megengedett.

A vonatkozó jogszabály 1.számú melléklete rengeteg olyan üzleti tevékenységet sorol fel, melynek gyakorlása során kötelező pénztárgépet használni (gyógyszertár, kiskereskedés, utazási iroda, szálláshely, kölcsönzés, javítás, műszaki kereskedés stb.) Ellenőrizd először is, hogy vajon a te céged által végzett tevékenység benne van-e a felsorolásban. Ha nincs, neked már nincs is dilemmád, kell-e drága online pénztárgép, vagy elég egy nyugtatömb is a számlázó program mellé.

Dilemma 1.: ha a vevő nem akarja…

A szolgáltató szektorban (fogászati rendelő, kozmetikus, vendéglátós, műkörmös stb.) különösen érdekes dilemma vetődik fel (nem úgy, mint például egy kis abc-ben, ahol nyilvánvaló, hogy a Sportszelet megvétele esetén nem túl életszerűn, ha a vevőtől nevet és lakcímet kérünk). Az eddig alkalmazott pénztárgépi nyugta vajon elhagyható-e, felváltható-e számlával? A vevő ugyanis elvileg nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a szolgáltatónak. A névtelenséget kívánó vevői szándék esetén tehát nyugtát kellene adni.

Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, és nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online (drága, és az adóhivatallal összekötött, havi internetköltséggel is terhelt) pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni, csak számlával. Ehhez azonban – mert hiszen a törvény előírja kötelező jelleggel – be kell(ene) írni a vevő nevét és címét. De a vevő nem akarja.

Dilemma 2.: ha a vevő nem mond igazat…

Biztosan ismered az esetet, amikor nincs nálad személyi a buszon, és a büntetési csekkhez bediktálod a szomszéd utca nevét. Ejnyebejnye. Mivel azonban a szolgáltató nem jogosult – úgy mint egy rendőr – elkérni a vevője igazolványát, kénytelen felhívni a vevő figyelmét arra, hogy valódi adatokat adjon meg (ami nem biztos, hogy a sajátja, hanem lehet azé is, akinek a nevében vásárol), majd pedig be kell írnia a vevő által bediktált adatot. Nem vitathatja. Természetesen más a helyzet egy ügyvédi szolgáltatónál, ahol elkérhető az igazolvány, vagy egy magánorvosi rendelőben, ahol életveszélyes lehet, ha a paciens mint vevő nem valódi adatot ad meg. Éppen ezért ezek a szolgáltatók az egyéb nyilvántartásaik számára bármikor elkérhetik a vevő adatait. (Így indulhat is a számlázás, igaz?)

Ha nem megfelelő nyugtát adsz (pl. kézit adtál gépi helyett), az is olyannak minősül a jogszabály szövege alapján, mintha egyáltalán nem tettél volna eleget a nyugtaadási kötelezettségednek. Ajánlom, erről kérdezd meg a könyvelődet is!

Adjak is és igaz is legyen. Számlaadatok bemondásra, ÁSZF kifüggesztve!

Mi a legjobb megoldás a cégjogász szerint?

Olyan személyes szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató adott esetben akár még felelős is a személyen végzett kezelésért (fogászati implantáció, kozmetikai beavatkozás az arcon, a testrészeken stb.) , még az is lehet, hogy hasznosabb, ha a szolgáltató valóban nem adat nélküli pénztárgépes nyugtát ad, hanem névre és címre szóló számlát. Ezeknek a szolgáltatóknak – ha úgy döntenek, hogy költségtakarékossági okokból leállnak a nyugtaadással, nem cserélnek új pénztárgépre hanem csak számlásan értékesítenek a jövőben -, akár számolniuk kell azzal is, hogy az anonimitást kívánó vevőik elpártolhatnak tőlük. Akik viszont elfogadják az ilyen felelősségvállalást a kozmetológustól, az egészségügyi szolgáltatótól, szerintem akár még nagyobb vevőhűséget is kiépíthetnek ezzel.

Ennek azonban van néhány fontos feltétele a cégjogász szerint, hogy majd az adóhivatal és a vevő se köthessen bele a számlaadásba a nyugtaadás helyett:

1./ A szolgáltató helyiségében jó láthatóan, ELŐRE ÉS észrevehetően ki kell függeszteni azt az értékesítési feltételt, hogy a szolgáltató csak számla ellenében értékesít, amelyhez a vevőknek meg kell adniuk saját valódi nevüket és lakcímüket ill. azét, akinek a nevében igénybe veszik a szolgáltatást vagy akinek az árut veszik. (Persze az lenne a legjobb, ha ezt a táblát a cég ügyvédje írná meg, ez ugyanis olyan egyoldalú kikötés, amelynek egy ÉRVÉNYES ÁSZF-ben van a helye…);

2./ Tájékoztatást kell adni a vevők részére arról is, hogy ha a vevő a szolgáltatást megrendeli, a fizetéskor már nem kérhet nyugtát, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelésével elfogadja a számlázási folyamatot a nyugtaadás helyett. (Ezt szerintem mindenképpen egy ÁSZF-ként kell bevezetni és kommunikálni a szolgáltató pacienseivel, vendégeivel.)

Az adóhivatal szempontjából a számla “erősebb” bizonylat, mint egy nyugta, hiszen több adatot tartalmaz, ebbe biztosan nem fognak belekötni. Legfeljebb abba, ha a vevő reklamálna, és az ÁSZF érvénytelen lenne. Mi az az ÁSZF? Erről itt olvashatsz.

3./ A számlát az értékesítés (szolgáltatásnyújtás) végén ki kell állítani, és át kell adni a vevőnek, mielőtt távozna. Ha véletlenül nem vitte el magával, elvileg ki kellene postázni az adott címre is. Mivel a szolgáltató nem köteles a megadott címet ellenőrizni, ez a vevő kockáztat.

Fontos tudni: az ÁSZF-ben egyoldalú, és az egyik félre méltánytalan kikötést tenni nem lehet, de valljuk be: olyan szolgáltatást, amely máshol is igénybe vehető (fogorvos, kozmetikus, szempillafeltöltő, tetováló szalon stb.), nem kötelező igénybe venni. Ha igénybe vesszük, és az ÁSZF korrekt, az a felek szerződésének minősül, és ha jogszerűek az abban foglaltak, és annak elfogadása is, akkor nem lehet rajta később sem vitatkozni.

Ha a szolgáltató (eladó cég) állandó cégjogásszal dolgozik, most gyorsan üljenek össze, és konzultálják meg, hogy i) a cégük a fenti jogszabály alá tartozik-e, azaz: kellene-e a pénztárgép vagy elég egy kézi nyugtatömb is, ii) akar-e a cég nyugtát adni, és ha nem, akkor iii) a megfelelő ÁSZF kidolgozásának feltételeivel vajon kiváltható-e a nyugtaadás a számlázással (és ez vajon vevővesztést vagy vevőhűséget okozna-e?).

Jó munkát kívánok!

Tanácsaim és referenciáim az ÁSZF-hez pedig itt találhatóak.

Interjú az orvosi ügyek szakértő ügyvédjével: dr.Barna Magdolna ügyvédnővel

Fogorvosoknak ezt a cikket melegen ajánljuk!!!

Aki kérdez: a blog szerzője, dr.Németh Gabriella ügyvéd. Akit kérdez: az elrontott orvosi esetek szakértője, dr.Barna Magdolna ügyvédnő. Nos, ha két ügyvéd összekerül, jól kibeszélik az orvosokat…

NG: Kedves Ügyvédnő, kérlek meséld el Olvasóinknak, hogy az elmúlt években milyen peres tapasztalatokat szereztél, hogyan látod, orvosi ügyekben mire kíváncsi a bíróság?

BM: Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa az orvos kártérítési felelősségét 4 elem együttes megléte szükséges és ennek megfelelően a bíróság is alapvetően ezeket vizsgálja. Ezek a következők:
- az orvos jogellenes magatartása,
- kár bekövetkezése,
- okozati összefüggés a károkozó magatartás és a
- bekövetkezett kár között, valamint a
- felróhatóság

Kártérítés megítélésére csak a 4 feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, ha bármelyik is hiányzik nem állhat fenn kártérítési felelősség!

Mire figyelj a fogorvosnál!

NG: Úgy tudom, idén márciusban orvosoknak adtál elő a beteg-orvos kommunikációról? Mit tartottál fontosnak elmondani. ami egy jogász szemével nagyon fontos lehet az orvosi ügyek elbírálásánál?

BM: Az említett kongresszus témája alapvetően a fogorvosi praxisokat érintő marketing és az orvos – beteg közötti kommunikáció volt, így előadásomban én is alapvetően a kommunikáció kérdéskörét próbáltam körbejárni az ügyvéd szemével. Ezért mindenek előtt arra hívtam fel a fogorvosok figyelmét, hogy az utóbbi évek egyértelműen kimutatható tendenciája az orvosi műhiba perek számának növekedése, ezen belül is növekvő tendenciát mutatnak a fogorvosok elleni kártérítési perek. Ez számos okra vezethető vissza, de mindenképpen az egyik legfontosabb okként kell kiemelni az orvos-beteg közötti elégtelen kommunikációt. A nem megfelelő kommunikáció tetten érhető már az orvos-beteg közötti jogviszony kialakulásának a kezdetén is, amikor a kezelés, a beavatkozás előtt nem történik meg, vagy nem megfelelően történik meg a beteg tájékoztatása, így kellő információ hiányában nem is adhatja a beteg értő beleegyezését a kezeléshez, mely aztán számos probléma forrása lehet az egész kezelés alatt. A kommunikáció hiánya megfigyelhető ugyanakkor a kezelés alatt vagy végeztével is egy esetleges reklamáció esetén, amikor az orvos azonnal hárít, és meg sem próbálja orvosolni a beteg elégedetlenségét, holott a beteg panasza sok esetben egyébként teljesen egyértelmű és nyilvánvaló hibás teljesítésen alapszik, melyet a becsületes fogorvos elismer és jogos és egyszerű szavatossági igényként orvosolhat is.

Orvosi jogi tudnivalók...

NG: Amikor egy beteg betér egy fogászati rendelőbe, milyen körülményekre ügyeljen, melyeknek akár még jogi jelentősége is lehet?

BM: Nyilvánvalóan számos olyan kérdés, körülmény merül fel egy kezelés alatt, melybe a betegnek nem tanácsos beleszólnia, hiszen nem ért hozzá, ezek alapvetően szakkérdések. Amire azonban érdemes odafigyelnie a páciensnek és egy esetleges későbbi vita esetén még jelentőséggel bírhat az, hogy megtörtént-e a teljes körű, személyre szabott tájékoztatása, mind írásban, mind szóban, és amennyiben ezt jogszabály előírja, aláírta-e a beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyező nyilatkozatot. Még ma sincs vele tisztában mindenki, hogy a tájékoztatás a beteg egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges a beleegyezése. A tájékoztatás jogának megsértése akár önmagában is megalapozhat kártérítési igényt.

Most jön a lényeg!

NG: Ha a rendelőnek kéne tanácsot adnod, nekik mit tanácsolsz, hogyan kezeljék a paciens adatait, és milyen módon dokumentálják a kezelés vagy a gyógyszeres javaslatokat?

BM: Az előbb elmondottak- megfelelő tájékoztatás, beleegyező nyilatkoztok, minden tény, adat, körülmény dokumentálása - természetesen nagyon fontos és elemi érdeke a kezelést végző orvosnak is, hiszen kimentési lehetőséget biztosíthatnak számára egy esetleges kártérítési követeléssel szemben. Nagyon fontos megemlítenem, hogy a tájékoztatás megtörténtét az orvosnak kell bizonyítani és lényeges tudnivaló az is, hogy az egészségügyi dokumentációval az orvos, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

Eljárás alá vont orvosok?

NG: Elrontott orvosi ügyekben hogyan történik a paciens kárpótlása? Mit mond a jog: hogyan lehet kárérítést kérni és kapni, szerinted mi az amit feltétlenül követelni kell, és mi az , amire egyáltalán nem érdemes energiát fordítani?

BM: Kártérítési igény kialakításakor mindig figyelemmel kell lenni a tényleges kárra, tehát azokra a tételekre, amit a páciens a kezelésért, hídért, koronáért, vagy implantátumért …stb. kifizetett, az esetleges gyógyszerköltségekre, az utazási költségekre és a sort még folytathatnánk. A kártérítési igény másik igen fontos összetevője a nem vagyoni kár, ami egy igen nehezen értelmezhető fogalom. Ebben a tekintetben ugyanis a bíróra hárul annak becslése, ami vagyoni mércével mérhetetlen, becsülhetetlen és annak jóvátétele, ami helyrehozhatatlan, hiszen nem vagyoni kártérítést alapvetően az elszenvedett fizikai és pszichikai fájdalmakért, az emberi méltóság megsértéséért lehet követelni.

NG: És végül áruld el kérlek: te melyik filozófiát vallod: pereskedés vagy egyezség? Kinek mit tanácsolsz?

BM: Én elsődlegesen mindenképpen a peren kívüli megegyezés híve vagyok, és ezt próbálom ügyfeleimmel is elfogadtatni, legyenek akár orvosok, akár páciensek. A peren kívüli egyezség létrejöttének alapfeltétele, hogy az orvos elismerje a felelősségét. Amennyiben ez fennáll, akkor a peren kívüli egyezség számos előnnyel bír az évekig tartó pereskedéssel szemben, mivel mindkét fél érdeke a vitás ügy mielőbbi lezárása, mely megteremti a minél hamarabbi rehabilitáció lehetőségét is. A peren kívüli megegyezés természetesen mindkét fél részéről kompromisszumot kíván.

NG: Tudom hogy sok mindenről nem kérdeztelek, de van-e még valami, ami annyira fontos, hogy beszélni kell róla?

BM: A problémát én alapvetően nem abban látom, hogy esetleg egy orvos tevékenysége során hibázik, hiszen ez a legnagyobb gondosság esetén is előfordulhat és emberi szervezet lévén az orvos munkáját minden esetben számos előre nem kiszámítható körülmény is nehezíti. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy ha már bekövetkezik a kár sok estben az orvosok nem képesek, hajlandóak ezt beismerni és ennek megfelelően a hibát orvosolni. Nagyon sokszor az orvosok részéről reklamáció esetén alapvetően inkább passzív, elodázó magatartás figyelhető meg a kommunikáció és a kompromisszumkészség teljes hiánya mellett. Pedig jószerével mindig létezik egy mindkét fél számára elfogadható megoldás, ha a felek jó szándékkal és valóban törekednek rá. Mondhatnám csak akarni kell és ebben szeretnék én ügyvédként segítséget nyújtani.

Elrontott fogászati esetekről szívesen olvasnál még? Gyere ide a következő cikkhez.

Kedves Ügyvédnő! Köszönöm az interjút, rendkívül hasznos volt, szerintem valamennyien tanultunk belőle! Ha pedig, kedves Olvasóm, kíváncsi vagy dr.Barna Magdolna eddigi tevékenységére is bővebben, gyere velem, itt is olvass még tovább.

Képzelt riport: a facebook jelszóról. Ki kérheti el és ki nem? Mi a tiltás és mi a hozzájárulás? Cégvezetőknek illik tudni…

Elkérheti-e a munkáltató cég a dolgozója facebook jelszavát, hogy azzal belenézzen az oldalba? Vajon mit mond erről az adatvédelmi törvény?

A 2011. évi CXII. törvény (az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról) értelmező rendelkezése kimondja, mi is az a személyes adat.

Nézzük szó szerint: „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;” A jogban az a szó hogy „különösen” mindig azt jelenti: íme néhány példa erre, de nem kizárólag csak ezek lehetnek. Ennek itt is jelentősége van véleményem szerint. A személyes adatokat csakis az érintett beleegyezésével lehet kezelni, tárolni, használni stb. Látható, hogy eszerint pl. egy közösségi portálon fenntartott kapcsolati-hálózat és az ott közzétett személyes vélemények mindenképpen alkalmasak arra, hogy valakiről gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságát feltárják. Tehát éppen ezért egy személyes adatról beszélünk.

A törvény 4.§-a pedig egyértelműen rögzíti, hogy: „(1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető… Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.”

Ebből a jogász és nem jogász számára is kiderül: az adott egyedi ügyben meg kell nézni, hogy a belépési jelszó elkérése kell-e pl. a munkaköri kötelezettségek ellátásához, vagy meghatározott cél érdekében történik-e. Ha nem, az adat a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem kezelhető. A törvény tartalmaz még sok egyéb részletszabályt, ezek csak a legfontosabb rendelkezései erre vonatkozóan.

A válaszom tehát a kérdésemre: a munkáltató nem kérheti el a dolgozó facebook-jelszavát külön törvényi felhatalmazás hiányában “csak úgy”, ha annak semmilyen indoka nincsen. Ha elkéri, azt a dolgozó meg is tagadhatja. Csak az önkéntesen átadott jelszóval és csak a dolgozó jelenlétében lehet belenézni az illető személyes oldalába, és csak indokolt esetben.

És mihez járulhatok hozzá és mit tilthatok meg? Erről mond-e valamit a jogszabály?

Amit biztosan tudnia kell minden felhasználónak és adatkezelőnek: a hozzájárulás és a tiltakozás definíciója már most is konkrétan szabályozva van az említett törvényben is.

Hadd idézzem máris: „hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri..” Nem véletlen, hogy ezek a kifejezések szó szerinti definíciót kaptak a törvényben.

Tehát: ha hozzájárulunk valamihez, annak önkéntesnek és határozottnak kell lennie, azaz pont ahhoz kell hozzájárulnunk, nem valami hasonlóhoz (ha tehát ez vitatható, akkor annak az a jogkövetkezménye, hogy nincs hozzájárulás, tehát az adatkezelő erre nem hivatkozhat), ha pedig valaki tiltakozik, annak arról kell szólnia, amit a törvény itt írt. Ha nem arról szól, akkor tiltakozásról sem beszélhet az adat jogosultja.

No és egyáltalán szól-e valamilyen törvény, rendelet a közösségi portálokról, ezek használatáról?

Nem, ezek még nem önálló jogintézmények 2012. áprilisában. A munkajogban, az adatvédelmi jogokban, vagy esetleg a polgári törvénykönyv kártérítésre, üzleti titoksértésre vonatkozó részeiben lehet keresgélni, és még szóba jöhet a szerzői jogi törvény is. De nincs még jogszabály a személyek virtuális megjelenéséről. érdemes lesz majd a büntetőjogi kódexünket is ebből a szempontból felülvizsgálni, mert pl. a rágalmazást már valójában el lehet követni a facebook-on is. Nem beszélve az oldal feltöréséről, majd az oldaltulajdonos tudta nélkül annak nevében történő posztolásról. Szép kis jogterület, érik a szabályozási igény erre is.

És az vajon elképzelhető, hogy a közösségi oldalak elterjedése új törvényeket, rendeletek hozhat?

Remélem igen. Hiszen minden jog. Éppen ezért a jog területe sem egy befagyott, statikus valami, hanem egy az élet változásaihoz folyamatosan alakuló normarendszer. Ahogyan a szerzői jogi művek nyilvánosságra hozatalának technikái is változtak az online technikák fejlődésével, úgy módosul például a szerzői jogi törvény maga is, amelyben már jó ideje van szó adatbázisokról is. Vagy ahogyan a bűncselekmények egyre színesebbek lesznek, és a bűnözők technikái is folyamatosan fejlődnek, úgy kénytelen ezt a Büntető törvénykönyv is követni az egyre újabb tényállások kialakításával. Így lesz ez az adatvédelem körében is az e-azonosítók általánossá válásával és térnyerésével is.

Sok kérdés van még: elkérheti-e a cég a dolgozó jelszavát azért, hogy a nevében posztoljon a cégről az oldalán? Kirúghatnak-e valakit azért, mert nem adja oda a jelszót? Mire jó a ténytanúsító jegyzőkönyv hasonló helyzetekben? Ki lehet független tanú, ha vita van…

Készült velem egy nem képzelt, hanem valódi interjú is ebben a témában. Sokkal hosszabb, s talán érdekesebb is, ha érdekel a téma bővebben is, elolvashatod azt is itt, a Webkukkolónál.

Ha neked is kérdésed van ebben a témában, tedd fel nekem is, szívesen megosztom veled álláspontomat: Munkaidőben ez a telefonszámom: 06 (1) 225 3041. Itt érhetsz el, ha épp nem vagyok szabin. És őrizd jól a Facebook jelszavadat, minden helyzetben!

KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Tag Archives: adatvédelem