KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

A munkaügyi felmondás titkai – avagy hogyan ne csináld! 5 egyszerű lépés Neked…

A munkaügyeket lehet szeretni, utálni, de ettől még vannak. A munkaviszony egy speciális polgári jogi jogviszony, amelyben nem a polgári jogban megszokott, teljesen egyenrangú felek működnek együtt, hanem mindig van egy főnök, aki dirigál, és mindig vannak azok, akiknek az utasításokat teljesíteniük kell. Időben, hibátlanul, szakszerűen, becsülettel, jóhiszeműen és kárt nem okozva.

Eddig érthető, ugye?

Ha ezt a viszonyt meg akarod szüntetni – akár munkáltató vagy, aki az utasításokat adja, akár munkavállalóként dolgozol mint végrehajtó – vannak olyan alapelvek, amely áthágásával automatikusan a jogellenes felmondást hozod majd létre, amit el kell kerülnöd.

A jogellenes munkaügyi felmondás következménye a kártérítés, és akár az is, hogy a per végén a bíróság a munkaviszonyba vissza is helyezheti a dolgozót, ráadásul megítélheti az addig ki nem fizetett bérét is neki. Hiányzik ez bárkinek is?

Nézzük 5 egyszerű lépésben a helyes és kártérítésmentes felmondás titkát. mert nem lesz ördöngösség…

1.lépés a munkaügyi felmondáshoz: vedd elő azt a munkaszerződést, melyet fel akarsz mondani. A munkaszerződésnek melléklete is lehet, ilyen a munkaköri leírás vagy éppen a munkaidőkeretet tartalmazó időbeosztás is, tehát minden olyan irat, ami az adott munkakört leírja, szabályozza, jellemzi. (Nagyvállalatoknál létezhet kollektív szerződés is, erre hamarosan visszatérünk.) Kizárólag emlékek alapján tehát soha ne mondj fel!

2. lépés a munkaügyi felmondáshoz: ha kéznél van a szerződés, és minden, ami ahhoz tartozik és a munkaviszony tartalmát kitölti, utána kell járnod annak is, hogy mit mondanak az éppen hatályos jogszabályok arról, hogy ezt a munkaviszonyt hogyan lehet szabályosan felmondani. A Munka törvénykönyve és ennek háttérszabálya, a Polgári törvénykönyv az a norma, amelyekben legelőször keresgélned kell majd. Ezekben majd azt olvashatod, hogy legalább 3 féleképpen tudod megszüntetni a munkaviszonyt: a) közös megegyezéssel, írásban, b) rendes felmondással, indoklással, c) rendkívüli (azonnali hatályú) felmondással, akár másnaptól, szintén indoklással ellátva. A felmondásról rendelkezhet még a jogszabályok mellett a vállalati szabályzat is (pl. Kollektív szerződés), vagy más nagyvállalati szabályzat, ezt is át kellene olvasni…

Itt máris hoznod kell egy jó döntést: melyik módot választod a munkaviszony megszüntetésére. (Természetesen a közös megegyezés a teljesen vitamentes megoldás, hiszen a két fél közös egyetértésén alapul, míg a felmondásokhoz pedig – amit egyedül is bárki megléphet – mindenkinek joga van, ha szabályszerűen csinálja.)

3.lépés a munkaügyi felmondáshoz: ha eldöntötted, hogy a munkaszerződést felmondással – tehát a másik fél előzetes tájékoztatása nélkül, egyoldalúan – szünteted meg, akkor mérlegeld, hogy rendes vagy a rendkívüli felmondást alkalmazhatnál az adott esetben. A rendkívüli felmondás a munkaszerződés megszegése esetén lehetséges, részletes szabályait a fent írott törvényekben találod, ezeket be kell tartani. A rendes felmondás pedig arra való, hogy ha már nem szeretnéd ezt a munkakapcsolatot hosszú távon fenntartani, akkor egy előre megállapított felmondási idő eltelte után tudtok megválni egymástól a cégtől, a munkatárstól. A felmondási idő hossza függ attól is, hogy milyen pozícióban (pl. vezető), és mennyi ideje van az érintett dolgozó a cégnél, ezeket alaposan járd körül egy jogásszal.

Apróságnak tűnik, de fontos: a felmondást saját kezűleg és cégszerűen kell aláírni. (Ha valaki meghatalmazottként járna el, kifejezetten erre szóló meghatalmazást is csatolni kell, különben ez is vitára adhat alapot.) A nem szabályszerűen aláírt felmondás ugyanis nem lesz érvényes, így a kívánt jogi hatást nem fogja elérni, azaz nem szünteti meg a munkaviszonyt. Akkor meg minek írtad?

4. lépés a munkaügyi felmondáshoz: a felmondásodat – legyen szó bármelyikről – indokold, és kizárólag valódi, vita esetén egyértelműen és kétséget kizáróan bizonyítható tényekre, körülményekre alapítsd, és késedelem nélkül tedd meg. Minden utat a vitákhoz meg kell előzni.

TIPP Neked: Ha nincs ilyen indokod, mindig inkább törekedj a közös megegyezésre, mert egy közösen megállapodott ésszerű elválási határidő és pénzösszeg tapasztalataim szerint mindig elősegítik a békés elválást egymástól, még akkor is, ha korábban voltak nézeteltérések vagy súrlódások köztetek.

Itt a vége fuss el véle? No még nem vagyunk a végénél:

5. lépés a munkaügyi felmondáshoz: el ne felejtsd a felmondólevelet kézbesíteni. Ahogyan a közös megegyezés is az aláírással jön létre, azaz mindenki tudomásul veszi a megállapodást, ugyanúgy a felmondásról is tudnia kell az érintettnek. A kézbesítés történhet akár személyesen (átadod neki az irodában, és a nálad maradó példányra ráíratod eredeti, kék tintával, hogy “a mai napot átvettem”), vagy történhet akár postai úton. De mindig egyre ügyelj: a kézbesítést, azaz a kézhezvételt (átvételt) bizonyítanod kell. Mindaddig ugyanis, amíg a felmondólevél nem ér el a címzetthez, ő a felmondásról nem kell, hogy tudjon. Tévhit, hogy a felmondást el kell fogadni. Nem, ez nem így van!  Elég a felmondást közölni (=átvetetni, kézbesíteni, átadni), ha pedig a másik fél azt nem akarja elfogadni, bírósághoz fordulhat.

Mi mindenről nem beszéltünk még? (…avagy ami most helyhiány miatt és azért is kimaradt, mert minden ügy más, minden munkaviszonyban különböző körülmények lehetnek…)

Mennyi a felmondási idő? Mikor jár vagy nem jár végkielégítés? Van-e olyan védett időszak, amikor valakinek tilos felmondani (pl. betegség, szülési szabadság stb.)? Kell-e a jogorvoslatra való tájékoztatást is írni a felmondó levélbe? Hány nap a felmondási idő, és ez mikortól indul? Mi van, ha nem veszik át a postán kiküldött felmondást? Ha a felmondást egy zárt szobában kényszerhelyzetben adják át, az érvényes lesz-e? A felmondás átadása után kitilthatnak-e az irodából valakit? Kell-e előzetesen egyeztetni a felmondásról? Mikor kell kifizetni az utolsó munkabért? Mikor kell visszaadni a munkakör ellátásához átvett dolgokat? Mikor irányadó a régi, és mikor az új Munka törvénykönyve? stb. stb.

A felmondások esetén különösen érvényesek a jóhiszemű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának általános polgári jogi elvei, erről is már írtam ebben a blogban, itt elolvashatod ezt a cikkemet is.

Ha pedig cégvezető vagy, és éppen a vállalkozásodban fontolgatod egyik munkatársadtól való megválást, akkor járj el körültekintően. Ehhez segít ez a cikkünk is, amely a tematikus honlapunkon a munkaügyekben elkövetett tipikus hibákról készült. (És itt kérdezhetsz is az ügyvédektől…) Jó fejlődést kívánok! Ha pedig érthető és azonnal alkalmazható volt számodra ez a cikk, küldd el cégvezető társadnak a Közérthető Jogi Blog linkjét, így neki is segítünk ezekkel a fontos információkkal.

Mitől lesz rossz egy szerződés felmondása? No most elárulom:

Felmondás alatt azonban ne csak a munkahelyi felmondást értsd (ami konkrétan a munkaszerződés felmondását jelenti), hanem ezen kívül még számos szerződést is (pl. vállalkozói szerződést, megbízási szerződést, együttműködési megállapodást, lakásbérleti szerződést, kiadói szerződést stb.) lehet felmondással megszüntetni.

Ha céget vezetsz, ügyvezető vagy, ez a cikkem különösen Neked szól!

.

Kezdetnek lássunk is mindjárt 10 konkrét példát a rossz felmondási indokokra.

Felmondok mert…

 

 

… nem tetszik a bérbeadó stílusa;
… nem volt elég jó a tervem, és azt hittem, ezt a szerződést is teljesíteni tudom;
… azt hittem, hogy ez a lakás egy szobával nagyobb lesz, és inkább tényleg egy nagyobb kéne;
… arra gondoltam, hogy anyukámnak jobban tetszene, ha inkább máshol dolgoznék mégis;
… elhatároztam, hogy inkább megbízó szeretnék lenni a jövőben;
… nem akarok ennyi pénzt kiadni erre a szolgáltatásra;
… többet akarok pihenni, és ennyi pénzért nem éri meg nekem ez;
… holnaptól inkább fekete hajú alkalmazottat akarok az üzletbe felvenni;
… tegnap azt hallottam, hogy bármilyen szerződést 15 napra felmondhatok;
… mindenáron meg akarom szüntetni a kapcsolatot a partneremmel, és ez így nem mehet tovább.

.

Szerinted mi az a 4 hiba, ami közös a fenti rossz példákban? (Azaz: amitől akár még jogellenes is lehet a felmondás?)

 

  1. Az indok nem alapos és nem is tényszerű, tehát valószínűleg nem is lesz jogszerű.
  2. A jogellenes felmondást tiltja a jog, és megalapozza a másik fél kártérítési igényét.
  3. Nem a másik fél magatartására vagy az előre nem látható megváltozott életkörülményekre utal a rossz felmondás, tehát már az aláíráskor is tudni lehetett a felmondásban hivatkozott körülmény meglétét. Ilyenkor ezen korábban is meglévő körülményre általában nem lehet hivatkozni a felmondásban, mert nem elfogadható (persze kivételek itt is lehetnek…). 
  4. A felmondás indoka túl személyes és szubjektív, és nem függ a másik féllel fennálló szerződéses viszonyban történtektől. Általában az ilyen szubjektiv indokolás jogellenes felmondáshoz vezethet.

És vajon mi a rossz, hibás felmondás (jog)következménye?

A rossz felmondás a jog nyelvén jogellenes felmondásnak minősülhet majd. Ez pedig megalapozhatja a szerződésből “kitúrt” másik fél kárigényét, azaz nemcsak az elmaradt hasznát vagy a felmondás miatt felmerült költségeit, hanem a konkrétan bekövetkezett valódi kárát is meg kell majd fizetnie a jogellenesen felmondó félnek. (Munkajogban még egyéb következmények is létezhetnek…)

Ha cégvezető vagy, különösen megfontoltan járj el a céged szerződésének felmondásakor és ne okozz kárt a cégednek!

Aki ugyanis jogellenes felmondást ad át szerződő partnerének, annak előbb vagy utóbb meg kell majd térítenie a felmerült kárt.

Légy tehát óvatos. Felmondás elküldése előtt mindig alaposan tájékozódj.  Például írd be a keresőbe: “szerződés felmondása” majd találj meg bennünket és olvass el mindent, amit erről a témáról már írtunk és közzé tettünk számodra. Vagy egyből klikkelj erre a linkre, és olvass tovább.