Mit nézz a tulajdoni lapon, ha ingatlan adásvétel előtt állsz? Konkrét ügyvédi tippek az ingatlanjogásztól, vevőknek.

A lakásvásárlással egy család akár több tízmillió forintot is megmozgat – egy életben akár többször is – így nagyon észnél kell lenni, miközben a szerződéskötést tervezed. Nagy városokban az értékesebb ingatlanok 20-50 mió Ft-ba is kerülhetnek, ezért nem mindegy, hogy már a legelső lépéstől kezdve ki ad tanácsot (ingatlanos, ügyvéd, adótanácsadó), majd pedig ki készíti el a szükséges iratokat (megbízási szerződés, adásvételi szerződés, NAV nyomtatvány, földhivatali kérelem, használati megállapodás, lemondó nyilatkozat, bejegyzési engedély stb). Egy apró hiba, egy rutintalan mozdulat – akár több millió forintos kockázatot is okozhat!

Tényleg már a tulajdoni lap megnézésével is sok minden kiderülhet?

Tényleg érdemes a földhivataltól a helyszínrajzot is lekérni?

Elképzelhető, hogy elővásárlási jogosult is van, csak nem mondják, mert nem kérdeztem?

Bizony, ezek mind indokolt kérdések. Ezért született ez a blogbejegyzés is, hogy ezekre is felhívjuk a figyelmedet. Már a legelső lépésektől kezdve vigyázunk értékes vagyonodra, hogy nehogy elkerülje valami a figyelmedet:

A tulajdoni lap az első lépés!

“Tényleg már a tulajdoni lap megnézésével is sok minden kiderülhet?”

Mi ezt valljuk. Az ügyvédi irodában be tudunk lépni a földhivatalok Takarnet online rendszerébe, és betekinthetünk egy tulajdoni lapba. Itt azonnal látni fogjuk ha van az ingatlanon teher (jelzálog, haszonélvező, elidegenítési tilalom, vételi jog stb.).

Az ilyen gyors betekintéskor az is rögtön kiderül, ha a lakás alapterülete esetleg nem annyi, mint amennyi a hirdetésben volt.

Sőt: fény derülhet elhunyt özvegyi jogosultra, vagy akár egy elutasított bejegyzésre is. (A perfeljegyzésről már nem is merünk említést tenni….) Tehát mindenképpen érdemes 1 db tulajdoni lap árát rááldozni arra, hogy a legelején előzetesen tájékozódj a kiszemelt álomingatlannal kapcsolatosan.

Helyszínrajz, térkép, tulajdoni lap, használati megállapodás. Szükségesek!

“Tényleg érdemes a földhivataltól a helyszínrajzot is lekérni?”

Közös tulajdoni részeknél, ahol nem lehetséges a telek megosztása, de az ingatlan tényleges használata elkülönített, akár ez is érdemes lehet. Vagy olyan külterületi ingatlanok esetén is jól jön a helyszínrajz lehívása, melyeknél nincs kerítés, csak elnyúlik a mező a látóhatárig – de valójában senki nem tudja, melyik határ hol húzódik… (utoljára talán a nagypapa járta körbe a határt…)

Egy pontos helyszínrajz vagy egy térképész felmérés birtokában máris egészen pontosan megszövegezhető a szerződésben, hogy hol a határ, meddig tart a tulajdonjog, vagy a szomszéd átjárási joga mettől meddig tart. Az ilyen műszaki felmérések cm-re pontosan megmutatják a részleteket, érdemes ezekből kiindulni vitás helyzetekben.

ÜGYVÉDI TIPP: ezeket a dokumentumokat mindig a szerződés hivatalos mellékleteként csatoljuk az iratok közé már az aláíráskor. Mindenki leszignálja az összes oldalt, így később sem lesz vita belőle, amikor mindenki elkezd másképp emlékezni.

Az elővásárlási jogosult blokkolhatja az adásvételt!

“Elképzelhető, hogy elővásárlási jogosult is van, csak nem mondják, mert nem kérdeztem?”

Akár ez is előfordulhat – de nem Veled, ha lekérted a tulajdoni lapot, és betekintettél az ingatlan nyilvántartásba. Ott ugyanis 90%-ban mindennek látszódnia kell.

Ha pedig egy jogosult személye a bejegyzésben mégsem látszódik, az ügyvéd azonnal tudni fogja, ha egy házastárs jogával, vagy egy tulajdonostárs elővásárlási jogával is számolni kell az aláírásig. Elővásárlási jogot ugyanis általában valamely jogszabály keletkeztet, de akár írásbeli megállapodással is lehet ilyet alapítani. Kérdezz rá erre is az eladónál.

Segítettek a fenti tippjeink? Szeretnél még többet tudni az ingatlan és lakásvásárlásról? Akkor gyere, ügyvédi irodánk honlapján mutatunk még néhány tippet, hogyan készülj fel a vásárlásra, a több tízmillió forintod biztonságos és rizikómentes elköltésére: TOVÁBBI TIPPEK ITT. Ügyvédünktől pedig itt kérdezhetsz, munkaidőben: infovonal ingatlan adásvételhez: 06/1/225 3041. Kérj ajánlatot!

10+1 GYORSTIPP ingatlanvásárláshoz és lakás adásvételi szerződéshez – ingatlanjogásztól

Ezzel a 10 GYORSTIPPEL felkészítünk arra, hogyan teszteld – még az ingatlan adásvételi szerződés aláírása előtt – a kiszemelt lakást, házat és az eladót.

No és arra is, hogyan valósítsd meg sikeresen, a lehető legkevesebb pénzügyi és jogi kockázattal a következő lakásvásárlásodat.

A lakásvásárlás a szerződéskötéssel “csak” elkezdődik, de a vége…

1.SZ GYORSTIPP ✘ Mielőtt beleszeretsz egy házba, lakásba, elsőként nézd meg a tulajdoni lapot is (nehogy az ügyvéded elvegye tőle a kedvedet). Bármelyik földhivatalban vagy ügyvédtől lehet kérni tulajdoni lapot vagy egy helyszínrajzot, csak egy helyrajzi számot kell bemondanod ehhez.

2.SZ GYORSTIPP ✘ Legalább 2x tarts terepszemlét – egyet nappal, egyet este vagy egyet napfényben, egyet esőben. Így az ingatlan csendben, félhomályban, vízben, borúban megbújó hátrányai is szemet fognak szúrni. (Egy szigeteletlen vagy egy sötét lakásra utólag már nehéz a reklamáció…)

3.SZ GYORSTIPP ✘ Az ügyvédek közt egyelőre nem dívik a garancia nyújtása, de találsz már Tulajdonjog Bejegyzési Garanciát vállaló ügyvédet is. Aki ilyet vállal, biztosan nem arra készül, hogy elhibázza majd az ügyedet, igaz?

4.SZ GYORSTIPP ✘ Felkészülten menj az első tárgyalásra az eladóval – már láttad a tulajdoni lapot, már kívülről megnézted a házat, a környéket, szóba elegyedtél 1-2 szomszéddal, dugóban is megpróbáltad megközelíteni a lakókörnyéket. Így rákérdezhetsz a rizikós körülményekre, és mindenre, ami nem tetszett. Ez sokkal fontosabb, mint a szerződés!

Kire bízd a szerződést, mennyi legyen a foglaló és hogyan kell a tehermentesítéshez pénzt adni? Adunk ehhez is tippeket, íme:

Ismert ügyvéd nagyobb tapasztalat és nagyobb garancia a sikerre!

5. SZ GYORSTIPP ✘ Csak ismert ügyvéddel szerződj, olyannal, akinek láthatóan már több ingatlanügy is átment a kezei közt (lehetőleg rizikós, nagy értékű ügyek is), mert ott van a tudás, a tapasztalat, és kaphatsz olyan tippeket is, amire te nem is gondolsz, ezért nem kérdezel rá.

6.SZ GYORSTIPP ✘ Az áralkura bátran készülj fel, hiszen még mindig lehet készpénzfizetéssel jelentős (akár több százezres!) összeget is lealkudni. Minél gyorsabban, minél többet fizetsz, annál nagyobb kedvezményeket tudsz kialkudni magadnak. Hajrá!

7.SZ GYORSTIPP ✘ A foglaló összege ne legyen több 10%-nál, de 20 Mio Ft feletti vételárnál adhatsz kevesebbet is. Erre nincs szabály, de az ésszerű piaci szokásokat nem érdemes túllépni.

8.SZ GYORSTIPP ✘ Ha hitelt (jelzálogot, vételi jogot stb.) kell letöröltetni a tulajdoni lapról, mindig kevesebb foglalót adj, mint amennyi pénz a hitel végtörlesztéséhez kell, így az eladó maga is érdekelt lesz abban, hogy minél gyorsabban teljesüljön a szerződést és töröltesse a bankkal a hitelt. (Az ő pénze is benne áll, nem csak a tiéd. ) Az ügyvédnek ilyenkor bele kell írni a szerződésbe, hogy célhoz kötött a foglaló!

A birtokbaadás és a közreműködők díjazás (vagy éppen a késedelmi kötbér levonása) a végére marad, de éppoly fontos. Így csináld:

A birtokbaadási jegyzőkönyv nagyon fontos. Adósságot előzhet meg.

9.SZ GYORSTIPP ✘ A birtokbaadáskor vegyél fel külön jegyzőkönyvet is. Írd fel az óraállásokat, kérd el a nullás igazolásokat, de még a társasházi alapító okiratot is. Így nem lesznek meglepetések a beköltözés után.

10.SZ GYORSTIPP ✘ Az közreműködő szakemberek valamint a bejegyzési eljárások díját tisztességgel és időben fizesd ki, hiszen nélkülük nem kerülhetne a nevedre az álmodott ingatlanod. A pénzügyeket – ahogyan a vételárfizetés részleteit is – mindig előre tárgyald le, ne az utolsó pillanatban kezdj el alkudni. Nem szül jót.

+1.GYORSTIPP: a késedelmes fizetés vagy akár a késve történő birtokbaadás esetén kiköthetsz kötbért. Egy néhány tízmillió forintos lakás szerződésében 8.000-12.000 Ft körüli kötbér kikötése nem túlzó. De ebben feltétlenül kérd az ügyvéded tanácsát. És írjátok bele azt is előre: ezt a vételárból levonhatod.

A sikeres ingatlanvásárlás a szerződéskötésnél nem ér véget. Csak ott kezdődik el. A teljes sikert pedig a jogerősen bejegyzett tulajdonjogod jelenti a tulajdoni lapon.

SIKERES INGATLANVÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK!

(Ez az írás a dr.Németh & dr.Haraszti Ügyvédi Iroda ügyvédeinek szerzői alkotása, ha idézni szeretnél belőle, írj nekünk és megbeszéljük. Köszönjük!)

Reméljük, hogy ezzel a 10. GYORSTIPPEL segítünk neked a következő ingatlanod sikeres megszerzésében.

Ha pedig kérdésed van, hívj bennünket munkaidőben: TEL: 06/1/225 3041.

Vagy kérj ajánlatot ezen az űrlapot:

2014 első tanácsa a cégjogásztól: céges szerződéseidet vizsgáld felül, és azonnal dobd el a gyors netes mintákat!

Gyakran hallom a telefonban az ilyen és ehhez hasonló sürgető kijelentéseket, melyeknek igyekszem soha nem eleget tenni:

“Gabi, kéne egy szerződés gyorsan, jó lesz egy egészen egyszerű minta is, tudnád ma küldeni?”

“Ügyvédnő, csak egy egyszerű adásvétel lesz, nem kell bonyolítani, a héten kellene egy egyszerű szerződésminta…”

“Ügyvédnő, csak egy minimál bérleti szerződés minta kéne, mert holnap jönne a bérlőm és fizetne, de valamit azért szeretnék gyorsan aláíratni vele…”

Ácsi! Álljon meg a menet! Nincs olyan, hogy egyszerű és gyors szerződés minta. Nem léteznek mindenkire működő netes mintaszerződések és nincs gyors szerződés, legfeljebb elkapkodott, végig nem gondolt, formálisan jónak tűnő szerződések vannak, amelyek egy vitában legfeljebb a pozíciódat rontják majd, semmint segítséget adnak a bajban.

A gyors szerződések bajt okoznak, ha túl hamar készülnek el...

Lássuk mik az elkapkodott, gyors szerződések hátulütői, miből lesz biztosan bajod, ha sürgeted az ügyvédet vagy “csak” gyorsan összecsapsz egy megállapodást magad:

1/ A gyors szerződésben biztos, hogy nem gondolsz minden üzleti kockázatra:

- kihagysz fontos dolgokat, meglévő körülményeket, nem számolsz valódi tényekkel,

- nem gondolsz végig bármikor reálisan bekövetkező jövőbeli helyzeteket sem,

- és a sietségben nem mérlegelsz reális kockázatokat. Azaz: megszeged a lassan járj tovább érsz bölcs ész-parancsolatát, és a bajok, viták megelőzése helyett rásegítesz Te magad is egy lapáttal…

2/ A gyors szerződésben majdnem biztos, hogy elírsz valamit.:

- elgépelsz egy adatot,

- nem ellenőrzöl le egy fontos partner információt,

- nem rögzíted pontosan a számokat (vételár, teljesítés napja, határidő, kamat stb. ), és a kapkodás félreértést okozhat. Hiszen utólag már hogyan magyarázod meg a szerződő partnerednek: bocs, igazából nem ez volt az eredeti cél, csak elírtuk? (Legközelebb a szerződést majd csak az első vita kezdetekor húzzátok elő ismét az asztalfiókból…)

3/ A túl gyors szerződésből nagy valószínűséggel kihagysz jogi biztonsági elemeket is:

- elfelejted szabályozni a szerződés felmondását (hiszen csak az aláírásra gondolsz, haladnál, eszedbe se jut majd a megszüntetési lehetőségek kitalálása),

- kihagyod a bírósági kikötéseket, mert itt még nem gondolsz a vitákra (pedig olcsóbban, hatékonyabban is vitatkozhatnál, ha már muszáj), sőt,

- szinte biztos, hogy nem adsz meg kapcsolattartót a nyilatkozatok jogszerű és joghatályos kézbesítéséhez sem. (Legalábbis ügyvédi tapasztalataim ezt mutatják, amikor gyorsan, házilag gyártott megállapodások kerülnek a kezeim közé. )

Nos, ha még mindig gyorsan szeretnél egy szerződést és hiszel a házilag kitöltögetett mintaszövegekben, akkor tőlem ne várj támogatást.

Lehetne másképp is? Van megoldás?

Ha viszont belátod, hogy van reális alapja mindannak amit fentebb írtam, és nem fantáziaszüleménynek, hanem Te is valódi veszélyforrásnak látod a céges megállapodások elkapkodott megírását (netán már megtörtént veled hasonló?!), akkor gyere, mutatok valamit. Engedd meg, hadd segítsek a céges megállapodásaid javításához, jobbításához, pontosításához vagy nulláról történő elkészítéséhez. Adok néhány jó tanácsot és a szerződésíráshoz 1-2 ügyvédi és adójogi tippet, amivel biztonságosabbá és vitamentessé teheted a szerződéseket és azok teljesítését is.

Szerződésíró oktató tanfolyam, cégvezetőknek 2014-ben is!

Ügyvédi irodám szerződésíró tanfolyama díjmentes segítség a cégvezetők részére.

Kérlek élj vele, tanulj és fejleszd a cégedet. Ez az oktatóanyag 1996 óta folytatott ügyvédi praxisom rengeteg tapasztalatát mutatja meg és adja át neked. Beiratkozom a szerződésíró tanfolyamra. Köszönöm a bizalmadat! Biztos vagyok benne, hogy hasznodra válik.

További szerződéskötési hibákról pedig itt, ebben a blogban is olvashatsz. Mutatok Neked egy válogatást a KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG eddigi írásaiból, melyek valamilyen speciális szerződésben elkövetett hibák tanulságait dolgozzák fel. Adásvételi szerződés, szóbeli szerződés, szerződés felmondás, viták tanulságai. TOVÁBBI CIKKEK A SZERZŐDÉSES HIBÁKRÓL ITT.

Kívánom, hogy 2014-ben alapos, megfelelően a cégedre szabott és lehetőleg mindenre gondoló, biztonságos céges szerződések képezzék vállalkozásod működési bázisát, védjék bevételeidet és előzzék meg a jogvitákat!

Bélyegző és stemplinyomkodás, kék tinta vagy nyomtatott betűk? Mitől erős egy okirat, és mi az, ami nem számít az aláíráskor?

Ügyvédként gyakran szembesülök azzal, hogy a postán vagy akár egy hivatalban 2 tanúval aláíratott meghatalmazást követelnek rajtam, és ha saját kézzel írott és aláírt iratot viszek, az nem jó. Sőt: ha van nálam bélyegző, akkor én leszek a király, de ha nincs, senkinek is érezhetem magam…

Vajon mi az igazság az okiratok erejéről?

Mit mond a jog, és milyen tévhitek keringenek erről?

A géppel írt papiros nem gyengébb, mint a saját kézzel írott és aláírt. Gondoltad volna?

A polgári jogban ismerünk erősebb és gyengébb iratokat is. Vannak saját kézzel írt iratok, léteznek legépelt, kinyomtatott papirosok. Ismerünk eredeti, másolati, vagy hiteles másolati példányokat is. Mi ügyvédek és a közjegyzők is készíthetünk hivatalos iratokat, és ezek felhasználhatósága között bizony vannak különbségek.

Ezeket szeretném most megmutatni, elmagyarázni Neked. A végén mindent érteni fogsz, ígérem.

Vajon mit értünk erős irat kifejezésen, és milyen a gyenge papiros?

Egy úgynevezett erős okiratnak a bizonyítóereje nagyobb, mint a gyengébb iraté. Jogi szaknyelven ezt teljes bizonyítóerejű okiratnak, netán közokiratnak nevezzük. Ha egy iratnak kicsi a bizonyítóereje, akkor jobb, ha olyat szerzünk vagy írunk inkább, amivel többre megyünk egy vitában. A közjegyzők által készített okiratok a legerősebbek, mert ezeknek a tartalmát szinte lehetetlen még egy perben is ellenbizonyítani. Ilyen közjegyzői erős közokirat elkészítését javasolom akkor, ha szerzői jogi jogsértés ért, és szuper erős bizonyítékot szeretnél gyártani a másoló ellen. Vesd be, hasznos lesz!

De a saját kézzel írt és aláírt okirat semmivel sem gyengébb, mintha a papíron gépelt, nyomtatott szöveg található, és azt valaki saját kezűleg aláírja, az aláírását pedig 2 tanú hitelesíti. Mindkettő teljes bizonyítóerejű iratnak minősül a jogi vitákban. (Sokan nem is tudják: a tanúknak nem az a szerepük, hogy tudják, mi van a papírban, “csak” azt igazolják, hogy az aláíró személy ott előttük maga írta alá a papirost.) Ilyen értelemben tehát a “leggyengébb” az olyan, nem saját kézzel írott, előre gépelt irat, ami nincs aláírva vagy alá van írva, de nincsenek rajta tanúk. (Ne feledd!! Egy tanú nem tanú…)

Ismerek egy céget, sok-sok örökgaranciás bélyegzőt készítenek. Ennek a cégnek a vezetője a blogjában gyakran filozofál arról, hogyan kell a cégvezetőknek jól vezetni a céget és a bélyegzőt hogyan kell ügyesen használni.

A cégszerű aláírásnak NEM kötelező jogi kelléke a bélyegző.

Nekem a bélyegzőről jogászként teljesen más jut eszembe. Az, hogy elvileg nem is kell. A jogszabályok ugyanis nem azt írják elő, hogy a cég bélyegzővel nyomja rá a nevét az aláíráskor, hanem azt, hogy a cég neve legyen mindig kiírva. És amikor az ügyvezető valamit aláír az általa képviselt cég nevében, akkor az aláírását az aláírási címpéldánya vagy az ügyvédi aláírásmintája alapján biggyessze oda.

Ebből az is következik, hogy ha nincs nálad a céges bélyegződ, de az aláírás helyére kézzel, gyönyörű, olvasható nyomtatott gyöngybetűiddel odaírod a céged nevét, és úgy írod alá mint ügyvezető, akkor az aláírásod jogilag hivatalos, úgynevezett cégszerű aláírás lesz. Ha azonban ákombákom krikszkrakszot firkálsz oda, akkor ez nem igaz, ezért könnyebb megoldás a zsebbe tett stempli. Az mindig olvasható. De nem jogi kellék.

Az aláírási címpéldányon mindig ellenőrizd, hogyan írj alá!!!

Te, kedves Olvasó, mikor vetted elő utoljára az aláírási címpéldányodat, hogy megnézd: vajon a legközelebbi banki aláírásodnál el fogják-e fogadni a régi aláírásodat, vagy annyira megváltozott, hogy tényleg nem ártana egy új aláírásmintát készíteni? Ha hitelfelvételen gondolkodsz, szerintem erre is szánj 5 percet a tervezésnél! Az évek múlásával, vagy súlyosabb betegség kialakulásával ugyanis egy ember aláírása sokat változhat…

A cégszerű aláírásodat a cégalapításkor vagy az ügyvezetővé történt kinevezésedkor írtad elő magadnak, a közjegyzői aláírási címpéldányodban (esetleg az ügyvédi aláírásmintádban). Ez mit jelent pontosan? Hogyan írhatod alá a céged nevében kiállított, céged részére átvett iratokat, számlákat, szerződéseket? Pontosan a céged neve alatt/felett, a céged előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá/fölé kell írnod a nevedet az aláírásmintában foglalt módon. Ez tehát a cégszerű aláírás titka, nem a céges bélyegző.

BÓNUSZ TIPP: az én ügyfeleim az aláírásokkal kapcsolatosan 2 dolgot biztosan tudnak már maguktól (annyiszor és mindig újra meg újra elmondtam nekik…): lehetőleg mindig kék tintával, és minden oldalt írjanak alá egy több oldalas okiraton. Így védekezhetünk nemcsak a fekete aláírással ellátott irat összekeverése ellen egy másolattal, hanem az ellen is, hogy nehogy valaki kicseréljen egy oldalt az általad aláírt szerződés lapjai közül. (…a kisördög nem alszik, ugye?)

Biztonságos céges szerződéseket, és bélyegzőimádatmentes üzleti megoldásokat kívánok neked.

Ha érdekelnek a céges szerződések, gyere, mutatok egy jogi cikkgyűjteményt, ahol csak ezekről olvashatsz. ITT TALÁLOD.

Karácsony az ajándékozás(i szerződés) ünnepe is… De vajon visszakövetelhető-e az ajándék?

Te már adtál ajándékot? Ismerősnek, a tesónak, a szomszéd bácsinak vagy a tanárnőnek? Mekkora értékű ajándékot adtál? Adtál már oda készpénzt örökbe vagy könyvet, telket úgy, hogy nem kell visszaadni?

Te már kaptál ajándékot? Kaptál a nagybácsitól egy lakást, vagy autót a szülőktől, netán készpénzt a szülinapodra?

Képzeld: az én ügyvédi irodám idén karácsonykor ajándékot ad mindenkinek, aki hűséges hozzánk és decemberben is nálunk jár. Ezt az ajándékot mit nem fogjuk visszakérni. Pedig az ajándék visszakövetelhető!

Hogyan követelheted vissza az ajándékot, amit adtál?

És mit tegyél, ha a családban visszakérik az ajándékodat?

Elképzelhető-e, hogy az ajándékozó meggondolja magát? Naná…

Az ajándék is egy szerződés, mégpedig rendes becsületes neve: ajándékozási szerződés, és a Polgári törvénykönyvünk szabályozza.

Mitől ajándék az ajándék? Lássuk csak: aki adja, annak a vagyona az ajándékkal lecsökken, ez logikus. Aki kapja, annak a vagyona az átadáskor ugyanannyival megnő, mint amennyivel az ajándékozóé csökken. Ez is érthető. És mindeközben senki nem fizet senkinek, tehát teljesen ingyen van. Ez az ajándék!

Kié az ajándék, azaz: az átadott ajándék kinek a tulajdona? Aki adja, az átadással egyúttal úgy rendelkezik, hogy az ajándék tulajdona és birtoka is kerüljön át a megajándékozott személyhez vagy szervezethez (ne feledd, akár egy jogi személy, pl. egy alapítvány is kaphat ajándékot, ezt éppen adománynak hívjuk.) Speciális az ingatlan ajándékozás esete, itt ugyanis nem kézből-kézbe történik az átadás (hiszen a telket nem is tudod megfogni és átadni…), hanem az ingatlan-nyilvántartásban kell átjegyeztetni a tulajdonjogot a megajándékozott nevére. Ha ez nem történik meg, az ajándékozás sem jön létre, akkor sem, ha a felek a szerződést már aláírták.

Visszakerülhet-e az ajándék később az ajándékozóhoz, aki meggondolja magát? Nos igen, ez még az én ügyvédi praxisomban is előfordult már, ezért tudok róla egy s mást. Az ajándékozó bizony meggondolhatja magát, de ennek jogszabályban rögzített feltételei vannak. Hiszen a megajándékozott joggal hiszi azt, hogy végleges szándékkal kapta amit kapott.

Csak 3 kivételes esetben kérhető vissza az ajándék: de még ezen kívül is kell hozzá a megajándékozott akarata is, azaz: adja is vissza a kapott ajándékot, ha az ajándékozó azt visszakéri (ingatlan ügyekben alá kell írnia egy hozzájárulást, hogy ő is kéri a földhivatalban a nevéről az ingatlan törlését). Hiszen az ajándékozás is szerződés, tehát kell hozzá egy másik szerződő fél is. Ő a megajándékozott. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha

- arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;

- a megajándékozott súlyos jogsértést követ el;

- valamit feltételezett, és ezért adta anno az ajándékot, de ez a feltevés később véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem is került volna sor.

Vannak-e olyan esetek, amikor akkor sem követelhető vissza az ajándék, ha ez a 3 körülmény fennáll? Bizony, tudod, a jogban mindig vannak kivételek, lássuk:

Nem követelhető vissza az ajándék, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték (az ára, ha eladták, vagy a másik cucc, amire elcserélték) a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. És akkor sem, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.

A szokásos mértékű ajándék (karóra, csoki, edénykészlet, CD, könyv, bizsu stb. stb.) visszakövetelésének pedig sosincs nincs helye. Ezt tudnod kell!

Kívánok visszakövetelésmentes ajándékozást, sok kapott ajándékot az ünnepek alatt, és azt, hogy soha ne kerüljön sor olyan dolgokra az életedben, melyek miatt egy már átadott ajándéktól meg kellene fosztani a megajándékozottat. Ebből sok jó nem lesz…

Ügyvédi irodám 2013. decemberi ünnepi nyitvatartását pedig itt találod, Kérlek, ebben az időszakba ne keress meg bennünket aláírt ajándékozási szerződés felmondásával Köszönjük.

Tartozol és mégsem kell megfizetned? IGEN, lehetséges. Tudj meg mindent az elévülésről!

Álmodoztál már valaha arról, hogy ha jönne egy aranyhal, és kívánhatnál egyet, akkor azt kívánnád, hogy a korábban fennálló kötelezettségedet vagy tartozásodat inkább mégse kelljen teljesítened?

Nos, elméletileg még ez is lehetséges, és még aranyhal sem kell hozzá.

Lássuk: – Mi az az elévülés?

- És mennyi az általános elévülési idő? Mikor kezdődik?

- És mi különbözteti meg az elbirtoklástól?

- Vajon megszakítható?

- És lehet-e kevesebb mint 5 év? És mi kell hozzá konkrétan???

- Van-e ami nem évül el sosem?

Kell hozzá néhány eltelt év a naptárban és egy jó ügyvéd. Tudom, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen, de a jogban is történhetnek csodák, csak még nem tudsz róla.

Ha még nem ismered az elévülés intézményét, most mesélek róla, mert sokan még a létezéséről sem tudnak. Így fordulhat elő még az is, hogy elévült, régen be nem hajtható követelést valaki kifizet (tudatlanul), azután pedig ha felvilágosította valaki, csodálkozik, hogy nem tudja visszacsinálni és feleslegesen fizetett…

Mi az az elévülés? És mennyi az általános elévülési idő?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy korábban létező jogos követelés elenyészik. A követelések általában 5 (öt) év alatt elévülnek. Az általános elévülési időt a Polgári törvénykönyv mondja ki, de ettől más jogszabályok is eltérhetnek. És még a felek is, írásbeli szerződéssel kiköthetnek ennél rövidebb vagy hosszabb elévülési időt, azonban e kikötések, megállapodások során egyéb jogszabályi rendelkezéseket is be kell tartani, az ilyen megállapodásokhoz vegyél igénybe jogászt!

Vajon mikor kezdődik az elévülés? Általában akkor, amikor a követelés esedékessé vált. (De ez alól van kivétel is a jogszabályban, szintén a Polgári törvénykönyvben találhatsz erre részletes útmutatást. vagy érdeklődj egy jogásznál, aki tud segíteni ebben is neked.)

Elévülés vagy elbirtoklás? Elmesélhetem, hogy volt olyan, hogy egyik ügyfelem összekeverte az elévülést az elbirtoklással. Te ne tedd! Ez két teljesen külön jogintézmény, habár mindkettőnek alapja az évek múlása. Az elbirtoklás nem elévülés, az elbirtoklással egy meghatározott idő elteltével meg tudod szerezni pl. egy ingatlan tulajdonjogát anélkül hogy megvennéd (tehát nem elveszítesz valamit, hanem kaphatsz általa…). De ne keverd össze az elévüléssel, amely tehát valaminek a megszűnését jelenti.

Mit jelent az konkrétan, ha valami elévült?

Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azaz ha ilyennel perel valaki, sosem kap majd igazat (akkor sem, ha valaha tartoztál neki). Ha pedig Te szeretnél egy elévült követelést behajtani, akkor már most el kell, hogy keserítselek: ez sohasem fog sikerülni (legalábbis perrel biztosan nem!), legfeljebb egyezség keretében történő önkéntes teljesítéssel, ha az adósod ezt akarja. Ha nem akarja, megúszhatja (miért nem léptél időben!?).

Tanulság: mielőtt bármit lépnél, fontos pontosan tudnod: vajon elévült vagy el nem évült követelésed/tartozásod van-e?

Ha egy perben elévülésre hivatkozik valaki, azt úgynevezett elévülési kifogás bejelentésével teheti meg. Ennek körülményeit a bíró vizsgálni fogja, és ha megállapítja, hogy valóban elévülést történt, a pert meg fogja szüntetni, mert bírósági úton nem perelhető ügyről van szó. Ha nem hivatkozol elévülésre, automatikusan nem fog ez magától kiderülni, úgyhogy légy résen!

Megállíthatja bármi az idő múlását? Azt nem, de az elévülést igen! A jó hír az (persze ez csak akkor jó hír, ha tartoznak Neked!), hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás (pl. egy ügyvédi levél, vagy egy ajánlott, tértivényes küldemény) megszakítja az elévülést. Ez lesz a következménye a követelés bírósági úton való érvényesítésének is (pl. elindítod a fizetési meghagyást vagy egy pert stb.), továbbá ha a korábbi megállapodást, ami alapján tartoznak neked megegyezéssel módosítjátok – ideértve az egyezséget is -, és végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is 100% biztonsággal megszakítja az elévülést. Ilyenkor ettől az eseménytől újra indul az 5 év.

Vajon az úgynevezett főköveteléssel együtt a járulékos követelések (pl. jelzálog, kezesség) is elévülnek? Mikor rövidebb az 5 évnél az elévülés? Lehet-e semmis egy elévülésre vonatkozó leírt megállapodás? Kimenthető-e az elévülés után, hogy a jogosult nem intézkedett korábban?

Van még jó néhány tisztázandó kérdés ebben a témában, tehát, ha elévülésre hivatkoznak Veled vagy a cégeddel szemben, vagy Te ilyenre szeretnél hivatkozni, mert láthatóan több évvel ezelőtti tartozásról van szó, és szeretnéd tisztán látni, hogy mik a lehetőségeid, kell-e fizetned vagy jár-e neked még az a tartozás?

Vajon mi az, ami nem évül el sosem?

Sokan bizony nem tudják, hogy az úgynevezett tulajdoni igények nem évülnek el sosem. Ha tehát akár 7-8 év elteltével jut a tudomásodra egy igény, mely szerint tulajdonnal bírsz pl. egy ingatlanon, azt ennyi idő múltán is érvényesítheted, bár az 5 év már bőven eltelt. Az ilyen eljárások indításához azonban feltétlenül vedd igénybe jogi szakember (ügyvéd) segítségét, hogy mindent jól csinálj, a megfelelő időben.

Szerintem: inkább ne várj az aranyhalra, hanem kérdezz ügyvédtől.

Ha kérdésed van, kérlek a saját egyedi, egyszeri és kivételes ügyedben NE itt a kommentekben keresd ügyed megoldását. Nem fogunk válaszolni. Ez a cikk ugyanis nem azért született, hogy telefonszámla, diákhitel vagy adótartozásod ügyében segítsek szabadulni adósságodtól, hanem azért, hogy megértsd az elévülés jogi jellegét és azt: minden ügy más. Így ha a saját ügyedben volt már ügyvéded, kérlek nyugodtan menj vissza hozzá, és tőle kérdezd meg, mi lesz a számodra legjobb megoldás. Az én ügyvédi irodám cégeknek segít, saját követeléseiket behajtani másoktól. Bővebben a behajtásokról ITT olvashatsz, ha Te is cégvezető vagy. Várlak!

Az okos leány esete Mátyás királlyal és a szóbeli szerződésed: van is meg nincs is…

Emlékszel a népmesére? Amikor az egyszeri (okos) leány elment Mátyás királyhoz, aki azt üzente neki előtte: “– Gyere fel Budára, hozd magaddal ezt a gyűrűt, s én gazdagon megajándékozlak. De se szekéren, se gyalog, se lóháton ne gyere! Öltözz is fel meg ne is, hozz is ajándékot meg ne is!”

Ha szóbeli szerződést kötöttél valakivel, az kicsit ehhez hasonlatos: van is, meg nincs is. A jogászok biztosan tudják: igen, van szerződésed. Te sokszor mégis azt hiszed (és ha eljössz hozzánk az irodába, el is fogod nekünk szépen magyarázni, hogy) nincsen szerződésed. Ekkor mi elmondjuk majd Neked (is): de van, csak nem írtátok le.

Egyszer s mindenkorra kérlek jegyezd meg tehát: a szóbeli szerződés is szerződést.

… és rögtön utána azt is vésd az eszedbe: de a szó elszáll, az írás megmarad!

Ahogyan ez a szép madár, úgy száll el majd a szó, ha az üzleti partnered már nem érdekelt abban, hogy emlékezzék mindarra, amire rosszabb esetben még kezet sem ráztatok, jobb esetben személyesen és telefonon is többször beszéltetek az adott ügyed során.

Tehetsz-e bármit azért, hogy ez ne így legyen?

Természetesen van 2+1 tippem ehhez, Neked, kedves Olvasóm, aki szerintem azért is követed már írásaimat havi rendszerességgel, mert akarsz fejlődni, újat tanulni, hogy még kevesebbet hibázz és a rossz beidegződéseidet is kiiktasd életedből mielőbb.

Íme tehát 2+1 gyakorlatias tippem ahhoz, hogy a le nem írt (szóbeli) szerződésedet is minél pontosabban tudd bizonyítani egy jövőbeli vitában:

1.) A szóban megbeszélt részleteket lehetőleg egyeztessétek tanúk előtt. És tudod: egy tanú nem tanú (“unus testis nullus testis”), ezért legalább 2 ember legyen a közelben, akik majd emlékeznek is az elhangzottakra.

Előnye számodra: nem vagy egyedül (vita esetén jó kis tanúbizonyíték van a kezedben)!

2.) A szóban megbeszélt részleteket lehetőleg minél konkrétabban írjátok körül, mert így mindkettőtökben jobban felidézhetővé válik majd.

Előnye számodra: konkrét emlék keletkezik, Benned is (vita esetén könnyebb lesz majd felidézni…).

+1.) A megbeszélt részleteket lehetőség szerint még aznap, de legkésőbb 48 órán belül igazold vissza egy rövid e-mailben. Gondolom a modern világban ez nem nagy kérés.

Előnye számodra: a Te verziód szerint kerülnek rögzítésre az elhangzottak (vita esetén pedig konkrétan is lesz mire hivatkozni, és a te szájad íze szerinti lesz a levél, amiből a bíró is majd dolgozik).

És vajon ezeket milyen ügyeidben alkalmazhatod?

Csupa jó hírem van: bármilyenben, az összesben, valamennyiben, mindben, akármilyenben…

Ha cégvezető vagy: megrendeléseknél, visszaigazolásoknál, meetingeken, rendezvényeken, névjegycsereberénél, e-mailváltásban, konferencián folyosóbeszélgetésekkor, perlés előtti egyeztetéseken, és minden olyan, a céged ügyeiben előforduló szituációban, ami arról szól: valakivel megállapodsz valamiben, de nem írtátok le.

Hopsz, van egy javaslatom is. Cégvezetők számára fejlesztettünk egy díjmentes szerződésíró tanfolyamot, ha szeretné megérteni a szerződések előnyeit, és azt, hogyan írd le mindazt, ami neked és a cégednek jó, akkor gyere, tanuld meg most, itt.

Ha ingatlan tulajdonos vagy: akkor az ingatlan hasznosításakor, kiadáskor, bentlakóval történő egyeztetéskor, a bérleti szerződésről szól előzetes levelezéskor, a bejáráskor, az átadás-átvételkor, a pénz átvételekor, a kaució elszámolásakor, és valamennyi olyan cselekménynél, amikor fontos, az ingatlant vagy a bevételedet érintő kérdés kerül szóba, de nem írtátok le.

Ismételjük át együtt, hogy már holnaptól így tegyél:

Lehetőleg 2 tanú jelenlétében egyezkedj fontos dolgokban!

Részleteiben tárgyald meg a dolgot, légy kreatív, szemléletes!

48 órán belül igazold is vissza írásban mindazt, amiről beszéltetek.

Van még kérdésed? Ha nincs, szólj hozzá a blogban, itt lentebb, hadd lássuk, te mit szólsz mindehhez? (Ha pedig épp egy hajdani szóbeli szerződéseden vitázol valakivel, az egyezkedéshez vagy a peredhez vegyél igénybe szakértő ügyvédet. Itt díjmentesen kérdezhetsz egyet munkatársaimtól non-stop, on-line, akár otthoni böngészés közben is: KÉRDEZEK AZ ÜGYVÉDEKTŐL.)

A szerződésíró tanfolyamot pedig itt eléred bármikor. Várunk!

A munkaügyi felmondás titkai – avagy hogyan ne csináld! 5 egyszerű lépés Neked…

A munkaügyeket lehet szeretni, utálni, de ettől még vannak. A munkaviszony egy speciális polgári jogi jogviszony, amelyben nem a polgári jogban megszokott, teljesen egyenrangú felek működnek együtt, hanem mindig van egy főnök, aki dirigál, és mindig vannak azok, akiknek az utasításokat teljesíteniük kell. Időben, hibátlanul, szakszerűen, becsülettel, jóhiszeműen és kárt nem okozva.

Eddig érthető, ugye?

Ha ezt a viszonyt meg akarod szüntetni – akár munkáltató vagy, aki az utasításokat adja, akár munkavállalóként dolgozol mint végrehajtó – vannak olyan alapelvek, amely áthágásával automatikusan a jogellenes felmondást hozod majd létre, amit el kell kerülnöd.

A jogellenes munkaügyi felmondás következménye a kártérítés, és akár az is, hogy a per végén a bíróság a munkaviszonyba vissza is helyezheti a dolgozót, ráadásul megítélheti az addig ki nem fizetett bérét is neki. Hiányzik ez bárkinek is?

Nézzük 5 egyszerű lépésben a helyes és kártérítésmentes felmondás titkát. mert nem lesz ördöngösség…

1.lépés a munkaügyi felmondáshoz: vedd elő azt a munkaszerződést, melyet fel akarsz mondani. A munkaszerződésnek melléklete is lehet, ilyen a munkaköri leírás vagy éppen a munkaidőkeretet tartalmazó időbeosztás is, tehát minden olyan irat, ami az adott munkakört leírja, szabályozza, jellemzi. (Nagyvállalatoknál létezhet kollektív szerződés is, erre hamarosan visszatérünk.) Kizárólag emlékek alapján tehát soha ne mondj fel!

2. lépés a munkaügyi felmondáshoz: ha kéznél van a szerződés, és minden, ami ahhoz tartozik és a munkaviszony tartalmát kitölti, utána kell járnod annak is, hogy mit mondanak az éppen hatályos jogszabályok arról, hogy ezt a munkaviszonyt hogyan lehet szabályosan felmondani. A Munka törvénykönyve és ennek háttérszabálya, a Polgári törvénykönyv az a norma, amelyekben legelőször keresgélned kell majd. Ezekben majd azt olvashatod, hogy legalább 3 féleképpen tudod megszüntetni a munkaviszonyt: a) közös megegyezéssel, írásban, b) rendes felmondással, indoklással, c) rendkívüli (azonnali hatályú) felmondással, akár másnaptól, szintén indoklással ellátva. A felmondásról rendelkezhet még a jogszabályok mellett a vállalati szabályzat is (pl. Kollektív szerződés), vagy más nagyvállalati szabályzat, ezt is át kellene olvasni…

Itt máris hoznod kell egy jó döntést: melyik módot választod a munkaviszony megszüntetésére. (Természetesen a közös megegyezés a teljesen vitamentes megoldás, hiszen a két fél közös egyetértésén alapul, míg a felmondásokhoz pedig – amit egyedül is bárki megléphet – mindenkinek joga van, ha szabályszerűen csinálja.)

3.lépés a munkaügyi felmondáshoz: ha eldöntötted, hogy a munkaszerződést felmondással – tehát a másik fél előzetes tájékoztatása nélkül, egyoldalúan – szünteted meg, akkor mérlegeld, hogy rendes vagy a rendkívüli felmondást alkalmazhatnál az adott esetben. A rendkívüli felmondás a munkaszerződés megszegése esetén lehetséges, részletes szabályait a fent írott törvényekben találod, ezeket be kell tartani. A rendes felmondás pedig arra való, hogy ha már nem szeretnéd ezt a munkakapcsolatot hosszú távon fenntartani, akkor egy előre megállapított felmondási idő eltelte után tudtok megválni egymástól a cégtől, a munkatárstól. A felmondási idő hossza függ attól is, hogy milyen pozícióban (pl. vezető), és mennyi ideje van az érintett dolgozó a cégnél, ezeket alaposan járd körül egy jogásszal.

Apróságnak tűnik, de fontos: a felmondást saját kezűleg és cégszerűen kell aláírni. (Ha valaki meghatalmazottként járna el, kifejezetten erre szóló meghatalmazást is csatolni kell, különben ez is vitára adhat alapot.) A nem szabályszerűen aláírt felmondás ugyanis nem lesz érvényes, így a kívánt jogi hatást nem fogja elérni, azaz nem szünteti meg a munkaviszonyt. Akkor meg minek írtad?

4. lépés a munkaügyi felmondáshoz: a felmondásodat – legyen szó bármelyikről – indokold, és kizárólag valódi, vita esetén egyértelműen és kétséget kizáróan bizonyítható tényekre, körülményekre alapítsd, és késedelem nélkül tedd meg. Minden utat a vitákhoz meg kell előzni.

TIPP Neked: Ha nincs ilyen indokod, mindig inkább törekedj a közös megegyezésre, mert egy közösen megállapodott ésszerű elválási határidő és pénzösszeg tapasztalataim szerint mindig elősegítik a békés elválást egymástól, még akkor is, ha korábban voltak nézeteltérések vagy súrlódások köztetek.

Itt a vége fuss el véle? No még nem vagyunk a végénél:

5. lépés a munkaügyi felmondáshoz: el ne felejtsd a felmondólevelet kézbesíteni. Ahogyan a közös megegyezés is az aláírással jön létre, azaz mindenki tudomásul veszi a megállapodást, ugyanúgy a felmondásról is tudnia kell az érintettnek. A kézbesítés történhet akár személyesen (átadod neki az irodában, és a nálad maradó példányra ráíratod eredeti, kék tintával, hogy “a mai napot átvettem”), vagy történhet akár postai úton. De mindig egyre ügyelj: a kézbesítést, azaz a kézhezvételt (átvételt) bizonyítanod kell. Mindaddig ugyanis, amíg a felmondólevél nem ér el a címzetthez, ő a felmondásról nem kell, hogy tudjon. Tévhit, hogy a felmondást el kell fogadni. Nem, ez nem így van! Elég a felmondást közölni (=átvetetni, kézbesíteni, átadni), ha pedig a másik fél azt nem akarja elfogadni, bírósághoz fordulhat.

Mi mindenről nem beszéltünk még? (…avagy ami most helyhiány miatt és azért is kimaradt, mert minden ügy más, minden munkaviszonyban különböző körülmények lehetnek…)

Mennyi a felmondási idő? Mikor jár vagy nem jár végkielégítés? Van-e olyan védett időszak, amikor valakinek tilos felmondani (pl. betegség, szülési szabadság stb.)? Kell-e a jogorvoslatra való tájékoztatást is írni a felmondó levélbe? Hány nap a felmondási idő, és ez mikortól indul? Mi van, ha nem veszik át a postán kiküldött felmondást? Ha a felmondást egy zárt szobában kényszerhelyzetben adják át, az érvényes lesz-e? A felmondás átadása után kitilthatnak-e az irodából valakit? Kell-e előzetesen egyeztetni a felmondásról? Mikor kell kifizetni az utolsó munkabért? Mikor kell visszaadni a munkakör ellátásához átvett dolgokat? Mikor irányadó a régi, és mikor az új Munka törvénykönyve? stb. stb.

A felmondások esetén különösen érvényesek a jóhiszemű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának általános polgári jogi elvei, erről is már írtam ebben a blogban, itt elolvashatod ezt a cikkemet is.

Ha pedig cégvezető vagy, és éppen a vállalkozásodban fontolgatod egyik munkatársadtól való megválást, akkor járj el körültekintően. Ehhez segít ez a cikkünk is, amely a tematikus honlapunkon a munkaügyekben elkövetett tipikus hibákról készült. (És itt kérdezhetsz is az ügyvédektől…) Jó fejlődést kívánok! Ha pedig érthető és azonnal alkalmazható volt számodra ez a cikk, küldd el cégvezető társadnak a Közérthető Jogi Blog linkjét, így neki is segítünk ezekkel a fontos információkkal.

Mitől lesz rossz egy szerződés felmondása? No most elárulom:

Felmondás alatt azonban ne csak a munkahelyi felmondást értsd (ami konkrétan a munkaszerződés felmondását jelenti), hanem ezen kívül még számos szerződést is (pl. vállalkozói szerződést, megbízási szerződést, együttműködési megállapodást, lakásbérleti szerződést, kiadói szerződést stb.) lehet felmondással megszüntetni.

Ha céget vezetsz, ügyvezető vagy, ez a cikkem különösen Neked szól!

Kezdetnek lássunk is mindjárt 10 konkrét példát a rossz felmondási indokokra.

Felmondok mert…

… nem tetszik a bérbeadó stílusa;
… nem volt elég jó a tervem, és azt hittem, ezt a szerződést is teljesíteni tudom;
… azt hittem, hogy ez a lakás egy szobával nagyobb lesz, és inkább tényleg egy nagyobb kéne;
… arra gondoltam, hogy anyukámnak jobban tetszene, ha inkább máshol dolgoznék mégis;
… elhatároztam, hogy inkább megbízó szeretnék lenni a jövőben;
… nem akarok ennyi pénzt kiadni erre a szolgáltatásra;
… többet akarok pihenni, és ennyi pénzért nem éri meg nekem ez;
… holnaptól inkább fekete hajú alkalmazottat akarok az üzletbe felvenni;
… tegnap azt hallottam, hogy bármilyen szerződést 15 napra felmondhatok;
… mindenáron meg akarom szüntetni a kapcsolatot a partneremmel, és ez így nem mehet tovább.

Szerinted mi az a 4 hiba, ami közös a fenti rossz példákban? (Azaz: amitől akár még jogellenes is lehet a felmondás?)

Az indok nem alapos és nem is tényszerű, tehát valószínűleg nem is lesz jogszerű.
A jogellenes felmondást tiltja a jog, és megalapozza a másik fél kártérítési igényét.
Nem a másik fél magatartására vagy az előre nem látható megváltozott életkörülményekre utal a rossz felmondás, tehát már az aláíráskor is tudni lehetett a felmondásban hivatkozott körülmény meglétét. Ilyenkor ezen korábban is meglévő körülményre általában nem lehet hivatkozni a felmondásban, mert nem elfogadható (persze kivételek itt is lehetnek…).
A felmondás indoka túl személyes és szubjektív, és nem függ a másik féllel fennálló szerződéses viszonyban történtektől. Általában az ilyen szubjektiv indokolás jogellenes felmondáshoz vezethet.

És vajon mi a rossz, hibás felmondás (jog)következménye?

A rossz felmondás a jog nyelvén jogellenes felmondásnak minősülhet majd. Ez pedig megalapozhatja a szerződésből “kitúrt” másik fél kárigényét, azaz nemcsak az elmaradt hasznát vagy a felmondás miatt felmerült költségeit, hanem a konkrétan bekövetkezett valódi kárát is meg kell majd fizetnie a jogellenesen felmondó félnek. (Munkajogban még egyéb következmények is létezhetnek…)

Ha cégvezető vagy, különösen megfontoltan járj el a céged szerződésének felmondásakor és ne okozz kárt a cégednek!

Aki ugyanis jogellenes felmondást ad át szerződő partnerének, annak előbb vagy utóbb meg kell majd térítenie a felmerült kárt.

Légy tehát óvatos. Felmondás elküldése előtt mindig alaposan tájékozódj. Például írd be a keresőbe: “szerződés felmondása” majd találj meg bennünket és olvass el mindent, amit erről a témáról már írtunk és közzé tettünk számodra. Vagy egyből klikkelj erre a linkre, és olvass tovább.

Honnan ismerheted fel, hogy érvénytelen szerződést készülsz aláírni?

Van egy rossz hírem! Az érvénytelen szerződés ugyanúgy néz ki, mint az érvényes. Mint a hideg és a forró jénai tál esete. Ugye emlékszel? De egy valamiben viszont nagyon hasonlóak: a meglepetés ereje ugyanakkora lesz, mint amikor megfogod a forró üvegtálat (pedig azt hitted jéghideg), mint amikor megtudod, hogy érvénytelen a szerződésed, melyről azt hitted, rendben van!

Az érvényes szerződés működik, és ki is kényszeríthető, ha valaki megszegi. Az érvénytelen szerződés is ugyanúgy néz ki, mint az érvényes szerződés, de vita esetén az érvénytelenségre való hivatkozás után már nem azt kapod majd, amire számítasz.

Aláíráskor nem mindig tudod könnyen észlelni, hogy érvénytelen nyilatkozatot iratnak alá veled. De ha ezt a bejegyzésemet elolvasod, remélem máris sikeresebben ismered majd fel a helyzeteket, amibe kerülhetsz a jövőben.

Mit jelent az érvénytelenség a való életben? Hogyan képzeld el?

Az érvényes szerződésnek az a jogkövetkezménye, hogy kiváltja mindazon joghatásokat, amit az aláírók elvárnak tőle. Ha az eladó el akarja adni a kocsit és megkapni a vételárat, akkor az eladó kocsija átszáll majd a vevőre, aki azt kifizette.

Nézzük ugyanezt egy érvénytelen szerződésnél: az eladó el akarja adni a telkét, ha a vevő kifizette. A vevő azonban érvénytelenségre hivatkozik, sikeresen, így ezután a telek az eladó nevén marad, a földhivatal sem jegyzi át a tulajdonjog változást, és a vételárat sem kapja meg az eladó az ingatlanért.

Hogyan kell az érvénytelenségre hivatkozni? És mikor kell ezt megtenni?

Az érvénytelenségre hivatkozni úgy lehet, hogy a szerződő félnek, aki tőled várja a teljesítést, megírod, hogy szerinted a szerződésed miért érvénytelen. Ezt alapos indokokkal alá is kel támasztanod. Ha pedig ezt nem akarja tudomásul venni és továbbra is követelőzik, akkor bírósághoz kell fordulnod, és egy alapos és precíz keresetlevélben kérni, hogy a bíró vizsgálja meg a vitatott szerződést, majd ítéletben mondja ki, hogy a szerződés érvénytelen volt és a feleknek mit kell tenniük emiatt.

És vajon mi minden okozhat érvénytelenséget?

Tudom, hogy ha most ezt a bekezdést elolvasná egy egyetemi jogi oktató, biztosan megfeddne, hogy nagyon pongyolán magyarázom el Neked, Kedves Olvasóm az okokat. Én ezt mégis így vállalom, mert szerintem – nem jogászként – így fogod a leggyorsabban megérteni a lényeget.

Lássunk néhány egyszerű és közérthető példát arra, mikor nem jön majd létre érvényesen egy nyilatkozat vagy egy szerződés. Pl. a fenyegetés, a megtévesztés (tévedésben tartás vagy valótlan állítások) alkalmazása esetén, vaqy ha pl. valaki nem tud írni-olvasni, mégis aláír valamit, amit nem mondtak el neki. Esetleg ha egy olyan szerződést vagy nyilatkozatot iratnak alá veled, ami éppen egy konkrét jogszabályi tilalomba ütközik, az is biztosan érvénytelen (semmis) lesz. Vagy – a munkajogban bevált módszer a nagyobb cégeknél sajnos még mindig – ha egy szobából addig nem engednek ki, amíg alá nem írsz valamit: az is érvénytelen aláírás lesz.

Az érvénytelenségnek két formája is van: A SEMMISSÉG ÉS A MEGTÁMADHATÓSÁG.

Ennek megkülönböztetéséhez már tényleg “jogi szakmunkás” kell, hogy segítsen Neked, hiszen csak ő fogja tudni a Polgári törvénykönyvünk alapján, hogy: egy jogszabályba ütköző semmiségről beszélünk, vagy egy megtámadhatósági körülmény áll fenn.

VIGYÁZAT! A megtámadás azonban mindig csak egy bizonyos ideig lehetséges, utána a jog azt feltételezi: ha eddig nem támadtad meg érvénytelenség miatt az iratot, ami neked hátrányos, talán nem is volt olyan fontos számodra, és bírói ítélettel sem tudod majd az érvénytelenséget érvényesíteni. A semmiségre azonban bárki, határidő nélkül hivatkozhat (de csakis akkor, ha a semmisséget megalapozó, a Polgári törvénykönyvben vagy más jogszabályban hivatkozott olyan körülmény forog fenn, amely valóban semmisséget okozhat.).

Az érvénytelen szerződésekkel kapcsolatban is bármikor kérdezhetsz on-line ügyvédi irodánkban ezen a linken.

Továbbra is tájékozódj mindig hiteles, ügyvédi forrásból jogi dolgokban! És kérünk, hogy ne is szörfölj névtelen jogi(nak tűnő) internetes oldalakon!

Kezdd inkább itt, online ügyvédi irodánkban.

KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Tag Archives: szerződés