Az ingatlanos ügyvéd alapvető feladata az adásvételi szerződés megkötésekor az, hogy…

Számtalan történetet hallunk mi ügyvédek a kollégáinkról. Honnan? Hogyan? Például amikor a megbízóink eljönnek egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor az irodába, és elmesélik korábbi tapasztalataikat más ügyvédi irodákról. (Akkor is, ha nem kérjük…) Ezért most arról írunk, hogy szerintünk:

Mi az ügyvéd alapvető feladata egy lakásvásárláskor?

Hogyan kell egy ügyvédnek szerződést szerkeszteni és miről kell a feleket tájékoztatni?

Mi mindenről essen szó az ügyvédi irodában feltétlenül még az aláírás előtt?!

A szerződés nem az aláírásnál és véget - a szerződésszegés bármikor lehetséges!

A lakásvásárlási szerződés nem az aláírásnál ér véget és nem is ott kezdődik…

Nézzük sorban: Mi az ügyvéd alapvető feladata egy lakásvásárláskor?

Ingatlan adásvétel során az ügyvéd mindenről tájékoztatni köteles a feleket. Arról is, ami nem az ügyvéd dolga (ilyenkor el kell mondani, hogy könyvelőt vagy adótanácsadót, esetleg építészt vagy egy ingatlanforgalmi szakértőt kell-e felkeresni inkább). Arról pedig különösen, ami ügyvédi kötelezettség (hogyan történik a tulajdonjog bejegyzés, mennyi illetéket kell fizetni és mikor, milyen igazolványokat kell elhozni a szerződéskötéshez, mikorra kell elkészíteni az energetikai tanúsítványt, milyen tartalmi és formai kellékei vannak egy szerződésnek stb.).

Az ingatlan adásvétel – bár elsőre nem úgy tűnik – igazi csapatmunka! Az eladó, a vevő, a könyvelő, a jogász (olykor a bankos), végül a földhivatal munkatársának szakértelmén és “együttműködésén” múlhat a teljes jogi ügylet sikere.

Az ügyvéd mindenről tájékoztassa a megbízókat, enélkül nem megy,

Hogyan kell egy ügyvédnek szerződést szerkeszteni és miről kell a feleket tájékoztatni?

Egyetlen szóval: teljeskörűen. Az elejétől a végéig mindenről. Azaz:

i) még az aláírás előtt a tulajdoni lapon látható részletekről, egyes jogok törlésével kapcsolatos teendőkről, az igazolványok érvényességéről, a jövőbeli eljárási díjakról, lehetséges fizetési módokról (ügyvédi letétkezelés szabályairól) stb,;

ii) a szerződés aláírásakor a szerződés tartalmáról, a felek jogairól és kötelességeiről, a jövőbeli lehetséges vitákról és azok lehetséges rendezési módjáról, az aláírást követő földhivatali eljárásokról és azok díjairól, valamint a lehetséges vagyonszerzési illetékfizetés részleteiről is;

iii) a szerződés aláírása után arról, hogy mikor adta be a szerződést a földhivatalba, mikorra várható az ügy elintézése, közben történt-e változás a tulajdoni lapon, az illeték kiszabó végzés helyes volt-e, megtörtént-e a tulajdonjog (és a haszonélvezeti jog) bejegyzése (vagy törlése).

Az aláírás előtt számtalan dolgot tisztázni kell.

Az is fontos: Mi mindenről essen szó az ügyvédi irodában még az aláírás előtt!

Akár az ügyvédi irodában tartunk előzetes konzultációt a telek-, ház- vagy lakásvásárlás előtt, akár telefonon konzultálunk a vevővel, számos olyan körülményre fel kell hívnunk ügyvédként a figyelmét, amelyre már az elejétől gondolnia kell.

Mondok néhány konkrét példát:

- az ingatlan bejárása hogyan történjék (nappal is, este is, esőben és napfényben is…);
- a vételár fizetését hogyan képzelik (kell-e egyeztetni a bankkal, akár hitelről akár bankbetét feltöréséről vagy nagy összegű készpénz felvételről lesz szó…);
- van-e olyan személy, akit be kell vonni az ügyletbe (pl. haszonélvező, elővásárlási jogosult, házastárs vagy éppen kiskorú törvényes képviselője, vagy gyámhivatal stb);
- van-e olyan eljárás folyamatban, amely befejezése előtt nem is lehet szerződést kötni (hatósági vagy bírósági eljárás…) stb.

Egy ügyvédnek rendkívüli körültekintéssel kell eljárnia. (Éppen ma, az írás születése közben hívott egy érdeklődő telefonon – aki ezt a blogot olvasta -, és elmesélte, hogy adásvételi szerződést kötött, de csak az ügyvédi ellenjegyzésnél volt dátum a szerződésben, magának a megállapodásnak nem volt dátuma. Ezt a bank kifogásolta, és lehet, hogy nem kapja meg a hitelt…)

Ügyvédi irodám számos olyan tippet és ötletet tesz közzé, amely segíti a felkészülést a leendő vevőknek. ITT LEHET ELOLVASNI EZEKET. Mindig olyan ügyvédet kell választani, aki láthatóan szakértője az ingatlanügyeknek. Így biztosan minden rendben lesz a kiszemelt ingatlan megszerzésekor.

Sok sikert kívánunk! Íme 10 gyorstipp az ingatlanvásárláshoz, azonnal alkalmazható.

Ígéret, visszalépés, módosítás, megállapodás, AVAGY: lehet-e sms-sel vagy e-mailen módosítani egy szerződést?

A modern kor számos kihívást jelent nekünk jogászoknak, és Neked is, kedves Olvasó. Különösen akkor, ha egy ajánlatot kaptál vagy adtál, és szeretnél egy megrendelést, egy szerződést kötni ezalapján. Vajon meddig él az ajánlat? Mikor jött létre a szerződés? Mi volt sz ÁSZF-ben a honlapon?

Ezért most megmutatom Neked, mennyi féle szerződés létezik a jogban, mik azok az alapvető szerződéskötési szabályok, amik az összes szerződésfajtára – családi és céges szerződésekre egyaránt – igazak. Remélem ezzel is megkönnyítem a dolgodat, hogy megfelelően adj és kérj ajánlatot, és ne legyen vitád abból: mikor kötötted meg a szerződésedet.

Vajon hogyan lesz az ígéretből megállapodás?

Lehet-e az eredeti ígéretet módosítani? Erre vajon megfelelő módszer-e az sms vagy az e-mail?

A levegőbe kiáltott szó már szerződés? És vajon visszavonható?

A le nem írt szerződés is szerződés??? Igen, léteznek szóbeli szerződések.

A szerződés keletkezése: ígéret, ajánlat, megállapodás…

Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy valaki tesz egy ígéretet, ajánlatot, igaz? “Gyere fel, megmutatom a bélyeggyűjteményemet…” “Gyere, kipróbálhatod a kocsit, nem kell mindjárt megvenned…” “Ha nem tetszik a traktor, nem kell megvenned, oké?” és még sorolhatnám.

Az első ígéretet hívjuk ajánlatnak, amelyet el kell fogadni. Amíg nem mondunk igen a bélyeggyűjteményre, a traktorra, a felajánlott árért, addig nincs közös akarat a vásárlásra vagy hasznosításra (eladásnál a vételárat, bérletnél a bérleti díjat el kell fogadni, és más fontos szerződéses feltételről is beszélni kell!). Amíg nem beszéltük meg, mi legyen a cikkben, amit ígértünk, és az mikor jelenik majd meg, addig nincs megállapodás a kiadásra, publikációra sem stb.

Kérlek jegyezd meg: az ajánlatot mindig el kell fogadni, különben nem lehet számon kérni, hogy miért nem fizeti ki? miért nem rendeli meg? az, aki az ajánlatot kapta. A polgári jogban akkor jön létre egy megállapodás, ha a felek kölcsönösen, egybehangzó akarattal kijelentették a rockoperából is ismert refrént: ‘Igen, akarjuk!”

A jó hír: mindez igaz az összes szerződésre - melyet itt azonban nem tudok felsorolni hiánytalanul. De biztosan már ismered az adásvételi szerződést, bérleti szerződést, megbízási szerződést, vállalkozási szerződést, és láttál már tartási szerződést is, vagy éppen licencia megállapodást.

Ha pedig az eredeti ígéretet (ajánlatot) módosította az ajánlattevő, még ezt is megteheti mindaddig, amíg az ajánlatot a másik fél el nem fogadta. De utána már semmiképp! Pontosabban: utána már csak a másikkal együtt, közösen lehet módosítani az eredeti feltételeket, hiszen az ajánlattevő és az azt elfogadó személy, cég között már létrejött egy szerződés, amely egyoldalúan nem változtatható. Szerintem ez így logikus is (nemcsak jogszerű). És emiatt van egy olyan előírás is: az egyoldalú, honlapon gyakran alkalmazott általános szerződési feltételek soha nem tartalmazhatnak a másikra (vevőre) hátrányos és méltánytalan kikötést, hiszen az egyoldalú feltételnek minősül. Ez pedig főszabály szerint nem hozna létre szerződést, az előbbiekből kiindulva, csak akkor, ha az igazságos és üzletileg indokolt tartalmat jelent a vevőre nézve is.

FIGYELEM! Az írásbeli szerződéseket írásban célszerű módosítani, vannak olyan szerződések, amelyeket kötelező leírni, a szóbeli szerződéseket pedig szóban is lehet módosítani. SMS-ben nem tanácsolok ilyet tenni, ez a bírói gyakorlatban sem elfogadott technika. De az e-mail már alkalmas lehet egy szerződésmódosításra, különösen, ha a másik fél egy egyértelmű válasz e-mailben nyugtázza is azt. Bírósági vitában még mindig a legerősebb, legkevésbé vitatható bizonyíték az, ha papírra leírt egyértelmű szerződésmódosítást tudsz felmutatni egy vita esetén.

Elfogadtam vagy nem is fogadtam el az ajánlatot??? Ki tudja...

Mit tegyél, ha vita van azon, hogy vajon már elfogadásra került-e az ajánlat vagy még éppen nem történt meg ?

Vita esetén a legjobb, amit tehetsz, hogy keresd elő a levelezést, a papírokat, és nézd meg, ki írt előbb, ki írt később a másiknak! Miért?

Amikor vita van egy összegen, egy árajánlaton, vagy azon, hogy létre jött-e a szerződés, a jogászoknak nem túl nehéz feladat eldönteni: ki mit ígért, és melyik ajánlat az érvényes, melyik ígéretet fogadták el. Néha azt nehéz megállapítanunk, hogy ez mikor történt meg.

Az ügyvédi konzultációkon én például mindig megkérem a hozzám fordulót: írja össze az ügyében az időrendi kronológiát. Az ügyek időrendi sorrendjét. Ki, mikor mit tett, mit mondott, mit írt stb. Ebből ugyanis mindig sok olyan apró részlet kiderül, ami az ügy, a vita megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges.

Tegyél így Te is, ha vitázol valakivel, vedd elő az e-maileket, a leveleket, és nézd át, ki írt előbb, ki később, és mikor mi történt. Te is hamar látni fogod, ami addig nem volt világos! Ne SMS-t és e-mailt gyűjts, inkább írd le papírra a megállapodást.

Ha szeretnél még tájékozottabb lenni a céges szerződések világában, még több mindent megtudni az ajánlatról, a szerződésfelmondásról, a vitákról vagy éppen a teljesítésigazolásokról, akkor gyere IDE, ERRE AZ OLDALRA. Itt egy videoüzenettel is segítek Neked a céges szerződések még jobb elkészítésében.

Természetesen nemcsak írásban, szóban is lehet ajánlatot tenni, de lesz egy-két bizonyítási nehézséged vita esetén. Erről írtam már korábban, ezt a cikket, olvasd el, sokat tanulhatsz belőle: CIKK A SZÓBELI SZERZŐDÉSRŐL.

Ingatlan adásvétel – tipikus hibák az adásvételi szerződésben, melyeket újra és újra elkövetnek eladók, vevők, ügyvédek…

Nem régen átnéztem egy kedves megbízómnak egy ingatlan adásvételi szerződés tervezetét, melyet egy ügyvéd kolléga készített. Az adásvételi szerződés bonyolult volt. Nem csak egy eladó és egy vevő (hanem több vevő is) szerepeltek benne, ráadásul volt a tulajdoni lapon egy haszonélvező is, aki szintén részese lett a jogügyletnek. A vevők bankhitel ügyintézést is igénybe kívántak venni a vételár megfizetéséhez, így igazán sokszínűnek ígérkezett ez az ügyvédi feladat. Az átnézett szerződés tervezetben azonban számos hiba, figyelmetlenség adódott, melyek akár meg is hiúsíthatták volna a vevő sikeres tulajdonjog bejegyzését.

Elmesélem tanulságul – természetesen név és adatok nélkül -, hogy a szerződéssel milyen főbb problémáim voltak. Teszem ezt azért, mert ha a jövőben neked is hasonlóan bonyolult szerződésed lesz, már itt tájékozódhatsz ezekről a kérdésekről:

Címek nélkül a szerződésekben is nehéz tájékozódni!

1. bosszúság: Hiányzik a tagolás, és nincs a vételár megfelelően megosztva a felek között...

Legnagyobb sajnálatomra a szerződés nem volt áttekinthető, nem voltak benne fejezetek, címek, ami alapján könnyen kereshettem volna benne. Pedig ezt a szerződésíró tanfolyamunkon magam is oktatom: egy kiváló szerződésben mindig fejezetcímek, alcímek, címszavak segítik a tájékozódást (a szerződő feleknek, az ügyvédnek, a könyvelőnek is…) Ezek nélkül egy átláthatatlan és kezelhetetlen okiratot szerkesztünk, és a földhivatali bejegyzés során is bosszús lesz a döntéshozó, akihez az okirat kerül majd elintézés céljából.

Mint említettem, nemcsak eladó és vevők, hanem haszonélvező is voltak a szerződésben, és a vételár fizetési feltételeinél nem volt egyértelműen feltüntetve az, hogy a vételárból mennyi Ft jár az eladónak és mennyi a haszonélvezőnek (aki nem ingyen mondott le a haszonélvezetről). Ilyenkor majd az év végi adóbevallásnál jön a valódi bosszúság: kinek mennyi járt, ki mennyit adózik, esetleg ki mi után fizeti a vagyonszerzési illetéket. És a szerződésből nehéz lesz megállapítani.

Nem mindegy kié a pénz, és ki kapja a bankhitelt!

2.bosszúság: Ha nem egyértelmű, kié a pénz a bankszámlán, és az sem, hogy mi történik, ha nem lesz meg a bankhitel…

Az adásvételi szerződés szövege szerint a vevők banki átutalással kívánták fizetni a vételárat. Ez még nem volna baj, azonban csak az egyik fél nevén volt a bankszámla, ahová utalniuk kellett a vevőknek a teljes összeget.

De az már baj, ha a számlatulajdonos csak egyetlen személy, viszont a többeket megillető összegeket is küldeni kell(ene) erre a számlára. Anélkül, hogy a másik fél nem nyilatkozik arra nézve, hogy úgy tekinti, mintha neki, a saját kezéhez fizettek volna erre a más nevén lévő bankszámlára, ez vitára adhat okot. A kettejük (hármójuk) közötti elszámolás ugyanis tényleg ne az utaló (fizető) fél dolga legyen. De a viták elkerüléséhez hibátlan szövegű nyilatkozatokat kell a szerződésbe illesztenie a szövegező ügyvédnek.

Bosszúságok az ingatlan adásvételi szerződésben...

3. További apró bosszúságok: pénzmosás, “ellenjegyzem/ellenjegyeztem”, végső határidő...

Nem örültem annak sem, hogy nem volt rendelkezés arra nézve, mi lesz, ha a megállapodott távoli határidőig sem adja meg a bank a hitelt a vételárhoz, vagy a pénz nem érkezik meg. Még rosszabb: semmilyen legvégső távoli határidőt nem találtam a szerződésben. Így viszont végtelenné nyúló vita keletkezhet, kellően kötözködő felek esetén. Én általában majdnem minden szerződésben alkalmazom a végső határidőt (erről írok is a cégvezetőknek kifejlesztett szerződésíró tanfolyamunk egyik leckéjében).

Sajnos nem volt a szövegben az ügyvédekre kötelező pénzmosási záradék sem. Ez nagy hiba, erre az ügyvédi törvények köteleznek bennünket.

A legújabb jogszabályok szerint – ezzel azonban én magam nem értek egyet – egyáltalán nem mindegy az sem, hogy az ügyvéd azt írja a szerződés végére (az ügyvédi aláírás és pecsételés helye fölé), hogy “Ellenjegyzem” vagy “Ellenjegyeztem”. Ebből a földhivatali bejegyzések során rendszeresen elutasító határozat születhet (nem kellően rugalmas ügyintézés során.) Őszintén remélem, hogy a jogalkotó nem azt akarta szabályozni, hogy jelen időben vagy múlt időben írhat az ügyvéd ilyen szót a szerződés végére, hanem azt, hogy kell lennie egy, az ügyvédi ellenjegyzésre utaló igének az okirat végén.

Happy End egy valódi ingatlan adásvételben.

A végén pedig: HAPPY END, mint az amerikai filmekben…

Természetesen az észrevételeimet udvariasan egyeztettem a kollégámmal, aki indokoltnak is találta azokat. Örömmel jelenthetem, hogy az ingatlan adásvételi ügylet mindenki legnagyobb elégedettségére ért véget. A vételárat a vevők megfizették, a haszonélvezőt törölték a tulajdoni lapról, a bank megadta a hitelt, az eladó kiadta a tulajdonjog bejegyző nyilatkozatát és birtokba is adta a házat és a telket. Itt a vége fuss el vége…

Ha te is épp ingatlan adásvételi szerződést szeretnél kötni, nyugodtan kérdezz tőlünk munkaidőben itt: 06-1-225 3041. (Mondd annak, aki fogadja hívásodat, hogy most olvastad a blogban a cikket, és ide volt írva, hogy telefonálhatsz, ha adásvételi ügyben kérdésed van.)

Ügyvédi irodánkban ennél még sokkal több tapasztalattal rendelkezünk, mint amiről ez a rövid cikk szólt. Nem írtunk a foglalóról, előlegről, a birtokba adásról, a bejegyzési engedélyről, és a kiköltözési kötbérről sem. Szívesen segítünk neked is, hogy elkerüld a buktatókat. Hívj minket, vagy olvass tovább. Itt még több ingatlanszerződéssel kapcsolatos tippet is olvashatsz. KLIKK a cikkekhez.

Tartozol és mégsem kell megfizetned? IGEN, lehetséges. Tudj meg mindent az elévülésről!

Álmodoztál már valaha arról, hogy ha jönne egy aranyhal, és kívánhatnál egyet, akkor azt kívánnád, hogy a korábban fennálló kötelezettségedet vagy tartozásodat inkább mégse kelljen teljesítened?

Nos, elméletileg még ez is lehetséges, és még aranyhal sem kell hozzá.

Lássuk: – Mi az az elévülés?

- És mennyi az általános elévülési idő? Mikor kezdődik?

- És mi különbözteti meg az elbirtoklástól?

- Vajon megszakítható?

- És lehet-e kevesebb mint 5 év? És mi kell hozzá konkrétan???

- Van-e ami nem évül el sosem?

Kell hozzá néhány eltelt év a naptárban és egy jó ügyvéd. Tudom, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen, de a jogban is történhetnek csodák, csak még nem tudsz róla.

Ha még nem ismered az elévülés intézményét, most mesélek róla, mert sokan még a létezéséről sem tudnak. Így fordulhat elő még az is, hogy elévült, régen be nem hajtható követelést valaki kifizet (tudatlanul), azután pedig ha felvilágosította valaki, csodálkozik, hogy nem tudja visszacsinálni és feleslegesen fizetett…

Mi az az elévülés? És mennyi az általános elévülési idő?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy korábban létező jogos követelés elenyészik. A követelések általában 5 (öt) év alatt elévülnek. Az általános elévülési időt a Polgári törvénykönyv mondja ki, de ettől más jogszabályok is eltérhetnek. És még a felek is, írásbeli szerződéssel kiköthetnek ennél rövidebb vagy hosszabb elévülési időt, azonban e kikötések, megállapodások során egyéb jogszabályi rendelkezéseket is be kell tartani, az ilyen megállapodásokhoz vegyél igénybe jogászt!

Vajon mikor kezdődik az elévülés? Általában akkor, amikor a követelés esedékessé vált. (De ez alól van kivétel is a jogszabályban, szintén a Polgári törvénykönyvben találhatsz erre részletes útmutatást. vagy érdeklődj egy jogásznál, aki tud segíteni ebben is neked.)

Elévülés vagy elbirtoklás? Elmesélhetem, hogy volt olyan, hogy egyik ügyfelem összekeverte az elévülést az elbirtoklással. Te ne tedd! Ez két teljesen külön jogintézmény, habár mindkettőnek alapja az évek múlása. Az elbirtoklás nem elévülés, az elbirtoklással egy meghatározott idő elteltével meg tudod szerezni pl. egy ingatlan tulajdonjogát anélkül hogy megvennéd (tehát nem elveszítesz valamit, hanem kaphatsz általa…). De ne keverd össze az elévüléssel, amely tehát valaminek a megszűnését jelenti.

Mit jelent az konkrétan, ha valami elévült?

Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azaz ha ilyennel perel valaki, sosem kap majd igazat (akkor sem, ha valaha tartoztál neki). Ha pedig Te szeretnél egy elévült követelést behajtani, akkor már most el kell, hogy keserítselek: ez sohasem fog sikerülni (legalábbis perrel biztosan nem!), legfeljebb egyezség keretében történő önkéntes teljesítéssel, ha az adósod ezt akarja. Ha nem akarja, megúszhatja (miért nem léptél időben!?).

Tanulság: mielőtt bármit lépnél, fontos pontosan tudnod: vajon elévült vagy el nem évült követelésed/tartozásod van-e?

Ha egy perben elévülésre hivatkozik valaki, azt úgynevezett elévülési kifogás bejelentésével teheti meg. Ennek körülményeit a bíró vizsgálni fogja, és ha megállapítja, hogy valóban elévülést történt, a pert meg fogja szüntetni, mert bírósági úton nem perelhető ügyről van szó. Ha nem hivatkozol elévülésre, automatikusan nem fog ez magától kiderülni, úgyhogy légy résen!

Megállíthatja bármi az idő múlását? Azt nem, de az elévülést igen! A jó hír az (persze ez csak akkor jó hír, ha tartoznak Neked!), hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás (pl. egy ügyvédi levél, vagy egy ajánlott, tértivényes küldemény) megszakítja az elévülést. Ez lesz a következménye a követelés bírósági úton való érvényesítésének is (pl. elindítod a fizetési meghagyást vagy egy pert stb.), továbbá ha a korábbi megállapodást, ami alapján tartoznak neked megegyezéssel módosítjátok – ideértve az egyezséget is -, és végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is 100% biztonsággal megszakítja az elévülést. Ilyenkor ettől az eseménytől újra indul az 5 év.

Vajon az úgynevezett főköveteléssel együtt a járulékos követelések (pl. jelzálog, kezesség) is elévülnek? Mikor rövidebb az 5 évnél az elévülés? Lehet-e semmis egy elévülésre vonatkozó leírt megállapodás? Kimenthető-e az elévülés után, hogy a jogosult nem intézkedett korábban?

Van még jó néhány tisztázandó kérdés ebben a témában, tehát, ha elévülésre hivatkoznak Veled vagy a cégeddel szemben, vagy Te ilyenre szeretnél hivatkozni, mert láthatóan több évvel ezelőtti tartozásról van szó, és szeretnéd tisztán látni, hogy mik a lehetőségeid, kell-e fizetned vagy jár-e neked még az a tartozás?

Vajon mi az, ami nem évül el sosem?

Sokan bizony nem tudják, hogy az úgynevezett tulajdoni igények nem évülnek el sosem. Ha tehát akár 7-8 év elteltével jut a tudomásodra egy igény, mely szerint tulajdonnal bírsz pl. egy ingatlanon, azt ennyi idő múltán is érvényesítheted, bár az 5 év már bőven eltelt. Az ilyen eljárások indításához azonban feltétlenül vedd igénybe jogi szakember (ügyvéd) segítségét, hogy mindent jól csinálj, a megfelelő időben.

Szerintem: inkább ne várj az aranyhalra, hanem kérdezz ügyvédtől.

Ha kérdésed van, kérlek a saját egyedi, egyszeri és kivételes ügyedben NE itt a kommentekben keresd ügyed megoldását. Nem fogunk válaszolni. Ez a cikk ugyanis nem azért született, hogy telefonszámla, diákhitel vagy adótartozásod ügyében segítsek szabadulni adósságodtól, hanem azért, hogy megértsd az elévülés jogi jellegét és azt: minden ügy más. Így ha a saját ügyedben volt már ügyvéded, kérlek nyugodtan menj vissza hozzá, és tőle kérdezd meg, mi lesz a számodra legjobb megoldás. Az én ügyvédi irodám cégeknek segít, saját követeléseiket behajtani másoktól. Bővebben a behajtásokról ITT olvashatsz, ha Te is cégvezető vagy. Várlak!

Az okos leány esete Mátyás királlyal és a szóbeli szerződésed: van is meg nincs is…

Emlékszel a népmesére? Amikor az egyszeri (okos) leány elment Mátyás királyhoz, aki azt üzente neki előtte: “– Gyere fel Budára, hozd magaddal ezt a gyűrűt, s én gazdagon megajándékozlak. De se szekéren, se gyalog, se lóháton ne gyere! Öltözz is fel meg ne is, hozz is ajándékot meg ne is!”

Ha szóbeli szerződést kötöttél valakivel, az kicsit ehhez hasonlatos: van is, meg nincs is. A jogászok biztosan tudják: igen, van szerződésed. Te sokszor mégis azt hiszed (és ha eljössz hozzánk az irodába, el is fogod nekünk szépen magyarázni, hogy) nincsen szerződésed. Ekkor mi elmondjuk majd Neked (is): de van, csak nem írtátok le.

Egyszer s mindenkorra kérlek jegyezd meg tehát: a szóbeli szerződés is szerződést.

… és rögtön utána azt is vésd az eszedbe: de a szó elszáll, az írás megmarad!

Ahogyan ez a szép madár, úgy száll el majd a szó, ha az üzleti partnered már nem érdekelt abban, hogy emlékezzék mindarra, amire rosszabb esetben még kezet sem ráztatok, jobb esetben személyesen és telefonon is többször beszéltetek az adott ügyed során.

Tehetsz-e bármit azért, hogy ez ne így legyen?

Természetesen van 2+1 tippem ehhez, Neked, kedves Olvasóm, aki szerintem azért is követed már írásaimat havi rendszerességgel, mert akarsz fejlődni, újat tanulni, hogy még kevesebbet hibázz és a rossz beidegződéseidet is kiiktasd életedből mielőbb.

Íme tehát 2+1 gyakorlatias tippem ahhoz, hogy a le nem írt (szóbeli) szerződésedet is minél pontosabban tudd bizonyítani egy jövőbeli vitában:

1.) A szóban megbeszélt részleteket lehetőleg egyeztessétek tanúk előtt. És tudod: egy tanú nem tanú (“unus testis nullus testis”), ezért legalább 2 ember legyen a közelben, akik majd emlékeznek is az elhangzottakra.

Előnye számodra: nem vagy egyedül (vita esetén jó kis tanúbizonyíték van a kezedben)!

2.) A szóban megbeszélt részleteket lehetőleg minél konkrétabban írjátok körül, mert így mindkettőtökben jobban felidézhetővé válik majd.

Előnye számodra: konkrét emlék keletkezik, Benned is (vita esetén könnyebb lesz majd felidézni…).

+1.) A megbeszélt részleteket lehetőség szerint még aznap, de legkésőbb 48 órán belül igazold vissza egy rövid e-mailben. Gondolom a modern világban ez nem nagy kérés.

Előnye számodra: a Te verziód szerint kerülnek rögzítésre az elhangzottak (vita esetén pedig konkrétan is lesz mire hivatkozni, és a te szájad íze szerinti lesz a levél, amiből a bíró is majd dolgozik).

És vajon ezeket milyen ügyeidben alkalmazhatod?

Csupa jó hírem van: bármilyenben, az összesben, valamennyiben, mindben, akármilyenben…

Ha cégvezető vagy: megrendeléseknél, visszaigazolásoknál, meetingeken, rendezvényeken, névjegycsereberénél, e-mailváltásban, konferencián folyosóbeszélgetésekkor, perlés előtti egyeztetéseken, és minden olyan, a céged ügyeiben előforduló szituációban, ami arról szól: valakivel megállapodsz valamiben, de nem írtátok le.

Hopsz, van egy javaslatom is. Cégvezetők számára fejlesztettünk egy díjmentes szerződésíró tanfolyamot, ha szeretné megérteni a szerződések előnyeit, és azt, hogyan írd le mindazt, ami neked és a cégednek jó, akkor gyere, tanuld meg most, itt.

Ha ingatlan tulajdonos vagy: akkor az ingatlan hasznosításakor, kiadáskor, bentlakóval történő egyeztetéskor, a bérleti szerződésről szól előzetes levelezéskor, a bejáráskor, az átadás-átvételkor, a pénz átvételekor, a kaució elszámolásakor, és valamennyi olyan cselekménynél, amikor fontos, az ingatlant vagy a bevételedet érintő kérdés kerül szóba, de nem írtátok le.

Ismételjük át együtt, hogy már holnaptól így tegyél:

Lehetőleg 2 tanú jelenlétében egyezkedj fontos dolgokban!

Részleteiben tárgyald meg a dolgot, légy kreatív, szemléletes!

48 órán belül igazold is vissza írásban mindazt, amiről beszéltetek.

Van még kérdésed? Ha nincs, szólj hozzá a blogban, itt lentebb, hadd lássuk, te mit szólsz mindehhez? (Ha pedig épp egy hajdani szóbeli szerződéseden vitázol valakivel, az egyezkedéshez vagy a peredhez vegyél igénybe szakértő ügyvédet. Itt díjmentesen kérdezhetsz egyet munkatársaimtól non-stop, on-line, akár otthoni böngészés közben is: KÉRDEZEK AZ ÜGYVÉDEKTŐL.)

A szerződésíró tanfolyamot pedig itt eléred bármikor. Várunk!

Mitől lesz rossz egy szerződés felmondása? No most elárulom:

Felmondás alatt azonban ne csak a munkahelyi felmondást értsd (ami konkrétan a munkaszerződés felmondását jelenti), hanem ezen kívül még számos szerződést is (pl. vállalkozói szerződést, megbízási szerződést, együttműködési megállapodást, lakásbérleti szerződést, kiadói szerződést stb.) lehet felmondással megszüntetni.

Ha céget vezetsz, ügyvezető vagy, ez a cikkem különösen Neked szól!

Kezdetnek lássunk is mindjárt 10 konkrét példát a rossz felmondási indokokra.

Felmondok mert…

… nem tetszik a bérbeadó stílusa;
… nem volt elég jó a tervem, és azt hittem, ezt a szerződést is teljesíteni tudom;
… azt hittem, hogy ez a lakás egy szobával nagyobb lesz, és inkább tényleg egy nagyobb kéne;
… arra gondoltam, hogy anyukámnak jobban tetszene, ha inkább máshol dolgoznék mégis;
… elhatároztam, hogy inkább megbízó szeretnék lenni a jövőben;
… nem akarok ennyi pénzt kiadni erre a szolgáltatásra;
… többet akarok pihenni, és ennyi pénzért nem éri meg nekem ez;
… holnaptól inkább fekete hajú alkalmazottat akarok az üzletbe felvenni;
… tegnap azt hallottam, hogy bármilyen szerződést 15 napra felmondhatok;
… mindenáron meg akarom szüntetni a kapcsolatot a partneremmel, és ez így nem mehet tovább.

Szerinted mi az a 4 hiba, ami közös a fenti rossz példákban? (Azaz: amitől akár még jogellenes is lehet a felmondás?)

Az indok nem alapos és nem is tényszerű, tehát valószínűleg nem is lesz jogszerű.
A jogellenes felmondást tiltja a jog, és megalapozza a másik fél kártérítési igényét.
Nem a másik fél magatartására vagy az előre nem látható megváltozott életkörülményekre utal a rossz felmondás, tehát már az aláíráskor is tudni lehetett a felmondásban hivatkozott körülmény meglétét. Ilyenkor ezen korábban is meglévő körülményre általában nem lehet hivatkozni a felmondásban, mert nem elfogadható (persze kivételek itt is lehetnek…).
A felmondás indoka túl személyes és szubjektív, és nem függ a másik féllel fennálló szerződéses viszonyban történtektől. Általában az ilyen szubjektiv indokolás jogellenes felmondáshoz vezethet.

És vajon mi a rossz, hibás felmondás (jog)következménye?

A rossz felmondás a jog nyelvén jogellenes felmondásnak minősülhet majd. Ez pedig megalapozhatja a szerződésből “kitúrt” másik fél kárigényét, azaz nemcsak az elmaradt hasznát vagy a felmondás miatt felmerült költségeit, hanem a konkrétan bekövetkezett valódi kárát is meg kell majd fizetnie a jogellenesen felmondó félnek. (Munkajogban még egyéb következmények is létezhetnek…)

Ha cégvezető vagy, különösen megfontoltan járj el a céged szerződésének felmondásakor és ne okozz kárt a cégednek!

Aki ugyanis jogellenes felmondást ad át szerződő partnerének, annak előbb vagy utóbb meg kell majd térítenie a felmerült kárt.

Légy tehát óvatos. Felmondás elküldése előtt mindig alaposan tájékozódj. Például írd be a keresőbe: “szerződés felmondása” majd találj meg bennünket és olvass el mindent, amit erről a témáról már írtunk és közzé tettünk számodra. Vagy egyből klikkelj erre a linkre, és olvass tovább.

Jóhiszemű joggyakorlás? Joggal való visszaélés? Melyiket válasszam?

Mindig megdöbbenek, amikor a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség teljes hiányát tapasztalom polgári jogi ügyekben, helyette a joggal való visszaélést látom. Pedig ezek az alapelvek – melyek valljuk be, alapvető erkölcsi értékeket is képviselnek (tehát ha nem lennének paragrafusba foglalva, akkor is be kéne tartani őket!) – még a Polgári törvénykönyvünkben is benne foglaltatnak. És benne lesznek a hamarosan hatályba lépő új polgári jogi kódexünkben is

Ritkán idézek jogszabályszöveget ezen a blogon, éppen azért, hogy a jogszabályváltozásoktól teljesen független, hosszan tartó tanácsokat és ötleteket adhassak azoknak is, akik majd csak holnap olvassák írásaimat. Ezúttal mégis kivételt teszek. Azért, hogy adott helyzetben Te is Kedves Olvasóm akár innen is hivatkozhass a legfontosabb polgári jogi alapelvekre ügyeid intézése során.

Nézzük sorjában. Kezdjük azzal, hogyan is szól a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség alapelve a polgári jogban: “A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.” Ez azt jelenti tehát: mindig tartózkodni kell(ene) a csalárd gondolkodástól, a másik megtévesztésétől, a rosszhiszemű taktikázástól, és még a megtévesztés, kényszer jogellenes bevetésétől is, akár szerződések, akár viták, akár megállapodások aláírásakor, kezdeményezésekor vagy éppen felmondásakor.

És vajon mit jelent a joggal való visszaélés tilalma? “A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.” Nagy szavaknak tűnnek ezek, de gondolj bele konkrétan. És máris megérted. Ne úgy alkalmazd egy jogosítványodat, hogy az másnak csak kárt okozzon. Ne úgy élj egy jogoddal (pl. fellebbezés, felmondás, nyilatkozat, hozzájárulás kiadásának joga stb.), amellyel csak hátrányt okoznál valakinek. Illetéktelen előnyre szintén ne apellálj, és ezt elvárhatod mástól is, azaz fel is szólíthatod az ilyen magatartás abbahagyására, éppen ezen Polgári törvénykönyvbéli szabályok alapján.

Az eddigiek alapján most már remélem el tudod képzelni, miért ragadhattam tollat, és mi mindent látok, tapasztalok nemcsak az ügyvédi irodámba beérkező ügyekben, hanem a médiában, a sajtóhírekből felvillanó esetekben is.

Engedd meg végül, hogy megosszak veled egy harmadik szabályt is, ami az előbbiekről azonnal eszembe jutott. És máris látod, miért tartom ezt is fontosnak. Idézem ismét a Polgári törvénykönyvet: “Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat…” Én mindig azt mondom: a jog és a józan ész nem áll távol egymástól. Ugye látod ebből a rendelkezésből is ugyanezt? Van egy társadalmilag elvárható normális viselkedés, amelyhez mindenkinek jó volna alkalmazkodni. Különben az emberiség egyedi, individuum tagjai nem férnének meg egymás mellett, békében. Ha pedig jogellenesen jártál, és ebből még gazdagodnál is, arra természetesen nem hivatkozhatsz majd a vagyoni előnyök megszerzése céljából. Természetesen más sem teheti ezt.

Mivel is búcsúzhatnék mindezek után? Érvényes és működő, jó érzéssel teli megállapodásokat kívánok. Valamint azt, hogy tapasztalatokat csak az együttműködésben és a jóhiszemű joggyakorlásban szerezz majd, mert szerencsére Te ilyen emberekkel vagy körülvéve. Ha pedig a szerződéses nyilatkozatokról, vagy éppen a szerződés felmondásáról is szívesen olvasnál hasonló stílusban, itt böngéssz tovább: www.szerzodesugyveddel.hu

Honnan ismerheted fel, hogy érvénytelen szerződést készülsz aláírni?

Van egy rossz hírem! Az érvénytelen szerződés ugyanúgy néz ki, mint az érvényes. Mint a hideg és a forró jénai tál esete. Ugye emlékszel? De egy valamiben viszont nagyon hasonlóak: a meglepetés ereje ugyanakkora lesz, mint amikor megfogod a forró üvegtálat (pedig azt hitted jéghideg), mint amikor megtudod, hogy érvénytelen a szerződésed, melyről azt hitted, rendben van!

Az érvényes szerződés működik, és ki is kényszeríthető, ha valaki megszegi. Az érvénytelen szerződés is ugyanúgy néz ki, mint az érvényes szerződés, de vita esetén az érvénytelenségre való hivatkozás után már nem azt kapod majd, amire számítasz.

Aláíráskor nem mindig tudod könnyen észlelni, hogy érvénytelen nyilatkozatot iratnak alá veled. De ha ezt a bejegyzésemet elolvasod, remélem máris sikeresebben ismered majd fel a helyzeteket, amibe kerülhetsz a jövőben.

Mit jelent az érvénytelenség a való életben? Hogyan képzeld el?

Az érvényes szerződésnek az a jogkövetkezménye, hogy kiváltja mindazon joghatásokat, amit az aláírók elvárnak tőle. Ha az eladó el akarja adni a kocsit és megkapni a vételárat, akkor az eladó kocsija átszáll majd a vevőre, aki azt kifizette.

Nézzük ugyanezt egy érvénytelen szerződésnél: az eladó el akarja adni a telkét, ha a vevő kifizette. A vevő azonban érvénytelenségre hivatkozik, sikeresen, így ezután a telek az eladó nevén marad, a földhivatal sem jegyzi át a tulajdonjog változást, és a vételárat sem kapja meg az eladó az ingatlanért.

Hogyan kell az érvénytelenségre hivatkozni? És mikor kell ezt megtenni?

Az érvénytelenségre hivatkozni úgy lehet, hogy a szerződő félnek, aki tőled várja a teljesítést, megírod, hogy szerinted a szerződésed miért érvénytelen. Ezt alapos indokokkal alá is kel támasztanod. Ha pedig ezt nem akarja tudomásul venni és továbbra is követelőzik, akkor bírósághoz kell fordulnod, és egy alapos és precíz keresetlevélben kérni, hogy a bíró vizsgálja meg a vitatott szerződést, majd ítéletben mondja ki, hogy a szerződés érvénytelen volt és a feleknek mit kell tenniük emiatt.

És vajon mi minden okozhat érvénytelenséget?

Tudom, hogy ha most ezt a bekezdést elolvasná egy egyetemi jogi oktató, biztosan megfeddne, hogy nagyon pongyolán magyarázom el Neked, Kedves Olvasóm az okokat. Én ezt mégis így vállalom, mert szerintem – nem jogászként – így fogod a leggyorsabban megérteni a lényeget.

Lássunk néhány egyszerű és közérthető példát arra, mikor nem jön majd létre érvényesen egy nyilatkozat vagy egy szerződés. Pl. a fenyegetés, a megtévesztés (tévedésben tartás vagy valótlan állítások) alkalmazása esetén, vaqy ha pl. valaki nem tud írni-olvasni, mégis aláír valamit, amit nem mondtak el neki. Esetleg ha egy olyan szerződést vagy nyilatkozatot iratnak alá veled, ami éppen egy konkrét jogszabályi tilalomba ütközik, az is biztosan érvénytelen (semmis) lesz. Vagy – a munkajogban bevált módszer a nagyobb cégeknél sajnos még mindig – ha egy szobából addig nem engednek ki, amíg alá nem írsz valamit: az is érvénytelen aláírás lesz.

Az érvénytelenségnek két formája is van: A SEMMISSÉG ÉS A MEGTÁMADHATÓSÁG.

Ennek megkülönböztetéséhez már tényleg “jogi szakmunkás” kell, hogy segítsen Neked, hiszen csak ő fogja tudni a Polgári törvénykönyvünk alapján, hogy: egy jogszabályba ütköző semmiségről beszélünk, vagy egy megtámadhatósági körülmény áll fenn.

VIGYÁZAT! A megtámadás azonban mindig csak egy bizonyos ideig lehetséges, utána a jog azt feltételezi: ha eddig nem támadtad meg érvénytelenség miatt az iratot, ami neked hátrányos, talán nem is volt olyan fontos számodra, és bírói ítélettel sem tudod majd az érvénytelenséget érvényesíteni. A semmiségre azonban bárki, határidő nélkül hivatkozhat (de csakis akkor, ha a semmisséget megalapozó, a Polgári törvénykönyvben vagy más jogszabályban hivatkozott olyan körülmény forog fenn, amely valóban semmisséget okozhat.).

Az érvénytelen szerződésekkel kapcsolatban is bármikor kérdezhetsz on-line ügyvédi irodánkban ezen a linken.

Továbbra is tájékozódj mindig hiteles, ügyvédi forrásból jogi dolgokban! És kérünk, hogy ne is szörfölj névtelen jogi(nak tűnő) internetes oldalakon!

Kezdd inkább itt, online ügyvédi irodánkban.

Van 5 hiba, amit majdnem mindenki elkövet az ingatlan adásvétel során?

Igen, ügyvédként bátram ki merem jelenteni, hogy van 5 olyan tipikus hiba, melyek közül egyet majdnem mindenki elkövet a lakás vagy a ház vásárlásakor, eladásakor. Mert az ingatlan adásvételt sokan annyira egyszerű ügyletnek gondolják - “…ááá, hiszen csak egy mintát kell kitölteni, nem? …ugyan már, lakást akárki tud venni! …ne viccelj, mit lehet egy tulajdonjog átírásnál elrontani?” és még sorolhatnám a gyakran hallott véleményeket -, hogy óvatlanul, túl hiszékenyen járnak el a saját ügyükben, még a nagy értékű házak, lakások vásárlásakor is.

Most rögtön vegyük sorra azt az 5 legfontosabb hibát ingatlan (adásvételi és más) szerződéseknél, amelyek szerintem még akár a tulajdonjog bejegyzését is meghiúsíthatják:

1. hiba, amit ne kövess el! Ha az ingatlanszerződésben elírt, rossz adatokat hagysz (nem egyezik az igazolványaiddal), és aláírás előtt nem nézed át saját, személyes adataidat, akkor biztosan benne marad majd egy-két apró elütés is, ami később bonyodalmakat okozhat a jogaid bejegyzésekor vagy kötelezettséged törlésekor (pl. hibás lakcímedre küldik majd a határozatod, amelyről így nem fogsz tudni).

2. hiba, ezt is kerüld el: Ha az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát sem ellenőrzöd le a szerződés szövegében, a társasházi ingatlannál pedig nem ellenőrzöd az osztatlan közös tulajdoni hányadból a lakásodhoz, irodádhoz tartozó, téged illető rész nagyságát sem. Így pedig biztosan mindent megteszel annak érdekében, hogy ne legyél jogi biztonságban ingatlan adásvételi ügyedben… (pl. a társasházi alapító okirattal nem egyező számú lakásról szól majd a szerződésed – ezen is elbukhat egy tulajdonjog bejegyzés, pláne, ha az ügyvéd sem figyel az adatok beírásakor a szerződésedbe…)

3. tipikus hiba, megeshet veled is: Ha eladó vagy, és már azt megelőzően átadod a tulajdonjogot a vevődnek, mielőtt a vevő teljesen, hiánytalanul kifizette volna a vételárat. Így lehetőséget adsz a vevődnek arra, hogy a nevére kerüljön az ingatlanod, anélkül, hogy a teljes vételárat kifizette volna neked készpénzben vagy banki utalással… (ugye ezt nem is kell magyarázni…)

4. hiba, remélem nem a te hibád! Ha még a tulajdonjogod átadása előtt, és a vételár kifizetése előtt birtokba adod a lakást, vagy az eladott házadat (lehetőleg aláírt birtokba adási jegyzőkönyv, leolvasott közműóraállások nélkül), abból nagy baj lehet. Ezzel is segítenéd ugyanis a vevődet abban, hogy a vételár teljes kifizetése nélkül, azaz vételártartozással, hátralékkal is hozzájusson az ingatlanhoz, sőt akár közmű rezsitartozást is felhalmozzon a beköltözés után. Ezzel elérheti minden tulajdonos azt is, hogy csak keserves, hosszan tartó és drága jogi vitákkal, perekkel tehesse ki a saját ingatlanából a nemfizető személyt, céget, és helyette a keletkezett közműtartozásokat is befizethesse… (…hiszen a közmű cégek végső soron, előbb utóbb a tulajdonost perlik majd…)

5. hiba, láttam már ilyet is! Bármilyen ingatlannal kapcsolatos szerződést kötöttél, ha a szerződéskötés után, az iratoknak a földhivatalhoz történő ügyvédi benyújtását követően (körülbelül 60-90 nap elteltével) sem kérdezel rá az eljáró ügyvédnél arra, hogy vajon érkezett-e már bejegyző vagy törlő határozat a saját ügyedben, hibát követsz el. Azaz nem ellenőrzöd: vajon végre rákerült-e a nevedre, vagy lekerült-e a nevedről a megvett vagy eladott ingatlan, a megszerezni kívánt jog vagy kötelezettség.

A legtöbb ügyvéd alapos, és azonnal szól, ha érkezett válaszirat a földhivataltól. De lehet, hogy szabadságon van, vagy késik az ügyintézéssel, vagy elfelejti az ügyek tömkelegében a te szerződésed utánkövetését. (És gondolj csak bele: ha te magad sem tartod fejben ügyedet, magad is elősegítheted azt, hogy akár el se jusson hozzád időben mindazon információ, ami a saját ügyedben számodra fontos lenne…. (pl: ha időben megkapnád a határozatot, és abban esetleg hiba van, időben tudnál kijavítást is kérni…))

Adtál vagy vettél már ingatlant? Házat, lakást, telket? Volt már valamilyen ingatlanjogi gixerben részed? Ráismertél a fenti hibákra?

Ha többet nem szeretnéd elkövetni azokat, és esetleg van még kérdésed, szívesen megosztom veled további tippjeimet is azzal kapcsolatban, hogyan tegyük még biztonságosabbá az ingatlanjogi ügyleteket, legyen szó adásvételről vagy akár ingatlan bérleti szerződésekről. Munkaidőben itt tudsz tőlem kérdezni: Tel.: 06 (1) 225 3041. (Majd mondd, hogy itt, a Közérthető Jogi Blogomban olvastad a telefonszámomat.)

Az ingatlan adásvételi szerződésről pedig még többet olvashatsz itt is, az on-line ügyvédi irodánkban.

KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Tag Archives: szerződéses hibák