KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Trollok és “drukkerek” elleni fegyvertár: hogyan védd jó híredet? Hatásos ügyvédi tippek on-line véleményvezéreknek (1.rész)

A közösségi média csodálatos, egyben veszélyes felület. Csodálatos, mert lerövidül a fizikai és időbeli távolság a kapcsolatban lévők között. Veszélyes, mert ha negatív kampány vagy rágalmazás jelenik meg rólad, ugyanolyan villámgyorsan elterjed mint egy pozitív ajánlás. Éppen ezért fontos tudod, hogy:

Milyen gyorsan kell reagálni a téged ért támadásra? És hogyan? 

Hogyan jársz el jobban a támadóval szemben: ha te is nyíltan támadsz vagy ha védekezel? 

Mit mond a jog: mik a lehetőségeid, meddig és netovább?

Véleményem szerint van egy konkrét jogi határ a véleményszabadság és az egyén jogai és jó hírnevének védelme között. Ez minden személy esetében máshol van. Egy konkrét ügyben (netán egy jó jogásszal karöltve) biztosan el tudod dönteni, hogy hol a határ. És azt is meg tudod ítélni: vajon a támadód blöfföl (akkor hagyd a csudába!), vagy konkrét üzleti céllal, tudatosan, bizonyítékok birtokába akar-e lejáratni téged. Ha ez utóbbi történik: olvasd el ezt a cikket.

Színpadra kiállni, Facebookon posztolni bátorság.

Színpadra kiállni, Facebookon posztolni bátorság, egyben kockázat.

Milyen gyorsan kell reagálni a téged ért támadásra? És hogyan?

Ha kiálltál a nyilvánosság elé: közszereplő leszel. Minél ismertebb vagy, annál jobban kell óvnod, védened jó hírneved. Építed a személyes márkádat, alakítod a céged arculatát, PR tanácsadót veszel igénybe vagy egyszerűen csak ösztönösen jól, de teszel érte.

Ez azt is jelenti, hogy ha támadás ér (támadás alatt a jogtalan, sértő támadást, jogalap nélküli nyilvános vádaskodást értem), AZONNAL lépned kell. De ez nem jelenti azt, hogy támadnod kell, vagy máris perelned kell.

Számtalan okos jogi és taktikai lépés létezik, melyekből válogathatsz. Íme ezek közül néhány, melyeket akár külön-külön de akár együtt is alkalmazhatsz:

- közjegyzői ténytanúsítással mentsd el aznap a troll szöveget és kérj róla egy hiteles kiadmányt a közjegyzőtől (egyelőre tedd el);
–  képernyőmentéssel (print screen) magad is archiváld a téged sértő tartalmakat és még aznap küldd el az ügyvédnek is, akinél lesz egy aznapi bejövő e-mail, bizonyítékként;
fejben játssz le egy lehetséges ellentámadást (de egyelőre csak fejben:  mi esne jól neked és mi fájna neki igazán?);
azonnal hívj fel egy ügyvédet, aki személyiségi jogokban, szerzői jogsértésekben jártas, és röviden konzultálj vele a jogi lehetőségeidről;
- készíts egy udvarias levelet, melyben felhívod a másik felet arra, hogy a jövőben tartózkodjon a vádaskodástól (még ne küldd el, csak írd meg, hogyan érvelnél);
- informáld le a másik felet (nézd meg kicsoda, kik az ismerősei, mik a sajtómegjelenései, ki ő és honnan ismerheted, mik az előnyei és miben áll a jó hírneve, ha van neki);
- böngészd át a Ptk-t és a Btk-t is, keresd a jogaidat, légy velük tisztában (Polgári törvénykönyv, Büntető törvénykönyv);
ha forintosítani lehet a Téged ért károkat, próbáld összeadni, mennyi lenne, ha elkérnéd (ez az összeg fontos eleme lesz egy ütős ügyvédi felszólításnak is);
- maradj nyugodt, ez a legfontosabb, mert így nagyon higgadtan tudsz gondolkodni, dühöngés helyett.

Csapjak oda már az elején? Vagy inkább kivárjak? Mit tanácsol az ügyvédem?

Csapjak oda már az elején? Vagy inkább kivárjak? Mit tanácsol az ügyvédem?

Hogyan jársz el jobban a támadóval szemben: ha te is nyíltan támadsz vagy ha védekezel?

A nyilvános támadásokkal szemben első lépésként én a négyszemközti támadást találom megnyugtatóbb megoldásnak. Ha ez a taktika sikeres, a nyilvános támadó maga fog visszavonulni. Kellő utókommunikációval pedig ezt nagyon jól tudod majd felhasználni saját hírneved erősítésére is. De figyelem! Csak a valóságot, csak a tényeket írhatod le utólag, különben te is jogsértést követsz el.

Egy korábbi cikkben a szerzői jogsértések kapcsán írtam már, hogy “Amikor észleled a jogsértést, ne várj, hanem azonnal kezdj el bizonyítékokat gyűjteni. ” Hogyan?  ITT olvasd el újra. Ezek a taktikák a jó hírnév rombolók ellen is rendkívül hatásosak.

A négyszemközti támadás pedig akkor a leghatásosabb, ha: hatásos felszólítást küldesz a támadónak. (Utána pedig az ügyvéded is higgadtan és udvariasan felhívja.) A támadó hamar be fogja látni, jobb ha csendesen visszavonul.

mit_mond_a_jog.jpgMit mond a jog: mik a lehetőségeid, meddig és netovább?

A jogban az okozott sérelmeket csak a jog keretein belül szabad orvosolni. Tilos az aránytalan büntetés és az önbíráskodás alkalmazása. Jogaidat lehetőleg jogásszal és bíróságon érvényesítheted, perben vagy peren kívüli egyezségben kaphatsz kompenzációt. Ha nincs más út, jöhet a büntető feljelentés is. De ha ilyet tervezel, ne céges ügyvédet kérj meg, hanem válassz egy kiváló büntetős kollégát.

A polgári törvénykönyv védi a jó hírnévhez való jogot. A büntető törvénykönyv is védi a szerzői jogokat, és tilos a zaklatás is. Aki ugyanis abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, elköveti a zaklatást. A jó hírnév pedig személyhez fűződő jognak minősül, ami védelmet élvez.

És ne feledd: jogaid érvényesítése mindig a kellő bizonyítékokon és a határozott és korrekt fellépésen múlik. Pert is is veszíthetsz bizonyíték hiányában, és egyezséget is köthetsz karakán kiállásodnak köszönhetően. (Ha tetszett az írás, szólj hozzá, vagy írd meg, veled történt-e más hasonló, mint amiről ez a bejegyzés szól.) (A téma aktuális! folyt. köv.)

Gyakran írunk ilyen ügyekhez tippeket a JOGI NAVIGÁTOR(R)-BAN is.
Kérd itt is, és alkalmazd a saját ügyedben. www.joginavigator.hu

Ügyvédi közlemény!: A cégeket érintő legfontosabb tudnivalók a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk-ban.

Ügyvezetőként és üzletemberként nem mentesít senkit a jog nem tudása egy felelősségi helyzetben, így muszáj folyamatosan tájékozódni a cégedet érintő legújabb szabályokról, ebben segítek most.

Tudom, hogy cégvezetőként érthető biztonságra is vágysz…

Sokszor a vezetők arról álmodnak, hogy a tanácsadók minden rizikó alól mentesíthetik őket…

A legtöbb ügyvezető vágyik a kockázatmentes cégre…

Hónapok óta foglalkozik a média az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével és a vezetői felelősség kérdésével (kissé túlzóan is). Jogászok, tudósok és újságírók tollából már számos cikk született. Kisvállalkozásoknak dolgozó ügyvédként most egyszerűen és érthetően összefoglalom a legfontosabb 10 változást, amelyről szerintem tudnia kell minden cég vezetőjének.

Új szabályok a ptk-ban: 3. KÖNYV és 6. KÖNYV.

Új szabályok a ptk-ban: 3. KÖNYV és 6. KÖNYV.

1. Az új Ptk. 8 könyvből áll: A cégeket érintő legfontosabb tudnivalók a 3. Könyvben (ez szól a jogi személyekről) és a 6. Könyvben (ez pedig a szerződésekről szól) találod. Néha azért az 1. Könyv és a 8. Könyv bevezető és értelmező rendelkezései között is érdemes keresned hasznos rendelkezéseket (pl. a hatályba lépésről vagy a hozzátartozókról).

2. Minden cég jogi személy, a Bt. is: mostantól már nem léteznek nem jogi személyiségű gazdasági társaságok, és csak a Ptk. szerinti jogi személyiségű cégeket lehet alapítani: Kkt., Bt., Kft., Rt. Az eddig nem jogi személyként működő Bt-ben legkésőbb 2015. március 15-től a kültag már nem lehet képviselő, eddig az időpontig módosítani kell a társasági szerződést. Az egyes gazdasági társaságok esetében pedig az adott társasági formára irányadó speciális szabályok mellett alkalmazni kell a gazdasági társaságok közös szabályait (3. Könyv X. Cím), valamint a jogi személyek általános szabályait is (3. Könyv I. Cím). A Bt.beltag pedig ügyvezető lesz, de csak emiatt még nem kell módosítanod a társasági szerződést.

3. Innentől min. 3 mio Ft lehet a Kft. törzstőkéje: mostantól már nem lehet 500e Ft jegyzett tőkével Kft-t alapítani, és legkésőbb 2016. március 15-ig módosítani kell a régi, még a kevesebb összegű alaptőkével létrehozott Kft-k társasági szerződését. A feltőkésítésről kérdezd meg könyvelődet és cégjogászodat. Lehet egészen ötletesen kitalálni a tőke pótlását (a könyvelők mindig kreatívak :),  de nem vehet ki osztalékot a tulajdonos a Kft-ből a feltőkésítés megkezdése után, annak sikeres befejezéséig.

4. A hatályba lépés szakaszonként és eltérően történik: a régi Bt-k és Kkt-k legkésőbb 2015. március 15-ig, a Kft-k 2016. március 15-ig kötelesek a működésüket az új Polgári törvénykönyvnek megfelelően módosítani. Azaz: a társasági szerződésüket módosítani kell, amennyiben azonban az elkövetkező hónapokban bármilyen okból (pl. székhely vagy telephely csere) hozzá kell nyúlni az alapító dokumentumhoz, már ekkor be kell illeszteni az új Ptk. rendelkezéseit – így a feltőkésítést is! – a szerződésbe. Kérdezd a cégjogászt és a könyvelőt a lehetőségekről. (Alapítványok, szövetkezetek, egyesületek esetén is kérdezz szakembertől.)

Ügyvezetőként hogyan felek? Szigorúbban!

Ügyvezetőként hogyan felek? Szigorúbban!

5. Az ügyvezető vezetői felelőssége, számonkérhetősége szigorodik: az új Ptk. alapján ha az ügyvezető a cég nevében kárt okoz, a károsult fél közvetlenül az ügyvezetőt is bevonhatja a kártérítési perbe peres félként, nem csak a cég ellen indíthatja el a pert. Ez eddig nem volt így. A mentesülés módja pedig szigorodik, így azt javasolom az ügyvezetőknek: ügyvezetői megbízási vagy munkaszerződéseiket nézzék át. Továbbá az éves mérleg elfogadásakor kérjék a taggyűléstől a felmentvényt. Több ügyvezető esetén pedig innentől érdemes tiltakozni a másik fél ismert és hibás intézkedése ellen. Érdemes megfontolni a felelősségbiztosítás megkötését is. A teljes vagyonával akkor felel az ügyvezető, ha a károkozása felróható és előrelátható volt, és nem tudott semmilyen mentesülési okot bizonyítani (pl. hogy a bekövetkezett károkozó cselekedetet tagi utasításra tette, tiltakozott, vagy elháríthatatlan és előre nem látható külső körülmény okozta a bajt). Ilyen perekben ne járj egy ügyvéd nélkül, a részletek iránt pedig tájékozódj az Új ptk-ban.

6. A szerződéses kártérítési felelősség alapja: előreláthatóság és információadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy mostantól a szerződéskötéskor, az együttműködés megkezdésekor a partnereddel minden lehetséges és előrelátható körülményről beszélj, írd le. Pl.: tudasd vel azt,  ha nem teljesíti a szerződést, te sem tudod telesíteni az ez alapján bevállalt külföldi szerződésedet, vagy: ha a másik eláll a szerződéstől, neked is fel kell mondanod egy másik megállapodást, amely esetben kötbérezni fogják a cégedet stb. Ha ugyanis nem adsz elég információt, tájékoztatást, nem tudod majd a másik által okozott káraidat behajtani. Ez eddig nem volt így. A közvetett károkat te is zárd ki a szerződéseidben, kérd cégjogász segítségét már a szerződésíráskor.

7. A felszólítás az elévülést nem szakítja meg. Azaz: ha valaki tartozik a cégednek, és 5 év lassan eltelik, akkor nem elég 4 év 11 hónapnál hirtelen egy fizetési felszólítást küldeni, hanem meg kell indítanod a behajtási pert. Ugyanis a korábbi gyakorlattól eltérően mostantól az elévülés nem szakítható meg egy formális, utolsó pillanatban “összedobott” levéllel. Ha ilyen vitád, követelésed van, kérd a cégjogászod segítségét, beszélj a kintlévőségeidet intéző könyvelőddel.

Társasági törvény helyett új Ptk. --> AZ ELTÉRÉS LEHETSÉGES!

Társasági törvény helyett új Ptk. –> AZ ELTÉRÉS LEHETSÉGES!

8. Megszűnik a társasági törvény, ezért: mostantól minden a társaságok működésére vonatkozó elsődleges szabályt az új Polgári törvénykönyvben kell keresned (itt találod.) De ettől a kódextől – a társasági szerződésben – írásban eltérés lehetséges. Az eltéréssel azonban nem okozhatsz sérelmet, hátrányt a kisebbségi tagoknak, a munkavállalóknak és a hitelezőknek sem. Ha az eltérés sérelmesnek minősül, semmis lesz. A Ptk-n kívül más jogszabályok is szólnak a cégekről. Mindenképpen beszélj ügyvéddel, ha a szokásostól eltérő működésű Kft. taggyűlést vagy társasági szerződést szeretnél a jövőben.

9. Mostantól a házastárs másképp örököl (házat, céget): A családi cég utódlását ügyvéddel is tervezni kell, mert mostantól a házastárs másképp örököl, mint eddig. Ha meghal a cégtulajdonos szülő, nemcsak a gyermekek örökölnek egyenlő arányban, hanem a túlélő házastárs is egy gyermeknyi helyet kap az örökségből (pl. 2 gyerek esetén a céget 3 egyenlő arányban öröklik a gyerekek és a házastárs), HA nincs eltérő végrendelete az elhunyt cégtulajdonosnak. Cégcsoportok, ingatlanok esetén érdemes végig gondolni, újra írni a végrendeleteket, beszélni a lehetséges örökösökkel is, és az örökség lehetséges menetét végintézkedés hiányában is célszerű előre kalkulálni.

10. Új szerződések: bizalmi vagyonkezelés, franchise szerződés stb.: számos új szerződés bekerült az új Polgári törvénykönyvbe. A bizalmi vagyonkezelés intézménye eddig nem létezett, a franchise szerződést ismertük, csak nem volt így benne a Ptk-ban (most jogbérlet lett a neve, szerintem találóan). Érdeklődd meg ügyvédednél, hogy a te céged által alkalmazott szerződéseket vajon érinti-e a változás. A vállalkozási és megbízási szerződések megkötésének szabályai nem változtak.

Az új Ptk. egy óriási kódexreformot jelent a hazai polgári jogban. Jogászok (ügyvédek, bírák)  és a cégvezetők egyaránt most tanulják, most dolgozzák ki az új Ptk. logikájának megfelelő mindennapos joggyakorlatot az ügyvédi praxisban vagy a bírói gyakorlatban.

Céget vezetsz? Nincs ügyvéded? Kérdésed van? Tedd fel: 

Bélyegző és stemplinyomkodás, kék tinta vagy nyomtatott betűk? Mitől erős egy okirat, és mi az, ami nem számít az aláíráskor?

Ügyvédként gyakran szembesülök azzal, hogy a postán vagy akár egy hivatalban 2 tanúval aláíratott meghatalmazást követelnek rajtam, és ha saját kézzel írott és aláírt iratot viszek, az nem jó. Sőt: ha van nálam bélyegző, akkor én leszek a király, de ha nincs, senkinek is érezhetem magam…

Vajon mi az igazság az okiratok erejéről?

Mit mond a jog, és milyen tévhitek keringenek erről?

A géppel írt papiros nem gyengébb, mint a saját kézzel írott és aláírt. Gondoltad volna?

A polgári jogban ismerünk erősebb és gyengébb iratokat is. Vannak saját kézzel írt iratok, léteznek legépelt, kinyomtatott papirosok. Ismerünk eredeti, másolati, vagy hiteles másolati példányokat is. Mi ügyvédek és a közjegyzők is készíthetünk hivatalos iratokat,  és ezek felhasználhatósága között bizony vannak különbségek.

Ezeket szeretném most megmutatni, elmagyarázni Neked. A végén mindent érteni fogsz, ígérem.

Vajon mit értünk erős irat kifejezésen, és milyen a gyenge papiros?

Egy úgynevezett erős okiratnak a bizonyítóereje nagyobb, mint a gyengébb iraté. Jogi szaknyelven ezt teljes bizonyítóerejű okiratnak, netán közokiratnak nevezzük. Ha egy iratnak kicsi a bizonyítóereje, akkor jobb, ha olyat szerzünk vagy írunk inkább, amivel többre megyünk egy vitában. A közjegyzők által készített okiratok a legerősebbek, mert ezeknek a tartalmát szinte lehetetlen még egy perben is ellenbizonyítani. Ilyen közjegyzői erős közokirat elkészítését javasolom akkor, ha szerzői jogi jogsértés ért, és szuper erős bizonyítékot szeretnél gyártani a másoló ellen. Vesd be, hasznos lesz!

De a saját kézzel írt és aláírt okirat semmivel sem gyengébb, mintha a papíron gépelt, nyomtatott szöveg található, és azt valaki saját kezűleg aláírja, az aláírását pedig 2 tanú hitelesíti. Mindkettő teljes bizonyítóerejű iratnak minősül a jogi vitákban.  (Sokan nem is tudják: a tanúknak nem az a szerepük, hogy tudják, mi van a papírban, “csak” azt igazolják, hogy az aláíró személy ott előttük maga írta alá a papirost.) Ilyen értelemben tehát a “leggyengébb” az olyan, nem saját kézzel írott, előre gépelt irat, ami nincs aláírva vagy alá van írva, de nincsenek rajta tanúk. (Ne feledd!! Egy tanú nem tanú…)

Ismerek egy céget, sok-sok örökgaranciás bélyegzőt készítenek. Ennek a cégnek a vezetője a blogjában gyakran filozofál arról, hogyan kell a cégvezetőknek jól vezetni a céget és a bélyegzőt hogyan kell ügyesen használni.

A cégszerű aláírásnak NEM kötelező jogi kelléke a bélyegző.

Nekem a bélyegzőről jogászként teljesen más jut eszembe. Az, hogy elvileg nem is kell. A jogszabályok ugyanis nem azt írják elő, hogy a cég bélyegzővel nyomja rá a nevét az aláíráskor, hanem azt, hogy a cég neve legyen mindig kiírva. És amikor az ügyvezető valamit aláír az általa képviselt cég nevében, akkor az aláírását az aláírási címpéldánya vagy az ügyvédi aláírásmintája alapján biggyessze oda.

Ebből az is következik, hogy ha nincs nálad a céges bélyegződ, de az aláírás helyére kézzel, gyönyörű, olvasható nyomtatott gyöngybetűiddel odaírod a céged nevét, és úgy írod alá mint ügyvezető, akkor az aláírásod jogilag hivatalos, úgynevezett cégszerű aláírás lesz. Ha azonban ákombákom krikszkrakszot firkálsz oda, akkor ez nem igaz, ezért könnyebb megoldás a zsebbe tett stempli. Az mindig olvasható. De nem jogi kellék.

Az aláírási címpéldányon mindig ellenőrizd, hogyan írj alá!!!

Te, kedves Olvasó, mikor vetted elő utoljára az aláírási címpéldányodat, hogy megnézd: vajon a legközelebbi banki aláírásodnál el fogják-e fogadni a régi aláírásodat, vagy annyira megváltozott, hogy tényleg nem ártana egy új aláírásmintát készíteni? Ha hitelfelvételen gondolkodsz, szerintem erre is szánj 5 percet a tervezésnél! Az évek múlásával, vagy súlyosabb betegség kialakulásával ugyanis egy ember aláírása sokat változhat…

A cégszerű aláírásodat a cégalapításkor vagy az ügyvezetővé történt kinevezésedkor írtad elő magadnak, a közjegyzői aláírási címpéldányodban (esetleg az ügyvédi aláírásmintádban). Ez mit jelent pontosan? Hogyan írhatod alá a céged nevében kiállított, céged részére átvett iratokat, számlákat, szerződéseket? Pontosan a céged neve alatt/felett, a céged előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá/fölé kell írnod a nevedet az aláírásmintában foglalt módon. Ez tehát a cégszerű aláírás titka, nem a céges bélyegző.

BÓNUSZ TIPP: az én ügyfeleim az aláírásokkal kapcsolatosan 2 dolgot biztosan tudnak már maguktól (annyiszor és mindig újra meg újra elmondtam nekik…): lehetőleg mindig kék tintával, és minden oldalt írjanak alá egy több oldalas okiraton. Így védekezhetünk nemcsak a fekete aláírással ellátott irat összekeverése ellen egy másolattal, hanem az ellen is, hogy nehogy valaki kicseréljen egy oldalt az általad aláírt szerződés lapjai közül. (…a kisördög nem alszik, ugye?)

Biztonságos céges szerződéseket, és bélyegzőimádatmentes üzleti megoldásokat kívánok neked.

Ha érdekelnek a céges szerződések, gyere, mutatok egy jogi cikkgyűjteményt, ahol csak ezekről olvashatsz. ITT TALÁLOD.

“A titok: előbb adni kell…” Mese a Kft-vé átváltozott magányos alkotóról, aki nem akarja divathóborttá változtatni az egyediséget…

Kedves Vámos Robi, bár én Téged az alkotásaidon keresztül ismertelek meg az internetről, hamar kiderült, mennyi mindenről egyformán gondolkodunk. Értékekről, emberekről, cégvezetésről. Szerintem a cégvezetéssel kapcsolatban is sok hasznos szempontot adhatsz át kisvállalkozó társaidnak, ezért nagyon köszönöm, hogy elfogadtad meghívásomat a Közérthető Jogi Blogba. És ezt a kedves Táblácskát pedig nem oly rég kaptam tőled. Őszintén köszönöm, hogy a kemény ügyvéd énem mögé is beláttál, és egy ilyen cukit rajzoltál :) (Kedves Olvasóm, kérlek, ne izgulj, az interjú végén elmondjuk, hol találod Robi alkotásait…)

Vámos Robi ilyennek látta dr.Németh Gabriellát az ügyvédi irodában :)

Robi, kérlek áruld el az olvasóimnak, te hogyan tudsz egyszerre kreatív és álmodozó alkotó lenni, ugyanakkor az üzlethez szükséges realitással rendelkező cégvezetőként is „üzemelni” ? Ez nem tudathasadás?

Sokan úgy állnak ennek neki, hogy megpróbálják szétválasztani a két részt. Ez nem megy. Nem kell erőltetni, hogy most alkotok, aztán délután céget vezetek. Hosszú idő kellett, és egy nyugalmas tátrai kirándulás, hogy felismerjem: csak akkor léphetek tovább, ha mindkettőt egyszerre csinálom. Mindent megvizsgálok cégvezető szemmel és alkotó szemmel is. Nagyon fontos, hogy az ember szolgáljon. Ezt könnyű elérni: alkotni kell, aztán átadni valaki másnak az alkotást.

De – ahogyan „Az Adakozó” című könyvben is szerepel: a siker mértékét az határozza meg, hogy hány embert tudsz szolgálni. És ehhez már üzleti gondolkodás szükséges.

A céltalan alkotás sosem volt a világom. Mindenképpen értéket kell adni az embereknek. Színesíteni a hétköznapjaikat. Feldobni a hangulatukat. Kell, hogy legyen egy megfogalmazható előnye annak, amit alkotunk. Ha nincs, nem fogunk növekedni. Azt viszont, hogy hogyan és meddig szeretnénk növekedni, csak mi határozzuk meg. És ahhoz, hogy jól határozzuk meg, megint csak az üzleti gondolkodás és ennek sajátos logikája szükséges. Ez egy tanulható dolog.

Folyamatosan képezem magam, mindig olvasok, hanganyagokat hallgatok, előadásokra és tanácsadókhoz járok.

Aki alkot: Vámos Róbert. a kreatív...

“A titok: előbb adni kell, és akkor kapunk is. Adni kell: időt, pénzt, energiát. És észre kell venni, amikor már kapunk. Vannak, akik ezt nem veszik észre, és csak hajtanak. Meg kell tartani az egészséges szintet.”

Van-e olyan probléma, amelyet cégvezetőként muszáj nap mint nap megoldanod ahhoz,hogy jól működjön a céged, de az alkotói mivoltod tiltakozik ez ellen?

Nap mint nap már nem merülnek fel ilyen problémák. Az alkotó sosem kapálózik bennem. Megérti, hogy néha az üzlet ilyen. Nyilván, egy céget fenntartani új kihívások elé állítja az embert. Korábban, alkalmazottként sokat tanultam a vezetésről, problémamegoldásról és arról, hogyan lehet egy felmerülő problémát előnyként, lehetőségként felfogni. Minden baj egy figyelmeztető jel, hogy helye van a fejlődésnek, továbblépésnek.

Emlékszem, hogy hajdanán egyéni vállalkozóként kezdted, most már sikeres Kft. tulajdonos vagy. Mit jelent számodra a fejlődés, teherként vagy megkönnyebbülésként éled meg a cégforma váltást?  

A cégforma váltás, a kft. alapítás sok olyan papírmunkával jár, amitől engem a hideg kiráz. Nem bírom a papírhalmokat,a hivatalokat. Óriási segítség volt, hogy annak idején Te készítetted el a céges papírokat, és eljártál az ügyben, ezt nagyon köszönöm!

A Kft. működtetése nem jár több feladattal, mint egyéni vállalkozónak lenni. Az egyéni vállalkozónak is lehetnek alkalmazottai, irodája, honlapja, céges papírjai.

A Kft. név viszont sokkal komolyabb megjelenést ad. Bizalmat épít: hiszen e mögött már biztosan van valami, nem csak egy próbálkozás vagy egy garázs az egész.

És a bizalom egy új márka esetén nagyon fontos szempont. Minden apróság építheti a vásárlók bizalmát, és ha a cégnév meg is jelenik akár egy borítékon, akár egy e-mail aláírásban, annak csak jó hatása van.

Aki márkát épít, annak én mindenképp javaslom, hogy ha eljut eddig a lépésig, akkor a cégét a márkanévvel nevezze el. Tőlem mindig megkérdezik a pénztárosok, hogy „Táblácska.hu Kft? Mivel foglalkoznak?” – és ez jó! Ráadásul nem is kell magyarázkodnom: rögtön meg tudja nézni a honlapunkat.

A Táblácskának céges varázs-szolgálata is van

Te melyik vezetői filozófiát követed: magad mindent, vagy keress szakértőt? Egyedül csinálod vagy vannak tanácsadóid, akikhez fordulsz?

Az utóbbi egy évben fantasztikus kapcsolatokat sikerült találnom, melyeket azóta is folyamatosan ápolok. Hajlamos vagyok magam megoldani a dolgokat, de amikor egy picit is azt érzem, hogy ez már nem az én asztalom, nem akarom az adott témát ilyen mélységben megtanulni, akkor azonnal felkeresem a megfelelő szakembert, legyen az márkaépítés, jogi ügyek, marketing, ügyfélkezelés. Senkinek nem javaslom, hogy mindent maga csináljon, mert elmegy a fókusz, és végül azt veszi észre az ember, hogy nem azzal telik a napja, amit szeret csinálni.
Szeretem kitalálni a stratégiát, megtervezni a fő lépéseket, de a kidolgozásban igenis szükség van profikra!

Mik a jövőbeli terveid a cégedet illetően? Van-e üzleti terved, vannak-e célok, melyeket kitűztél magad elé? Vagy ‘csak úgy’ évezed az alkotást és a Kft-d életét teljesen ennek rendeled alá, improvizatív jelleggel?

Semmiképp sem improvizatív. Ez egyedül dolgozva még lehet, hogy jó módszer, ha az ember életművész típus. De amikor már munkahelyeket teremtett, akkor bizony tervezni kell, mert nagyon meglepő, hogy mekkora összegek és milyen gyakran ingadoznak le és fel. Ehhez tervezni kell.

És ennél még fontosabb: mérni kell. Mindent! Mert így lehetséges, hogy egy probléma előszelét megérezzük. Ha hirtelen jön, az nagyon kellemetlen tud lenni.

A Gigatáblácskán: Robi, a munkatársak, és a szakértők.

A jövő? A Táblácska még egy picit növekedhet, de nem szeretnék ebből tömegcikket, ezért tartanom kell a méretünket. Ha vakon növekednénk, csak egy divathóbortot sikerülne létrehozni, ami ha lecsengett, már nem tart el minket. Vigyáznom kell, hogy a márka a jó irányba fejlődjön.
A mintáim, vagyis ez a rajz-stílus több más helyen is meg fog jelenni, hogy hogyan, ez még egyelőre titok.

Közeledik az év vége, ahogy ismerlek, már a fejedben éledeznek a Karácsonyhoz kapcsolódó kreatív meglepetés és örömtervek. Egy-egy nagyobb ötlet megvalósítása, eljuttatása az emberekhez terhet is jelenthet a cégednek, a munkatársaidnak. Hogyan szervezed a megnőtt munkaterheket előre? Egyáltalán: lehet erre előre készülni?

Vannak „beugró” vagy beugorni képes embereink. A munkatársak pedig tudják, hogy vannak nyugis időszakok és vannak hajtósak. Arra mindig vigyázok, hogy a hajtós időszak ne kapkodós időszakot jelentsen. A kettő nagyon nem ugyanaz. Nem kapkodhatunk, ha más emberek ajándékairól van szó, ez lehetetlen.
Lehet előre sejteni, hogy mikor lesznek hajtós időszakok. Az év vége nálunk ilyen, de meglepő, hogy az évzárók és az esküvői szezon is nagyon erős. Ilyenkor tudunk gyorsítani, vannak rá módszereink. A kiemelkedő teljesítményt pedig mindig díjazom.
Készülni erre nehéz, mert folyamatos közben a növekedés is. Tavaly karácsonykor november végén zárnunk kellett, lehet, hogy idén is így lesz. Ezt majd a helyzet hozza, de bármi is történik, a minőség rovására a mennyiség nálunk nem mehet.

Kész a műlkotás: egy megismételhetetlen ÖRÖM!

Tudom, hogy többen dolgoztok együtt ezeken a csodákon. Hogyan képzeljük: nálatok is vannak céges értekezletek vagy vezetői direktívák, amiket a többieknek be kell tartani? Mondanál erről pár szót, hogyan csinálod a csapat összetartását?

Igen, vannak gyors megbeszéléseink. Nagyon fontos egy kis csapatnál is, hogy közös céljaink legyenek, és mindenki tudja, hogy mit miért csinálunk, és miért úgy csináljuk. Nagy értekezlet nincs, reggel, nem teljesen rendszeresen, ez igaz, de egy 5-10 perces egyeztetés szokott lenni.
Mi volt a legjobb a múlt héten? Milyen problémák merültek fel, és hogyan sikerült megoldani? Mi az, ami zavaró a munka közben? Hiányzik valami?
Van pár ökölszabály is, illetve vannak „halálfejek”, amik akkor járnak, ha valaki egy ökölszabályt megsért. De nem szigorra kell gondolni. Egyszerűen csak azt várom el mindenkitől, hogy vegye komolyan. Mert bár amit készítünk, sokszor laza és mulatságos, ahhoz, hogy minden megrendelőnk elégedett legyen, rendszer, odafigyelés és felelősségteljes munkára van szükség.

Robi mester, nagyon köszönöm, hogy beavattál csodavilágod rejtett kulisszatitkaiba és megengedted az olvasóimnak és nekem is, hogy egy kicsit benézhessünk a kisvállalkozói való világodba, a cégvezetés és a csapatmunka napi rejtelmeibe. Ezek szerint mindez nem ördöngösség. Biztatunk tehát másokat is arra, hogy valósítsák meg legszínesebb terveiket, és ne féljenek a cégalapításról, a vállalkozóvá válástól. Szuper tervekkel a fejekben és jó tanácsadókkal a hátuk mögött minden sikerül majd!

Köszönöm az interjút! A Táblácskákat pedig itt találod, tallózz kedvedre a gyönyörű alkotások közt és álmodd meg saját meglepetésedet. Robi azt is teljesíti.

Ha pedig egyéni vállalkozó, netán fejlődni vágyó kézműves vagy, és érdekel, hogyan kell egyszerűen és stresszmentesen gyorsan és olcsón Kft-t alapítani, gyere, megmutatom. Hallgasd meg a videó üzenetemet is. Érdemes még az idén lépned, hogy miért, megtudod a linken található cikkből.  Várlak itt!

Ígéret, visszalépés, módosítás, megállapodás, AVAGY: lehet-e sms-sel vagy e-mailen módosítani egy szerződést?

A modern kor számos kihívást jelent nekünk jogászoknak, és Neked is, kedves Olvasó. Különösen akkor, ha egy ajánlatot kaptál vagy adtál, és szeretnél egy megrendelést, egy szerződést kötni ezalapján. Vajon meddig él az ajánlat? Mikor jött létre a szerződés? Mi volt sz ÁSZF-ben a honlapon?

Ezért most megmutatom Neked, mennyi féle szerződés létezik a jogban, mik azok az alapvető szerződéskötési szabályok, amik az összes szerződésfajtára – családi és céges szerződésekre egyaránt – igazak. Remélem ezzel is megkönnyítem a dolgodat, hogy megfelelően adj és kérj ajánlatot, és ne legyen vitád abból: mikor kötötted meg a szerződésedet.

Vajon hogyan lesz az ígéretből megállapodás?

Lehet-e az eredeti ígéretet módosítani? Erre vajon megfelelő módszer-e az sms vagy az e-mail?

A levegőbe kiáltott szó már szerződés? És vajon visszavonható?

 

A le nem írt szerződés is szerződés??? Igen, léteznek szóbeli szerződések.

A szerződés keletkezése: ígéret, ajánlat, megállapodás…

Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy valaki tesz egy ígéretet, ajánlatot, igaz? “Gyere fel, megmutatom a bélyeggyűjteményemet…” “Gyere, kipróbálhatod a kocsit, nem kell mindjárt megvenned…” “Ha nem tetszik a traktor, nem kell megvenned, oké?” és még sorolhatnám.

Az első ígéretet hívjuk ajánlatnak, amelyet el kell fogadni. Amíg nem mondunk igen a bélyeggyűjteményre, a traktorra, a felajánlott árért, addig nincs közös akarat a vásárlásra vagy hasznosításra (eladásnál a vételárat, bérletnél a bérleti díjat el kell fogadni, és más fontos szerződéses feltételről is beszélni kell!). Amíg nem beszéltük meg, mi legyen a cikkben, amit ígértünk, és az mikor jelenik majd meg,  addig nincs megállapodás a kiadásra, publikációra sem stb.

Kérlek jegyezd meg: az ajánlatot mindig el kell  fogadni, különben nem lehet számon kérni, hogy miért nem fizeti ki? miért nem rendeli meg? az, aki az ajánlatot kapta. A polgári jogban akkor jön létre egy megállapodás, ha a felek kölcsönösen, egybehangzó akarattal kijelentették a rockoperából is ismert refrént: ‘Igen, akarjuk!”

A jó hír: mindez igaz az összes szerződésre - melyet itt azonban nem tudok felsorolni hiánytalanul. De biztosan már ismered az adásvételi szerződést, bérleti szerződést, megbízási szerződést, vállalkozási szerződést, és láttál már tartási szerződést is, vagy éppen licencia megállapodást.

Ha pedig az eredeti ígéretet (ajánlatot) módosította az ajánlattevő, még ezt is megteheti mindaddig, amíg az ajánlatot a másik fél  el nem fogadta. De utána már semmiképp! Pontosabban: utána már csak a másikkal együtt, közösen lehet módosítani az eredeti feltételeket, hiszen az ajánlattevő és az azt elfogadó személy, cég között már létrejött egy szerződés, amely egyoldalúan nem változtatható. Szerintem ez így logikus is (nemcsak jogszerű). És emiatt van egy olyan előírás is: az egyoldalú, honlapon gyakran alkalmazott általános szerződési feltételek soha nem tartalmazhatnak a másikra (vevőre) hátrányos és méltánytalan kikötést, hiszen az egyoldalú feltételnek minősül. Ez pedig főszabály szerint nem hozna létre szerződést, az előbbiekből kiindulva, csak akkor, ha az igazságos és üzletileg indokolt tartalmat jelent a vevőre nézve is.

FIGYELEM! Az írásbeli  szerződéseket írásban célszerű módosítani, vannak olyan szerződések, amelyeket kötelező leírni, a szóbeli szerződéseket pedig szóban is lehet módosítani. SMS-ben nem tanácsolok ilyet tenni, ez a bírói gyakorlatban sem elfogadott technika. De az e-mail már alkalmas lehet egy szerződésmódosításra, különösen, ha a másik fél egy egyértelmű válasz e-mailben nyugtázza is azt. Bírósági vitában még mindig a legerősebb, legkevésbé vitatható bizonyíték az, ha papírra leírt egyértelmű szerződésmódosítást tudsz felmutatni egy vita esetén.

Elfogadtam vagy nem is fogadtam el az ajánlatot??? Ki tudja...

Mit tegyél, ha vita van azon, hogy vajon már elfogadásra került-e az ajánlat vagy még éppen nem történt meg ?

Vita esetén a legjobb, amit tehetsz, hogy keresd elő a levelezést, a papírokat, és nézd meg, ki írt előbb, ki írt később a másiknak! Miért? 

Amikor vita van egy összegen, egy árajánlaton, vagy azon, hogy létre jött-e a szerződés, a jogászoknak nem túl nehéz feladat eldönteni: ki mit ígért, és melyik ajánlat az érvényes, melyik ígéretet fogadták el. Néha azt nehéz megállapítanunk, hogy ez mikor történt meg. 

Az ügyvédi konzultációkon én például mindig megkérem a hozzám fordulót: írja össze az ügyében az időrendi kronológiát. Az ügyek időrendi sorrendjét. Ki, mikor mit tett, mit mondott, mit írt stb.  Ebből ugyanis mindig sok olyan apró részlet kiderül, ami az ügy, a vita megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges.

Tegyél így Te is, ha vitázol valakivel, vedd elő az e-maileket, a leveleket, és nézd át, ki írt előbb, ki később, és mikor mi történt. Te is hamar látni fogod, ami addig nem volt világos! Ne SMS-t és e-mailt gyűjts, inkább írd le papírra a megállapodást.

Ha szeretnél még tájékozottabb lenni a céges szerződések világában, még több mindent megtudni az ajánlatról, a szerződésfelmondásról, a vitákról vagy éppen a teljesítésigazolásokról, akkor gyere IDE, ERRE AZ OLDALRA. Itt egy videoüzenettel is segítek Neked a céges szerződések még jobb elkészítésében.

Természetesen nemcsak írásban, szóban is lehet ajánlatot tenni, de lesz egy-két bizonyítási nehézséged vita esetén. Erről írtam már korábban, ezt a cikket, olvasd el, sokat tanulhatsz belőle: CIKK A SZÓBELI SZERZŐDÉSRŐL.

A családi vállalatoknak, “family businessek”-nek másmilyen ügyvéd kell?

Már az elején le kell szögeznem – még ha esetleg vitaindító is lesz ez az írásom: igen, véleményem szerint az átlagtól eltérő, másmilyen típusú ügyvéd kell a jól működő és tudatosan tervező, jól prosperáló családi vállalkozások számára.

De akkor milyen az átlagos ügyvéd? És miben más a családi vállalatot hosszú távon is kiszolgálni tudó jogász?

Eljárás alá vont ügyvédek...

Saját teóriám van arra nézve, hogy milyen ügyvédre van szüksége a családi vállalat alapítójának. Manapság, amikor az ügyvéd kollégák közül nem egyet ügyészségi vagy nyomozati, netán bírósági eljárás alá vontak (pl. letétkezelési szabályszegések, uzsorakölcsön ügyletek, szoborleöntések, vagy éppen zsebszerződések miatt), igazán el kell gondolkodni azon, mit tehet és mit nem tehet egy ügyvéd. És mi az, ami legjobb volna, ha fel sem merülne a fejében! A családi vállalkozások örömére megérkezett a vagyonkezelést lehetővé tevő új jogszabály is, módosul a polgári törvénykönyv, amely ezt a tevékenységet lehetővé teszi, régóta léteznek irányadó ügyvédi etikai normák a szakma képviselői számára. (Kell még ehhez az adójogszabályok változása is, de nem megy minden egyszerre…) Mindezekből számomra következik: az etikus ügyvédi minőség ismét felértékelődik, és a felelős vállalattulajdonos sem engedheti meg magának, hogy olyan szakértővel álljon kapcsolatban, akik árthat a több generációra tervezett vállalkozás (cég- és ingatlanbirodalom) számára.

A sikeres családi vállalat jellemzője az, hogy optimális esetben több generáción is átível a cég, ill. a cégcsoport működése. A stratégiai tervezés és a piaci viszonyokra való rugalmas és sikeres reakciók mind mind jellemzik az ilyen vállalatcsoportot. A családi vállalkozások (idegen szakkifejezéssel: family business) jellemzően válságérzéketlen piaci szegmenst jelentenek szerte a világban, és olyan gazdasági erővel bírnak (külön-külön, de egymással kooperálva különösen!), amely stabil szakértői hátteret is igényel. Akár a menedzsmentet, akár a pénzügyi tanácsadókat, vagy az ügyvédeiket tekintjük, megállapítható,  hogy a hűséges szolgálat lehet az a szakértői támogató erő, amely sok más hosszú távú tényező mellett biztosan segíti az alapító terveit és a családi cégek hosszú távú sikereit.

Kimondom tehát: a sikeres családi vállalatnak nemcsak rendkívül etikus és hűséges ügyvéd kell, hanem olyan ügyvéd, aki különösen tájékozott i) a klasszikus polgári és gazdasági jogi területeken belül a hosszú távú szerződések jogában, ii) megbízható vagyonkezelő lehet, iii) nem riad vissza az alapítványok kezelésétől vagy a végrendelet készítésétől sem, iv) de még pszichológiai döntéstámogató ismeretekkel is rendelkezik, és így segíti megbízóját a családi döntésekben és azok kivitelezésében is. v) Ráadásul a család többi tagja is megbízhat benne, mert emberként is lehet rá támaszkodni, és nem csak az alapító, hanem a családtagok és az egész vállalat érdekeit is képes szem előtt tartani, ha kell.

Az Európai Bizottság definíciója szerint családi vállalkozás az, ahol természetes személyek kezében van a befolyásoló mértékű (25+1 százalék) tulajdon, akik alapítók, leszármazottak vagy rokonok, és legalább két családi képviselő aktív tagja a vállalkozást irányító testületnek.

Képzeljük el, hogy nem etikus az ügyvéd, aki a vagyont kezeli? De mi is az a vagyonkezelés? A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy valaki – a vagyonrendelő – átruházza a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki ezután a saját tulajdonaként kezeli azt. Majd pedig a vagyonkezeléssel elért nyereséget köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani. (A gyakorlatban ezt például az örökösödés, utódlás rendezésére lehetne használni: hiszen egy vállalat alapítója a végrendeletében előírhatja, hogy halála után minden vagyona a vagyonkezelőhöz kerüljön, aki köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni.) Ennek a megoldásnak a végrendelettel szemben az lehet az előnye, hogy az örökhagyó hitelezői, vagy az örökségből kihagyott rokonai nem férnek hozzá a vagyonhoz, hiszen az a vagyonkezelő tulajdonában van. Külföldön ez a jogintézmény működik, általában igen kedvező adózási szabályokkal támogatva. Nos, akkor képzeljük csak el, mibe kerülhet a családnak, ha a vagyonkezelő nem etikus?

A családi vállalkozások között is vannak óriások, közepesek, és kisebbek, de attól függetlenül, hogy milyen mérlegadatokat mutat maga a vállalatcsoport, meghatározó jellemzője tehát valamennyinek, hogy az alapító a kezdetektől jelen van a cég életében, jó esetben már készülve az utódlásra (vagy már túlesve egy sikeres utódláson) szintén a cégcsoportnál tevékenykedik a fiatalabb generáció is (fiúk, lányaik vagy éppen az unokák átvéve a stafétabotot). Így a családi folyamatosság a vezetésben, a koncepciókban, a tervezésben, a kivitelezésben is állandóságot jelent. A családi tanács formálisan vagy informálisan de folyamatosan működik, ugyanúgy, ahogyan az otthonunkban megkérdezzük egymást egymás terveiről.

Utódlási kérdések a magyar family businessekben...

A magyar családi vállalkozások életében a rendszerváltásból következő speciális és sok vállalatnál egyidejűleg jelentkező utódlási dömpingre kell nemsokára számítani – írják a szakértők időről időre megjelenő riportokban, cikkekben. Az utódlás pedig végül – akárhonnan nézzük is  – konkrét jogi cselekedetekbe torkollik majd: végrendelet, hagyatéki eljárás, cégüzletrész átszállása, a cég átalakítása, ingatlanátírás vagy éppen alapítvány alapítása stb.

Tényleg tönkre teheti a céget a nem tervezett utódlás? – merül fel a kérdés sokakban, akik már foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Az alapító előre is gondolkozhat(na). Erre nagy szükség is van, hiszen a nemzetközi szakirodalomban is mindig megjelenik egy rémísztő adat: azon vállalatok 2/3-a, melyek sehogy sem készülnek az utódlásra,  hanem annak bekövetkeztekor “csak” improvizálnak, nagy eséllyel nem élik túl az utódlást, azaz az addig sikeres vállalat(csoport) visszazuhan egy sikertelenebb minőségbe vagy tönkre is megy. Csak az 1/3 az. amelynek számos szerencse elemmel támogatva sikerül a talpon maradás, a korábbihoz hasonló színvonalon.

Mégis, hogyan lehet előre készülni az utódlásra? Mondok néhány példát:

Ha az alapító döntéstámogatói segítséggel hajlandó elgondolkozni a közeledő utódlás tényén, és arra is hajlandó, hogy lelkileg tudomásul vegye, hogy a stafétabotot nem tarthatja örökké a saját kezében (tudom, ez nem könnyű!!), akkor a pénzügyi és jogi szakemberek segítésével még aktív vezető korában elkezdheti a cég átalakítását. Átalakítását ahhoz, hogy az alapító visszavonulását követő időben is a cég az átvevő új személyhez, személyiségéhez “szabva” tovább prospeláljon. Hiszen változtatások nélkül nem fog menni. Viszont az évtizedeken keresztül egy adott alapítói stílusban vitt üzlet biztosan nem fog működni, ha annak vezetését, döntéseit más személyiségek viszik tovább. És ez így van rendjén.

Egy etikus ügyvéd számára nem okoz problémát a halálról vagy az azt követő jogi és élethelyzetekről beszélgetni a családdal. Hiszen ez nekem is egy nem family business típusú polgári jogi tanácsadáson is feladatomat képezi. A hosszú távú jogi ügyleteket ugyanis mindig ilyen kérdésekre is tekintettel kell megoldanom ügyfeleim számára.

Utódlási dilemmák...

Mik a jellemző utódlási dilemmák ebben a helyzetben?

“Vajon a fiam, a lányom alkalmas-e erre a szerepre egyáltalán? Ha nincs kedve átvenni a céget, mi történjen? Ha én is még tevékenyen, de nem vezetőként részt kívánok venni a cég életében, de már csak “félgőzzel”, akkor ezt hol tehetem meg? A helyemet átvevő menedzser vajon ugyanolyan jó lesz majd, mintha a családom tagja volna a vezető? Ha a fiamnak még szüksége van 2-3 évre egy jó egyetemen, hogyan húzzuk ki nélküle addig? stb. stb. “

A családi vállatok tehát speciálisan hosszú távú, válságfüggetlen, a teljes családot kiszolgáló vállalkozások, melyeknek több generáción átívelő sikeres működtetése olyan kihívást jelent nemcsak az alapítónak, hanem a működést segítő szakértőknek is, amelynek célja sokkal nagyszerűbb csak a család anyagi támogatásánál. Az egész ország gazdasági stabilitását is jelenthetik. Ezért van szükségük etikus és hűségek szakemberekre is, hiszen ezen hosszú távú elköteleződések és értékek nélkül nincs garancia a generációkat támogató sikerre.

Hol olvashat még erről a  témáról? Ebben a linkgyűjteményben összegyűjtöttük a témában már megjelent legfontosabb interjúkat vagy összefoglalókat maguktól a családoktól vagy a  szakértőktől (pl. Gelléri Péter, a Kürt család, az FBN-H tagjai, Rudas László stb.)

Még 3 ügyvédi tippem ahhoz, hogyan ne rontsd el a fizetési felszólítást!

Ebben a blogban már olvashattál egy cikket arról, hogy melyik az az 5,5 ügyvédi tanácsom, melyet ha betartasz, nagy valószínűséggel egy sikeres felszólítást fogsz tudni megküldeni az adósodnak, akár fizetésre, akár valami másnak a teljesítésére szólítod fel. Azért írok erről, mert tudom, hogy:

Akinek tartoznak, az nagyon várja a pénzét…

Mindig minden segítség elkél ahhoz, hogy költséghatékonyan szerezhesd vissza, ami a te jogos követelésed…

Olykor egy-egy apró tanács is – amely kívülállótól érkezik -, sokat segíthet a célod elérésében: a gyors behajtáshoz!

A minap elgondolkodtam azon, napjainkban vajon melyik felszólításból van a legtöbb? A fizetési felszólításból rengeteg van manapság cégek és magánszemélyek közt egyaránt, ezért kiválasztom ezt, és erről írok még néhány hasznos tudnivalót. Hátha neked és a cégednek is épp erre van most szükséged…

A profi fizetési felszólítás (a korábban megírt jó szerződés után) a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a kintlévőségedet sikeresen behajthatsd. Kérlek tulajdoníts neki igen nagy jelentőséget, és csináld jól!

Van még 3 konkrét javaslatom az említett 5,5 tipp mellé, melyet kifejezetten a fizetési felszólítások esetén kell alkalmaznod. Miért? Azért, hogy

  • határozott, elszánt és tudatos benyomást kelts az adósodban, és már az elején idegesítse őt az érzés, hogy neked előbb utóbb fizetnie kell majd;
  • lássa, hogy nem most jöttél le a felvédőről, sőt, már ügyvéddel is konzultálhattál a tartozásbehajtásról, hiszen annyira szakszerű a felszólításod, hogy ez látszódik belőle;
  • minden forintnak,  ami neked visszajár, jól láthatóan és szuperbiztosan meg legyen a jogalapja, de még a késedelmi kamata is, hiszen az adósság késve fizetése neked is pénzedbe kerül (ezt a pénz már régen másra költhetted volna, igaz?)

3 konkrét ügyvédi javaslatom a 2 Mio Ft feletti követelések behajtásához (jó, nem bánom, próbáld alkalmazni kisebbekre is, de ezeknél különösen számít…)

Ugye a korábbi tanácsaimat már elolvastad? (Ha nem, gyere itt olvasd el, de utána térj vissza ehhez a cikkemhez a folytatáshoz). Akkor már tudod, hogy a felszólításod határozott legyen, ne beszélj mellé, ne legyél agresszív ám legyél tudatos és légy tényszerű. Ha határidőt is szabsz és azt is ráírod, hogy kapja még az ügyvéded is, az már maga a tökély! Ehhez jön még három új javaslatom, konkrétan a fizetési felszólításokhoz:

Érvényes körbérkikötéssel előbb jutsz a pénzedhez!

1.) A fizetési felszólításodban mindig ésszerű és teljesíthető határidőt szabj. Ez mennyi?

Ha pl. az adósod már egy éve is tartozik, nyugodtan elég 5-6 (munka- vagy naptári) napot adni neki. Ha a tartozás még nem régebbi 1 hónapnál, akkor életszerűbbnek tartom, ha akár 10-15 (munka)napot is kaphat még, de sokkal többet ne adj neki. Elvégre a fizetési határidő már lejárt, ő pedig se bút, se bát nem mondott a terveiről… Ehhez képest még te vagy a méltányos, hogy segítsd a teljesítését.

Az ésszerű határidő biztosításának előnye számodra, hogy a későbbi behajtási eljárásban a közjegyző és a bíró is látni fogja, te tényleg mindent megtettél, így már csak az adósodon múlik a teljesítés.

2.) A fizetési felszólításodba mindig egészen pontosan írd bele a tartozás összegét annak napra kiszámolt késedelmi kamatával együtt.

Ha ezt nem teszed meg, ugyan miért is várod el, hogy aki tartozik neked, helyetted tudja, hogy mennyit is kéne visszadnia? Ha viszont veszed a fáradtságot erre a számításra (ezt megcsinálhatja ám helyetted a könyvelőd és az ügyvéded is, akik jó kis kamatkalkulátorokkal is rendelkeznek az ilyen ügyek gyors intézéséhez), akkor az adósnak még egy kiskapu bezárult.

A pontos számítások előnye számodra: a behajtási eljárást igen gyorsan megindíthatja az ügyvéded, és minden adatot meg tudsz neki adni, amit kérni fog tőled ehhez. Sőt: a közjegyző és a bíró is látni fogja: Te csak azt kéred, ami jár, egy petákkal sem többet! Ennél korrektebb lehetnél?

Már csak egyetlen tanácsom maradt hátra:

3.) A fizetési felszólításodat azonnal, késedelem nélkül kövesse a behajtási eljárás megindítása,  hiszen mire is vársz még, ha lejárt a póthatáridő és az adósod még mindig nem fizetett? 

Leszerződtél vele. Lejárt a határidő. Nem fizetett. Fel is szólítottad. Újabb határidőt adtál. Türelmes voltál. Neked itt már semmi mást nem kell csinálnod (nyugodj meg: jóhiszemű voltál, etikus voltál, megfelelően jártál el!) – indítsd meg a pert vagy a közjegyzői fizetési meghagyást. Hogy melyikkel tudod behajtani a követelésedet, az több mindentől is függ, ha nem tudod, kérdezz ügyvédtől.

Vagy olvasd el ezt a cikket is, ahol adunk még több tanácsot a gyors fizetési meghagyásos eljárás megindításához is.

Hogyan kell fizetési meghagyást indítani, ha tartoznak neked?

Köszönöm, hogy most már a 8,5 ügyvédi tanácsom segítségével teszed még nyereségesebbé és biztonságosabbá céged működését vagy éppen a családi költségvetésedet! (Háát, bevallom, ha csak ilyen alapos tanácsokkal felvértezett, tudatos és elszánt megbízóknak kellene segítenem a behajtásokban, nagy örömmel tenném…)

Tartozol és mégsem kell megfizetned? IGEN, lehetséges. Tudj meg mindent az elévülésről!

Álmodoztál már valaha arról, hogy ha jönne egy aranyhal, és kívánhatnál egyet, akkor azt kívánnád, hogy  a korábban fennálló kötelezettségedet vagy tartozásodat inkább mégse kelljen teljesítened?

Nos, elméletileg még ez is lehetséges, és még aranyhal sem kell hozzá.

Lássuk:  – Mi az az elévülés?

- És mennyi az általános elévülési idő? Mikor kezdődik?

- És mi különbözteti meg az elbirtoklástól?

- Vajon megszakítható?

- És lehet-e kevesebb mint 5 év? És mi kell hozzá konkrétan???

- Van-e ami nem évül el sosem?

Kell hozzá néhány eltelt év a naptárban és egy jó ügyvéd. Tudom, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen, de a jogban is történhetnek csodák, csak még nem tudsz róla.

Ha még nem ismered az elévülés intézményét, most mesélek róla, mert sokan még a létezéséről sem tudnak. Így fordulhat elő még az is, hogy elévült, régen be nem hajtható követelést valaki kifizet (tudatlanul), azután pedig ha felvilágosította valaki, csodálkozik, hogy nem tudja visszacsinálni és feleslegesen fizetett…

Mi az az elévülés? És mennyi az általános elévülési idő?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy korábban létező jogos követelés elenyészik. A követelések általában 5 (öt) év alatt elévülnek. Az általános elévülési időt a Polgári törvénykönyv mondja ki, de ettől más jogszabályok is eltérhetnek. És még a felek is, írásbeli szerződéssel kiköthetnek ennél rövidebb vagy hosszabb elévülési időt, azonban e kikötések, megállapodások során egyéb jogszabályi rendelkezéseket is be kell tartani, az ilyen megállapodásokhoz vegyél igénybe jogászt!

Vajon mikor kezdődik az elévülés? Általában akkor, amikor a követelés esedékessé vált. (De ez alól van kivétel is a jogszabályban, szintén a Polgári törvénykönyvben találhatsz erre részletes útmutatást. vagy érdeklődj egy jogásznál, aki tud segíteni ebben is neked.)

Elévülés vagy elbirtoklás? Elmesélhetem, hogy volt olyan, hogy egyik ügyfelem összekeverte az elévülést az elbirtoklással. Te ne tedd! Ez két teljesen külön jogintézmény, habár mindkettőnek alapja az évek múlása. Az elbirtoklás nem elévülés, az elbirtoklással egy meghatározott idő elteltével meg tudod szerezni pl. egy ingatlan tulajdonjogát anélkül hogy megvennéd (tehát nem elveszítesz valamit, hanem kaphatsz általa…). De ne keverd össze az elévüléssel, amely tehát valaminek a megszűnését jelenti.

Mit jelent az, ha valami elévült? Mit jelent az konkrétan, ha valami elévült? 

Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azaz ha ilyennel perel valaki, sosem kap majd igazat (akkor sem, ha valaha tartoztál neki). Ha pedig Te szeretnél egy elévült követelést behajtani, akkor már most el kell, hogy keserítselek: ez sohasem fog sikerülni (legalábbis perrel biztosan nem!), legfeljebb egyezség keretében történő önkéntes teljesítéssel, ha az adósod ezt akarja. Ha nem akarja, megúszhatja (miért nem léptél időben!?).

Tanulság:  mielőtt bármit lépnél,  fontos pontosan tudnod: vajon elévült vagy el nem évült követelésed/tartozásod van-e?

Ha egy perben elévülésre hivatkozik valaki, azt úgynevezett elévülési kifogás bejelentésével teheti meg. Ennek körülményeit a bíró vizsgálni fogja, és ha megállapítja, hogy valóban elévülést történt, a pert meg fogja szüntetni, mert bírósági úton nem perelhető ügyről van szó. Ha nem hivatkozol elévülésre, automatikusan nem fog ez magától kiderülni, úgyhogy légy résen!

Megállíthatja bármi az idő múlását? Azt nem, de az elévülést igen! A jó hír az (persze ez csak akkor jó hír, ha tartoznak Neked!), hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás (pl. egy ügyvédi levél, vagy egy ajánlott, tértivényes küldemény) megszakítja az elévülést. Ez lesz a következménye a követelés bírósági úton való érvényesítésének is (pl. elindítod a fizetési meghagyást vagy egy pert stb.), továbbá ha a korábbi megállapodást, ami alapján tartoznak neked megegyezéssel módosítjátok – ideértve az egyezséget is -, és végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is 100% biztonsággal megszakítja az elévülést. Ilyenkor ettől az eseménytől újra indul az 5 év.

Kérdezz az ügyvédtől!

Vajon az úgynevezett főköveteléssel együtt a járulékos követelések (pl. jelzálog, kezesség) is elévülnek? Mikor rövidebb az 5 évnél az elévülés? Lehet-e semmis egy elévülésre vonatkozó leírt megállapodás? Kimenthető-e az elévülés után, hogy a jogosult nem intézkedett korábban?

Van még jó néhány tisztázandó kérdés ebben a témában, tehát, ha elévülésre hivatkoznak Veled vagy a cégeddel szemben, vagy Te ilyenre szeretnél hivatkozni, mert láthatóan több évvel ezelőtti tartozásról van szó, és szeretnéd tisztán látni, hogy mik a lehetőségeid, kell-e fizetned vagy jár-e neked még az a tartozás?

Vajon mi az, ami nem évül el sosem?

Sokan bizony nem tudják, hogy az úgynevezett tulajdoni igények nem évülnek el sosem. Ha tehát akár 7-8 év elteltével jut a tudomásodra egy igény, mely szerint tulajdonnal bírsz pl. egy ingatlanon, azt ennyi idő múltán is érvényesítheted, bár az 5 év már bőven eltelt. Az ilyen eljárások indításához azonban feltétlenül vedd igénybe jogi szakember (ügyvéd) segítségét, hogy mindent jól csinálj, a megfelelő időben.

Szerintem: inkább ne várj az aranyhalra, hanem kérdezz ügyvédtől.

Ha kérdésed van, kérlek a saját egyedi, egyszeri és kivételes ügyedben NE itt a kommentekben keresd ügyed megoldását. Nem fogunk válaszolni.  Ez a cikk ugyanis nem azért született, hogy telefonszámla, diákhitel vagy adótartozásod ügyében segítsek szabadulni adósságodtól, hanem azért, hogy megértsd az elévülés jogi jellegét és azt: minden ügy más. Így ha a saját ügyedben volt már ügyvéded, kérlek nyugodtan menj vissza hozzá, és tőle kérdezd meg, mi lesz a számodra legjobb megoldás. Az én ügyvédi irodám cégeknek segít, saját követeléseiket behajtani másoktól. Bővebben a behajtásokról ITT olvashatsz, ha Te is cégvezető vagy. Várlak!

Hogyan kaphatsz kártérítést, ha nincs is károd – avagy: Neked ugye van már kötbér a szerződésedben?

Ugye milyen jó volna, ha akkor is kapnál kártérítést, ha nincs is károd? Vagy lett károd egy szerződésszegés miatt, de kicsit kevesebb, mint amennyit jobb volna mégis kapni a bosszúságaidért.

Cégvezetőként ugye Te is álmodoztál már arról, hogy végre egyszerűen, gyorsan, excell táblák rubrikáinak töltögetése és 3-4 éves bizonyítási eljárás mellőzésével tudd kárigényedet érvényesíteni, ha valaki megszegte a szerződésedet és átvert? Akkor van egy jó – meg egy rossz hírem is. Melyikkel kezdjem?

Ha nincs kötbér, akkor nincs gyors kártérítésed

A rossz hír az, hogy létezik – egyébként sok-sok más tévhit között – egy olyan tévhit is a jogban, amely szerint csak akkor lehet kártérítést kérni, ha bizonylatokkal, excell kimutatásokkal, tanúkkal és szakértőkkel egy polgári peres eljárásban hosszan kimutattad, hogy fillérre és forintra pontosan mekkora károd volt a károkozó eseményből, és a kár beállta és a cselekmény között fenn is állt az ok okozati összefüggés. Ezután végre megnyered a pert, első és másodfokon is, majd a jogerős ítéletet végrehajthatod (további idő, eljárási illeték és ügyvédi díj beáldozása mellett.). Ekkor jutsz a kártérítésedhez – nos, a mai bírósági viszonyok mellet akár 3-4 év múltán az első fizetési felszólításod után… Ugye ez elég rosszul hangzik?

No, mondjam a jó hírt is? A jó hír az, hogy a tévhiteket el lehet felejteni, és a tényekből kell kiindulni mindig. Ugyanis tény az, hogy ha a céges szerződéseidben kötbért kötsz ki már az aláíráskor, akkor mindezek alól mentesülsz. Szerintem a kötbér ugyanis egy jó kis varázsszer a károkozásokra, késedelmekre és szerződésszegésekre.

Nézzük szépen sorjában, hogyan tudsz a kötbérrel gyorsabb kártérítéshez jutni annál, mintha kötbérkikötés nélkül élnéd az életed.

Érvényes körbérkikötéssel előbb jutsz a pénzedhez!Érvényes kötbérkikötéssel sokkal nagyobb az esélyed arra, hogy előbb jutsz a pénzedhez. Azaz: gyorsabban és kisebb bizonyítási teherrel a válladon fogod tudni érvényesíteni az igényedet akkor, ha a szerződő partnered a szerződést megszegte, és ez neked fájt!

A kötbér kikötésének azonban  több jogszabályi feltétele is van, légy résen, ne köss ki túlzó vagy jogszerűtlen kötbért – emiatt mindig keresd az ügyvéded!

Ugye jó lenne, ha azt is elárulnám, hogy mik az érvényes kötbérkikötés technikái lépésről lépésre. Na jó. Legyen. Ezen a check-listán haladj, és nem fogsz hibázni:

1.) Gondold végig már a szerződésed aláírása előtt, hogy mi fájna Neked/a cégednek a legjobban, ha a szerződésből mi nem teljesülne?

2.) Erre az esetre köss ki kötbért. Azaz: állapodjatok meg abban, hogy ha ez a nem várt esemény bekövetkezik, mennyit fizet majd az okozó fél a cégednek.

3.) A kötbérkikötés csak írásban érvényes (tehát a szóbeli megállapodásokkal ne is kísérletezz – sőt erről olvasd el a múltkori cikkemet is, jobb ha tudsz róla:  ITT.)

4.) Ügyelj arra, hogy a kikötött pénzösszeg mint kötbér ne legyen túlzottan nagy összegű. Ha ugyanis túl sokat kérsz (a szerződésedhez képest), akkor azt nem fogod tudni behajtani, mert a bíróság csökkenteni fogja. Akkor meg minek, igaz? (Hogy mi minősül túlzott kötbérnek? Kérd ki az ügyvéded véleményét!)

5.) Itt még nincs vége. Ha ugyanis bekövetkezett az, amitől féltél, nosza azonnal, késedelem nélkül szólítsd fel a másik felet a kötbér megfizetésére. Ne várj, nincs mire. Minél előbb lépsz, annál előbb a végére érsz.

6.) Ha pedig nem fizet a felszólításodra sem, nos, akkor pereld be, írj egy ütős kezdőiratot, csatold mellé a kötbér megállapodást (ami érvényes és nem túlzó!!) és várd a bíróság ítéletét. Ebben a perben csak és kizárólag azt kell majd bizonyítanod, hogy a kötbér fizetésének alapjául szolgáló szerződésszegés 100%ban és a szerződő fél miatt bekövetkezett. Azt már nem kell taglalnod, hogy mekkora kár érte a cégedet emiatt. (A pereskedéshez is kéne 1-2 tipp? No akkor olvasd el ezt az írásomat is.)

  • Ha nem akarsz hibázni és alaposan szeretnél eljárni,
  • Ha Neked nem mindegy, hogy mikor és milyen sikerrel jutsz a pénzedhez, ami jár attól, aki kitolt veled,
  • Ha Te csak eredményesen és hatékonyan vezeted a cégedet, mert így éri meg, és
  •  Ha Te mindig csak olyan szakértőtől kérdezel, aki közérthetően beszél és partnerként kezel bármely pillanatban..

…akkor nemcsak azt tanácsolom, hogy kérdezz ügyvédtől, hanem még a konkrét kötbér megállapodás szerződésbe illesztését is bízd rá a szakemberre. Ezután pedig vedd igénybe a felszólításhoz és a kötbér összegének behajtáshoz is, mert így minimálisra csökkentheted a jogi tudás hiánya miatti hibalehetőségeket a saját ügyedben. Most már ugye látod, hogy mindezeken múlhat a pered sikere is (pedig ugye erre nem is gondolnál még a szerződés aláírásakor, itt, az elején?)

Hiányoznak a konkrét példák? Mire köthetsz ki kötbért? ÍME: szerződésszegésre (szerződésszegési kötbér), hibás teljesítésre (jólteljesítési kötbér), késedelmes fizetésre (késedelmi kötbér), nem teljesítésre (meghiúsulási kötbér), visszalépésre (visszalépési kötbér) és még sorolhatnám. A fantáziádra is bízom, de azért kérlek, hogy ne csináld ész nélkül!

Ez egy díjmentese e-mailtanfolyam, melyben a kötbérekről is lesz egy lecke. Iratkozz be most!

KÉRDÉSED VAN? INKÁBB TEDD FEL ITT. Szívesen segítek.

(És mivel ez egy igen érdekes és hasznot hozó téma a cégeknek, ezért bátran ideírom, hogy: folyt.köv. Addig is: szólj hozzá itt lent, Te mit gondolsz erről? Hasznos volt? Alkalmaznád? Vagy már alkalmazod is? Köszönöm a kommentedet. Írj! )

Az okos leány esete Mátyás királlyal és a szóbeli szerződésed: van is meg nincs is…

Emlékszel a népmesére? Amikor az egyszeri (okos) leány elment Mátyás királyhoz, aki azt üzente neki előtte: “– Gyere fel Budára, hozd magaddal ezt a gyűrűt, s én gazdagon megajándékozlak. De se szekéren, se gyalog, se lóháton ne gyere! Öltözz is fel meg ne is, hozz is ajándékot meg ne is!”

Ha szóbeli szerződést kötöttél valakivel, az kicsit ehhez hasonlatos: van is, meg nincs is. A jogászok biztosan tudják: igen, van szerződésed. Te sokszor mégis azt hiszed (és ha eljössz hozzánk az irodába, el is fogod nekünk szépen magyarázni, hogy) nincsen szerződésed. Ekkor mi elmondjuk majd Neked (is): de van, csak nem írtátok le.

Egyszer s mindenkorra kérlek jegyezd meg tehát: a szóbeli szerződés is szerződést.

… és rögtön utána azt is vésd az eszedbe: de a szó elszáll, az írás megmarad!

Ahogyan ez a szép madár, úgy száll el majd a szó, ha az üzleti partnered már nem érdekelt abban, hogy emlékezzék mindarra, amire rosszabb esetben még kezet sem ráztatok, jobb esetben személyesen és telefonon is többször beszéltetek az adott ügyed során.

Tehetsz-e bármit azért, hogy ez ne így legyen?

Természetesen van 2+1 tippem ehhez, Neked, kedves Olvasóm, aki szerintem azért is követed már írásaimat havi rendszerességgel, mert akarsz fejlődni, újat tanulni, hogy még kevesebbet hibázz és a rossz beidegződéseidet is kiiktasd életedből mielőbb.

Íme tehát 2+1 gyakorlatias tippem ahhoz, hogy a le nem írt (szóbeli) szerződésedet is minél pontosabban tudd bizonyítani egy jövőbeli vitában:

1.) A szóban megbeszélt részleteket lehetőleg egyeztessétek tanúk előtt. És tudod: egy tanú nem tanú (“unus testis nullus testis”), ezért legalább 2 ember legyen a közelben, akik majd emlékeznek is az elhangzottakra.

Előnye számodra: nem vagy egyedül (vita esetén jó kis tanúbizonyíték van a kezedben)!

2.) A szóban megbeszélt részleteket lehetőleg minél konkrétabban írjátok körül, mert így mindkettőtökben jobban felidézhetővé válik majd.

Előnye számodra: konkrét emlék keletkezik, Benned is (vita esetén könnyebb lesz majd felidézni…).

+1.) A megbeszélt részleteket lehetőség szerint még aznap, de legkésőbb 48 órán belül igazold vissza egy rövid e-mailben. Gondolom a modern világban ez nem nagy kérés.

Előnye számodra: a Te verziód szerint kerülnek rögzítésre az elhangzottak (vita esetén pedig konkrétan is lesz mire hivatkozni, és a te szájad íze szerinti lesz a levél, amiből a bíró is majd dolgozik).

És vajon ezeket milyen ügyeidben alkalmazhatod?

Csupa jó hírem van: bármilyenben, az összesben, valamennyiben, mindben, akármilyenben…

Ha cégvezető vagy: megrendeléseknél, visszaigazolásoknál, meetingeken, rendezvényeken, névjegycsereberénél, e-mailváltásban, konferencián folyosóbeszélgetésekkor,  perlés előtti egyeztetéseken, és minden olyan, a céged ügyeiben előforduló szituációban, ami arról szól: valakivel megállapodsz valamiben, de nem írtátok le.

Hopsz, van egy javaslatom is. Cégvezetők számára fejlesztettünk egy díjmentes szerződésíró tanfolyamot, ha szeretné megérteni a szerződések előnyeit, és azt, hogyan írd le mindazt, ami neked és a cégednek jó, akkor gyere, tanuld meg most, itt.

Ha ingatlan tulajdonos vagy: akkor az ingatlan hasznosításakor, kiadáskor, bentlakóval történő egyeztetéskor, a bérleti szerződésről szól előzetes levelezéskor, a bejáráskor, az átadás-átvételkor, a pénz átvételekor, a kaució elszámolásakor, és valamennyi olyan cselekménynél, amikor fontos, az ingatlant vagy a bevételedet érintő kérdés kerül szóba, de nem írtátok le.

Ismételjük át együtt, hogy már holnaptól így tegyél:

Lehetőleg 2 tanú jelenlétében egyezkedj fontos dolgokban!

Részleteiben tárgyald meg a dolgot, légy kreatív, szemléletes!

48 órán belül igazold is vissza írásban mindazt, amiről beszéltetek.

Van még kérdésed? Ha nincs, szólj hozzá a blogban, itt lentebb, hadd lássuk, te mit szólsz mindehhez? (Ha pedig épp egy hajdani szóbeli szerződéseden vitázol valakivel, az egyezkedéshez vagy a peredhez vegyél igénybe szakértő ügyvédet. Itt díjmentesen kérdezhetsz egyet munkatársaimtól non-stop, on-line, akár otthoni böngészés közben is: KÉRDEZEK AZ ÜGYVÉDEKTŐL.)

A szerződésíró tanfolyamot pedig itt eléred bármikor. Várunk!