KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Jóhiszemű joggyakorlás? Joggal való visszaélés? Melyiket válasszam?

Mindig megdöbbenek, amikor a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség teljes hiányát tapasztalom polgári jogi ügyekben, helyette a joggal való visszaélést látom. Pedig ezek az alapelvek – melyek valljuk be, alapvető erkölcsi értékeket is képviselnek (tehát ha nem lennének paragrafusba foglalva, akkor is be kéne tartani őket!) – még a Polgári törvénykönyvünkben is benne foglaltatnak. És benne lesznek a hamarosan hatályba lépő új polgári jogi kódexünkben is

Ritkán idézek jogszabályszöveget ezen a blogon, éppen azért, hogy a jogszabályváltozásoktól teljesen független, hosszan tartó tanácsokat és ötleteket adhassak azoknak is, akik majd csak holnap olvassák írásaimat. Ezúttal mégis kivételt teszek. Azért, hogy adott helyzetben Te is Kedves Olvasóm akár innen is hivatkozhass a legfontosabb polgári jogi alapelvekre ügyeid intézése során.

.

Nézzük sorjában. Kezdjük azzal, hogyan is szól a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség alapelve a polgári jogban: “A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.” Ez azt jelenti tehát: mindig tartózkodni kell(ene) a csalárd gondolkodástól, a másik megtévesztésétől, a rosszhiszemű taktikázástól, és még a megtévesztés, kényszer jogellenes bevetésétől is, akár szerződések, akár viták, akár megállapodások aláírásakor, kezdeményezésekor vagy éppen felmondásakor.

.

És vajon mit jelent a joggal való visszaélés tilalma? “A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.” Nagy szavaknak tűnnek ezek, de gondolj bele konkrétan. És máris megérted. Ne úgy alkalmazd egy jogosítványodat, hogy az másnak csak kárt okozzon. Ne úgy élj egy jogoddal (pl. fellebbezés, felmondás, nyilatkozat, hozzájárulás kiadásának joga stb.), amellyel csak hátrányt okoznál valakinek. Illetéktelen előnyre szintén ne apellálj, és ezt elvárhatod mástól is, azaz fel is szólíthatod az ilyen magatartás abbahagyására, éppen ezen Polgári törvénykönyvbéli szabályok alapján.

Az eddigiek alapján most már remélem el tudod képzelni, miért ragadhattam tollat, és mi mindent látok, tapasztalok nemcsak az ügyvédi irodámba beérkező ügyekben, hanem a médiában, a sajtóhírekből felvillanó esetekben is.

.

Engedd meg végül, hogy megosszak veled egy harmadik szabályt is, ami az előbbiekről azonnal eszembe jutott. És máris látod, miért tartom ezt is fontosnak. Idézem ismét a Polgári törvénykönyvet:  “Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat…” Én mindig azt  mondom: a jog és a józan ész nem áll távol egymástól. Ugye látod ebből a rendelkezésből is ugyanezt?  Van egy társadalmilag elvárható normális viselkedés, amelyhez mindenkinek jó volna alkalmazkodni. Különben az emberiség egyedi, individuum tagjai nem férnének meg egymás mellett, békében. Ha pedig jogellenesen jártál, és ebből még gazdagodnál is, arra természetesen  nem hivatkozhatsz majd a vagyoni előnyök megszerzése céljából. Természetesen más sem teheti ezt.

Mivel is búcsúzhatnék mindezek után? Érvényes és működő, jó érzéssel teli megállapodásokat kívánok. Valamint azt, hogy tapasztalatokat csak az együttműködésben és a jóhiszemű joggyakorlásban szerezz majd, mert szerencsére Te ilyen emberekkel vagy körülvéve.  Ha pedig a szerződéses nyilatkozatokról, vagy éppen a szerződés felmondásáról is szívesen olvasnál hasonló stílusban, itt böngéssz tovább: www.szerzodesugyveddel.hu

Céged nyereséges. Hogyan vedd ki az osztalékot?

Ha céged nyereséges, két dolgot tehetsz!

Ha növekedésre fejleszted a vállalkozásodat, az a helyes döntés részedről, ha a nyereséget egy ideig visszaforgatod a cégedbe. Így külső forrás bevonása nélkül – ami azt jelenti, hogy nem adósítod el a vállalkozásodat – biztosítod a fejlesztéshez szükséges forrásokat a céged bevételeiből.

Ha a bevételek visszaforgatása után is még marad pénzed, vagy nem akarsz most fejlesztésre költeni, a nyereséget osztalék formájába tudod kivonni a vállalkozásodból.

Tényleg vannak az osztalék kivételének kötelező szabályai? Mi a cégtulajdonosok feladata?

Igen, ha hiszed, ha nem, az osztalék kivétele sem mehet akárhogyan. Az osztalék kivételének ma már kötelező szabályai vannak. A gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi előírások közül a két legfontosabb azt írja elő számodra, hogy mikor és hogyan dönthetsz az osztalék felvételéről.

A cég nyereségéből felvenni szándékozott osztalékot ugyanis az év végi zárás során készítendő beszámoló (civil nevén a mérleg) elfogadásakor kell meghatározni. Tehát a mérleget elfogadó taggyűlésen arról is dönteniük kell a cég tulajdonosainak, hogy mekkora nyereségből mennyi osztalékot határolnak el. Ezt az összeget nem kell rögtön felvenni a bankszámláról, de el kell határolni azt az összeget, amelyet majd a jövőben a nyereségből osztalékként (akár több részletben is) a tagok felvehetnek.

 

A cégtulajdonosokon kívül az ügyvezető is köteles nyilatkozatot tenni? De miért?

 

Az osztalék felvételekor még az ügyvezető külön is nyilatkozni köteles arról, hogy az osztalék felvétele nem veszélyezteti a vállalkozás működését. Miért? Ennek hitelező védelmi indokai vannak. Elsődleges ugyanis a cég működésének védelme, éppen ezért csak a vállalkozás működéshez nem szükséges pénzeszközöket lehet osztalékként felvenni. Képzeld csak el: ha ugyanis a tulajdonosok felveszik az osztalékot, a cég szállítóinak (hitelezőknek) viszont nem marad pénz a kiállított számláik kifizetésére, akkor az ügyvezető felelősséggel tartozik majd ezen nyilatkozata alapján.

Cégtulajdonos vagy? Osztalékot vennél fel, de elbizonytalanodtál, hogy mi lenne a helyes lépés: mikor vegyél fel és mekkora összeget, hogy ne veszélyeztesd a cég működését? Jó volna tudni, konkrétan milyen is egy ilyen ügyvezetői nyilatkozat? Akár tőlem is kérdezhetsz munkaidőben, ezen a számon: Tel. 06 (1) 225 3041.