KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG megnyugtató jogi megoldások

online cégek tulajdonosainak és vezetőinek – közérthetően. A blog szerzője jogász, 1996 – 2014 között ügyvédként letesztelte, amiről itt ír. Jogi ismeretterjesztés a hazai cégvezetők szolgálatában.

Tag Archives: új Ptk.

Ügyvédi közlemény!: A cégeket érintő legfontosabb tudnivalók a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk-ban.

Ügyvezetőként és üzletemberként nem mentesít senkit a jog nem tudása egy felelősségi helyzetben, így muszáj folyamatosan tájékozódni a cégedet érintő legújabb szabályokról, ebben segítek most.

Tudom, hogy cégvezetőként érthető biztonságra is vágysz…

Sokszor a vezetők arról álmodnak, hogy a tanácsadók minden rizikó alól mentesíthetik őket…

A legtöbb ügyvezető vágyik a kockázatmentes cégre…

Hónapok óta foglalkozik a média az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével és a vezetői felelősség kérdésével (kissé túlzóan is). Jogászok, tudósok és újságírók tollából már számos cikk született. Kisvállalkozásoknak dolgozó ügyvédként most egyszerűen és érthetően összefoglalom a legfontosabb 10 változást, amelyről szerintem tudnia kell minden cég vezetőjének.

Új szabályok a ptk-ban: 3. KÖNYV és 6. KÖNYV.

Új szabályok a ptk-ban: 3. KÖNYV és 6. KÖNYV.

1. Az új Ptk. 8 könyvből áll: A cégeket érintő legfontosabb tudnivalók a 3. Könyvben (ez szól a jogi személyekről) és a 6. Könyvben (ez pedig a szerződésekről szól) találod. Néha azért az 1. Könyv és a 8. Könyv bevezető és értelmező rendelkezései között is érdemes keresned hasznos rendelkezéseket (pl. a hatályba lépésről vagy a hozzátartozókról).

2. Minden cég jogi személy, a Bt. is: mostantól már nem léteznek nem jogi személyiségű gazdasági társaságok, és csak a Ptk. szerinti jogi személyiségű cégeket lehet alapítani: Kkt., Bt., Kft., Rt. Az eddig nem jogi személyként működő Bt-ben legkésőbb 2015. március 15-től a kültag már nem lehet képviselő, eddig az időpontig módosítani kell a társasági szerződést. Az egyes gazdasági társaságok esetében pedig az adott társasági formára irányadó speciális szabályok mellett alkalmazni kell a gazdasági társaságok közös szabályait (3. Könyv X. Cím), valamint a jogi személyek általános szabályait is (3. Könyv I. Cím). A Bt.beltag pedig ügyvezető lesz, de csak emiatt még nem kell módosítanod a társasági szerződést.

3. Innentől min. 3 mio Ft lehet a Kft. törzstőkéje: mostantól már nem lehet 500e Ft jegyzett tőkével Kft-t alapítani, és legkésőbb 2016. március 15-ig módosítani kell a régi, még a kevesebb összegű alaptőkével létrehozott Kft-k társasági szerződését. A feltőkésítésről kérdezd meg könyvelődet és cégjogászodat. Lehet egészen ötletesen kitalálni a tőke pótlását (a könyvelők mindig kreatívak :),  de nem vehet ki osztalékot a tulajdonos a Kft-ből a feltőkésítés megkezdése után, annak sikeres befejezéséig.

4. A hatályba lépés szakaszonként és eltérően történik: a régi Bt-k és Kkt-k legkésőbb 2015. március 15-ig, a Kft-k 2016. március 15-ig kötelesek a működésüket az új Polgári törvénykönyvnek megfelelően módosítani. Azaz: a társasági szerződésüket módosítani kell, amennyiben azonban az elkövetkező hónapokban bármilyen okból (pl. székhely vagy telephely csere) hozzá kell nyúlni az alapító dokumentumhoz, már ekkor be kell illeszteni az új Ptk. rendelkezéseit – így a feltőkésítést is! – a szerződésbe. Kérdezd a cégjogászt és a könyvelőt a lehetőségekről. (Alapítványok, szövetkezetek, egyesületek esetén is kérdezz szakembertől.)

Ügyvezetőként hogyan felek? Szigorúbban!

Ügyvezetőként hogyan felek? Szigorúbban!

5. Az ügyvezető vezetői felelőssége, számonkérhetősége szigorodik: az új Ptk. alapján ha az ügyvezető a cég nevében kárt okoz, a károsult fél közvetlenül az ügyvezetőt is bevonhatja a kártérítési perbe peres félként, nem csak a cég ellen indíthatja el a pert. Ez eddig nem volt így. A mentesülés módja pedig szigorodik, így azt javasolom az ügyvezetőknek: ügyvezetői megbízási vagy munkaszerződéseiket nézzék át. Továbbá az éves mérleg elfogadásakor kérjék a taggyűléstől a felmentvényt. Több ügyvezető esetén pedig innentől érdemes tiltakozni a másik fél ismert és hibás intézkedése ellen. Érdemes megfontolni a felelősségbiztosítás megkötését is. A teljes vagyonával akkor felel az ügyvezető, ha a károkozása felróható és előrelátható volt, és nem tudott semmilyen mentesülési okot bizonyítani (pl. hogy a bekövetkezett károkozó cselekedetet tagi utasításra tette, tiltakozott, vagy elháríthatatlan és előre nem látható külső körülmény okozta a bajt). Ilyen perekben ne járj egy ügyvéd nélkül, a részletek iránt pedig tájékozódj az Új ptk-ban.

6. A szerződéses kártérítési felelősség alapja: előreláthatóság és információadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy mostantól a szerződéskötéskor, az együttműködés megkezdésekor a partnereddel minden lehetséges és előrelátható körülményről beszélj, írd le. Pl.: tudasd vel azt,  ha nem teljesíti a szerződést, te sem tudod telesíteni az ez alapján bevállalt külföldi szerződésedet, vagy: ha a másik eláll a szerződéstől, neked is fel kell mondanod egy másik megállapodást, amely esetben kötbérezni fogják a cégedet stb. Ha ugyanis nem adsz elég információt, tájékoztatást, nem tudod majd a másik által okozott káraidat behajtani. Ez eddig nem volt így. A közvetett károkat te is zárd ki a szerződéseidben, kérd cégjogász segítségét már a szerződésíráskor.

7. A felszólítás az elévülést nem szakítja meg. Azaz: ha valaki tartozik a cégednek, és 5 év lassan eltelik, akkor nem elég 4 év 11 hónapnál hirtelen egy fizetési felszólítást küldeni, hanem meg kell indítanod a behajtási pert. Ugyanis a korábbi gyakorlattól eltérően mostantól az elévülés nem szakítható meg egy formális, utolsó pillanatban “összedobott” levéllel. Ha ilyen vitád, követelésed van, kérd a cégjogászod segítségét, beszélj a kintlévőségeidet intéző könyvelőddel.

Társasági törvény helyett új Ptk. --> AZ ELTÉRÉS LEHETSÉGES!

Társasági törvény helyett új Ptk. –> AZ ELTÉRÉS LEHETSÉGES!

8. Megszűnik a társasági törvény, ezért: mostantól minden a társaságok működésére vonatkozó elsődleges szabályt az új Polgári törvénykönyvben kell keresned (itt találod.) De ettől a kódextől – a társasági szerződésben – írásban eltérés lehetséges. Az eltéréssel azonban nem okozhatsz sérelmet, hátrányt a kisebbségi tagoknak, a munkavállalóknak és a hitelezőknek sem. Ha az eltérés sérelmesnek minősül, semmis lesz. A Ptk-n kívül más jogszabályok is szólnak a cégekről. Mindenképpen beszélj ügyvéddel, ha a szokásostól eltérő működésű Kft. taggyűlést vagy társasági szerződést szeretnél a jövőben.

9. Mostantól a házastárs másképp örököl (házat, céget): A családi cég utódlását ügyvéddel is tervezni kell, mert mostantól a házastárs másképp örököl, mint eddig. Ha meghal a cégtulajdonos szülő, nemcsak a gyermekek örökölnek egyenlő arányban, hanem a túlélő házastárs is egy gyermeknyi helyet kap az örökségből (pl. 2 gyerek esetén a céget 3 egyenlő arányban öröklik a gyerekek és a házastárs), HA nincs eltérő végrendelete az elhunyt cégtulajdonosnak. Cégcsoportok, ingatlanok esetén érdemes végig gondolni, újra írni a végrendeleteket, beszélni a lehetséges örökösökkel is, és az örökség lehetséges menetét végintézkedés hiányában is célszerű előre kalkulálni.

10. Új szerződések: bizalmi vagyonkezelés, franchise szerződés stb.: számos új szerződés bekerült az új Polgári törvénykönyvbe. A bizalmi vagyonkezelés intézménye eddig nem létezett, a franchise szerződést ismertük, csak nem volt így benne a Ptk-ban (most jogbérlet lett a neve, szerintem találóan). Érdeklődd meg ügyvédednél, hogy a te céged által alkalmazott szerződéseket vajon érinti-e a változás. A vállalkozási és megbízási szerződések megkötésének szabályai nem változtak.

Az új Ptk. egy óriási kódexreformot jelent a hazai polgári jogban. Jogászok (ügyvédek, bírák)  és a cégvezetők egyaránt most tanulják, most dolgozzák ki az új Ptk. logikájának megfelelő mindennapos joggyakorlatot az ügyvédi praxisban vagy a bírói gyakorlatban.

Céget vezetsz? Nincs ügyvéded? Kérdésed van? Tedd fel: 

2014 első tanácsa a cégjogásztól: céges szerződéseidet vizsgáld felül, és azonnal dobd el a gyors netes mintákat!

Gyakran hallom a telefonban az ilyen és ehhez hasonló sürgető kijelentéseket, melyeknek igyekszem soha nem eleget tenni:

“Gabi, kéne egy szerződés gyorsan, jó lesz egy egészen egyszerű minta is, tudnád ma küldeni?”

“Ügyvédnő, csak egy egyszerű adásvétel lesz, nem kell bonyolítani, a héten kellene egy egyszerű szerződésminta…”

“Ügyvédnő, csak egy minimál bérleti szerződés minta kéne, mert holnap jönne a bérlőm és fizetne, de valamit azért szeretnék gyorsan aláíratni vele…”

Ácsi! Álljon meg a menet! Nincs olyan, hogy egyszerű és gyors szerződés minta. Nem léteznek mindenkire működő netes mintaszerződések és nincs gyors szerződés, legfeljebb elkapkodott, végig nem gondolt, formálisan jónak tűnő szerződések vannak, amelyek egy vitában legfeljebb a pozíciódat rontják majd, semmint segítséget adnak a bajban.

A gyors szerződések bajt okoznak, ha túl hamar készülnek el...

Lássuk mik az elkapkodott, gyors szerződések hátulütői, miből lesz biztosan bajod, ha sürgeted az ügyvédet vagy “csak” gyorsan összecsapsz egy megállapodást magad:

1/   A gyors szerződésben biztos, hogy nem gondolsz minden üzleti kockázatra:

- kihagysz fontos dolgokat, meglévő körülményeket, nem számolsz valódi tényekkel,

- nem gondolsz végig bármikor reálisan bekövetkező jövőbeli helyzeteket sem,

- és a sietségben nem mérlegelsz reális kockázatokat. Azaz: megszeged  a lassan járj tovább érsz bölcs ész-parancsolatát, és a bajok, viták megelőzése helyett rásegítesz Te magad is egy lapáttal…

2/ A gyors szerződésben majdnem biztos, hogy elírsz valamit.:

- elgépelsz egy adatot,

- nem ellenőrzöl le egy fontos partner információt,

- nem rögzíted pontosan a számokat (vételár, teljesítés napja, határidő, kamat stb. ), és a kapkodás félreértést okozhat. Hiszen utólag már hogyan magyarázod meg a szerződő partnerednek: bocs, igazából nem ez volt az eredeti cél, csak elírtuk? (Legközelebb a szerződést majd csak az első vita kezdetekor húzzátok elő ismét az asztalfiókból…)

3/ A túl gyors szerződésből nagy valószínűséggel kihagysz jogi biztonsági elemeket is:

- elfelejted szabályozni a szerződés felmondását (hiszen csak az aláírásra gondolsz, haladnál, eszedbe se jut majd a megszüntetési lehetőségek kitalálása),

- kihagyod a bírósági kikötéseket, mert itt még nem gondolsz a vitákra (pedig olcsóbban, hatékonyabban is vitatkozhatnál, ha már muszáj), sőt,

- szinte biztos, hogy nem adsz meg kapcsolattartót a nyilatkozatok jogszerű és joghatályos kézbesítéséhez sem. (Legalábbis ügyvédi tapasztalataim ezt mutatják, amikor gyorsan, házilag gyártott megállapodások kerülnek a kezeim közé. )

Nos, ha még mindig gyorsan szeretnél egy szerződést és hiszel a házilag kitöltögetett mintaszövegekben, akkor tőlem ne várj támogatást.

Lehetne másképp is? Van megoldás?

Ha viszont belátod, hogy van reális alapja mindannak amit fentebb írtam, és nem fantáziaszüleménynek, hanem Te is valódi veszélyforrásnak látod a céges  megállapodások elkapkodott megírását (netán már megtörtént veled hasonló?!), akkor gyere, mutatok valamit. Engedd meg, hadd segítsek a céges megállapodásaid javításához, jobbításához, pontosításához vagy nulláról történő elkészítéséhez. Adok néhány jó tanácsot és a szerződésíráshoz 1-2 ügyvédi és adójogi tippet, amivel biztonságosabbá és vitamentessé teheted a szerződéseket és azok teljesítését is.

Szerződésíró oktató tanfolyam, cégvezetőknek 2014-ben is!

Ügyvédi irodám szerződésíró tanfolyama díjmentes segítség a cégvezetők részére.

Kérlek élj vele, tanulj és fejleszd a cégedet. Ez az oktatóanyag 1996 óta folytatott ügyvédi praxisom rengeteg tapasztalatát mutatja meg és adja át neked. Beiratkozom a szerződésíró tanfolyamra. Köszönöm a bizalmadat! Biztos vagyok benne, hogy hasznodra válik.

További szerződéskötési hibákról pedig itt, ebben a blogban is olvashatsz. Mutatok Neked egy válogatást a KÖZÉRTHETŐ JOGI BLOG eddigi írásaiból, melyek valamilyen speciális szerződésben elkövetett hibák tanulságait dolgozzák fel. Adásvételi szerződés, szóbeli szerződés, szerződés felmondás, viták tanulságai. TOVÁBBI CIKKEK A SZERZŐDÉSES HIBÁKRÓL ITT.

Kívánom, hogy 2014-ben alapos, megfelelően a cégedre szabott és lehetőleg mindenre gondoló, biztonságos céges szerződések képezzék vállalkozásod működési bázisát, védjék bevételeidet és előzzék meg a jogvitákat!

Ígéret, visszalépés, módosítás, megállapodás, AVAGY: lehet-e sms-sel vagy e-mailen módosítani egy szerződést?

A modern kor számos kihívást jelent nekünk jogászoknak, és Neked is, kedves Olvasó. Különösen akkor, ha egy ajánlatot kaptál vagy adtál, és szeretnél egy megrendelést, egy szerződést kötni ezalapján. Vajon meddig él az ajánlat? Mikor jött létre a szerződés? Mi volt sz ÁSZF-ben a honlapon?

Ezért most megmutatom Neked, mennyi féle szerződés létezik a jogban, mik azok az alapvető szerződéskötési szabályok, amik az összes szerződésfajtára – családi és céges szerződésekre egyaránt – igazak. Remélem ezzel is megkönnyítem a dolgodat, hogy megfelelően adj és kérj ajánlatot, és ne legyen vitád abból: mikor kötötted meg a szerződésedet.

Vajon hogyan lesz az ígéretből megállapodás?

Lehet-e az eredeti ígéretet módosítani? Erre vajon megfelelő módszer-e az sms vagy az e-mail?

A levegőbe kiáltott szó már szerződés? És vajon visszavonható?

 

A le nem írt szerződés is szerződés??? Igen, léteznek szóbeli szerződések.

A szerződés keletkezése: ígéret, ajánlat, megállapodás…

Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy valaki tesz egy ígéretet, ajánlatot, igaz? “Gyere fel, megmutatom a bélyeggyűjteményemet…” “Gyere, kipróbálhatod a kocsit, nem kell mindjárt megvenned…” “Ha nem tetszik a traktor, nem kell megvenned, oké?” és még sorolhatnám.

Az első ígéretet hívjuk ajánlatnak, amelyet el kell fogadni. Amíg nem mondunk igen a bélyeggyűjteményre, a traktorra, a felajánlott árért, addig nincs közös akarat a vásárlásra vagy hasznosításra (eladásnál a vételárat, bérletnél a bérleti díjat el kell fogadni, és más fontos szerződéses feltételről is beszélni kell!). Amíg nem beszéltük meg, mi legyen a cikkben, amit ígértünk, és az mikor jelenik majd meg,  addig nincs megállapodás a kiadásra, publikációra sem stb.

Kérlek jegyezd meg: az ajánlatot mindig el kell  fogadni, különben nem lehet számon kérni, hogy miért nem fizeti ki? miért nem rendeli meg? az, aki az ajánlatot kapta. A polgári jogban akkor jön létre egy megállapodás, ha a felek kölcsönösen, egybehangzó akarattal kijelentették a rockoperából is ismert refrént: ‘Igen, akarjuk!”

A jó hír: mindez igaz az összes szerződésre - melyet itt azonban nem tudok felsorolni hiánytalanul. De biztosan már ismered az adásvételi szerződést, bérleti szerződést, megbízási szerződést, vállalkozási szerződést, és láttál már tartási szerződést is, vagy éppen licencia megállapodást.

Ha pedig az eredeti ígéretet (ajánlatot) módosította az ajánlattevő, még ezt is megteheti mindaddig, amíg az ajánlatot a másik fél  el nem fogadta. De utána már semmiképp! Pontosabban: utána már csak a másikkal együtt, közösen lehet módosítani az eredeti feltételeket, hiszen az ajánlattevő és az azt elfogadó személy, cég között már létrejött egy szerződés, amely egyoldalúan nem változtatható. Szerintem ez így logikus is (nemcsak jogszerű). És emiatt van egy olyan előírás is: az egyoldalú, honlapon gyakran alkalmazott általános szerződési feltételek soha nem tartalmazhatnak a másikra (vevőre) hátrányos és méltánytalan kikötést, hiszen az egyoldalú feltételnek minősül. Ez pedig főszabály szerint nem hozna létre szerződést, az előbbiekből kiindulva, csak akkor, ha az igazságos és üzletileg indokolt tartalmat jelent a vevőre nézve is.

FIGYELEM! Az írásbeli  szerződéseket írásban célszerű módosítani, vannak olyan szerződések, amelyeket kötelező leírni, a szóbeli szerződéseket pedig szóban is lehet módosítani. SMS-ben nem tanácsolok ilyet tenni, ez a bírói gyakorlatban sem elfogadott technika. De az e-mail már alkalmas lehet egy szerződésmódosításra, különösen, ha a másik fél egy egyértelmű válasz e-mailben nyugtázza is azt. Bírósági vitában még mindig a legerősebb, legkevésbé vitatható bizonyíték az, ha papírra leírt egyértelmű szerződésmódosítást tudsz felmutatni egy vita esetén.

Elfogadtam vagy nem is fogadtam el az ajánlatot??? Ki tudja...

Mit tegyél, ha vita van azon, hogy vajon már elfogadásra került-e az ajánlat vagy még éppen nem történt meg ?

Vita esetén a legjobb, amit tehetsz, hogy keresd elő a levelezést, a papírokat, és nézd meg, ki írt előbb, ki írt később a másiknak! Miért? 

Amikor vita van egy összegen, egy árajánlaton, vagy azon, hogy létre jött-e a szerződés, a jogászoknak nem túl nehéz feladat eldönteni: ki mit ígért, és melyik ajánlat az érvényes, melyik ígéretet fogadták el. Néha azt nehéz megállapítanunk, hogy ez mikor történt meg. 

Az ügyvédi konzultációkon én például mindig megkérem a hozzám fordulót: írja össze az ügyében az időrendi kronológiát. Az ügyek időrendi sorrendjét. Ki, mikor mit tett, mit mondott, mit írt stb.  Ebből ugyanis mindig sok olyan apró részlet kiderül, ami az ügy, a vita megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges.

Tegyél így Te is, ha vitázol valakivel, vedd elő az e-maileket, a leveleket, és nézd át, ki írt előbb, ki később, és mikor mi történt. Te is hamar látni fogod, ami addig nem volt világos! Ne SMS-t és e-mailt gyűjts, inkább írd le papírra a megállapodást.

Ha szeretnél még tájékozottabb lenni a céges szerződések világában, még több mindent megtudni az ajánlatról, a szerződésfelmondásról, a vitákról vagy éppen a teljesítésigazolásokról, akkor gyere IDE, ERRE AZ OLDALRA. Itt egy videoüzenettel is segítek Neked a céges szerződések még jobb elkészítésében.

Természetesen nemcsak írásban, szóban is lehet ajánlatot tenni, de lesz egy-két bizonyítási nehézséged vita esetén. Erről írtam már korábban, ezt a cikket, olvasd el, sokat tanulhatsz belőle: CIKK A SZÓBELI SZERZŐDÉSRŐL.