Már az elején le kell szögeznem – még ha esetleg vitaindító is lesz ez az írásom: igen, véleményem szerint az átlagtól eltérő, másmilyen típusú ügyvéd kell a jól működő és tudatosan tervező, jól prosperáló családi vállalkozások számára.

De akkor milyen az átlagos ügyvéd? És miben más a családi vállalatot hosszú távon is kiszolgálni tudó jogász?

Eljárás alá vont ügyvédek...

Saját teóriám van arra nézve, hogy milyen ügyvédre van szüksége a családi vállalat alapítójának. Manapság, amikor az ügyvéd kollégák közül nem egyet ügyészségi vagy nyomozati, netán bírósági eljárás alá vontak (pl. letétkezelési szabályszegések, uzsorakölcsön ügyletek, szoborleöntések, vagy éppen zsebszerződések miatt), igazán el kell gondolkodni azon, mit tehet és mit nem tehet egy ügyvéd. És mi az, ami legjobb volna, ha fel sem merülne a fejében! A családi vállalkozások örömére megérkezett a vagyonkezelést lehetővé tevő új jogszabály is, módosul a polgári törvénykönyv, amely ezt a tevékenységet lehetővé teszi, régóta léteznek irányadó ügyvédi etikai normák a szakma képviselői számára. (Kell még ehhez az adójogszabályok változása is, de nem megy minden egyszerre…) Mindezekből számomra következik: az etikus ügyvédi minőség ismét felértékelődik, és a felelős vállalattulajdonos sem engedheti meg magának, hogy olyan szakértővel álljon kapcsolatban, akik árthat a több generációra tervezett vállalkozás (cég- és ingatlanbirodalom) számára.

A sikeres családi vállalat jellemzője az, hogy optimális esetben több generáción is átível a cég, ill. a cégcsoport működése. A stratégiai tervezés és a piaci viszonyokra való rugalmas és sikeres reakciók mind mind jellemzik az ilyen vállalatcsoportot. A családi vállalkozások (idegen szakkifejezéssel: family business) jellemzően válságérzéketlen piaci szegmenst jelentenek szerte a világban, és olyan gazdasági erővel bírnak (külön-külön, de egymással kooperálva különösen!), amely stabil szakértői hátteret is igényel. Akár a menedzsmentet, akár a pénzügyi tanácsadókat, vagy az ügyvédeiket tekintjük, megállapítható,  hogy a hűséges szolgálat lehet az a szakértői támogató erő, amely sok más hosszú távú tényező mellett biztosan segíti az alapító terveit és a családi cégek hosszú távú sikereit.

Kimondom tehát: a sikeres családi vállalatnak nemcsak rendkívül etikus és hűséges ügyvéd kell, hanem olyan ügyvéd, aki különösen tájékozott i) a klasszikus polgári és gazdasági jogi területeken belül a hosszú távú szerződések jogában, ii) megbízható vagyonkezelő lehet, iii) nem riad vissza az alapítványok kezelésétől vagy a végrendelet készítésétől sem, iv) de még pszichológiai döntéstámogató ismeretekkel is rendelkezik, és így segíti megbízóját a családi döntésekben és azok kivitelezésében is. v) Ráadásul a család többi tagja is megbízhat benne, mert emberként is lehet rá támaszkodni, és nem csak az alapító, hanem a családtagok és az egész vállalat érdekeit is képes szem előtt tartani, ha kell.

Az Európai Bizottság definíciója szerint családi vállalkozás az, ahol természetes személyek kezében van a befolyásoló mértékű (25+1 százalék) tulajdon, akik alapítók, leszármazottak vagy rokonok, és legalább két családi képviselő aktív tagja a vállalkozást irányító testületnek.

Képzeljük el, hogy nem etikus az ügyvéd, aki a vagyont kezeli? De mi is az a vagyonkezelés? A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy valaki – a vagyonrendelő – átruházza a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki ezután a saját tulajdonaként kezeli azt. Majd pedig a vagyonkezeléssel elért nyereséget köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani. (A gyakorlatban ezt például az örökösödés, utódlás rendezésére lehetne használni: hiszen egy vállalat alapítója a végrendeletében előírhatja, hogy halála után minden vagyona a vagyonkezelőhöz kerüljön, aki köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni.) Ennek a megoldásnak a végrendelettel szemben az lehet az előnye, hogy az örökhagyó hitelezői, vagy az örökségből kihagyott rokonai nem férnek hozzá a vagyonhoz, hiszen az a vagyonkezelő tulajdonában van. Külföldön ez a jogintézmény működik, általában igen kedvező adózási szabályokkal támogatva. Nos, akkor képzeljük csak el, mibe kerülhet a családnak, ha a vagyonkezelő nem etikus?

A családi vállalkozások között is vannak óriások, közepesek, és kisebbek, de attól függetlenül, hogy milyen mérlegadatokat mutat maga a vállalatcsoport, meghatározó jellemzője tehát valamennyinek, hogy az alapító a kezdetektől jelen van a cég életében, jó esetben már készülve az utódlásra (vagy már túlesve egy sikeres utódláson) szintén a cégcsoportnál tevékenykedik a fiatalabb generáció is (fiúk, lányaik vagy éppen az unokák átvéve a stafétabotot). Így a családi folyamatosság a vezetésben, a koncepciókban, a tervezésben, a kivitelezésben is állandóságot jelent. A családi tanács formálisan vagy informálisan de folyamatosan működik, ugyanúgy, ahogyan az otthonunkban megkérdezzük egymást egymás terveiről.

Utódlási kérdések a magyar family businessekben...

A magyar családi vállalkozások életében a rendszerváltásból következő speciális és sok vállalatnál egyidejűleg jelentkező utódlási dömpingre kell nemsokára számítani – írják a szakértők időről időre megjelenő riportokban, cikkekben. Az utódlás pedig végül – akárhonnan nézzük is  – konkrét jogi cselekedetekbe torkollik majd: végrendelet, hagyatéki eljárás, cégüzletrész átszállása, a cég átalakítása, ingatlanátírás vagy éppen alapítvány alapítása stb.

Tényleg tönkre teheti a céget a nem tervezett utódlás? – merül fel a kérdés sokakban, akik már foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Az alapító előre is gondolkozhat(na). Erre nagy szükség is van, hiszen a nemzetközi szakirodalomban is mindig megjelenik egy rémísztő adat: azon vállalatok 2/3-a, melyek sehogy sem készülnek az utódlásra,  hanem annak bekövetkeztekor “csak” improvizálnak, nagy eséllyel nem élik túl az utódlást, azaz az addig sikeres vállalat(csoport) visszazuhan egy sikertelenebb minőségbe vagy tönkre is megy. Csak az 1/3 az. amelynek számos szerencse elemmel támogatva sikerül a talpon maradás, a korábbihoz hasonló színvonalon.

Mégis, hogyan lehet előre készülni az utódlásra? Mondok néhány példát:

Ha az alapító döntéstámogatói segítséggel hajlandó elgondolkozni a közeledő utódlás tényén, és arra is hajlandó, hogy lelkileg tudomásul vegye, hogy a stafétabotot nem tarthatja örökké a saját kezében (tudom, ez nem könnyű!!), akkor a pénzügyi és jogi szakemberek segítésével még aktív vezető korában elkezdheti a cég átalakítását. Átalakítását ahhoz, hogy az alapító visszavonulását követő időben is a cég az átvevő új személyhez, személyiségéhez “szabva” tovább prospeláljon. Hiszen változtatások nélkül nem fog menni. Viszont az évtizedeken keresztül egy adott alapítói stílusban vitt üzlet biztosan nem fog működni, ha annak vezetését, döntéseit más személyiségek viszik tovább. És ez így van rendjén.

Egy etikus ügyvéd számára nem okoz problémát a halálról vagy az azt követő jogi és élethelyzetekről beszélgetni a családdal. Hiszen ez nekem is egy nem family business típusú polgári jogi tanácsadáson is feladatomat képezi. A hosszú távú jogi ügyleteket ugyanis mindig ilyen kérdésekre is tekintettel kell megoldanom ügyfeleim számára.

Utódlási dilemmák...

Mik a jellemző utódlási dilemmák ebben a helyzetben?

“Vajon a fiam, a lányom alkalmas-e erre a szerepre egyáltalán? Ha nincs kedve átvenni a céget, mi történjen? Ha én is még tevékenyen, de nem vezetőként részt kívánok venni a cég életében, de már csak “félgőzzel”, akkor ezt hol tehetem meg? A helyemet átvevő menedzser vajon ugyanolyan jó lesz majd, mintha a családom tagja volna a vezető? Ha a fiamnak még szüksége van 2-3 évre egy jó egyetemen, hogyan húzzuk ki nélküle addig? stb. stb. “

A családi vállatok tehát speciálisan hosszú távú, válságfüggetlen, a teljes családot kiszolgáló vállalkozások, melyeknek több generáción átívelő sikeres működtetése olyan kihívást jelent nemcsak az alapítónak, hanem a működést segítő szakértőknek is, amelynek célja sokkal nagyszerűbb csak a család anyagi támogatásánál. Az egész ország gazdasági stabilitását is jelenthetik. Ezért van szükségük etikus és hűségek szakemberekre is, hiszen ezen hosszú távú elköteleződések és értékek nélkül nincs garancia a generációkat támogató sikerre.

Hol olvashat még erről a  témáról? Ebben a linkgyűjteményben összegyűjtöttük a témában már megjelent legfontosabb interjúkat vagy összefoglalókat maguktól a családoktól vagy a  szakértőktől (pl. Gelléri Péter, a Kürt család, az FBN-H tagjai, Rudas László stb.)