Elkérheti-e a munkáltató cég a dolgozója facebook jelszavát, hogy azzal belenézzen az oldalba? Vajon mit mond erről az adatvédelmi törvény?

A 2011. évi CXII. törvény (az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról) értelmező rendelkezése kimondja, mi is az a személyes adat.

Nézzük szó szerint: „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;” A jogban az a szó hogy „különösen” mindig azt jelenti: íme néhány példa erre, de nem kizárólag csak ezek lehetnek. Ennek itt is jelentősége van véleményem szerint. A személyes adatokat csakis az érintett beleegyezésével lehet kezelni, tárolni, használni stb. Látható, hogy eszerint  pl. egy közösségi portálon fenntartott kapcsolati-hálózat és az ott közzétett személyes vélemények mindenképpen alkalmasak arra, hogy valakiről gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságát feltárják. Tehát éppen ezért egy személyes adatról beszélünk.

A törvény 4.§-a pedig egyértelműen rögzíti, hogy: „(1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető… Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.”

Ebből a jogász és nem jogász számára is kiderül: az adott egyedi ügyben meg kell nézni, hogy a belépési jelszó elkérése kell-e pl. a munkaköri kötelezettségek ellátásához, vagy meghatározott cél érdekében történik-e. Ha nem, az adat a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem kezelhető. A törvény tartalmaz még sok egyéb részletszabályt, ezek csak a legfontosabb rendelkezései erre vonatkozóan.

A válaszom tehát a kérdésemre: a munkáltató nem kérheti el a dolgozó facebook-jelszavát külön törvényi felhatalmazás hiányában “csak úgy”, ha annak semmilyen indoka nincsen. Ha elkéri, azt a dolgozó meg is tagadhatja. Csak az önkéntesen átadott jelszóval és csak a dolgozó jelenlétében lehet belenézni az illető személyes oldalába, és csak indokolt esetben.

És mihez járulhatok hozzá és mit tilthatok meg? Erről mond-e valamit a jogszabály?

Amit biztosan tudnia kell minden felhasználónak és adatkezelőnek: a hozzájárulás és a tiltakozás definíciója már most is konkrétan szabályozva van az említett törvényben is.

Hadd idézzem máris: „hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri..” Nem véletlen, hogy ezek a kifejezések szó szerinti definíciót kaptak a törvényben.

Tehát: ha hozzájárulunk valamihez, annak önkéntesnek és határozottnak kell lennie, azaz pont ahhoz kell hozzájárulnunk, nem valami hasonlóhoz (ha tehát ez vitatható, akkor annak az a jogkövetkezménye, hogy nincs hozzájárulás, tehát az adatkezelő erre nem hivatkozhat), ha pedig valaki tiltakozik, annak arról kell szólnia, amit a törvény itt írt. Ha nem arról szól, akkor tiltakozásról sem beszélhet az adat jogosultja.

No és egyáltalán szól-e valamilyen törvény, rendelet a közösségi portálokról, ezek használatáról?

Nem, ezek még nem önálló jogintézmények 2012. áprilisában. A munkajogban, az adatvédelmi jogokban, vagy esetleg a polgári törvénykönyv kártérítésre, üzleti titoksértésre vonatkozó részeiben lehet keresgélni, és még szóba jöhet a szerzői  jogi törvény is. De nincs még jogszabály a személyek virtuális megjelenéséről. érdemes lesz majd a büntetőjogi kódexünket is ebből a szempontból felülvizsgálni, mert pl. a rágalmazást már valójában el lehet követni a facebook-on is. Nem beszélve az oldal feltöréséről, majd az oldaltulajdonos tudta nélkül annak nevében történő posztolásról. Szép kis jogterület, érik a szabályozási igény erre is.

És az vajon elképzelhető, hogy a közösségi oldalak elterjedése új törvényeket, rendeletek hozhat?

Remélem igen. Hiszen minden jog. Éppen ezért a jog területe sem egy befagyott, statikus valami, hanem egy az élet változásaihoz folyamatosan alakuló normarendszer. Ahogyan a szerzői jogi művek nyilvánosságra hozatalának technikái is változtak az online technikák fejlődésével, úgy módosul például a szerzői jogi törvény maga is, amelyben már jó ideje van szó adatbázisokról is. Vagy ahogyan a bűncselekmények egyre színesebbek lesznek, és a bűnözők technikái is folyamatosan fejlődnek, úgy kénytelen ezt a Büntető törvénykönyv is követni az egyre újabb tényállások kialakításával. Így lesz ez az adatvédelem körében is az e-azonosítók általánossá válásával és térnyerésével is.

Sok kérdés van még: elkérheti-e a cég a dolgozó jelszavát azért, hogy a nevében posztoljon a cégről az oldalán? Kirúghatnak-e valakit azért, mert nem adja oda a jelszót? Mire jó a ténytanúsító jegyzőkönyv hasonló helyzetekben? Ki lehet független tanú, ha vita van…

Készült velem egy nem képzelt, hanem valódi interjú is ebben a témában. Sokkal hosszabb, s talán érdekesebb is, ha érdekel a téma bővebben is, elolvashatod azt is itt, a Webkukkolónál.

Ha neked is kérdésed van ebben a témában, tedd fel nekem is, szívesen megosztom veled álláspontomat: Munkaidőben ez a telefonszámom: 06 (1) 225 3041. Itt érhetsz el, ha épp nem vagyok szabin. És őrizd jól a Facebook jelszavadat, minden helyzetben!