KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Honlap ÁSZF ellopása ellen véd: az elmesélő, közérthető, humoros stílus…

Az egyik ügyvédi iroda kiváló webjogi blogján a következőket olvastam, mellyel magam is egyetértek: “A szerzői jogi védelem abban az általánosnak nem mondható esetben illetheti meg a nyelvezete, megfogalmazása alapján a szabályzatokat, ÁSZF-eket, ha azok nyilvánvalóan és jól érzékelhetően eltérnek, különböznek a hagyományosan alkalmazott szerződési jogi nyelvezettől.”

Az ÁSZF-nek is jár a jogi védelem - honlapról lopás ellen!

Az ÁSZF-nek is jár a jogi védelem – honlapról lopás ellen!

Amivel már nem értek egyet, az az ügyvédek következő kijelentése volt:

“Az egyéni, elbeszélő, elmesélő, humoros stílusban íródott szabályzatok, ÁSZF-ek tartozhatnak esetleg ebbe a körbe, erre azonban példát Magyarországon valószínűleg nem találunk, a vállalkozások a jogi dokumentumaikban már csak a kellő komolyság biztosítása érdekében is ragaszkodnak a tényszerű, tárgyilagos jogi nyelvezethez és stílushoz.”

Ügyvéd koromban számtalan olyan ügyfelem volt, aki nyitott volt a szakzsargonmentes, a száraz jogi szövegektől mentes weblap ÁSZF-ekre, és számosan közülük kifejezetten egyénre szabott, olvasmányos és egyedi általános szerződési/rendelési feltételeket kértek/írtak maguknak. A fenti kijelentés úgy volna pontos, hogy mégha a vállalkozások nyitottak is volnának olvasmányos, érthető ÁSZF-ekre, inkább a hazai jogásztársadalom nemigen akar vagy tud (még) ilyet készíteni. Sok jogász/cégjogász is még mindig azt hiszi: attól jó a munkája, attól tudományos, ha jogi szakzsargonnal ír. Szerintem ez nincs így.

A kreatív vállakozók ösztönös nyitottságukkal erős szerzői jogi biztonságot nyújtó jogi nyilatkozatokra, weblap ÁSZF-re tartanak igényt. Ellopásuk a honlapjukról (egy egyszerű copy-paste-tel, melyre minden pillanatban nagy az online csábítás!) szerzői jogi kockázatot jelent. Érdekes ugyanakkor az is, hogy éppen az ő ÁSZF-üket nem másolja le senki, hiszen személyesen, egyediesítve, csakis nekik készült, így azt átírni egy hasonló webshopra/weblapra is nagy munka volna.

vallalkozo2Véleményem szerint – ellentétben a fenti ügyvédi kijelentéssel – napjaink vállalkozói inkább nyitottak, viszont a hazai jogásztársadalom kevésbé nyitott a közérthető, érthető jogi szabályzatok készítésére. Egykori ügyfeleim a mai napig “panaszolják” nekem, hogy az ügyvédek döntő többsége – tisztelet a ritka kivételnek – ragaszkodik még mindig a bonyolult, összetett fogalmazású irományok gyártásához, egyszerűen nem tudnak lazábbat írni.

(No persze mindaddig, amíg a saját ügyvédi kamarájában nem találkozhat egy ügyvéd olyan speciális képzéssel, amely megtanítaná őt a jogról közérthetően – konkrétan a weben, blogon, hírlevélben vagy a közösségi médiában – kommunikálni, netán érthetőbb, olvasmányosabb, azaz modern kifejezéssel élve user/felhasználóbarát stílusban írni, akár szerződést is (amely ugyanakkor tartalmában nem mentes a jogi szakszerűség magas nívójától!),  addig mindkét oldalnak, megbízónak és cégjogásznak egyaránt nehéz dolga van…)

Őszintén bízom abban, hogy el fog terjedni az online világban, hogy a jogi nyilatkozatokat, az adatkezelési nyilatkozatokat, a honlap ÁSZF-eket és az egészen egyszerű szerződéseket vagy megrendelőlapokat is közérthetően, olvasmányos, megkockáztatom: vidám stílusban fogják a vállalkozók és tanácsadó jogászaik elkészíteni, mert így ráadásul nemcsak érthető és élményszerűen könnyen értelmezhető jogi szöveg készül a felhasználók számára, hanem bónuszként a szöveg maga szerzői oltalomra is lel, annak ellenére, hogy egy jogi szabályzatról beszélünk (ezt ugyanis eredendően nem illeti a szerzői jogi védelem, ha csak a jogi szabályok vállalkozásra szabásáról lenne szó benne).

Nem könnyű kihívás, mégis: Jó munkát mindenkinek!

csekklista_2013_pipa_piros.jpg

FELHÍVÁS!

Ha vállalkozó vagy, és szívesen megmutatod másoknak – weblap tulajdonosoknak és blogot olvasó jogászoknak egyaránt – , hogy neked olyan honlap ÁSZF-ed, Adatkezelési nyilatkozatod, jogi nyilatkozatod vagy egyszerű szerződésed, megrendelőlapod van, ami egyedi, rád szabott, nem pusztán rideg §§-szövegekből áll, hanem  közérthető, olvasmányos, a cégedre jellemző sajátos stílusban készült, nyugodtan tedd ide kommentbe a webes linkjét, bátran mutasd meg a többieknek. Mindeközben nagyon nyugodt is lehetsz: a te jogi szövegedet még a szerzői jog is védi  :), így ellopni sem érdemes…

Újabb konkrét ügyvédi taktikák: segítség a plagizálók és honlapmásolók ellen. Felszólítás, kötbér, értelmezési záradék…

Ha másolják a szerzői tartalmaidat, lopnak tőled az interneten át, vagy off-line másolnak, sértik személyes szerzői jogaidat, előbb-utóbb írnod kell egy levelet a jogsértőnek, és ki kell találnod, mit is akarsz konkrétan ebben a helyzetben.

Hogyan és miről szóljon a felszólításod?

Van-e valamilyen konkrét megelőzési módszer a másolások ellen?

Mit tehetsz szerzőként jogaid még erősebb védelméért?

Pereskedj, levelezz vagy változtass – megint – inkább?

Ha ez a 7+1 stratégiai tippem nem volt elég, mert nemcsak megelőzni akarod a szerzői tartalmaid másolását, hanem még erősebb védelmet szeretnél magad és céges szerzői tartalmaid számára, segítek. Van még 3+1 konkrét ügyvédi segítségem a számodra. De emellé szükség lesz még kitartásra, következetességre és erőre, sőt még higgadtságra is részedről, tehát ne add fel, ne torpanj meg az első nehézségeknél és maradj nyugodt a legfelháborítóbb helyzetekben is.

Sürgősen meg kell tanulnod, hogyan írj hatásos felszólítást, hogyan köss ki behajtható kötbért és értelmezési záradékot, és ismerd meg mielőbb (a polgári mellé) a büntető törvénykönyvet is.

Felszólítás kellékei: érzelem nélkül, higgadtan írj!

 

1. Hogyan írj jó felszólítást?

Szerintem egyáltalán nem mindegy, mit írsz egy felszólításba, milyen hangulatot keltesz leveledben. Ha a felszólításod tele van lázadással, minősítéssel, felháborodással, érzelmekkel és vádaskodással, biztos lehetsz abban, hogy a válaszlevélben is – megoldás helyett – hasonló érzelmes vitatkozásra számíthatsz. Pedig nem ez lenne a cél, igaz? Mit tegyél hát?

♦ Írd meg a felszólító leveledet (ehhez pontosan tudnod kell: mit akarsz a jogsértőtől?!), majd aludj rá egyet.

♦ Ezután módosítsd, majd add oda valakinek, akiben bízol és akinek a higgadtságára számítasz. Hagyd, hogy kihúzzon a szövegből felesleges, érzelemkeltő részeket. Na most már jobb lesz.

Mutasd meg végül egy ügyvédnek is, és ha ő is áldását adta rá, akkor elküldheted. (Ugye nem felejtetted, amit már korábban javasoltam: mindig szabj konkrét és ésszerű határidőt és lépj tovább, ha letelt.)

A felszólításokhoz volt már korábban is pár tanácsom, ezeket itt találod, ha elfelejtetted volna: TIPPEK A JÓ FELSZÓLÍTÁSOKHOZ.

A jogellenesen kikötött kötbérrel nemmész majd semmire!

 

2. Köss ki kötbért és értelmezési záradékot, légy profi a megelőzésben!

A felszólítás már egy második lépés a jogsértés bekövetkezte után. Első lépésként profi és valóban használható megelőzési technikákat kell bevetned szerzői jogaid védelmére. Ez akár vissza is tarthatja a másolókat, de növelni fogja a felszólításod hatékonyságát is, ha mégis megtörtént a baj.

Köss ki kötbért, a honlapodon (ÁSZF-ben), a felhasználási szerződésben, a könyved impresszumában (ez utóbbiban ritkán látom…). Bárhol, minden olyan helyen, ami jogilag írásbeli szerződésnek minősül. Erről konzultálj a cégjogászoddal is, mert a kötbér kikötésének meghatározott, szigorú jogi feltételei vannak.

Ha jól csinálod, lehet, hogy pereskedned sem kell, mert a jogsértő az első felszólításodra visszalép majd és megfizeti a káraidat. A kötbért írásban kell kikötni és nem lehet túlzó. (Bővebben a kötbérről és a szerzői jogokról itt találsz további információkat.)

Értelmezési záradékot is írj bele a szerződésedbe. Ez azt jelenti: tedd egyértelművé, hogy bármifajta értelmezési vita esetén a te szándékod egyértelműen az, hogy – ellenkező írásbeli megállapodás hiányában – nem kívánod odaadni ingyen és engedély nélkül a tartalmaidat senkinek. Pláne nem üzleti hasznosításra. Ez azért jó kikötés, mert éppen a vita esetére ad egy támpontot. (Én általában írok ilyet az ÁSZF-ekbe, melyeket honlaptulajdonosoknak készítek.) Pont olyan esetekre való ez, amikor az a vita tárgya: te vajon megadtad-e az engedélyt. Ha ez nem egyértelmű, ha mindenki mást állít, másképp emlékszik, akkor azt kell jogilag feltételezni a záradék alapján (melyet mindkét fél aláírt a szerződésben, hogy): te sosem adtál engedélyt. A záradék megfogalmazásához és ahhoz, hogy az valóban a felek megállapodásának minősüljön, feltétlenül kérj ügyvédi segítséget.

A szerzői jogok védelmét nemcsak a polgári jog, hanem a büntető jogszabályok is támogatják, de ismerned kell ezeket, ha hivatkozni szeretnél rájuk anyagaidban, felszólításaidban.

Büntetőperekben más taktika kell majd!

3. Büntető jogi védelem is segíti a szerzőket.

Igen, ez jó hír, igaz? Külön fejezet rendelkezik a Btk-ban (büntető törvénykönyv) a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekről és ezek védelméről. A bitorás, a szerzői jogok megsértése akár bűncselekményt is megvalósíthat, amelyért több évnyi börtönbüntetés is kapható.

Büntető ügyekben jártas ügyvéd segíthet neked, ha már konkrét vitád van. A büntetőeljárások más reflexeket igényelnek, mint a polgári perek, szerintem erre specializált kollégát is kérdezz ki a részletekről.

De ezt megelőzően is tudnod kell a büntető törvénykönyv adta lehetőségekről mert így a felszólításodban is kilátásba helyezheted a büntetőjogi következményeket. Ez egy erős elrettentés lesz a másolónak, hiszen látni fogja: valós dolgot állítasz, így már nem babra megy a játék.

Szerintem nagyon fontos az is: ha annyira sikeres vagy, hogy rendszeresen másolások áldozat vagy, a legeslegjobb: ha egyenesen bóknak tekinted. Te lettél a piacvezető, téged utánoz a piac. Ez egyben óriási kihívás is. Ugyanis nem lustulhatsz el.

Változtass! Újra és újra.

Csináld, csináld, ne hagyd abba!

4.) Hogyan változtass a dolgokon? Ugyanis néha az a nyerő, ha gyorsabban módosítasz, mint ahogyan másolnak…

- Találj ki még újabb fantázianeveket a termékedre, szolgáltatásodra;

- Képezz új védjegyeket;

- 3-4 havonta nézd át az ÁSZF-et a honlapon (ne feledd, az nem egy állandó valami, hanem ahogyan a céged működése változik, ezt is változtatnunk kell!);

- Módosítsd a leírásokat, módszereidet, levonva a másolás tanulságait (mindig vannak!).

Sok sikert kívánok!

Biztos lehetsz benne, hogy ebben a blogban még fogok írni erről a témáról, amely az egyik kedvencem. Ha kapcsolatban maradnál velem, szeretnél értesítést kapni az új írásaimról, itt add meg emailcímedet, és Téged is értesítelek róla: www.joginavigator.hu

2014 első tanácsa a cégjogásztól: céges szerződéseidet vizsgáld felül, és azonnal dobd el a gyors netes mintákat!

Gyakran hallom a telefonban az ilyen és ehhez hasonló sürgető kijelentéseket, melyeknek igyekszem soha nem eleget tenni:

“Gabi, kéne egy szerződés gyorsan, jó lesz egy egészen egyszerű minta is, tudnád ma küldeni?”

“Ügyvédnő, csak egy egyszerű adásvétel lesz, nem kell bonyolítani, a héten kellene egy egyszerű szerződésminta…”

“Ügyvédnő, csak egy minimál bérleti szerződés minta kéne, mert holnap jönne a bérlőm és fizetne, de valamit azért szeretnék gyorsan aláíratni vele…”

Ácsi! Álljon meg a menet! Nincs olyan, hogy egyszerű és gyors szerződés minta. Nem léteznek mindenkire működő netes mintaszerződések és nincs gyors szerződés, legfeljebb elkapkodott, végig nem gondolt, formálisan jónak tűnő szerződések vannak, amelyek egy vitában legfeljebb a pozíciódat rontják majd, semmint segítséget adnak a bajban.

A gyors szerződések bajt okoznak, ha túl hamar készülnek el...

Lássuk mik az elkapkodott, gyors szerződések hátulütői, miből lesz biztosan bajod, ha sürgeted az ügyvédet vagy “csak” gyorsan összecsapsz egy megállapodást magad:

1/   A gyors szerződésben biztos, hogy nem gondolsz minden üzleti kockázatra:

- kihagysz fontos dolgokat, meglévő körülményeket, nem számolsz valódi tényekkel,

- nem gondolsz végig bármikor reálisan bekövetkező jövőbeli helyzeteket sem,

- és a sietségben nem mérlegelsz reális kockázatokat. Azaz: megszeged  a lassan járj tovább érsz bölcs ész-parancsolatát, és a bajok, viták megelőzése helyett rásegítesz Te magad is egy lapáttal…

2/ A gyors szerződésben majdnem biztos, hogy elírsz valamit.:

- elgépelsz egy adatot,

- nem ellenőrzöl le egy fontos partner információt,

- nem rögzíted pontosan a számokat (vételár, teljesítés napja, határidő, kamat stb. ), és a kapkodás félreértést okozhat. Hiszen utólag már hogyan magyarázod meg a szerződő partnerednek: bocs, igazából nem ez volt az eredeti cél, csak elírtuk? (Legközelebb a szerződést majd csak az első vita kezdetekor húzzátok elő ismét az asztalfiókból…)

3/ A túl gyors szerződésből nagy valószínűséggel kihagysz jogi biztonsági elemeket is:

- elfelejted szabályozni a szerződés felmondását (hiszen csak az aláírásra gondolsz, haladnál, eszedbe se jut majd a megszüntetési lehetőségek kitalálása),

- kihagyod a bírósági kikötéseket, mert itt még nem gondolsz a vitákra (pedig olcsóbban, hatékonyabban is vitatkozhatnál, ha már muszáj), sőt,

- szinte biztos, hogy nem adsz meg kapcsolattartót a nyilatkozatok jogszerű és joghatályos kézbesítéséhez sem. (Legalábbis ügyvédi tapasztalataim ezt mutatják, amikor gyorsan, házilag gyártott megállapodások kerülnek a kezeim közé. )

Nos, ha még mindig gyorsan szeretnél egy szerződést és hiszel a házilag kitöltögetett mintaszövegekben, akkor tőlem ne várj támogatást.

Lehetne másképp is? Van megoldás?

Ha viszont belátod, hogy van reális alapja mindannak amit fentebb írtam, és nem fantáziaszüleménynek, hanem Te is valódi veszélyforrásnak látod a céges  megállapodások elkapkodott megírását (netán már megtörtént veled hasonló?!), akkor gyere, mutatok valamit. Engedd meg, hadd segítsek a céges megállapodásaid javításához, jobbításához, pontosításához vagy nulláról történő elkészítéséhez. Adok néhány jó tanácsot és a szerződésíráshoz 1-2 ügyvédi és adójogi tippet, amivel biztonságosabbá és vitamentessé teheted a szerződéseket és azok teljesítését is.

Szerződésíró oktató tanfolyam, cégvezetőknek 2014-ben is!

Ügyvédi irodám szerződésíró tanfolyama díjmentes segítség a cégvezetők részére.

Kérlek élj vele, tanulj és fejleszd a cégedet. Ez az oktatóanyag 1996 óta folytatott ügyvédi praxisom rengeteg tapasztalatát mutatja meg és adja át neked. Beiratkozom a szerződésíró tanfolyamra. Köszönöm a bizalmadat! Biztos vagyok benne, hogy hasznodra válik.

További szerződéskötési hibákról pedig itt, ebben a blogban is olvashatsz. Mutatok Neked egy válogatást a KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG eddigi írásaiból, melyek valamilyen speciális szerződésben elkövetett hibák tanulságait dolgozzák fel. Adásvételi szerződés, szóbeli szerződés, szerződés felmondás, viták tanulságai. TOVÁBBI CIKKEK A SZERZŐDÉSES HIBÁKRÓL ITT.

Kívánom, hogy 2014-ben alapos, megfelelően a cégedre szabott és lehetőleg mindenre gondoló, biztonságos céges szerződések képezzék vállalkozásod működési bázisát, védjék bevételeidet és előzzék meg a jogvitákat!

Bélyegző és stemplinyomkodás, kék tinta vagy nyomtatott betűk? Mitől erős egy okirat, és mi az, ami nem számít az aláíráskor?

Ügyvédként gyakran szembesülök azzal, hogy a postán vagy akár egy hivatalban 2 tanúval aláíratott meghatalmazást követelnek rajtam, és ha saját kézzel írott és aláírt iratot viszek, az nem jó. Sőt: ha van nálam bélyegző, akkor én leszek a király, de ha nincs, senkinek is érezhetem magam…

Vajon mi az igazság az okiratok erejéről?

Mit mond a jog, és milyen tévhitek keringenek erről?

A géppel írt papiros nem gyengébb, mint a saját kézzel írott és aláírt. Gondoltad volna?

A polgári jogban ismerünk erősebb és gyengébb iratokat is. Vannak saját kézzel írt iratok, léteznek legépelt, kinyomtatott papirosok. Ismerünk eredeti, másolati, vagy hiteles másolati példányokat is. Mi ügyvédek és a közjegyzők is készíthetünk hivatalos iratokat,  és ezek felhasználhatósága között bizony vannak különbségek.

Ezeket szeretném most megmutatni, elmagyarázni Neked. A végén mindent érteni fogsz, ígérem.

Vajon mit értünk erős irat kifejezésen, és milyen a gyenge papiros?

Egy úgynevezett erős okiratnak a bizonyítóereje nagyobb, mint a gyengébb iraté. Jogi szaknyelven ezt teljes bizonyítóerejű okiratnak, netán közokiratnak nevezzük. Ha egy iratnak kicsi a bizonyítóereje, akkor jobb, ha olyat szerzünk vagy írunk inkább, amivel többre megyünk egy vitában. A közjegyzők által készített okiratok a legerősebbek, mert ezeknek a tartalmát szinte lehetetlen még egy perben is ellenbizonyítani. Ilyen közjegyzői erős közokirat elkészítését javasolom akkor, ha szerzői jogi jogsértés ért, és szuper erős bizonyítékot szeretnél gyártani a másoló ellen. Vesd be, hasznos lesz!

De a saját kézzel írt és aláírt okirat semmivel sem gyengébb, mintha a papíron gépelt, nyomtatott szöveg található, és azt valaki saját kezűleg aláírja, az aláírását pedig 2 tanú hitelesíti. Mindkettő teljes bizonyítóerejű iratnak minősül a jogi vitákban.  (Sokan nem is tudják: a tanúknak nem az a szerepük, hogy tudják, mi van a papírban, “csak” azt igazolják, hogy az aláíró személy ott előttük maga írta alá a papirost.) Ilyen értelemben tehát a “leggyengébb” az olyan, nem saját kézzel írott, előre gépelt irat, ami nincs aláírva vagy alá van írva, de nincsenek rajta tanúk. (Ne feledd!! Egy tanú nem tanú…)

Ismerek egy céget, sok-sok örökgaranciás bélyegzőt készítenek. Ennek a cégnek a vezetője a blogjában gyakran filozofál arról, hogyan kell a cégvezetőknek jól vezetni a céget és a bélyegzőt hogyan kell ügyesen használni.

A cégszerű aláírásnak NEM kötelező jogi kelléke a bélyegző.

Nekem a bélyegzőről jogászként teljesen más jut eszembe. Az, hogy elvileg nem is kell. A jogszabályok ugyanis nem azt írják elő, hogy a cég bélyegzővel nyomja rá a nevét az aláíráskor, hanem azt, hogy a cég neve legyen mindig kiírva. És amikor az ügyvezető valamit aláír az általa képviselt cég nevében, akkor az aláírását az aláírási címpéldánya vagy az ügyvédi aláírásmintája alapján biggyessze oda.

Ebből az is következik, hogy ha nincs nálad a céges bélyegződ, de az aláírás helyére kézzel, gyönyörű, olvasható nyomtatott gyöngybetűiddel odaírod a céged nevét, és úgy írod alá mint ügyvezető, akkor az aláírásod jogilag hivatalos, úgynevezett cégszerű aláírás lesz. Ha azonban ákombákom krikszkrakszot firkálsz oda, akkor ez nem igaz, ezért könnyebb megoldás a zsebbe tett stempli. Az mindig olvasható. De nem jogi kellék.

Az aláírási címpéldányon mindig ellenőrizd, hogyan írj alá!!!

Te, kedves Olvasó, mikor vetted elő utoljára az aláírási címpéldányodat, hogy megnézd: vajon a legközelebbi banki aláírásodnál el fogják-e fogadni a régi aláírásodat, vagy annyira megváltozott, hogy tényleg nem ártana egy új aláírásmintát készíteni? Ha hitelfelvételen gondolkodsz, szerintem erre is szánj 5 percet a tervezésnél! Az évek múlásával, vagy súlyosabb betegség kialakulásával ugyanis egy ember aláírása sokat változhat…

A cégszerű aláírásodat a cégalapításkor vagy az ügyvezetővé történt kinevezésedkor írtad elő magadnak, a közjegyzői aláírási címpéldányodban (esetleg az ügyvédi aláírásmintádban). Ez mit jelent pontosan? Hogyan írhatod alá a céged nevében kiállított, céged részére átvett iratokat, számlákat, szerződéseket? Pontosan a céged neve alatt/felett, a céged előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá/fölé kell írnod a nevedet az aláírásmintában foglalt módon. Ez tehát a cégszerű aláírás titka, nem a céges bélyegző.

BÓNUSZ TIPP: az én ügyfeleim az aláírásokkal kapcsolatosan 2 dolgot biztosan tudnak már maguktól (annyiszor és mindig újra meg újra elmondtam nekik…): lehetőleg mindig kék tintával, és minden oldalt írjanak alá egy több oldalas okiraton. Így védekezhetünk nemcsak a fekete aláírással ellátott irat összekeverése ellen egy másolattal, hanem az ellen is, hogy nehogy valaki kicseréljen egy oldalt az általad aláírt szerződés lapjai közül. (…a kisördög nem alszik, ugye?)

Biztonságos céges szerződéseket, és bélyegzőimádatmentes üzleti megoldásokat kívánok neked.

Ha érdekelnek a céges szerződések, gyere, mutatok egy jogi cikkgyűjteményt, ahol csak ezekről olvashatsz. ITT TALÁLOD.

Az alkotás öröme és a nyilvánosság jogi hátrányai: Interjú egy kreatív alkotóval – a Fércművek bemutatkozik.

Kedves Olvasóm! Bemutatom a Fércművek megalkotóját és kreatív megvalósítóját. Sebők Juditot, akitől megtanultam: a nyilvános alkotás öröme nem vehető el senkitől.

A Fércművek és Sebők Judit alkotó álmodó bemutatkozik.

Judit, üdvözöllek a Közérthető Jogi Blogban, kérlek röviden mutatkozz be, ki vagy és mivel foglalkozol? Szeretném, ha az olvasóim is megismerhetnék kreativitásodat, amellyel bevallom, engem már elkápráztattál.

Sebők Judit vagyok, a fércművek játékszerésze. Talán furcsa a párosítás, de gyerekjátékokat és játékos ékszereket készítek. A közös kapocs a textilek és a letisztult formák használata.

Te egy igazi alkotóművész vagy. Én már sokszor gyönyörködtem a webshopodban  az alkotásaidban. Szerintem ez másoknak is tetszik nagyon. Te mit tapasztalsz: akiknek tetszenek az alkotásaid azok csak megvásárolják azokat, vagy esetleg másféle felhasználással is találkozol?

Csupa szív, lelkes vásárlóim vannak, akik nagyon értékelik az egyedi vagy kisszériás termékeket. Rengeteg biztatást, ötletet, de akár építő kritikát is kapok tőlük. Ez mind-mind előre viszi a fércműveket, folyamatos újításra, ötletelésre ösztönöz. Szerencsére folyamatos a kommunikáció a különböző csatornákon a fércművek iránt érdeklődőkkel. Egy kisvállalkozásnál különösen fontosak a visszajelzések. Mondjuk meglepődtem, amikor valaki arról írt, hogy látta a termékeimet egy-egy viszonteladónál, mert egyszemélyes vállalkozásként csak én foglalkozom az értékesítéssel.

Ne másold, hanem élvezd a Fércművek ékszereit!

Oh, ezek szerint téged is másolnak. Ügyvédként azonnal felmerül bennem a kérdés: ehhez mikor kérték el az engedélyedet? És mennyire zavar ez téged? Bevallom: több hozzád hasonló kézműves alkotótól hallottam én is, hogy bizony egy igen sajnálatos tendencia az engedély nélküli másolás.

Az alkotást hobbiból kezdtem és a kezdetek óta folyamatosan járom a szamárlétrát alkotóként. Éppen ezért pontosan tudom mi az ihletődés, a hirtelen szerelembe esés újabb és újabb technikákkal és azt is tudom milyen érzés, amikor az ember megtalálja a saját hangját, stílusát, amit mások is felismernek már, és hozzá kötik. Volt példa arra, hogy magáncélra mások engedélyt kértek, hogy elkészíthessék egy-egy fércemet vagy ékszeremet, és boldogan mutatták meg a végeredményt. Ez a fajta ihletődés nagyon megtisztelő, a munkám elismerése.

Az évek során, ahogy alkotóként fejlődtem, vállalkozóként sem tehettem mást. A vállalkozói léttel nem csak azt választottam, hogy boldogan készítek játékokat és ékszereket kedvemre a műhelyemben. Bele kellett tanulnom olyan dolgokba, amikről korábban csak hírből hallottam. A többi mellett jogi kérdések is napirendre kerültek. Az általános hiedelemmel ellentétben, azért, mert valaki közzétesz valamit az interneten, attól az, nem lesz közkincs.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában érdeklődhet minden alkotó, hogyan védheti a saját alkotásait. Azért tartom ezt különösen fontosnak, mert ha nem védem a saját alkotásaimat, akkor hogy is garantálhatnám a termékek egyediségét a vásárlók felé. Az a réteg, aki kézművesektől, tervezőktől, iparművészektől vásárol, pont azért teszi, mert nem tömegcikket szeretne a magáénak tudni. A kezdetekben nagyon megviseltek a másolási ügyek, de hamar rájöttem, hogy ez csak tőlem rabolja az energiát. Miután döntöttem, hogy a jövőben csak a fércművekkel szeretnék foglalkozni, már az is fontos volt, hogy a termékeimet a jog adta lehetőségekkel is védjem. Ilyen módon az érzelmek a háttérbe kerülnek, szakember segítségével intézem az ehhez hasonló ügyeket. Nagyon örülök, hogy megismertelek, mert sok ügyvédi irodában jártam, de a ti irodátokban éreztem először, hogy jó kezekben vannak az ügyeim.

Alkotás és jogvédelem - együtt könnyebb...

Köszönöm, ez nagyon jól esik!

Kérlek árulj el valamit. Amióta együtt dolgozunk, megváltozott-e valami a szemléletmódodban? Mik azok a technikák, melyeket te már ismersz, és más alkotótársaidnak is ajánlasz, mert úgy érzed, erősebbé teheti az ő szerzői alkotásaik védelmét és akár a webáruházukat is? Így már talán nem oly reménytelen a másolók elleni küzdelem…

Az idei év elsődleges feladata a webáruházam megnyitása volt. Korábban is értékesítettem a termékeimet a neten más gyűjtőportálokon, de úgy éreztem, hogy eljött az idő, hogy saját boltot nyissak. Vállalkozóként szeretek utánanézni a dolgoknak. Hamar kiderült, hogy egy webáruház nyitásához több kell, mint amit én először gondoltam.

Ahogy a vállalkozás pénzügyeit érintő kérdésekben könyvelőhöz fordultam, úgy a webáruház nyitásakor a fejlesztők mellett egy jó cégjogászt is keresnem kellett – akit a személyedben megtaláltam.

Most már tudom, hogy egy jó ÁSZF, egy Jogi Nyilatkozat elengedhetetlen az induláshoz. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kézműves és iparművész webáruházak egy részének nincsen semmilyen jogi háttere. Alkotóként értem, hogy ilyesmivel nem szeret foglalkozni az ember, de ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Amikor az ember azt hiszi, hogy mindenre gondolt, akkor is érhetik meglepetések, váratlan helyzetek. Ilyenkor a kétségbeesés helyett jó, ha van, akitől lehet kérdezni.

A Férművek ékszerek mesterdarabjait önkéntes műnyilvántartásba vétel is védi.

Lehet, hogy furcsa lesz a következő kérdésem: Neked mi a fontosabb: a nyilvánosság, az alkotás fesztelen öröme, vagy a jogvédelem? Kicsit úgy érzem, mintha nektek, művészeknek mindig választanotok kellene aközött, hogy zárt dobozban tartjátok a gyönyörű termékeiteket, vagy kitesztek az ablakba minden egyedi alkotást, de bevállaljátok ezzel együtt a becstelen másolók azonnali koppintását is?  (Hasonlóan a fiókban tartott találmányokhoz…)

A fércművek története egy bloggal kezdődött. Azzal, hogy a nyilvánosság elé mertem lépni az alkotásaimmal. Az olvasók mindennapi biztatása, lelkesedése és a vásárlók bizalma építette fel a fércműveket. Ha az ember mosolyt csal mások arcára, alkotásra ihleti őket, akkor jól végzi a dolgát. Mindemellett a nyilvánosságnak vannak hátulütői. Mindig vannak egy páran, akik úgy gondolják, hogy mások termékeit, képeit, leírásait szó nélkül a magukévá tehetik. Sokszor meglep, hogy itthon a szerzői jogokról milyen kevés szó esik és egy-egy másolásról szóló történet micsoda érzelmeket korbácsol fel alkotói körökben.

Szerencsére ma már van lehetőség jogi védelemre és ezzel sok hasonló szituációt egyszerűen, érzelemmentesen meg lehet oldani ügyvédi segítséggel. Az energiát pedig inkább az újabb alkotásokba lehet fektetni.

Az ÁSZF a Fércműveknek is segít: hisz a kötbér - csodaszer!

Végül áruld el kérlek, hol láthatóak a legújabb termékeid, mik a közeljövőben nem titkos alkotói terveid?

A legújabb termékek az őszi katalógusban találhatók meg és a webáruház virtuális polcain. Ezen kívül legközelebb október 13-án, a WAMPon, a Millenáris B csarnokában találkozhatunk. Igaz, még csak most köszöntött be az ősz, de én már a téli ékszereken, figurákon dolgozom. Jövőre szeretnék még több időt tölteni az ékszerek mellett a fércművek figuráival, mert idén kicsit a háttérbe szorultak és már hiányoznak.

Kérlek kedves Olvasóm, élvezd Judit alkotásait, és alaposan tájékozódj a webáruházban, mielőtt rendelnél, netán a feltöltött képeket  kérés nélkül lemásolnád. Bizony ahhoz is a honlaptulajdonos alkotók előzetes engedélye kell, ha az egyedi termékeket szeretnéd lemásolni és magad is előállítani. Ez bizony szerzői jogsértésnek minősül, amely azonban egy jó ÁSZF alapján nemcsak kötbérfizetéssel, de akár kártérítési perrel is végződhet, bárki ellen követed el.  Köszönöm az interjút, Judit, örülök, hogy egy ilyen kreatív vállalkozás életében én is részt vehetek jogi szaktudásommal.

Mindenkinek ajánlom, hogy kövesse a Fércművek filozófiáját: “Ha az ember mosolyt csal mások arcára, alkotásra ihleti őket, akkor jól végzi a dolgát…”- mondta Judit. 

Tartózkodj kérlek a jogtalan másolásoktól, kérd ki Te is a kreatív szerzők engedélyét a felhasználáshoz, és ne vállald be, hogy egyszer csak kapsz egy ügyvédi felszólítást több tízezer forint kötbérrel, és egy közjegyzői ténytanúsító jegyzőkönyvvel együtt. Ha pedig látod, hogy egy általad ismert, kedvelt alkotó műveit valaki elvtelenül másolja és árulja, értesítsd Te is a jogtulajdonost, hogy mielőbb felléphessen jogai védelme érdekében.

  A szerzői jogsértők elleni küzdelemhez itt találsz egy kis muníciót, ha Te is egyedi alkotásokat készítesz és másolják a termékeidet, a honlapodat. Maradj velem, kövesd a Közérthető Jogi Blog friss írásait egész évben.

Számla vagy pénztárgép? Nyugta vagy ÁSZF? A cégjogász tanácsai szolgáltatóknak:

A NAV közleménye alapján ismételten „haladékot” kapott az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetése. Az aktuális “pénztárgép-kérdés” mögött az a dilemma áll a kisvállalkozó részéről, hogy:

“ismét költsek-e újabb 100-150.000 Ft-ot egy új pénztárgépre, vagy egyszerűen vegyek egy számlázóprogramot néhány ezer forintért, és a jövőben ne is adjak nyugtát?”

.

Számla vagy nyugtaadás? Mit szeretne a vevőm?

Számla vagy nyugta?

Minden értékesítésről az eladónak (szolgáltatónak) bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell adnia. Az ÁFA törvény rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli, és mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nyugta is lehet kézi vagy gépi.

A számlán kötelezően szereplő adatokat meghatározza az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezek között szerepel konkrétan, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán viszont nem kell a vevő személyes adatát feltüntetni (tipikusan ilyen az ABC-ben a pénztárnál kifolyó blokk, ez is nyugta).

Kinek kötelező a pénztárgépet üzemeltetni?

Azoknak a vállalkozásoknak, melyeket a pénzügyminisztérium rendelete erre kötelez. A pénztárgép a nyugtaadás egyik formája olyan tevékenységek esetén, ahol a kézi nyugtatömb  nem megengedett.

A vonatkozó jogszabály 1.számú melléklete rengeteg olyan üzleti tevékenységet sorol fel, melynek gyakorlása során kötelező pénztárgépet használni (gyógyszertár, kiskereskedés, utazási iroda, szálláshely, kölcsönzés, javítás, műszaki kereskedés stb.) Ellenőrizd először is, hogy vajon a te céged által végzett tevékenység benne van-e a felsorolásban. Ha nincs, neked már nincs is dilemmád, kell-e drága online pénztárgép, vagy elég egy nyugtatömb is a számlázó program mellé.

Dilemma 1.: ha a vevő nem akarja…

A szolgáltató szektorban (fogászati rendelő, kozmetikus, vendéglátós, műkörmös stb.) különösen érdekes dilemma vetődik fel (nem úgy, mint például egy kis abc-ben, ahol nyilvánvaló, hogy a Sportszelet megvétele esetén nem túl életszerűn, ha a vevőtől nevet és lakcímet kérünk). Az eddig alkalmazott pénztárgépi nyugta vajon elhagyható-e, felváltható-e számlával? A vevő ugyanis elvileg nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a szolgáltatónak. A névtelenséget kívánó vevői szándék esetén tehát nyugtát kellene adni.

Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, és nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online (drága, és az adóhivatallal összekötött, havi internetköltséggel is terhelt) pénztárgéppel, akkor nem tud a vevő részére értékesíteni, csak számlával. Ehhez azonban – mert hiszen a törvény előírja kötelező jelleggel – be kell(ene) írni a vevő nevét és címét. De a vevő nem akarja.

Dilemma 2.: ha a vevő nem mond igazat…

Biztosan ismered az esetet, amikor nincs nálad személyi a buszon, és a büntetési csekkhez bediktálod a szomszéd utca nevét. Ejnyebejnye. Mivel azonban a szolgáltató nem jogosult – úgy mint egy rendőr – elkérni a vevője igazolványát, kénytelen felhívni a vevő figyelmét arra, hogy valódi adatokat adjon meg (ami nem biztos, hogy a sajátja, hanem lehet azé is, akinek a nevében vásárol), majd pedig be kell írnia a vevő által bediktált adatot. Nem vitathatja. Természetesen más a helyzet egy ügyvédi szolgáltatónál, ahol elkérhető az igazolvány, vagy egy magánorvosi rendelőben, ahol életveszélyes lehet, ha a paciens mint vevő nem valódi adatot ad meg. Éppen ezért ezek a szolgáltatók az egyéb nyilvántartásaik számára bármikor elkérhetik a vevő adatait. (Így indulhat is a számlázás, igaz?)

Ha nem megfelelő nyugtát adsz (pl. kézit adtál gépi helyett), az is olyannak minősül a jogszabály szövege alapján, mintha egyáltalán nem tettél volna eleget a nyugtaadási kötelezettségednek. Ajánlom, erről kérdezd meg a könyvelődet is!

Adjak is és igaz is legyen. Számlaadatok bemondásra, ÁSZF kifüggesztve!

Mi a legjobb megoldás a cégjogász szerint?

Olyan személyes szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató adott esetben akár még felelős is a személyen végzett kezelésért (fogászati implantáció, kozmetikai beavatkozás az arcon, a testrészeken stb.) , még az is lehet, hogy hasznosabb, ha a szolgáltató valóban nem adat nélküli pénztárgépes nyugtát ad, hanem névre és címre szóló számlát. Ezeknek a szolgáltatóknak – ha úgy döntenek, hogy költségtakarékossági okokból  leállnak a nyugtaadással, nem cserélnek új pénztárgépre hanem csak számlásan értékesítenek a jövőben -, akár számolniuk kell azzal is, hogy az anonimitást kívánó vevőik elpártolhatnak tőlük. Akik viszont elfogadják az ilyen felelősségvállalást a kozmetológustól, az egészségügyi szolgáltatótól, szerintem akár még nagyobb vevőhűséget is kiépíthetnek ezzel.

Ennek azonban van néhány fontos feltétele a cégjogász szerint, hogy majd az adóhivatal és a vevő se köthessen bele a számlaadásba a nyugtaadás helyett:

1./ A szolgáltató helyiségében  jó láthatóan, ELŐRE ÉS észrevehetően ki kell függeszteni azt az értékesítési feltételt, hogy a szolgáltató csak számla ellenében értékesít, amelyhez a vevőknek meg kell adniuk saját valódi nevüket és lakcímüket ill. azét, akinek a nevében igénybe veszik a szolgáltatást vagy akinek az árut veszik. (Persze az lenne a legjobb, ha ezt a táblát a cég ügyvédje írná meg, ez ugyanis olyan egyoldalú kikötés, amelynek egy ÉRVÉNYES ÁSZF-ben van a helye…);

2./ Tájékoztatást kell adni a vevők részére arról is, hogy ha a vevő a szolgáltatást megrendeli, a fizetéskor már nem kérhet nyugtát, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelésével elfogadja a számlázási folyamatot a nyugtaadás helyett.  (Ezt szerintem mindenképpen egy ÁSZF-ként kell bevezetni és kommunikálni a szolgáltató pacienseivel, vendégeivel.)

Az adóhivatal szempontjából a számla “erősebb” bizonylat, mint egy nyugta, hiszen több adatot tartalmaz, ebbe biztosan nem fognak belekötni. Legfeljebb abba, ha a vevő reklamálna, és az ÁSZF érvénytelen lenne. Mi az az ÁSZF? Erről itt olvashatsz.

3./ A számlát az értékesítés (szolgáltatásnyújtás) végén ki kell állítani, és át kell adni a vevőnek, mielőtt távozna. Ha véletlenül nem vitte el magával, elvileg ki kellene postázni az adott címre is. Mivel a szolgáltató nem köteles a megadott címet ellenőrizni, ez a vevő kockáztat.

Fontos tudni:  az ÁSZF-ben egyoldalú, és az egyik félre méltánytalan kikötést tenni nem lehet, de  valljuk be: olyan szolgáltatást, amely máshol is igénybe vehető (fogorvos, kozmetikus, szempillafeltöltő, tetováló szalon stb.), nem kötelező igénybe venni. Ha igénybe vesszük, és az ÁSZF korrekt, az a felek szerződésének minősül, és ha jogszerűek az abban foglaltak, és annak elfogadása is, akkor nem lehet rajta később sem vitatkozni.

Ha a szolgáltató (eladó cég) állandó cégjogásszal dolgozik, most gyorsan üljenek össze, és konzultálják meg, hogy i) a cégük a fenti jogszabály alá tartozik-e, azaz: kellene-e a pénztárgép vagy elég egy kézi nyugtatömb is, ii) akar-e a cég nyugtát adni, és ha nem, akkor iii) a megfelelő ÁSZF kidolgozásának feltételeivel vajon kiváltható-e a nyugtaadás a számlázással (és ez vajon vevővesztést vagy vevőhűséget okozna-e?).

Jó munkát kívánok!

Tanácsaim és referenciáim az ÁSZF-hez pedig itt találhatóak.