KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Az ingatlanos ügyvéd alapvető feladata az adásvételi szerződés megkötésekor az, hogy…

Számtalan történetet hallunk mi ügyvédek a kollégáinkról. Honnan? Hogyan? Például amikor a megbízóink eljönnek egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor az irodába, és elmesélik korábbi tapasztalataikat más ügyvédi irodákról. (Akkor is, ha nem kérjük…) Ezért most arról írunk, hogy szerintünk:

Mi az ügyvéd alapvető feladata egy lakásvásárláskor?

Hogyan kell egy ügyvédnek szerződést szerkeszteni és miről kell a feleket tájékoztatni?

Mi mindenről essen szó az ügyvédi irodában feltétlenül még az aláírás előtt?!

A szerződés nem az aláírásnál és véget - a szerződésszegés bármikor lehetséges!

A lakásvásárlási szerződés nem az aláírásnál ér véget és nem is ott kezdődik…

Nézzük sorban: Mi az ügyvéd alapvető feladata egy lakásvásárláskor?

Ingatlan adásvétel során az ügyvéd mindenről tájékoztatni köteles a feleket. Arról is, ami nem az ügyvéd dolga (ilyenkor el kell mondani, hogy könyvelőt vagy adótanácsadót, esetleg építészt vagy egy ingatlanforgalmi szakértőt kell-e felkeresni inkább). Arról pedig különösen, ami ügyvédi kötelezettség (hogyan történik a tulajdonjog bejegyzés, mennyi illetéket kell fizetni és mikor, milyen igazolványokat kell elhozni a szerződéskötéshez, mikorra kell elkészíteni az energetikai tanúsítványt, milyen tartalmi és formai kellékei vannak egy szerződésnek stb.).

Az ingatlan adásvétel – bár elsőre nem úgy tűnik – igazi csapatmunka! Az eladó, a vevő, a könyvelő, a jogász (olykor a bankos), végül a földhivatal munkatársának  szakértelmén és “együttműködésén” múlhat a teljes jogi ügylet sikere.

Az ügyvéd mindenről tájékoztassa a megbízókat, enélkül nem megy,

Az ügyvéd mindenről tájékoztassa a megbízókat, enélkül nem megy,

Hogyan kell egy ügyvédnek szerződést szerkeszteni és miről kell a feleket tájékoztatni?

Egyetlen szóval: teljeskörűen. Az elejétől a végéig mindenről. Azaz:

i) még az aláírás előtt a tulajdoni lapon látható részletekről, egyes jogok törlésével kapcsolatos teendőkről, az igazolványok érvényességéről, a jövőbeli eljárási díjakról, lehetséges fizetési módokról (ügyvédi letétkezelés szabályairól) stb,;

ii) a szerződés aláírásakor a szerződés tartalmáról, a felek jogairól és kötelességeiről, a jövőbeli lehetséges vitákról és azok lehetséges rendezési módjáról, az aláírást követő földhivatali eljárásokról és azok díjairól, valamint a lehetséges vagyonszerzési illetékfizetés részleteiről is;

iii) a szerződés aláírása után arról, hogy mikor adta be a szerződést a földhivatalba, mikorra várható az ügy elintézése, közben történt-e változás a tulajdoni lapon, az illeték kiszabó végzés helyes volt-e, megtörtént-e a tulajdonjog (és a haszonélvezeti jog) bejegyzése (vagy törlése).

Az aláírás előtt számtalan dolgot tisztázni kell.

Az aláírás előtt számtalan dolgot tisztázni kell.

Az is fontos: Mi mindenről essen szó az ügyvédi irodában még az aláírás előtt!

Akár az ügyvédi irodában tartunk előzetes konzultációt a telek-, ház- vagy lakásvásárlás előtt, akár telefonon konzultálunk a vevővel, számos olyan körülményre fel kell hívnunk ügyvédként a figyelmét, amelyre már az elejétől gondolnia kell.

Mondok néhány konkrét példát:

- az ingatlan bejárása hogyan történjék (nappal is, este is, esőben és napfényben is…);
- a vételár fizetését hogyan képzelik (kell-e egyeztetni a bankkal, akár hitelről akár bankbetét feltöréséről vagy nagy összegű készpénz felvételről lesz szó…);
- van-e olyan személy, akit be kell vonni az ügyletbe (pl. haszonélvező, elővásárlási jogosult, házastárs vagy éppen kiskorú törvényes képviselője, vagy gyámhivatal stb);
- van-e olyan eljárás folyamatban, amely befejezése előtt nem is lehet szerződést kötni (hatósági vagy bírósági eljárás…) stb.

Egy ügyvédnek rendkívüli körültekintéssel kell eljárnia. (Éppen ma, az írás születése közben hívott egy érdeklődő telefonon – aki ezt a blogot olvasta -, és elmesélte, hogy adásvételi szerződést kötött, de csak az ügyvédi ellenjegyzésnél volt dátum a szerződésben, magának a megállapodásnak nem volt dátuma. Ezt a bank kifogásolta, és lehet, hogy nem kapja meg a hitelt…)

Ügyvédi irodám számos olyan tippet és ötletet tesz közzé, amely segíti a felkészülést a leendő vevőknek. ITT LEHET ELOLVASNI EZEKET. Mindig olyan ügyvédet kell választani, aki láthatóan szakértője az ingatlanügyeknek. Így biztosan minden rendben lesz a kiszemelt ingatlan megszerzésekor.

Sok sikert kívánunk! Íme 10 gyorstipp az ingatlanvásárláshoz, azonnal alkalmazható.

10+1 GYORSTIPP ingatlanvásárláshoz és lakás adásvételi szerződéshez – ingatlanjogásztól

Ezzel a 10 GYORSTIPPEL felkészítünk arra, hogyan teszteld – még az ingatlan adásvételi szerződés aláírása előtt – a kiszemelt lakást, házat és az eladót.

No és arra is, hogyan valósítsd meg sikeresen, a lehető legkevesebb pénzügyi és jogi kockázattal a következő lakásvásárlásodat.

A lakásvásárlás a szerződéskötéssel "csak" elkezdődik, de a vége...

A lakásvásárlás a szerződéskötéssel “csak” elkezdődik, de a vége…

1.SZ GYORSTIPP  ✘ Mielőtt beleszeretsz egy házba, lakásba, elsőként nézd meg a tulajdoni lapot is (nehogy az ügyvéded elvegye tőle a kedvedet). Bármelyik földhivatalban vagy ügyvédtől lehet kérni tulajdoni lapot vagy egy helyszínrajzot, csak egy helyrajzi számot kell bemondanod ehhez.

2.SZ GYORSTIPP  ✘ Legalább 2x tarts terepszemlét – egyet nappal, egyet este vagy egyet napfényben, egyet esőben. Így az ingatlan csendben, félhomályban, vízben, borúban megbújó hátrányai is szemet fognak szúrni. (Egy szigeteletlen vagy egy sötét lakásra utólag már nehéz a reklamáció…)

3.SZ GYORSTIPP  ✘ Az ügyvédek közt egyelőre nem dívik a garancia nyújtása, de találsz már Tulajdonjog Bejegyzési Garanciát vállaló ügyvédet is. Aki ilyet vállal, biztosan nem arra készül, hogy elhibázza majd az ügyedet, igaz?

4.SZ GYORSTIPP ✘ Felkészülten menj az első tárgyalásra az eladóval – már láttad a tulajdoni lapot, már kívülről megnézted a házat, a környéket, szóba elegyedtél 1-2 szomszéddal, dugóban is megpróbáltad megközelíteni a lakókörnyéket. Így rákérdezhetsz a rizikós körülményekre, és mindenre, ami nem tetszett. Ez sokkal fontosabb, mint a szerződés!

Kire bízd a szerződést, mennyi legyen a foglaló és hogyan kell a tehermentesítéshez pénzt adni? Adunk ehhez is tippeket, íme:

Ismert ügyvéd nagyobb tapasztalat és nagyobb garancia a sikerre!

Ismert ügyvéd nagyobb tapasztalat és nagyobb garancia a sikerre!

5. SZ GYORSTIPP ✘ Csak ismert ügyvéddel szerződj, olyannal, akinek láthatóan már több ingatlanügy is átment a kezei közt (lehetőleg rizikós, nagy értékű ügyek is), mert ott van a tudás, a tapasztalat, és kaphatsz olyan tippeket is, amire te nem is gondolsz, ezért nem kérdezel rá.

 6.SZ GYORSTIPP ✘ Az áralkura bátran készülj fel, hiszen még mindig lehet készpénzfizetéssel jelentős (akár több százezres!) összeget is lealkudni. Minél gyorsabban, minél többet fizetsz, annál nagyobb kedvezményeket tudsz kialkudni magadnak. Hajrá!

7.SZ GYORSTIPP ✘ A foglaló összege ne legyen több 10%-nál, de 20 Mio Ft feletti vételárnál adhatsz kevesebbet is. Erre nincs szabály, de az ésszerű piaci szokásokat nem érdemes túllépni.

8.SZ GYORSTIPP ✘  Ha hitelt (jelzálogot, vételi jogot stb.) kell letöröltetni a tulajdoni lapról, mindig kevesebb foglalót adj, mint amennyi pénz a hitel végtörlesztéséhez kell, így az eladó maga is érdekelt lesz abban, hogy minél gyorsabban teljesüljön a szerződést és töröltesse a bankkal a hitelt. (Az ő pénze is benne áll, nem csak a tiéd. ) Az ügyvédnek ilyenkor bele kell írni a szerződésbe, hogy célhoz kötött a foglaló!

A birtokbaadás és a közreműködők díjazás (vagy éppen a késedelmi kötbér levonása) a végére marad, de éppoly fontos. Így csináld:

A birtokbaadási jegyzőkönyv nagyon fontos. Adósságot előzhet meg.

A birtokbaadási jegyzőkönyv nagyon fontos. Adósságot előzhet meg.

9.SZ GYORSTIPP ✘ A birtokbaadáskor vegyél fel külön jegyzőkönyvet is. Írd fel az óraállásokat, kérd el a nullás igazolásokat, de még a társasházi alapító okiratot is. Így nem lesznek meglepetések a beköltözés után.

10.SZ GYORSTIPP ✘ Az közreműködő szakemberek valamint a bejegyzési eljárások díját tisztességgel és időben fizesd ki, hiszen nélkülük nem kerülhetne a nevedre az álmodott ingatlanod. A pénzügyeket – ahogyan a vételárfizetés részleteit is  – mindig előre tárgyald le, ne az utolsó pillanatban kezdj el alkudni. Nem szül jót.

+1.GYORSTIPP: a késedelmes fizetés vagy akár a késve történő birtokbaadás esetén kiköthetsz kötbért. Egy néhány tízmillió forintos lakás szerződésében 8.000-12.000 Ft körüli kötbér kikötése nem túlzó. De ebben feltétlenül kérd az ügyvéded tanácsát. És írjátok bele azt is előre: ezt a vételárból levonhatod.

A sikeres ingatlanvásárlás a szerződéskötésnél nem ér véget. Csak ott kezdődik el. A teljes sikert pedig a jogerősen bejegyzett tulajdonjogod jelenti a tulajdoni lapon.

SIKERES INGATLANVÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK!

(Ez az írás a dr.Németh & dr.Haraszti Ügyvédi Iroda ügyvédeinek szerzői alkotása, ha idézni szeretnél belőle, írj nekünk és megbeszéljük. Köszönjük!)

Reméljük, hogy ezzel a 10. GYORSTIPPEL segítünk neked a következő ingatlanod sikeres megszerzésében.

Ha pedig kérdésed van, hívj bennünket munkaidőben: TEL: 06/1/225 3041.

Vagy kérj ajánlatot ezen az űrlapot:

2014 első tanácsa a cégjogásztól: céges szerződéseidet vizsgáld felül, és azonnal dobd el a gyors netes mintákat!

Gyakran hallom a telefonban az ilyen és ehhez hasonló sürgető kijelentéseket, melyeknek igyekszem soha nem eleget tenni:

“Gabi, kéne egy szerződés gyorsan, jó lesz egy egészen egyszerű minta is, tudnád ma küldeni?”

“Ügyvédnő, csak egy egyszerű adásvétel lesz, nem kell bonyolítani, a héten kellene egy egyszerű szerződésminta…”

“Ügyvédnő, csak egy minimál bérleti szerződés minta kéne, mert holnap jönne a bérlőm és fizetne, de valamit azért szeretnék gyorsan aláíratni vele…”

Ácsi! Álljon meg a menet! Nincs olyan, hogy egyszerű és gyors szerződés minta. Nem léteznek mindenkire működő netes mintaszerződések és nincs gyors szerződés, legfeljebb elkapkodott, végig nem gondolt, formálisan jónak tűnő szerződések vannak, amelyek egy vitában legfeljebb a pozíciódat rontják majd, semmint segítséget adnak a bajban.

A gyors szerződések bajt okoznak, ha túl hamar készülnek el...

Lássuk mik az elkapkodott, gyors szerződések hátulütői, miből lesz biztosan bajod, ha sürgeted az ügyvédet vagy “csak” gyorsan összecsapsz egy megállapodást magad:

1/   A gyors szerződésben biztos, hogy nem gondolsz minden üzleti kockázatra:

- kihagysz fontos dolgokat, meglévő körülményeket, nem számolsz valódi tényekkel,

- nem gondolsz végig bármikor reálisan bekövetkező jövőbeli helyzeteket sem,

- és a sietségben nem mérlegelsz reális kockázatokat. Azaz: megszeged  a lassan járj tovább érsz bölcs ész-parancsolatát, és a bajok, viták megelőzése helyett rásegítesz Te magad is egy lapáttal…

2/ A gyors szerződésben majdnem biztos, hogy elírsz valamit.:

- elgépelsz egy adatot,

- nem ellenőrzöl le egy fontos partner információt,

- nem rögzíted pontosan a számokat (vételár, teljesítés napja, határidő, kamat stb. ), és a kapkodás félreértést okozhat. Hiszen utólag már hogyan magyarázod meg a szerződő partnerednek: bocs, igazából nem ez volt az eredeti cél, csak elírtuk? (Legközelebb a szerződést majd csak az első vita kezdetekor húzzátok elő ismét az asztalfiókból…)

3/ A túl gyors szerződésből nagy valószínűséggel kihagysz jogi biztonsági elemeket is:

- elfelejted szabályozni a szerződés felmondását (hiszen csak az aláírásra gondolsz, haladnál, eszedbe se jut majd a megszüntetési lehetőségek kitalálása),

- kihagyod a bírósági kikötéseket, mert itt még nem gondolsz a vitákra (pedig olcsóbban, hatékonyabban is vitatkozhatnál, ha már muszáj), sőt,

- szinte biztos, hogy nem adsz meg kapcsolattartót a nyilatkozatok jogszerű és joghatályos kézbesítéséhez sem. (Legalábbis ügyvédi tapasztalataim ezt mutatják, amikor gyorsan, házilag gyártott megállapodások kerülnek a kezeim közé. )

Nos, ha még mindig gyorsan szeretnél egy szerződést és hiszel a házilag kitöltögetett mintaszövegekben, akkor tőlem ne várj támogatást.

Lehetne másképp is? Van megoldás?

Ha viszont belátod, hogy van reális alapja mindannak amit fentebb írtam, és nem fantáziaszüleménynek, hanem Te is valódi veszélyforrásnak látod a céges  megállapodások elkapkodott megírását (netán már megtörtént veled hasonló?!), akkor gyere, mutatok valamit. Engedd meg, hadd segítsek a céges megállapodásaid javításához, jobbításához, pontosításához vagy nulláról történő elkészítéséhez. Adok néhány jó tanácsot és a szerződésíráshoz 1-2 ügyvédi és adójogi tippet, amivel biztonságosabbá és vitamentessé teheted a szerződéseket és azok teljesítését is.

Szerződésíró oktató tanfolyam, cégvezetőknek 2014-ben is!

Ügyvédi irodám szerződésíró tanfolyama díjmentes segítség a cégvezetők részére.

Kérlek élj vele, tanulj és fejleszd a cégedet. Ez az oktatóanyag 1996 óta folytatott ügyvédi praxisom rengeteg tapasztalatát mutatja meg és adja át neked. Beiratkozom a szerződésíró tanfolyamra. Köszönöm a bizalmadat! Biztos vagyok benne, hogy hasznodra válik.

További szerződéskötési hibákról pedig itt, ebben a blogban is olvashatsz. Mutatok Neked egy válogatást a KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG eddigi írásaiból, melyek valamilyen speciális szerződésben elkövetett hibák tanulságait dolgozzák fel. Adásvételi szerződés, szóbeli szerződés, szerződés felmondás, viták tanulságai. TOVÁBBI CIKKEK A SZERZŐDÉSES HIBÁKRÓL ITT.

Kívánom, hogy 2014-ben alapos, megfelelően a cégedre szabott és lehetőleg mindenre gondoló, biztonságos céges szerződések képezzék vállalkozásod működési bázisát, védjék bevételeidet és előzzék meg a jogvitákat!

Ingatlan adásvétel – tipikus hibák az adásvételi szerződésben, melyeket újra és újra elkövetnek eladók, vevők, ügyvédek…

Nem régen átnéztem egy kedves megbízómnak egy ingatlan adásvételi szerződés tervezetét, melyet egy ügyvéd kolléga készített. Az adásvételi szerződés bonyolult volt. Nem csak egy eladó és  egy vevő (hanem több vevő is) szerepeltek benne, ráadásul volt a tulajdoni lapon egy haszonélvező is, aki szintén részese lett a jogügyletnek. A vevők bankhitel ügyintézést is igénybe kívántak venni a vételár megfizetéséhez, így igazán sokszínűnek ígérkezett ez az ügyvédi feladat. Az átnézett szerződés tervezetben azonban számos hiba, figyelmetlenség adódott, melyek akár meg is hiúsíthatták volna a vevő sikeres tulajdonjog bejegyzését.

Elmesélem tanulságul – természetesen név és adatok nélkül -, hogy a szerződéssel milyen főbb problémáim voltak. Teszem ezt azért, mert ha a jövőben neked is hasonlóan bonyolult szerződésed lesz, már itt tájékozódhatsz ezekről a kérdésekről:

Címek nélkül a szerződésekben is nehéz tájékozódni!

1. bosszúság: Hiányzik a tagolás, és nincs a vételár megfelelően megosztva a felek között...

Legnagyobb sajnálatomra a szerződés nem volt áttekinthető, nem voltak benne fejezetek, címek, ami alapján könnyen kereshettem volna benne. Pedig ezt a szerződésíró tanfolyamunkon magam is oktatom: egy kiváló szerződésben mindig fejezetcímek, alcímek, címszavak segítik a tájékozódást (a szerződő feleknek, az ügyvédnek, a könyvelőnek is…) Ezek nélkül egy átláthatatlan és kezelhetetlen okiratot szerkesztünk, és a földhivatali bejegyzés során is bosszús lesz a döntéshozó, akihez az okirat kerül majd elintézés céljából.

Mint említettem, nemcsak eladó és vevők, hanem haszonélvező is voltak a szerződésben, és a vételár fizetési feltételeinél nem volt egyértelműen feltüntetve az, hogy a vételárból mennyi Ft jár az eladónak és mennyi a haszonélvezőnek (aki nem ingyen mondott le a haszonélvezetről). Ilyenkor majd az év végi adóbevallásnál jön a valódi bosszúság: kinek mennyi járt, ki mennyit adózik, esetleg ki mi után fizeti  a vagyonszerzési illetéket. És a szerződésből nehéz lesz megállapítani.

Nem mindegy kié a pénz, és ki kapja a bankhitelt!

2.bosszúság: Ha nem egyértelmű, kié a pénz a bankszámlán, és az sem, hogy mi történik, ha nem lesz meg a bankhitel…

Az adásvételi szerződés szövege szerint a vevők banki átutalással kívánták fizetni a vételárat. Ez még nem volna baj, azonban csak az egyik fél nevén volt a bankszámla, ahová utalniuk kellett a vevőknek a teljes összeget.

De az már baj, ha a számlatulajdonos csak egyetlen személy, viszont a többeket megillető összegeket is küldeni kell(ene) erre a számlára. Anélkül, hogy a másik fél nem nyilatkozik arra nézve, hogy úgy tekinti, mintha neki, a saját kezéhez fizettek volna erre a más nevén lévő bankszámlára, ez vitára adhat okot. A kettejük (hármójuk) közötti elszámolás ugyanis tényleg ne az utaló (fizető) fél dolga legyen. De a viták elkerüléséhez hibátlan szövegű nyilatkozatokat kell a szerződésbe illesztenie a szövegező ügyvédnek.

.

Bosszúságok az ingatlan adásvételi szerződésben...

3. További apró bosszúságok: pénzmosás, “ellenjegyzem/ellenjegyeztem”, végső határidő...

Nem örültem annak sem, hogy nem volt rendelkezés arra nézve, mi lesz, ha a megállapodott távoli határidőig sem adja meg a bank a hitelt a vételárhoz, vagy a pénz nem érkezik meg. Még rosszabb: semmilyen legvégső távoli határidőt nem találtam a szerződésben. Így viszont végtelenné nyúló vita keletkezhet, kellően kötözködő felek esetén. Én általában majdnem minden szerződésben alkalmazom a végső határidőt (erről írok is a cégvezetőknek kifejlesztett  szerződésíró tanfolyamunk egyik leckéjében).

Sajnos nem volt a szövegben az ügyvédekre kötelező pénzmosási záradék sem. Ez nagy hiba, erre az ügyvédi törvények köteleznek bennünket.

A legújabb jogszabályok szerint – ezzel azonban én magam nem értek egyet – egyáltalán nem mindegy az sem, hogy az ügyvéd azt írja a szerződés végére (az ügyvédi aláírás és pecsételés helye fölé), hogy “Ellenjegyzem” vagy “Ellenjegyeztem”. Ebből a földhivatali bejegyzések során rendszeresen elutasító határozat születhet (nem kellően rugalmas ügyintézés során.) Őszintén remélem, hogy a jogalkotó nem azt akarta szabályozni, hogy jelen időben vagy múlt időben írhat az ügyvéd ilyen szót a szerződés végére, hanem azt, hogy kell lennie egy, az ügyvédi ellenjegyzésre utaló igének az okirat végén.

Happy End egy valódi ingatlan adásvételben.

A végén pedig: HAPPY END, mint az amerikai filmekben…

Természetesen az észrevételeimet udvariasan egyeztettem a kollégámmal, aki indokoltnak is találta azokat. Örömmel jelenthetem, hogy az ingatlan adásvételi ügylet mindenki legnagyobb elégedettségére ért véget. A vételárat a vevők megfizették, a haszonélvezőt törölték a tulajdoni lapról, a bank megadta a hitelt, az eladó kiadta a tulajdonjog bejegyző nyilatkozatát és birtokba is adta a házat és a telket. Itt a vége fuss el vége…

Ha te is épp ingatlan adásvételi szerződést szeretnél kötni, nyugodtan kérdezz  tőlünk munkaidőben itt: 06-1-225 3041. (Mondd annak, aki fogadja hívásodat, hogy most olvastad a blogban a cikket, és ide volt írva, hogy telefonálhatsz, ha adásvételi ügyben kérdésed van.)

Ügyvédi irodánkban ennél még sokkal több tapasztalattal rendelkezünk, mint amiről ez a rövid cikk szólt. Nem írtunk a foglalóról, előlegről, a birtokba adásról, a bejegyzési engedélyről, és a kiköltözési kötbérről sem. Szívesen segítünk neked is, hogy elkerüld a buktatókat.  Hívj minket, vagy olvass tovább. Itt még több ingatlanszerződéssel kapcsolatos tippet is olvashatsz. KLIKK a cikkekhez.

Tények és tévhitek a bérleti szerződésről: avagy még mindig nem fizet a bérlőm…

Ügyvéd kollégáimmal specializálódtunk a nem fizető bérlők és a jogcím nélküli bentlakók részére küldendő felmondásokra és a felmondást megelőző utolsó felszólításokra. Ezért rengeteg személyes ügyvédi konzultációt tartunk bérleti szerződésekkel és nem fizető bérlőkkel kapcsolatosan. És pontosan tudjuk, hogy:

Minden bérbeadó álma a pontosan fizető bérlő…

A bérbeadó csak arra vágyik, hogy “macera-mentesen” adja ki a házat, lakást…

A bérbeadók arról álmodnak, hogy a nemfizető bérlőt már a szerződés aláírásakor ki tudják szűrni… (ehhez kell ám aláírt szerződés!)

A személyes konzultációkon sok-sok tévhittel találkoztam már, így eljött az ideje annak, hogy 3 tévhitről most rögtön lerántsam a leplet. Ezt azért teszem, hogy elhidd, kedves Bérbeadó: igen, lehetséges a biztonságos bérbeadás, de sajnos nem lehet “megúszni” egy bérleti szerződés írásbeli elkészítését, lehetőleg nem netes mintaszerződés kitöltésével!

JAJ! Nem fizet a bérlőm.

1. TÉVHIT:  “Bent lakik a bérlőm, nem fizet és nincs vele szerződésem, most mit tegyek?”

Kedves Ingatlantulajdonos! Ébresztő! Neked van szerződésed, csak nem írtátok le. Bár ez a mulasztás tényleg hiba volt, de ettől még vonatkozik a bérleti jogviszonyra a Polgári törvénykönyv és a Helyiségbérleti törvény is.

Ez tehát jó hír, hiszen a le nem írt bérleti jogviszonyokat is fel lehet mondani, meg lehet szüntetni. Csak ha vita van, akkor nehezebb lesz annak bizonyítása, hogy miben állapodtál meg a bérlővel az elején. (Felkészítelek arra is, hogy akár még az is lehetséges, hogy a bérlőd tagadni fog mindent…). Ilyenkor nem csak a ráutaló magatartásoknak, de még az idő múlásának is nagy szerepe lesz a vita tisztázásában, a szerződés tartalmának megállapításában – tehát jó lesz beszélned ügyvéddel.

Ha eddig a szomszédod, vagy a családod csak azt mondogatta: ne bonyolítsd szerződéssel, úgyis fizetni fog – most eljött az idő, hogy eldöntsd: hiszel-e nekik. Ha ugyanis nem fizet a bérlő. te fogsz szerződés nélkül ügyvédhez szaladni, hogy segítsen gyorsan a behajtásban, a pereskedésben. És lehet, hogy nem vállalják majd el az ügyet, mert még bizonyítható szerződésed sincsen.

Ha nem veszi át a postát a bérlőm, mit tehetek?

2. TÉVHIT:  “A bérlőm nem vesz át semmit, tehát ha kétszer nem veszi át, akkor innentől automatikusan átvettnek tekintendő minden kiküldött  felszólítás.”

Sajnos nem. Amire Te gondolsz, az a Polgári perrendtartás sokak által ismert perekben alkalmazandó kézbesítési szabálya. Ez azonban nem alkalmazható  olyan ügyekben, amikor még nincs is per, és a fizetési meghagyás vagy a kiürítési eljárás sem indult még meg.

A perlés előtti felmondólevelek és felszólítások esetén a Polgári perrendtartás szabálya helyett inkább kreatív ötleteidet kell bevetned, hogy átvetesd a levelet. (Pl. videózd le, ahogyan bedugod az ajtó alá (mert ez is több mint a semmi…); vagy: két tanúval menj oda, és ha élőben megtagadja a bérlő az átvételt, azonnal  jegyzőkönyvezd a tanúkkal ennek tényét; vagy: keress másik postacímet is, és akár több helyre is postázd el újra  a felszólítást stb.)

A kézbesítés egy nagyon fontos momentuma minden nem fizető bérlő elleni eljárásnak, ezért erre rendkívül nagy figyelmet fordíts, és fektess energiát a sikeres kézbesítésbe!

A bérbeadó álma: a jól fizető, minden postai felszólítást átvevő bérlő. Ha te is ilyen bérlőket szeretnél, kérlek, hogy a jövőben vizsgáld felül a bérleti szerződésedet. Ellenőrizd a gyenge pontjait, szigorítsd a felmondást, és építs be a szerződésbe automatikus kézbesítési vélelmeket, hogy ezzel is csökkenteni próbáld a jogtalanul és visszaélésszerűen át nem vett küldemények számát. Megelőzéssel.

Lakik velük kisgyerek is, vajon mit tehetek, ha nem fizetnek? Micimackó mit mondana?

3. TÉVHIT:  “Lakik velük egy gyerek is, tudom, hogy emiatt sosem tudom majd kitenni, akkor sem, ha nem fizet.”

Ez így nem igaz, de tény: kiskorú jelenléte esetén akár pl. a közművek elzáratása, akár önhatalmú zárcsere vagy kipakolás megvalósíthat büntető jogi következményekkel járó sérelmet is (pl. kiskorú veszélyeztetése). Ezért ilyen esetben különösen óvatosan és mindenre kiterjedő figyelemmel kell eljárnod.

Ha van büntetőjogász ismerősöd, kérd ki a véleményét. Beszélj a nemfizető bérlők elleni eljárásokra szakosodott ügyvéddel, és részletesen tájékozódj a jogszerű és a tilos magatartásokról. Így nem hibázol majd, pláne nem követsz el kisgyermek sérelmére alkalmas cselekedetet.

Bérbeadóként gyakran elképzeled: a következő bérlőddel nem lesz semmi gond? Legközelebb már a szigorú és jogszerű írásbeli szerződésed aláírásakor megtudod: fizetőképes bérlővel van-e dolgod vagy egy újabb ügyeskedővel? (Hiszen aki eleve nem akar fizetni, az egy erős szerződést eleve nem is akar majd aláírni, igaz? )

Ha az is érdekel, hogy milyen cikkeket írtunk már a nem fizető bérlőkkel kapcsolatban, akkor segítünk, íme a cikkek: 

Légy tulajdonos! Óvd vagyonodat!

A nem fizető bérlővel köss mielőbb fizetési egyezséget, de ha nincs remény, lépj megfelelően, mindig jogszerűen, és egyeztess szakértővel. Köszönöm, hogy elolvastad írásomat és ügyvédi tudásomat is hasznosítod vagyonod megóvásához.

Sikeres ingatlan bérleti szerződést és határidőben fizető bérlőt kívánok Neked! Kérdésed van? Itt tedd fel:

Macerás ingatlanvitád már idegesít? Nos, hadd segítsek egy kicsit…

Egyre többen fordulnak hozzám olyan családi vagy szomszédjogi ingatlanvitákban, amelyekben látom: az érintett (aki egyébként már elég ideges), tulajdonképpen nem is tudja, mi lenne a számára legmegfelelőbb megoldás. Ez indított arra, hogy megírjam ezt a blogbejegyzést és stresszmentes, sőt, egyenesen megnyugtató megoldáshoz vezető, az életben már kipróbált ügyvédi tippjeimmel segítsek neked is.

3 hasznos ügyvédi tipp az ingatlanvitádhoz

 

Olyan kellemetlen ingatlanvitád van, amely  már nagyon idegesít? Nincs ötleted, hogyan oldd meg? 

Kéne egy kis taktikai és jogi segítség, mert már nem látsz a szemedtől?

Évek óta húzódik az ingatlanvitád? Valahogy sosem jutottál a végére ügyvédi segítség nélkül?

 

Íme 3 olyan ügyvédi tippem az ügyed megoldásához, amely nélkül továbbra sem jutnál egyről a kettőre. Ha viszont az itt írottakat megfogadod, hamarosan eredményre számíthatsz:

1.) DÖNTSD EL VÉGRE, MIT AKARSZ!!!

Tudom, egyszerűen hangzik. De meglátod: amint pontosan megfogalmazod magadnak: mit akarok??, máris egy lépéssel közelebb kerülsz a saját ügyed megoldásához. Nem mindegy ugyanis egy ingatlanvitában, hogy azt akarod-e, hogy

  • csak levelezz a másik féllel, folyamatosan leírd az érveidet, nehogy valami kimaradjon; vagy
  • meg is akarod szerezni végre a tulajdonjogát a  közös tulajdonú részeknek; vagy
  • igazából inkább szabadulni akarsz a te részedtől, csak még nem határoztad meg a vételárat, melynek örülnél; vagy
  • tartozással terhelt ingatlant nem akarsz kapni, de igazából nem is tudod ez mivel is járna; vagy
  •  le akarod végre zárni a pert, akár peres, akár peren kívüli egyezséggel, csak legyen vége már… stb.

Ugye látod? Egyáltalán nem lényegtelen mit is akarsz valójában. Ettől függ ugyanis már a következő lépésed is. Dönts el tehát végre: MIT AKARSZ VALÓJÁBAN?!!!

 

Füzet, laptop, telefon - mindegy, csak írd fel!

2.) HA ELDÖNTÖTTED MIT AKARSZ, CSINÁLJ MEGVALÓSÍTÁSI TERVET!

Ezt úgy kezdheted el, hogy egyszerűen leülsz egy papírlappal (jegyzetfüzettel, laptoppal, notebookkal, vagy amire jegyzetelni szeretsz, azzal) a kezedben, és kigondolod, hogyan kell elkezdened a megoldást.

Erre a listára ilyesmiket írhatsz fel:

.

  1. holnap írok egy levelet a másik félnek és megírom neki az ajánlatomat,
  2. jövő héten elmegyek a másik félhez, és megpróbálok vele egy együttműködő tárgyalást lefolytatni a megegyezés érdekében,
  3. még ezen a héten keresek egy ingatlanos ügyvédet, kifizetek akár egy konzultációt is, hogy megkérdezzem, ő hogyan csinálná, hogyan kezdené el az én ügyem megoldását;
  4. 15 napon belül csináltatok egy ingatlan értékbecslést, hogy tisztában legyek azzal, mi is a vita tárgya,
  5. nem halogatom tovább, nem várok, azonnal elmegyek a földhivatalba, és végre kikérem a helyszínrajzot, hogy magam is lássam végre a vitás részeket (ezt úgyis az ügyvéd vagy az ingatlan értékbecslő is kérni fogja majd…),
  6. még ma egy költségvetést készítek, hogy meglássam, tulajdonképpen mibe is kerülnek majd az előző lépéseim, így nem ér váratlan meglepetés és tervezni is tudok hónapról hónapra.

Az ilyen tervezés 2 dologra mindig jó: egyrészt nem ér majd semmilyen meglepetés, és ha elég alapos vagy, lesz A-B-C terved is, így ha változnak a körülmények, akkor is meglepetés és stressz nélkül haladsz majd a tervezett úton.

Másrészről rájössz: hoppá, akár még ügyvédre is telik (pedig először azt hitted, egy vagyonba kerülhet, mert valakitől ezt hallottad), sőt, az értékbecslés vagy a földhivatali másolatok díja sem horrorisztikus. Mert látod: sokkal kevesebb kerül, mint amennyi hasznot nyújt azzal, hogy hiteles információkat kapsz belőlük, tőlük.

.

Csináld, csináld, ne hagyd abba!

Van már stratégiád? Tudod, mi a célod konkrétan? A megvalósítási terved is kész? Van rá pénzed is? Akkor vajon mi kellhet még a sikerhez?

3.) HATÁRIDŐT MINDIG TŰZZ, HALADJ HÉTRŐL-HÉTRE, NE HAGYD ABBA!

Sok megvalósítási tervet csináltam már én is ingatlan vitákban. Neked is azért tanácsolom ezt, mert nekem is mindig beválik! (Képzeld, nagy értékű ingatlanvitákra specializált ügyvédként én ugyanígy csinálom. Arra még sosem sajnáltam az időt, hogy hátradőljek, és eldöntsem: mit akarok, és mikorra akarom elérni…)

Remélem nem kerülte el a figyelmedet egy nagyon fontos körülmény: minden ponthoz határidőt is írtam, ezt te se hagyd ki kérlek. “Ma – holnap – jövő héten – 15 napon belül – azonnal.” Ezek mind fontosak, írd be a naptáradba, és te is tartsd be őket. Így tudod magadat segíteni a saját ügyed megoldásában.

Egy kis ismétlés nem árt, foglald össze a lényeget, és memorizáld most:

1.) Eldöntöm konkrétan, hogy mit akarok valójában ingatlanvitámban elérni!

Ehhez egy kis segítség: ha pereskedni akarsz, itt olvass tovább a taktikákhoz.

2.) Elkészítem a saját megvalósítási tervemet a céljaim eléréséhez!

Ha ingatlan tulajdonjogát akarod megszerezni vagy eladni, ehhez itt adok pár bevált tippet.

3.) Mindig tűzök határidőt, haladok, nem állok le, beírom a naptáramba is!

Beküldhetsz hozzánk kérdést is, de ezt csak akkor tedd, ha eldöntötted, hogy segíteni fog az ügyedben egy díjköteles ügyvédi konzultáció is. Itt a kérdőív, írd bele, hogy kérsz időpontot is, és olvastad a cikkemet!

Karácsony az ajándékozás(i szerződés) ünnepe is… De vajon visszakövetelhető-e az ajándék?

Te már adtál ajándékot? Ismerősnek, a tesónak, a szomszéd bácsinak vagy a tanárnőnek? Mekkora értékű ajándékot adtál? Adtál már oda készpénzt örökbe vagy könyvet, telket úgy, hogy nem kell visszaadni?

Te már kaptál ajándékot? Kaptál a nagybácsitól egy lakást, vagy autót a szülőktől, netán készpénzt a szülinapodra?

Képzeld: az én ügyvédi irodám idén karácsonykor ajándékot ad mindenkinek, aki hűséges hozzánk és decemberben is nálunk jár. Ezt az ajándékot mit nem fogjuk visszakérni. Pedig az ajándék visszakövetelhető!

Hogyan követelheted vissza az ajándékot, amit adtál?

És mit tegyél, ha a családban visszakérik az ajándékodat?

Elképzelhető-e, hogy az ajándékozó meggondolja magát? Naná…

Az ajándék is egy szerződés, mégpedig rendes becsületes neve: ajándékozási szerződés, és a Polgári törvénykönyvünk szabályozza.

Mitől ajándék az ajándék? Lássuk csak: aki adja, annak a vagyona az ajándékkal lecsökken, ez logikus. Aki kapja, annak a vagyona az átadáskor ugyanannyival megnő, mint amennyivel az ajándékozóé csökken. Ez is érthető. És mindeközben senki nem fizet senkinek, tehát teljesen ingyen van. Ez az ajándék!

Kié az ajándék, azaz: az átadott ajándék kinek a tulajdona? Aki adja, az átadással egyúttal úgy rendelkezik, hogy az ajándék tulajdona és birtoka is kerüljön át a megajándékozott személyhez vagy szervezethez (ne feledd, akár egy jogi személy, pl. egy alapítvány is kaphat ajándékot, ezt éppen adománynak hívjuk.) Speciális az ingatlan ajándékozás esete, itt ugyanis nem kézből-kézbe történik az átadás (hiszen a telket nem is tudod megfogni és átadni…), hanem az ingatlan-nyilvántartásban kell átjegyeztetni a tulajdonjogot a megajándékozott nevére. Ha ez nem történik meg, az ajándékozás sem jön létre, akkor sem, ha a felek a szerződést már aláírták.

Visszakerülhet-e az ajándék később az ajándékozóhoz, aki meggondolja magát? Nos igen, ez még az én ügyvédi praxisomban is előfordult már, ezért tudok róla egy s mást.  Az ajándékozó bizony meggondolhatja magát, de ennek jogszabályban rögzített feltételei vannak. Hiszen a megajándékozott joggal hiszi azt, hogy végleges szándékkal kapta amit kapott.

Csak 3 kivételes esetben kérhető vissza az ajándék: de még ezen kívül is kell hozzá a megajándékozott akarata is, azaz: adja is vissza a kapott ajándékot, ha az ajándékozó azt visszakéri (ingatlan ügyekben alá kell írnia egy hozzájárulást, hogy ő is kéri a földhivatalban a nevéről az ingatlan törlését). Hiszen az ajándékozás is szerződés, tehát kell hozzá egy másik szerződő fél is. Ő a megajándékozott. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha

- arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;

a megajándékozott súlyos jogsértést követ el;

- valamit feltételezett, és ezért adta anno az ajándékot, de ez a feltevés később véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem is került volna sor.

.

Vannak-e olyan esetek, amikor akkor sem követelhető vissza az ajándék, ha ez a 3 körülmény fennáll? Bizony, tudod, a jogban mindig vannak kivételek, lássuk:

Nem követelhető vissza az ajándék, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték (az ára, ha eladták, vagy a másik cucc, amire elcserélték) a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. És akkor sem, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.

A szokásos mértékű ajándék (karóra, csoki, edénykészlet, CD, könyv, bizsu stb. stb.) visszakövetelésének pedig sosincs nincs helye. Ezt tudnod kell!

Kívánok visszakövetelésmentes ajándékozást, sok kapott ajándékot az ünnepek alatt, és azt, hogy soha ne kerüljön sor olyan dolgokra az életedben, melyek miatt egy már átadott ajándéktól meg kellene fosztani a megajándékozottat. Ebből sok jó nem lesz…

Ügyvédi irodám 2013. decemberi ünnepi nyitvatartását pedig itt találod, Kérlek, ebben az időszakba ne keress meg bennünket aláírt ajándékozási szerződés felmondásával :D  Köszönjük.

Te már raktál ki nem fizető bérlőt az ingatlanodból?

És sejted-e, hogy például egy zárcsere a saját házadon jogszerűnek minősül-e?

Sokan nem tudják, hogy a tulajdonosnak zálogjoga van a bérlő holmijain. De még  azt sem sejtik, hogy vajon ki kell-e várni a nem fizető bérlő elzavarása előtt a  felmondási időt, vagy másnap kitehető? Pedig ezek mind-mind olyan  kérdések, melyek joggal foglalkoztatják mindazokat, akik olyan szerencsés  helyzetben vannak, hogy vagyontárgyukat bevétel  céljából másnak adják át használatra, azaz bérbe adják.

Igen, meglepően hangzik, de még a nem fizető bérlőnek is van némi joga a  bérleti szerződése alapján. Ez igaz a lakás bérlőjére, de még az autó vagy az ipari  eszköz használójára is.

Milyen joga van a nem fizető bérlőnek? A bérleti díj nem fizetés esetén is a szerződést előbb fel kell mondani, majd a jogszabályok által biztosított felmondási idő után tudod csak a bérelt eszközt vagy ingóságot visszakérni, mindeddig a bérlő magánál tarthatja a használt dolgot. (Természetesen ettől még tartozik neked a bérleti díjjal és az így okozott károkkal is…)

Aki gondosan jár el, természetesen már a szerződés aláírásakor okosan köti ki ilyen esetekre a felmondási szabályokat és a dolog vagy az ingatlan visszaszolgáltatásának szabályait, ebben egy ingatlan- és bérleti szerződésekben jártas ügyvéd sok-sok okos és jól hasznosítható tippet tud adni Neked is.

Na jó, mondok máris egy példát Neked, melyet alkalmazhatsz akár holnaptól a bérleti szerződésedben:

 – ha pl. előre kikötöd, hogy a bérleti vagy használati díj nem fizetése esetén a tulajdonos az első felszólítással egyidejűleg jogosult a dolgot visszavenni és követelni az elmaradt bérleti díjon kívül a szerződés meghiúsulási kötbért is, ez máris erősebb tulajdonosi pozíciót jelent, mintha erről az esetről a szerződésben egyáltalán nem beszélnél;

Az ingatlan visszavétele azonban nem ilyen egyszerű, mert fontos jogszabályokat kell szem előtt tartanod, nem köthetsz ki jogellenes kikötéseket, és még a zárcserével is csak óvatosan apellálj! Viszont van 1-2 technika, melyet bevethetsz a nem fizető bérlőid ellen.

Csak jogszerű szerződéssel a kezedben intézkedj! Ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződést csak a helyiségek bérletéről szóló törvénnyel összhangban lehet megírni. Ha a bérlő nem fizet, fel kell szólítani a fizetésre, és csak az ebben a felszólításban megadott határidő  sikertelen lejárata után van mód a felmondásra. (…a 2012-es szabályok szerint erre is csak a lejárt bérleti díj hónapját követő hónap utolsó napjára.)  Bizony. Ez tehát nem megy gyorsan.

.

Köss ki lelakható kauciót! Hiszen ha több havi kauciót kötöttél ki már az aláíráskor, amit be is szedsz időben a bérlőtől, és meg is állapodsz vele abban, hogy a kauciót a bérleti díjba be lehet számítani, ebben az esetben olyan mintha nem is volna késedelem a bérlő részéről. A kaucióból levonhatod a bérleti díjat, a szerződést nem kell  felmondani, de a bérlőt azonnal fel kell szólítanod a kaució visszapótlására. (Hiszen így nem marad a kaucióból majd arra, amire az eredetileg való: a kiköltözéskor az ingatlanban esett károk megjavítására. Erre ügyelned kell!)

A kaució lelakhatósága tehát egy egyszerű eszköz erre a problémára, de tudnod kell, hogy ha ebben előre nem állapodnak meg, ez bizony nem lesz automatikus.

Mit mérlegeljen a tulajdonos a kilakoltatás előtt? A következők között kell egy ingatlan tulajdonosnak döntenie, ha a bérlője nem fizet és nem is hagyja el az ingatlant:  inkább a bentlakó bérlőnek könyörögjön, hogy legyen szíves visszaadni az akár 50-100 milliós ingatlant, vagy kirakja, tudja, hogy majd egy vita esetén nem lesz igaza, de gyorsan lép, és máris az ingatlanába kerül, rögtön kiadja egy új bérlőnek és “kitermeli” az előző bérlőnek okozott kárt. (Ne feledd: a kiürített holmikon is mint bérbeadónak jelzálogod van, de  a kitett bérlő tulajdonát meg kell őrizni, leltárral együtt. Persze tárolási díjat is lehet felszámolni, hiszen a bérlő holmijaira vigyáznod kell akkor is, ha bedobozoltad a dolgait és egy raktárban vagy tárolóban őrizgeted…. Beszéljünk, ha ilyen ügyed van, látod, van pár ötletem!)

Jogszerűtlen kikötésekkel sokan próbálkoznak: van aki előre aláírattatja a bérlővel, hogy kilakoltatás esetére még a birtokvédelmi jogáról is előre lemond, és semmilyen igényt nem érvényesít majd a zárcsere és a kipakolás esetén. Ez persze nem jogszerű, de talán érted, hogy a tulajdonos fenti dilemmája érdekében mindenki mindennel próbálkozik. A perek sajnos sokáig tartanak, az ügyvédek drágák, mindenki igyekszik saját maga ügyeskedni vagyona védelme érdekében.

Ha a bérlő nem költözik ki, a tulajdonos pedig nem teszi ki,  akkor marad a bírósági kiürítési per, de ehhez már tényleg kéne ügyvéd is (bár szerintem az előzőekben leírtak során is elkél a jogi segítség – mert ezzel a károkat lehet csökkenteni, melyeket a kiürítéssel  okozna magának a tulajdonos…)

Foglaljuk össze, mit is tehetsz, ha a bérlőd nem fizet:

i) jó szerződéssel, jogszerű szerződéssel sikeresebb lehetsz a kiürítésben is;

ii) kérd ki előre az ingatlanos ügyvéded véleményét, már a szerződés aláírása előtt (ő biztosan gondol majd a vitára is!);

iii) köss ki lelakható kauciót, hiszen ez nem automatikus, így elkerülöd az elszámolási vitákat is;

iv) lépj időben és mérlegeld a tulajdonosi kockázataidat a  zárcsere, a  felmondás, a kiürítési per és a kártérítés szempontjaiból.

 Ha ingatlanbérbeadó vagy, és éppen vitatkozol a bérlőddel, de nem akarsz parázsra futni, tűzön járni, jogellenesen kárt okozni magadnak, kérdezz tőlem, szívesen együtt gondolkodom Veled ebben az ügyedben, sőt, még a rossz bérleti szerződésedet is javíthatom egy kicsit, hogyan jobban védje a vagyonodat! ITT A KÉRDŐÍV, ezen kérdezhetsz on-line. HABÁR: lehet, hogy ha Te már itt olvasgatsz, neked egy személyes konzultáción kidolgozott villámstratégia kellene vezető ügyvédünktől. Hívj engem, azaz hívd dr.Németh Gabriellát: 06 (1) 225 3041 (H-Cs: 9,00- 16,30h vagy P: 9,00 – 14,00h között).

Ezt a 7 hibát sose kövesd el a lakásbérleti szerződésed aláírásakor!

Kiadó ingatlanodat hasznosítod? Netán házat készülsz kivenni hosszú távra a családodnak? Ugye milyen jó lenne, ha valaki már a lakásbérleti szerződésed aláírása előtt megmondaná Neked – akár bérbeadó ingatlantulajdonos vagy, akár bérlő leszel a szerződésben – hogy melyek azok a hibák, amelyekből nagy valószínűsággel vagy akár biztosan problémád lesz majd a szerződés ideje alatt, annak felmondásakor vagy éppen  a megszűnése után?

Figyelj! Most konkrétan megmondom Neked, hogy  melyik az a 7 legsúlyosabb hiba, amelyet Te kerülj el, ha lakásbérleti szerződést készülsz aláírni.

1./ Tisztázatlan tulajdoni viszonyok – veszély! Semmiképpen ne szerződj le olyan lakásingatlanra, amelynek a tulajdoni viszonyai nem tisztázottak. Ha te vagy a bérbeadó, te is ellenőrizd saját ingatlanod tulajdoni lapját a bérbeadás előtt!  Ha ugyanis elszámolási vitába bonyolódsz majd, vagy éppen a szerződés módosítását szeretnéd a későbbiekben, és nincs rendben a tulajdoni lap, akkor nem lesz egyértelmű még az ügyvéded számára sem, vajon kivel is kell(ett volna) aláírni a szerződést, és kivel kell a szerződésmódosítást vagy az elszámolást elkészíteni. Még aláírás előtt kérd el a tulajdoni lapot és nézd át valakivel, jó alaposan.

2./  Rossz benyomás – veszély! Semmiképpen ne szerződj le olyan lakásingatlanra, ahol már az első benyomásaid is rosszak a szerződő partnerrel vagy éppen az ingatlannal kapcsolatosan. Ha a leendő bérlőd nem néz a szemedbe, amiről beszél az láthatóan nem úgy van…  Kisebb a lakás mint a hirdetésben állította a bérbeadó, nem is olyan jó a környék, mint ahogyan azt a telefonban mondták… stb. Hidd el: az első jó benyomásra nem kell alapítani semmit, de a rossz érzéseket sosem hagyhatod figyelmen kívül. Pláne nem, ha ismeretlen bérlőnek akarod kiadni több tízmilliót érő házadat, irodádat.

 

 3./ Kevés adat – rizikó! Ha találtál nem Janus arcú szerződő partnert és tiszta tulajdoni lappal rendelkezik az ingatlan, akkor se írj alá olyan szerződést, amelyben a szerződő felek  adataiból csak a név és a lakcím szerepel a szerződésben. Nyugodtan spékeld meg ezt még egy születési dátummal, egy lakcímkártya azonosító számmal és akár még egy adóazonosító jellel is. Így ha vita lesz, vagy tartozik neked a másik fél, sokkal könnyebben a nyomára akadsz majd az igényeid érvényesítéséhez (és ezzel majd az ügyvédednek is sokat segíthetsz, hogy gyorsabban dolgozzon az érdekedben…).

 4./  Nincs leltár – nagy luxus! Ne légy rest teljes leltárt felvenni a beköltözéskor. Egy részletes listával a tarsolyodban nem okoz majd gondot annak bizonyítása, mi volt az ingatlanban a szerződés aláírásakor, és mi az, ami eltűnt vagy tönkre ment, és a károkozó félnek megtérítési kötelezettsége lesz ezekre nézve. Jó, ha a listádat az ingóságok leírása mellett egy értékkkel is ellátod. Lehet, hogy ha nincs vita, ez felesleges fáradtságnak tűnhet, de ha  mégis vitatkoztok valamin, ez a beárazott vagyontárgylista nagyon-nagyon jól fog jönni Neked! (Pláne, ha a másik felet is rá tudod venni ennek aláírására…)

5./  Nem gondolsz a felmondásra? Szerintem a legnagyobb luxus a világon! Mindig gondolj már az aláíráskor a felmondásra is. Hogyan mondhatod fel a szerződést majd? Mi van, ha másképp alakul az életed jövőre, és mégis kilépnél a jogviszonyból? Hogyan kell a szerződést megszüntetni, ha azt a másik fél nem akarja majd? Ennek az előkészítésekor olvasd el a helyiségek bérletéről szóló törvényeket, és kérdezz meg egy ismerős jogászt a cégedben vagy a családban vagy egy ingatlanügyekre szakosodott ügyvédet. Jobb félni, mint megijedni, így nem követsz el hibát.

Vajon mi kellhet még a biztonságos bérleti szerződésedhez?  

6./ Pontatlan fizetési feltételek – nagy hiba! Ne feledkezz meg a pontos fizetési határidőről, és a fizetési késedelem esetén alkalmazandó következményekről sem. Ha csak azt írod a szerződésbe: “A bérleti díj X Ft, amit minden hónap 5-ig kell megfizetni.” – az nem elég. Írd még azt is: bankszámlára utalással, vagy készpénzben, a határnap elmulasztása után késedelmi kamat jár, azt a Polgári törvénykönyv szerint kell számítani és első felszólításra meg is kell fizetni. Ráadásul a bérleti díj nemfizetése rendkívüli felmondási okként is szolgál majd.

7./ Se tulajdoni lap se alaprajz – akkor miben is bízol?  Végül az aláíráskor mellékletként tedd a szerződéshez az ingatlan aznap kelt  tulajdoni lapját is, és egy alaprajzot is 8akár kézzel skiccelve) – ebből azonnal látod majd, hány szerződő fél kell, és az ingatlan hány négyzetméteres, hány szobából áll, és ha társasházi lakásról vagy irodáról van szó, a közös tulajdonból vajon még milyen helyiségek (parkoló, tároló, ruhaszárító stb.) tartoznak hozzá, aminek használata benne van a bérleti díjban.

Ugye nem is könnyű egy olyan bérleti szerződést megírni, ami tökéletes, és már az aláíráskor biztonságot nyújt a szerződés megszűnésére, felmondására, elszámolási vitáira is?!

Éppen ezért kollégáimmal létrehoztunk egy díjmentes szerződésíró tanfolyamot, ahová akár most is beiratkozhatsz. Itt csupa olyan dolgot tanulsz majd meg tőlünk, amellyel még jobb és még biztonságosabb, azaz még eredményesebb szerződést tudsz majd írni, akár ügyvéd nélkül is. Ha kedvet kaptál, mert látod a fentiek alapján is, hogy tényleg sok-sok rizikó van egy ingatlan hasznosításakor is, tehát ha érdekel és fejlődni szeretnél, itt iratkozhatsz be a 48 napos díjmentes e-mail tanfolyamunkra.

Ha pedig sok azonnal hasznosítható információt kaptál tőlem már ebben a cikkben is, akkor kérlek meséld el családodban, ismerőseidnek is. Igen nagy öröm és megtiszteltetés számomra, ha ajánlod barátaidnak is ezt a cikkemet és a Közérthető Jogi Blogot, mert így még több családnak és cégnek tudok segíteni közérthető jogi magyarázataimmal. Köszönöm az ajánlásodat!

Segítségképpen ezzel a linkkel gyorsan eljuttatlak a Lakások és helyiségek bérletéről szóló törvényhez is, a netjogtárhoz. ITT a LINK.

 (…nos, ha végig olvastad ezt a cikket, és ezt azért tetted ezt, mert amikor kérted a honlapunkon az ingatlan bérbeadók számára elkészíttet letölthető PDF anyagunkat, akkor megkértünk erre Téged, akkor most már megnézheted a postafiókodat, mert valószínűleg eltelt néhány perc azóta, és megérkezett a küldeményed és a kedvezményed is. Nem kérted még? ITT elérheted!)

 

 

 

Szigeteletlen ház, rossz csövekkel teli lakás – csapdák és kockázatok ingatlan vásárlásakor…

Lakás és házvásárlásnál az egyik legfontosabb teendőd: még az adásvételi szerződés aláírása (tehát a foglaló kifizetése) előtt,  jó alaposan, egyedül is, ketten is, hárman is, szakértővel és szakértő nélkül is, reggel is, este is, alulról is, felülről is megszemlézni az ingatlant. Aztán mégegyszer. Ne spórolj a megtekintéseken, mert jobban jársz. Akár még el is kérheted a legutóbbi felújítás dokumentációját is az eladótól (építési engedély, kiviteli terv, vagy a vállalkozó költségvetése, ajánlata stb), mert abból sok minden kiderül majd.

Miért tanácsolom ezt Neked, kedves olvasó?

Mert az építési szavatossági ügyekben a jog sajnos csak lassan nyújt megoldást a felületesen átvizsgált ingatlan hibáira, és az elszenvedett kellemetlenségek kompenzálására, ha már kifizetted az ingatlant (és a nevedre is kerül).

Nézzük, miért nem gyorsak a szavatossági igényekre alapított perek?

1.) Szakértő kell: Az építési szavatossági kérdésekben szinte kivétel nélkül igazságügyi szakértői véleményre lesz majd szükség a hibák súlyának és a javíthatóság költségeinek megállapítására. Mire a szakértőt a bíróság kirendeli, majd ő az állásfoglalását elkészíti, majd arról a felek vitatkoznak, majd újabb szakértői véleményt kérnek (vajon ő is azt mondja-e amit a kolléga…stb) addigra sok víz lefolyhat a Dunán…

 

2.) Érdekellentét az eladóval: A perindítást megelőzően kiküldött felhívások, egyezségi kérések az eladó felé a legtöbbször nem nyújtanak azonnali megoldást, hiszen az eladó szabadulni akart ingatlanától, és örült, hogy valaki megvette. Nemhogy még visszavegye vagy éppen fizessen érte. Ebben az esetben az egyezségek – ha létrejönnek – leginkább az utólagos árengedményi összegre jöhetnek létre, erre kell törekedni.

.

3.) Rejtett hiba volt? Végül de nem utolsó sorban: a legnehezebb eldöntendő kérdés az: a felmerült hibák (nincs aljzatszigetelés, hiányzik a kéményből valami, a falban ócska, régi csövek futnak stb.) vajon tudott vagy rejtett hibák-e? Nem  mindegy ugyanis, hogy az eladó tudva vagy vétlenül sózta ránk a hibákat is az ingatlannal együtt. Ez a körülmény a polgári perben és az azt megelőző egyezési kísérletek folyamán is kellő hangsúllyal fog bírni.

Remélem látod már, hogy igencsak megéri alaposabban körülnézni kint és bent is, ha lakás vagy ház vásárlását tervezed.

Mit tegyél, ha nem várt hibákat fedeztél fel utólag, melyek jelentős többletköltséget okozhatnak a felújításnál, melyet nem terveztél?

  1. Írd össze a hibákat, csinálj egy listát és döntsd el: mi az amit kockázatként magadra vállalsz, de mi az amit nem.
  2. Kérj egy kivitelezési költségvetést, majd összesítsd a felmerült pluszköltségeket.
  3. Próbálj megegyezni az eladóval, hogy mely összegeket vállalja át helyetted. (Ha van egyezségi készség, azonnal írjatok egy rövid megállapodást erről – összegekkel és fizetési határidőkkel).
  4. Ha szóba se áll veled, fordulj szakértőhöz. Ügyvéddel konzultálj arról, hogy a fennálló helyzetben a jog eszközeivel mit tudnál és mit nem tudnál érvényesíteni.
  5. Ezután eldöntheted, pert indítasz-e, tovább próbálkozol egy csökkentett összegű egyezséggel vagy hagyod a csudába az egészet.

És hidd el: nem vagy egyedül, ha egy ilyen helyzetbe futottál. Ügyvédi tapasztalataim alapján tanácsolom a fentieket, mert a perek sokáig tartanak, nem olcsóak, és a komplex szakértői kérdésekben ritkán lesz egyértelmű az igazság. Próbálj ésszerű összegre egyezkedni, ez lehet a hatékony megoldás.

Ha lakás, ház vásárlását tervezed, vannak további tippjeim is ehhez, gyere velem ügyvédi irodám honlapjára, és olvasd el az ügyvédek által összeállított tipplistát itt!

Jó ingatlanvásárlást kívánok!